Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-27 / 23. szám, szombat
r KIS ^ 1NYELVŐR^ Miért fűtenénk a légkört? Korunk központi kérdése az energia ésszerű felhasználása. De tudunk-e valóban ésszerűen gazdálkodni a meglévő energiakészlettel? Vagy fel tudunik-e használni bizonyos energiaforrásokat okosan pél dául a mezőgazdaság ban? Az utóbbi kérdésről beszélgettem egy kiváló' szövetkezeti elnök kel, aki ugyan nem az energetikai tudományok szakértője, de nagyon érdekes gyakorlati példával szolgált. Hírét vettem, hogy tavaly a2 alimási (Jablonov nad Torňou) földművesszövetkezetben táv fűtéses üvegházak építését kezdték meg. Mi adta étihez az alapgondolatot? Erró! tájékoztatott Körtvély Károly, a szövetkezet elnöke. — Földművesszövetkezetünk halárában épült fel a Barátság földgázvezeték második kompresszorállomása A két kéményen keresztül a földgáz sűrítésekor keletkező hő liasz- navehetetlenül elillan a légkörbe. Sotkáig töprengtünk azon, hogyan hasznosíthatnánk ezt a felbecsülhetetlen energiát a mezőgazdaságban, miért ífite- nénk vele a légkört? Hiszen a kéményeken át 1400—1500 C° hő távozik el és senkinek hasznot nem hajt. Szövetkezetünk vezetősége a pártszervezettel közösen elhatározta, hogy gondolatainkat megszellőztetjük Erre igen jó alkalmat kínált az 1973-as járási párt konferencia. Küldöttünket megbíztuk, hogy felszólalásában ismertesse elképzelésünket e jelentős mennyiségű energia hasznosításáról. A felszólalás nagy visszhangra talált. A szakemberek közül is sokan támogatták ja vaslatunkat, melynek lényege az volt, miként használhatnánk fel ezt az energiát üvegházak fűtésére. Elhallgat, végigsimít ja erősen őszülő haját — majd így folytatja: — Később a járási pártbizottság komolyan foglalkozott a kérdéssel, s javaslatot dolgozott ki, amelyet továbbított a kerületi pártbizottságnak. Az elgondolás ott. is tetszett. Az ügy további intézését maga v a vezető titkár, Ján Pirč elvtárs vette a kezébe. Persze, voltak az elképzelésünknek ellenzői is. Végül az SZLKP KB is tüzetesen foglalkozott a kérdéssel. Tagjai szintén nagy lehetőséget láttak az üvegházak felépítésében. A pártközpont: utasította az illetékes minisztériumot egy átfogó költségvetési és műszaki terv kidolgozására. Azóta már persze sok minden történt a terv megvalósítása érdekében. . — Például? Fürkésző tekintettel rámnéz, aztán összeráncolja homlokát. — A terv megvalósítása nem is olyan könnyű, abogyan azt elképzeltük. Nehéz volt az építkezésre kivitelezőt találni. Sok vita folyt arról is, hogy milyen típusú üvegházakat építsünk. Megnéztünk több üvegházi rendszert. Voltunk Magyarországon is, végül pedig a Szovjetunióban találtunk hasonló üvegházakat, amilyeneket mi akartunk építeni. A szovjet elvtársak elégedetten nyilatkoztak üzemeltetésükről, így részben azok mintájára építjük fel a mi üvegházainkat is. Tavaly október húszadikán volt az első alapkőletétel egy három hektárnyi területű üvegház epítésére. Terv szerint 1981 karácsonyán már ebből kerülnek piacra a primőr zöldségfélék. Amikor ezeket mondja, arcáról nyugalom és magabiztos elégedettség sugárzik. Majd arról faggatom: — Honnét szerzik be a szükséges gépi berendezéseiket? — Ezeket a décíni Sempra Nemzeti Vállalat gyártja majd. Az NDK-bó! kapjuk az automatikus hő- és páraszabályozó berendezéseket. Ily módon tekintélyes összegű valutát takarítunk meg az államnak. — És a kivitelezési költségek? Némi habozás után válaszol. Szó szerint jegyzem, amit mond. A bratislavai I. városkerület távfűtő központ jártak dolgozói jól felkészültek az idei télre. Az idén vállalták, hogy több mint 800 tonna fűtőanyagot takarítanak meg. A képen: a nagynyomású gőzkazánt Michal Mračna, egy ezüstérmes szocialista munkabrigád, tagja kezeli. (Felvétel: VI. Andor — ČSŤK) — Bár az építkezési költségeket az állam vállalta, mégis azt mondóm, hogy kemény fába vágtuk a fejszénket. Az előzetes számítások szerint 37—40 millió koronába kerül az építkezés. 1990-ig összesen 18 hektárnyi földterület fölé kell üvegtetőt húznunk. El tudja képzelni — 18 hektár üveg alatt? De termesztünk majd zöldségeket fóliasátrak, sőt a szabad ég alatt is, természetesen felmélegítétt talajban, mert a távfűtési rendszert úgy építjük, meg hogy erre is lehetőség nyíljék. — Milyen zöldségfélék termesztését tervezik? — Az üvegházikban elsősorban paprikát, paradicsomot, uborkát, salátát, káposztát és karfiolt termesztünk majd. A téli időszakban nekünk kell ellátni a kelet-ázlovákiai kerületet friss zöldséggel. S hogy ez sikerüljön, ahhoz a korszerű termelési technológián túl szakmájukat értő és szerető szakemberekre is szükség lesz. Ennek biztosítása a legnehezebb. Nem is a mérnöki gárda, hanem a kertészeti szakközépiskolát végzett fiatalok szerződtetése okoz gondot. Ezekből már az induláskor legalább húsz kellene, később ötven-hatvan. Már megkezdtük a háromszobás új lakóházak építését, hogy ezzel is köny- nyítsük a fiatalok indulását. Szeretnénk, ha a szakemberek többsége erről a vidékről verbuválódnék. Segítséget várunk az alapiskoláktól, főleg abban, hogy a pályaválasztási beszélgetéseken a fiatalok figyelmét e szakmára felhívják. Meg kell azt is jegyeznem, hogy a foglalkoztatottak többsége nő lesz, így a környező iskolákból elsősorban a leányok jelentkezését várjuk. — Gondolom, az üveg házak üzemeltetése csak akkor nyereséges igazán, ha a zöldségféléiken kívül virágok termesztésével is foglalkoznak majd. Gondoltak erre? Kérdésemre elmosolyogja magát, s újra .ráncok futnak össze homlokán.-- Vártam ezt a kérdést. S őszintén válaszolok is rá. Nekünk elsődleges feladatunk friss zöldséggel ellátni a téli, de a nyári időszakban is a kerületet. Persze, ezenkívül termesztünk majd virágokat is, s ebben nem a nyereség ösztönöz bennünket, hanem az a tudat, hogy a mai kulturált életünkhöz a virág is hozzátartozik már. A virág szebbé, meghittebbé teszi az otthonokat, fejleszti szépérzékünket. Tehát a termelési profilunkba ez is beletartozik. — Nyáron nincs szükség a talaj melegítésére. Hogyan hasznosítják majd ekkor a felesleges hőenergiát? — Erre is gondoltunk. Űj, nagy teljesítményű szárítókat építünk a szálas és a szemes termények szárítására. Beszélgetésünk végén az elnök még megjegyezte: — Ügy gondolom, másutt is érdemes lenne elgondolkodni a hasonló energiaforrások célszerű hasznosításáról. Megjegyzésére rábólintok: alighanem. TÖRÖK ELEMÉR A Tátra alatti burgonyatermesztök eredményei Hazánk egyik legjelentősebb burgonyatermesztő vidéke mezőgazdasági üzemeinek képviselői a Veľká Lomnica-i Kísérleti és Bin-gonyanemesítő Állomás vezető dolgozóinak, valamint a csehországi szakembereknek jelenlétében, Pop rá dón, a napokban megtartott konferencián mérlegelték a burgonyatermesztés terén elért eredményeket. Pavol Repanský mérnök, a Poprádi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője számolt be arról, hogy a kedvezőtlen éghajlati viszonyok ellenére — tavaly hektáronként átlagosan 180.3 mázsás hozamot — az előző évhez viszonyítva 30,9 mázsával többet — értek el a poprádi járás burgonyatermesztől. Legjobb eredményt, 300,9 mázsás átlaghozamot a Kežma- roki Mezőgazdasági Szakközépiskola tangazdasága, a Vikar- tcvcei Efsz pedig 250,8 mázsás hozamot ért el. A Kež- maroki Efsz 370 hektáron átlagosan 220,8, a Veľká Lomnica-! Állami Gazdaság 540 hektáron 200,8, a Poprádi Efsz 163 hektáron átlagosan 210 mázsás hektárhozamot ért el. A poprádi járás burgonyatermesztői az ültetőanyag termesztésének tervét 101,6 százalékra teljesítették, összesen több mint 30 ezer tonnányit értékesítettek. A konferencián felszólalt szakemberek egybehangzó véleménye alapján a poprádi járás burgonyatermesztői nem lehetnek elégedettek a 6. ötéves tervidőszak első három évében elért termelési eredményekkel. Évenként ingadoznak a terméseredmények, még eléggé alacsony a gépi begyűjtés aránya, nem kielégítő az agrotechnika, a termelésirányítás színvonala sem. Természetesen, kedvezőtlen hatást gyakorolnak a burgonyatermesztésre az éghajlati viszonyok is. Ebben az ötéves tervidőszakban az ütemterv szerint a poprádi járásban már 215 094 tonna burgonyát kellett kitermelni, ezt a feladatot csupán 71,6 százalékar teljesítették. Az idén a poprádi járás bur- go nyatermesztő ü ze me ineik 4070 hektárról 77 780 tonna burgonyát kell betakarítaniuk. Ez azt jelenti, hogy az előző évhez viszonyítva 38 százalékkal kell növelni a termelést, s legalább 200 mázsás átlaghozamot elérni. A ’ konferencián elhangzott véleményeik, tapasztalatok gyakorlati érvényesítése nagyban hozzájárulhat a poprádi járás burgonyatermesztői elé tűzött célok eléréséhez. (kulik) Mire (nemi ;ó a kötőjel? Alighanem a kötőjel a leggyakrabban használt írásje lünk, hiszen gyakran kell elválasztanunk. Szóismétléskor (pl. már-már), ikerszavakban (csürés-csavarás), valódi mellérendelt szavakban (tűzzel-vassal) sűrűn alkalmazzuk. Toldalékoláskor is szükséges olykor a kötőjel, főként » rövidítések (cm-tj vagy a néma Hangzóra végződő idegen nevek (Shakespeare -rel) után. Ha két vagy több összetett szó elő- vagy utótagja megegyezik, csupán a kötőjellel utalunk rá (bel- és külpolitika; gépszerelő és -javító üzem). A többszörösen összetett szavak — logikailag meghatározott — elemei közé is kötőjelet kell tenni (pl. moziüzemszervezés; moziüzem-szervezés). A földrajzi nevek bizonyos fajtáiban is kötőjellel kapcsoljuk össze a tagokat: Atlanti-óceán, Hór-völgy stb. Napjainkban kezd gyakorivá — mondhatnánk: népszerűvé — válni a kötőjelek használata, és nemegyszer teljesen indokolatlanul. Pl. Michelangelo, a reneszánsz nagy művésze szobrász-építész-festő-költő volt egy személyben. E mondatban az egyik írásjellel a másikat (a vesszőt) helyettesítették. Ugyan miért? Választ aligha kapunk a kérdésünkre. Többször még a vessző kitevése is indokolatlan lenne, a kötőjel pedig egyenesen hibás: nemzeti- felszabadító mozgalom (helyesen: nemzeti felszabadító mozgalom). A leggyakoribb hiba az, amikor az és szócskát akarják megspórolni. Némelyik kifejezés szinte már általánossá vált, pl. tudományos-technikai fejlődés. Természetesen nem mindig ez a helyzet. A következő kifejezések elemei nincsenek nyelvileg teljesen összeforrva; a laza, de egyenrangú kapcsolatot jelezné a kötőjel: társadalmi- közéleti tevékenység, oktató-nevelő munka. A kötőjel helyett inkább kötőszót (és) kellene használni. Vannak ezeknél sokkal lazább szerkezetű „összetételek“ is, amelyekben a kötőjel nemcsak felesleges, hanem teljesen hibás használatú: a tömeg leszerelése-lecsendesítése, politikai-hatalmi patthelyzet (ráadásul ez így, ebben a formában félreérthető is), az iskola írányítása-vezetése. Ezekben a kifejezésekben már nem egyenrangú kapcsolatokat talá'lunk; nemcsak az és használata lenne indokolt, hanem a valamint kötőszóé is. Az apróhirdetésekben gyakran „csinálnak“ három szóból egyet, így lesz a gyors- és gépíróhói gyorsgépíró, vagy nyelvhelyességi hibával is tetézik: „gép gyors-ími tudó adminisztrátort keresünk". Nagyon ritkán egy-egy kifejezést igésítenek újságjaink — ezzel elsősorban a hangulatkeltés a céljuk: „Nem szeretünk na-ugye- megmondtamozni..." A hangulatkeltéssel még nem lenne baj, de a kifejezés leírása elhibázott. Az tény, hogy mondatból is alakulhatnak szavak, de az írásmódjuk eléjjgé nehéz. Természetesen vannak olyan szavak is, mikor szükség- szerű a kötőjel, pl. halászó-vadászó életmód, sőt a hiánya zavart is okoz: fekete-fehér fénykép (film): Itt felesleges lenne bármelyik kötőszót kitenni. Ezek alapján ne gya- rapítsuk a hibásan használt, kötőjeles szavaink számát. Ezek ugyanis éppen nem rövidítenek, legfeljebb a szöveget teszik nyakatekertebbé. MIZSER LAJOS fi „LÉG! ÜTŐIT TERJEDŐ BETEGSÉG ÉS fi SZEMÉRMES JGSZEMÉLYEK” A ragályos betegségekről írva, az egyikről kijelenti a szerző: „E fertőző betegség légi úton terjed.“ Sokakat talán mosolyra is késztet ez a megállapítás, mégpedig joggal, ha elképzelik, amit a szerző leírt: repülőgépen utaznak a bacilusok, s viszik a betegséget a világ minden tája felé. A légi úton kifejezést ugyanis a levegőben történő közlekedéssel, szállítással kapcsolatban szokás használni; pl. „Légi úton hamarabb odaér az áru a rendeltetési helyére, mint vonattal vagy hajón.“ A betegségek bizonyos fajtái ellenben légzés útján terjednek. Többen használják a „légi utak“ kifejezést ilyen összefüggésben is: „Gyulladásban vannak a felső légi útjaim.“ Ilyenkor a felső légzőutak gyulladására kell gondolnunk, de beszélnünk is erről illenék." Az a szerző sem járt el sokkal szerencsésebben, aki a következő mondatot leírta: ..Egyes nőszemélyeket bosz- szant a férfiak szemérmetlen magatartása, mások viszont örülnek neki.“ Azt hiszem éppen azok örülnek neki, akiket nőszemély-nek lehet nevezni; akiket bosszant, azokra nem illik ez a megnevezés. Mert miről is van szó? A nő is, meg a személy is semleges hangulatú szó a köznyeiv- bem. Valamikor a nőszemély is ilyen volt, s nem jelentett többet, mint ma a nő. Később azonban rosszalló árnyalatúvá vált. Ma már megvetést fejezünk ki azzal, ha egy nőt nőszemély-n&k nevezünk. Tehát nemcsak jelöl, megnevez ez a szó, hanem minősít is: a rosszhírű nőket szokás vele megnevezni. Éppen ezért körültekintően kell használnunk, nehogy bárkit is megsértsünk vele. Dr. [AKAR ISTVÄN Hogy is m © ti d § u« k ? dysk kolesa diagonálna pneumatika radiálna pneumatika radiálna pneumatika s oce- lovým nárazníkom pneumatika s protišmykový- štrukcie zimný vzor pneumatika s protišmykovými hrotmi snehové reťaze protektorova nie letný vzor hĺbka drážok trojuholník stanica technickej kontroly technická kontrola príprava vozidla na technickú kontrolu povinnosti prevádzateía vozidla keréktárcsa diagonálataroncs radiálabroncs acélöves radiálabroncs vegyes szerkezetű gumiabroncs hőnfintázat (téli) szegecselt gumiabroncs hólánc újrafutózás országúti | nyári) mintázat profilmélység | árokmélység) elakadást jelző háromszög műszaki vizsgálóállomás műszaki vizsga (jármű) felkészítés a műszaki vizsgáztatásra a jármű forgalomban tartójának kötelességei (kis) 1979 I. 27.
