Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-26 / 22. szám, péntek

ÖSSZHANGBAN GAZDASÁG- ES SZOCIÁLPOLITIKAI CÉLJAINKKAL A SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE NÉPGAZDASÁGUNK FEJLŐDÉSÉRŐL ÉS AZ 1978. ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉRŐL (Folytatás az 1. oldalról) számára gyártott gépek terme­lési tervét, egyes fontos beru­házások számára nem teljesí­tették a megrendeléseket. Az áruszerkezet sem volt mindig összhangban a hazai, de főleg a külföldi piac követelményei­vel. Az Ipari termékek eladásá­nak szerkezete terén kitűzött feladatok kiegyensúlyozatlan teljesítése, valamint a nyers­anyagbeszerzés korlátozott le­hetőségei negatívan hatottak a népgazdaság és a lakosság szükségleteinek kielégítésére. Viszonylag kedvező eredmé­nyeket értünk el az ipari ter­melés költségességének csök­kentése terén. Az önköltségek részaránya a teljesítményekben 1977-hez képest 0,8 százalékkal csökkent, ezen belül az anyagi költségek 0,9 százalékkal, a bérköltségek 0,7 százalékkal csökkentek. A központilag irányított ipar­ban a munkatermelékenység 1977-hez képest 4,2 százalékkal növekedett, azaz 0,2 ponttal gyorsabban a tervezettnél. A munkatermelékenység növeke­dése 85 százalékban fedezte az ipari termelés növekedését. Az iparban dolgozók havi átlagbé­re 2624 korona volt, s 1977- hez képest 3,4 százalékkal, azaz 86 koronával emelkedett. A munkatermelékenység és a ke­resetek közötti viszony terve­zett alakulását nem sikerült megtartani a bérek gyorsabb emelkedése következtében. Továbbra is tartalékok van­nak a munkaidő jobb kihasz­nálásában, a műszakok számá­nak növelésében és az állóesz­közök hasznosításában. A mun­kásság munkaidő-állományá­nak kihasználtsága lényegében a megelőző év szintjén maradt. A műszakok számaránya tovább csökkent, mégpedig az 1977. évi 1,322-ről a tavalyi 1.318-ra. A központilag irányított ipar 1978-ban 2 607 600 dolgozót fog­lalkoztatott, 20 700-zal, azaz 0,8 százalékkal többet, mint 1977- ben. A termelés növekedése a legtöbb iparágban a tervezett­nél gyorsabb volt, csak a pa­pír- és cellulóz, a porcelán-, kerámia- és a ruhaiparban, va­lamint a gyógyszergyártásban volt lassúbb. Tavaly bruttó termelési ter­vét 97 vállalat nem teljesítette, s ez kedvezőtlenül befolyásolta a szállítói-megrendelői kapcso­latok folyamatosságát, s né­hány szerkezeti és minőségi mutató teljesítését. Az egyes iparágak 1978-ban a következő eredményeket ér­ték el: A szénipar 123,2 millió ton­na szenet és lignitet termelt, 1,6 százalékkal többet, mint 1977-ben. Az állami tervet ez az iparág ezzel 99,7 százalékra teljesítette. A kőszénfejtés ter­vét 0,7 százalékkal sikerült túl­teljesíteni, a barnaszén- és a lignittermelés azonban 0,6 szá­zalékkal elmaradt a tervezet­től. A külszíni bányák nem tel­jesítették a földmozgatás ter­vét, s egészében véve a barna­széntermelés lemaradása az energiaipar készleteinek csök­kenéséhez vezetett. A villanyáram-termelés 69 milliárd kilowattóra volt, s 3,8 százalékkal haladta meg az 1977. évit. Ezen belül a hőerő­művek termelése 4,5 százalék­kal nőtt, a vízi erőműveké 6,9 százalékkal visszaesett. A vil­lanyáram-ellátás helyzete egész éven át kedvezőtlen volt, fő­ként a fűtőanyaghiány és a berendezések gyakori meghi­básodása miatt. Az ellátást az import növelésével és a nagy- fogyasztók fogyasztásának sza­bályozásával sikerült biztosíta­ni. A kohóipar termelése 3,9 szá­zalékkal nőtt. A gépipar termelése 1977-hez képest 6,5 százalékkal növeke­dett, ezen belül az általános gépipar produkciója 6,3, a ne­hézgépiparé pedig 7 százalék­kal. Sikerült szerkezeti átalakí­tásokat végrehajtani a fejlesz­tési programokba iktatott pro­dukció gyors növelésével. A leggyorsabban a formázógépek (24,4 százalék], a műanyag- és kaucsukgyártó berendezések (21,6 százalék), a gyengeáramú félvezetők gyártása és a mikro­elektronika termelése (22,5 százalékkal) nőtt. A gépipari fogyasztási cikkek közül a leggyorsabb ütemben a háztartási hűtőgépek (17,1 szá­zalékkal) és a zománcozott fürdőkádak (65,4 százalékkal) gyártását sikerült növelni. A vegyipar termelése 5,5 szá­zalékkal nőtt, ezen belül a ikő- olajfeldolgozó iparé 5,9, a gu­mi- és műanyaggyártó iparé 6, a papír- és cellulóziparé, 3,4 százalékkal. A kőolajfinomítók 18,4 millió tonna kőolajat dol- gozak fel, 4,8 százalékkal töb­bet, mint 1977-ben. Az építőanyag-gyártás terje­delme 6 százalékkal nőtt, ezen belül a cementgyártásé 4,7 szá­zalékkal. A könnyűipar termelése 4,5 százalékkal növekedett, ezen belül a. fafeldolgozó iparé 8,3, a nyomdaiparé 5,4, a textilipa­ré 4,3, a ruhaiparé 3,9, az üveg- és a porcelániparé 3,4, a bőr­iparé pedig 3,1 százalékkal. Az élelmiszeripar termelésé­nek terjedelme egészében vé­ve 3,9 százalékkal, ezen belül a húsiparé'5,4, a , zsír- és ét­olajgyártás terjedelme pedig 5,5 százalékkal növekedett. MEZŐGAZDASÁG Ä mezőgazdasági termelés eredményei egészben véve jók­nak mondhatók. Az ország te­rületének túlnyomó részére jel­lemző esős és hűvös időjárás, valamint a megkésett mezei munkák ellenére sikerült to­vább fokozni a szemesek ter­mesztését és felkészülni az őszi munkáikra. Növekedett a gaz­dasági állatok állománya, az állati eredetű termékek terme­lése és felvásárlása a piaci alapokba. Az előzetes adatok alapján 1978-ban a bruttó mezőgazda- sági termelés terjedelme elér­te a 82,4 milliárd koronát (1967-es állandó árakban). Az előző évhez viszonyítva ez 1,2 milliárd korona növekedést jelent, ami 1,5 százaléknak fe­lel meg. A növénytermesztés stagnálá­sa mellett, a termelés megkö­zelítően az 1977-es szinten ma­radt (a növekedés 0,2 száza­lék), a növekedést csaknem teljes egészében az állatte­nyésztés eredményezte, amely az előző évhez viszonyítva kö­zel 2,6 százalékkal bővítette termelését. Az állattenyésztés fokozásához nagy mennyiségű koncentrált takarmányt kellett behozni. A növénytermesztésben a ga­bonatermesztés tervét túltelje­sítették. míg a többi növény­nél a valóság elmaradt a ter­vezettől. Az összgabo na hozam 1977-ben viszonyítva 637 ezer tonnával, az átlaghozam pedig 0,24 tonnával — 6,2 százalék­kal — volt nagyobb. Hektáron­ként négy tonnán felüli átlagot négy, a nyugat-szlovákiai, a dél-morvaországi, valamint a közép- és a kelet-csehországi kerület földművesei értek el. A hozamok ott is nagyok vol­tak, ahol kedvezőtlen feltéte­lek között és a szokásosnál ké­sőbb arattak. Legszámottevőbben a búza hektáro hozama növekedett. 1977-hez viszonyítva 13 ezer hektárral kisebb vetésterületről 7,4 százalékkal több termést csépeltek ki, és a hektáronkén­ti átlaghozam 7,8 százalékkal volt nagyobb. A hűvös időjárás miatt 1978- ban mélyen a tervezett alatt volt a szemes kukorica és a cukorrépa hektár hozama. A burgonya 17,33 tonnás átlagos hektárhozama nagyobb volt, mint az utóbbi három év átla­ga, így a kisebb burgonyaterü­let ellenére Is ki lehetett elé­gíteni a piac igényeit, s a ta­karmányalap is megerősödött. Továbbra Is kihasználatlanok maradtak a tartalékok a tö­megtakarmányok termesztésé­ben, ahol az évi tervezett mennyiségnek csak 90,2 száza­lékát sikerült betakarítani. A gyümölcstermés összesen 320 ezer tonnát tett ki, ami az 1977-es valóság 96 százaléka, az egymillió tonna zöldségterme­lés pedig mindössze 87 százalé­ka az 1977-ben termett mennyi­ségnek. A gazdasági állatok állomá­nya 1978-ban tovább növeke­dett, annak ellenére, hogy az egyéni tenyésztőknél nemcsak a szarvasmarha-, hanem a ser­tés- és a baromfiállomány Is tovább csökkent. 1979. január 1-én a szarvasmarha-állomány elérte a 4887 ezer darabot, ami az egy évvel korábbi állapot­nál 129 ezer darabbal, a ter­vezettnél pedig 102 ezer da­rabbal több. A tehénállomány 11 ezer darabbal nagyobb, mint egy évvel korábban, de így is kisebb a tervezettnél. A 7601 ezer darabos sertésállomány 301 ezer darabbal, a 46 957 ezer darabos baromfiállomány pedig 4457 ezer darabbal na­gyobb a tervezettnél. Tehenenként az évi fejési át­lag 48 literrel volt nagyobb, mint í977-ben, és 31 literrel múlta felül a tervezettet. Az évi 226 darabos átlagos tojás­hozam lényegében az 1977-es szinttel azonos. Ugyanez érvé­nyes a sertések súlygyarapodá­sára, amíg a hízómarhák súly- gyarapodása nem érte el az 1977-es szintet. A felvásárlási tervet, a tejet és a vágómar­hákat kivéve, valamennyi álla­ti eredetű terméknél túlteljesí­tették. A mezőgazdaság 1978-ban összesen 1750 ezer tonna mű­trágyát kapott, és tiszta táp- értékben számítva egy hektár mezőgazdasági földterületre át­lagosan több mint 250 kilo­gramm műtrágya jutott. Új mezőgazdasági gépekkel erősö­dött a mezőgazdaság anyagi­műszaki alapja. A földművesek 8,6 ezer traktort, 1,2 ezer ga­bonakombájnt, több mint 640 burgonya- és 400 cukorrépabe­takarítógépet kaptak. 56 ezer hektár vizenyős mezőgazdasá­gi területen végezték el az alagcsövezést, és 16 ezer hek­tárral bővült az öntözhető te­rület. Az erdőgazdaságok sikeresen megbirkóztak 1978 igényes fel­adataival. Összesen 18 millió köbméter fát termeltek ki, ami 1977-hez viszonyítva 5,5 száza­lékkal több. A társadalmi érdekekkel és a nagyarányú lakásépítkezéssel összhangban tovább bővült a víz- és csatornahálózat. 1978 végén a lakosság 68,2 százalé­ka volt rákapcsolva a vízháló­zatra (1977 végén 66,6 száza­lék). A csatornahálózatra rá­kapcsolt lakásokban 1978 vé­gén a lakosság 55,9 százaléka lakott az 1977-es 54,4 százalék­kal szemben. ÉPÍTŐIPAR Az építőipari vállalatok sa­ját dolgozói által elvégzett épí­tőipari munkák az elmúlt év­ben összesen 78,6 milliárd ko­ronát tettek ki összesen, az 5,7' százalékkal több, mint az elő­ző évben. Az építőipari kapacitásokat továbbra is a döntő fontosságú beruházásokra irányították, va­lamint az összpontosított épít­kezésekre, ahol a jó eredmé­nyek mellett nem mindenütt sikerült az építőipari vállala­toknak a tervezett mennyiségű munkát elvégezniük, vonatko­zik ez elsősorban a komplex lakásépítkezésre, amelyek be­ruházási értéke meghaladta a 2 millió koronát. Az építőipari termelés fejlő­désére az 1978-ban — nagyobb arányban, mint az előző évben — a munkatermelékenység Ja­vulása a Jelemző. Az 1977-es évvel összehasonlítva az építő­ipari vállalatok dolgozóinak munkatermelékenysége 5,1 szá­zalékkal nőtt és elérte a terv­ben meghatározott fejlődés üte­mét. Az építőipari vállalatokban 1978-ban átlagosan 554 000 dol­gozó dolgozott. Számuk az elő­ző évhez viszonyítva 3200-zal DŐtt. Az építőipari vállalatok dol­gozóinak átlagos havi bére meghaladta a 2800 koronát, ami 98 koronás növekedést Je­lent 1977-tel szemben. A mun­katermelékenység és az átlagbé­rek növekedésének tervezett vi­szonyát nem tartottuk be. KÖZLEKEDÉS Az áruszállítás terén a terv­vel összhangban 1978-ban is a vasúti teherszállítást igyekez­tünk tehermentesíteni, és köz­úti teherszállítással pótolni. A vasút ennek ellenére a közle­kedési rendszer gerincét képe­zi, döntő jelentőségű elsősor­ban a szilárd tüzelőanyagok szállításánál, de egyéb teherra- kományok szállításánál is, kü­lönösen a nagyobb távolságú szállítási igényeket figyelembe véve. A vasút 280,2 millió tonna árut szállított és 1,8 százalék­kal növekedett teljesítménye az előző évihez viszonyítva. A vasúti berakodás tervét 99,8 százalékra teljesítettük. A je­lenlegi kedvezőtlen helyzetet elsősorban a berakodás és ki­rakodás egyenlőtlensége, a köz­lekedési balesetekből eredő anyagi károk növekedése és a technológiai, valamint a mun­kafegyelem hiányosságai idézik elő. Továbbra is csökken a dolgozók száma, különösen a kiemelt munkásfoglalkozások­ban, bár ez a kedvezőtlen fej­lődés fokozatosan lassul. A közúti szállítás tervét 98,2 szá­zalékra, a folyami teherszállí­tásét pedig 98,5 százalékra tel­jesítettük. A tömegközlekedési eszközök 2456,3 millió sze­mélyt szállítottak, ami 1977- hez viszonyítva 0,5 százalékos növekedést jelent. TÁVKÖZLÉS Tovább javultak a távközlési feltételek. 110,7 ezer új tele­fonállomás létesült, az automa­ta telefonközpontok bevezeté­sével javult a távközlés gyor­sasága és újabb tévéadók épí­tésiével javultak az adások vé­teli viszonyai. BERUHÁZÁSOK Á beruházások terén az épí­tő- és szerelő kapacitásokat el­sősorban a jelentős építkezé­sekre irányították. 1978-ban a népgazdaságban 135,2 milliárd korona értékű beruházási mun­kát végeztünk el. Ez 6,6 száza­lékkal több az 1977. évinél. Az állami tervet a beruházás te­rén 100 százalékra teljesítet­tük, ebből az elvégzett mun­kák terén 96 százalékos, a gé­pek terén pedig 105 százalékos eredményt értünk el. Pozitív eredményeket értünk el a ki­emelt beruházásokon. A tervet 102,2 százalékra teljesítettük. A beruházások ágazati struk­túráját tekintve fokozott fi­gyelmet szentelünk a tüzelő­anyag-energetikai bázisnak, és az olyan ipari ágazatoknak, amelyek elsősorban hazai nyersanyagot használnak fel. Továbbra is jelentős tartalé­kok vannak a befejezetlen épít­kezések számát tekintve és az építkezések tervezett paraméte­reinek elérése terén is. A múlt évben 146,3 milliárd korona értékű alapeszközökhöz jutottunk a megvalósított beru­házások által, ami 12,1 száza­lékkal több, mint 1977-ben. KÜLGAZDASÁGI VISZONYOK A csehszlovák szocialista köz­gazdaság bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba elsősorban a szocialista gaz­dasági integrációban való rész­vétellel, valamint a Szovjetunió­val folytatódó gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés fejlődésével mélyült el. A népgazdasági tervek össze­hangolása a KGST-országokkal, valamint a hosszú lejáratú gaz­dasági szerződések biztosították a nyersanyag- és az energiaigé­nyek ellátásának döntő többsé­gét. A KGST-országokkal foly­tatott árucsere-forgalom össze­hasonlítva az 1977-es évvel 9,9 százalékkal nőtt; árucserénk a Szovjetunióval 10,8 százalékos növekedést mutat. A múlt év külkereskedelmi forgalmában az árukivitel 109,4 százalékra nőtt, ha alapul az 1977-es külkeres­kedelmi forgalom volumenét vesszük. Nőtt a szocialista or­szágokba irányuló árukivitel mennyisége, (109,7 százalék) és a nem szocialista országokba exportált árumennyiség is, (108,5 százalék). Ugyancsak nö­vekedett az Import (107,7 szá­zalék), a szocialista országok­ból hozzánk Irányuló árumeny- nylség összevetve az 1977-es év­vel 110,8 százalékra nőtt, míg a nem szocialista országokból behozott árumennyiség 100,8 százalékot tett ki. ÉLETSZÍNVONAL 1978 végén a népgazdaságban összesen 7 200 000 személy dől* gozott, ami kb. 50 000-rel több, mint 1977-ben. A dolgozók össz- létszámának 45,3 százaléka nő. Szülési szabadságon megköze­lítőleg 390 000 nő volt a múlt évben. A népgazdaság szocia­lista szektorában (az efsz-ek nélkül) 6 460 000-re nőtt a dől* gozók száma, ez egy százalék­kal több az előző évinél. A nem termelő ágazatokban to* vábbra is gyorsabban nőtt az alt kalmazottak száma (1,5 száza­lékkal), mint a termelőágazat tokban (0,5 százalékkal). A lakosság pénzjövedelme Tbeleértve a kölcsönök kamata* it) összesen 331,2 milliárd ko* rónát tett ki, ami összehasonlít* va az 1977^es évvel 3,5 százaié* kos növekedést jelent. A bér^ bői származó jövedelmek az előző évhez viszonyítva 4,1 szá* zalékkal nőttek, a szociális jö* vedelmek pedig 2,6 százalék­kal. A dolgozók átlagkeresete (az efsz-ek nélkül) 2517 koronára nőtt, vagyis 3 százalékkal 1977* hez viszonyítva. A múlt év végén 3718 ezer volt a nyugdíjasok száma, leg-* gyorsabban az öregségi nyug* díjasok száma növekedett 1977- hez viszonyítva, mégpedig 40 000-rel. Az öregségi nyugdí­jak átlagosan 1107 koronát tesznek ki havonta. Megközelítően 2 000 000 csa* Iád részesül családi pótlékban (kb. 4 millió gyerek után), amelynek összege 10 450 millió koronát tett ki. Ez 1,7 száza* lékkai volt több, mint 1977- ben. Mintegy 8,2 milliárd koroná* val növekedett a lakosság bánik* betétje. A lakosság jövedelmének nö* vekedése egyúttal a fogyasztók igényeinek növekedését is Je­lentette a belkereskedelemmel szemben. Tovább növekedett a belkereskedelmi forgalom, ezen belül is gyorsabban az Ipari árucikkek forgalma. Ez utóbbi a teljes belkereskedelmi for* galom 53,1 százalékát tette ki< Az élelmiszerellátás egészé* ben folyamatos és Jó színvona-s lú volt. Nőtt a húseladás, a pia* con elegendő mennyiségű ba* romfl, tojás és tej volt. Folyás matos volt a zöldség- és gyű* nafilcsellátás. Csökkent a hiánycikkek szá* ma. Ennek ellenére a divatáruk, luxuscikkek és a tartós fo-> gyasztási cikkek területén a fo* gyasztók igényeit nem tudtuk mindig kielégíteni. Az iskolaügyben folytatódott az iskolarendszer átépítéséneik hosszú lejáratú programja. 1978-ban 100 000 diákot vettek fel a gimnáziumokba, szakkö­zép- és szakiskolákba. Ebből 34,8 százalékot az alapiskolák nyolcadik évfolyamaiból. A1 szakmunkástanulók száma meg­közelítőleg 350 000, ebből az érettségivel végződő tanulmá­nyi szakokra Jelentkezettek száma mintegy 28 000. A főis­koláik nappali tagozatára 136 ezer diák járt, mintegy 629 000 kisgyermek pedig az óvodákat látogatta. Az egészségügyben egy orvosra 338 lakos esik, ami kevesebb, mint 1977-ben, ami­kor 342 volt ez a szám. Az egészségügyi intézményekben 185,5-del nőtt a fekhelyek szá­ma, ebből a kórházakra 116,5 ezer esik. A kultúra és a művészeteik területén például 7000 kiad­vány Jelent meg, megközelítő­leg mintegy 80 millió példány­ban, 1062 folyóirat Jelent meg rendszeresen a múlt évben, eb­ből 30 a napilapok száma. Annak ellenére, hogy csök­kent az újszülöttek száma 1977- hez viszonyítva, a populációs fejlődés nagyjából kedvezőnek mondható. 278 000 gyermek szü­letett; 18,4 esik 1000 lakosra, ami európai viszonylatban a legmagasabbak közé tartozik. Csökkent a gyermekhalandóság. Százharminchatezer házassá­got kötöttek, ezerrel kevesebbet mint 1977-ben. A válások szá­ma 32 000 volt. Az év végén a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 15 millió 184 000 lakosa volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents