Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-22 / 18. szám, hétfő

V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* ^ ÉT ^ AV why [-1 I’M B ÄáJ ií^/W HHI1 \|Mfí m. .j m p mH #■ I i SZLOVÁK IA KOM M U NI STA PARTJA K Ö Z PO N TI B IZOTTSflGÁN AK NAP I LAPJA 1979. január 22. HÉTFŐ BRATISLAVA m XXXII ÉVFOLYAM 18. szám ára 50 fillér A SAZDASAGOSSAGFOLYAMAT A népgazdaság dinamikus fejlesztésének fontos előfeltételei ktixé tartozik a komplex szocialista racionalizáció, és a dolgo­zók kezdeményezésének fejlesztése a szocialista versenymoz- galomban. A komplex szocialista racionalizáció tartalma és cél­ja legyen egyszerű és érthető. A tervet a legkisebb erőkifejtés­sel és eszközfelhasználással teljesítsük. A rendelkezésünkre álló erőforrásokat és eszközöket a tsrvmutntók maximális túl- teljüüiíésáre használjuk fel. Más szóval: minimális ráfordítás- íta> maximális mennyiségű korszerű termékeket igyekezzünk előállítani. A komplex szocialista racionalizáció az utóbbi években jelen­tős értékekkel gazdagított bennünket. Hozzájárult a fokozódó feladatok teljesítéséhez, a problémák leküzdéséhez. Úgy tűnik azonban, hogy egyes vállalatoknál és szervezeteknél még nem értékelik eléggé a mozgalomban rejlő lehetőségeket. Periig a B. ötéves tervidőszakban, amikor a figyelmet elsősorban a ha­tékonyság és a minőség fejlesztésére összpontosítjuk, különös jelentőségű tényező az ésszerűsítés. Nem egy vállalatnál meg­feledkeznek róla, hogy éppen az ésszerűsítés révén vélik lehe­tővé a hatékonyság lényeges fejlesztése. Mi mindennel függenek össze ezek a problémák? Vélemé­nyünk szerint azzal, hogy a korábbi években a racionalizációs programok megvalósítása egyszerű, könnyen végrehajtható, be­ruházásukat nem igénylő, apróbb kiadásokkal járó feladat volt. Az ésszerűsítési intézkedések is egyszerűbbek voltak a maiak­nál. Mivel a régebbi ésszerűsítési programokat a vállalatok aránylag könnyen teljesítették, az a téves nézet alakult ki, hogy a programok távlati végrehajtására sem kell túlságosan nagy figyelmet fordítani. Egyesek úgy vélik, hogy a problémák ön- magúktól is megoldódnak. Egyes vállalatuknál a nagyobb költségekkel járó racionalizációs intézkedések végrehajtását elodázták, és figyelmüket inkább új részlegek vagy üzemek építésére összpontosították. Mem kevésbé lényeges körülmény, hugy sok üzemben és vál­lalatban a nevelést — főleg a műszaki középkáderek nevel sét — is elhanyagolták, így a dolgozók egy része nem tartotta ál­landó feladatának az ésszerűsítést, főleg pedig a termelés gaz­daságosságának javítását. A gazdaságosság ugyan tulajdonság, de e tulajdonság érvé­nyesüléséhez is megfelelő előfeltételeket és körülményeket kell teremteni. Törődjünk tehát azzal, hogy a gazdaságosság szükségességét minden dolgozó felismerje, és hogy e követel­mény alapvető kritériummá váljék az összes dolgozó gondol­kodásmódjában. A gazdaságosság folyamat, amelyet tudatosan Jö kell készíteni, és támogatására, fejlesztésére nagy gondot kell fordítani. Az elmúlt napokban — a tüzelőanyag és az ener­gia gazdaságos kihasználására törekedve — meggyőződhettünk róla, milyen nagy szükség van e téren a tudatos, átgondolt cselekvésre. Persze, a körülmények által kikényszerített intéz­kedéseket ne tévesszük össze a gazdaságossággal. Ellenkező­leg, tudatosítanunk kell, hogy ha intenzivebben és rendszere­sebben érvényesítettük volna a komplex szocialista racionalizá­ció követelményeit a termelésben, a tüzelőanyag, és energiafel­használásban, nem vált volna szükségessé az ismert korlátozó intézkedések meghozatala, és a népgazdaság tevékenységét nem lettünk volna kénytelenek energiahiány miatt korlátozni. Amellett, hogy még felelősségteljesebben kell hozzálátnunk az energiabázis fejlesztéséhez, a termelés energiaigényességé­nek csökkentésére is megkülönböztetett figyelmet kell fordí­tanunk. Minden népgazdasági ágazatban következetesen érvé­nyesítsük ezért a gazdaságosság követelményét. Ez alól a mező­gazdaság — és a mezőgazdaságon belül a takarmánytermelés és a takarmányfelhasználás — sem kivétel. Ahhoz azonban, hogy a gazdaságosság követelményét általánosan érvényesíteni tud­juk, a dolgozók nevelése terén is megfelelő előfeltételeket kell teremtenünk. Eközben az életszínvonal és a gondolkodásmód közötti össze­függésekről sein feledkezhetünk meg. A mindennapi életben oly fontos takarékosság szószólóit nem egy munkahelyen még csak „jóindulatúan“ megmosolyogják, vagy helyenként még szellameSkednek is a rovásukra. Ez még megbocsátható lenne, ha a gyakorlatban nem tapasztalnánk komoly visszásságokat. Gyakran előfordul pl., hogy megvásároljuk az élelmiszert, de felében-harmadában fogyasztjuk el. A maradékot egyszerűen kidobjuk. A hulladék összegyűjtése is csak félgőzzel folyik, a sokszor értékes nyersanyag nagyobbik részét egyszerűen meg­semmisítjük. Ha elromlik egy alkatrész a gépben, ahelyett, hogy megjavítanánk, eldobjuk az egészet, és újat használunk fel helyette. Az építkezéseken is sok helyen tapasztalható anyag- pazarlás. Magas életszínvonalunkat a népgazdaság fejlődésének és a munkatermelékenység növelésének köszönhetjük. Nyilvánvaló, hogy ezek a mutatók a gazdasági, az anyagi növekedés fő mu­tatói. Tudatosítsuk azonban, hogy a gazdaságfejlesztés és a munkatermelékenység növelése feleslegesen meg is drágulhat, ha a folyamatot nem kíséri magas szintű gazdaságosság. Tud­juk, hogy a felhasznált anyag és nyersanyag jolentős részét importálnunk kell. Ez azonban még nem mindenkit ösztönöz az anyaggazdálkodás tökéletesítésére. Sok gazdasági vezető nem a belső tartalékok feltárására törekszik, hanem az egyszerűbb és kényelmesebb megoldást — az export növelését — választ­ják. Csakhogy a népgazdaság számára kedvezőtlen és drága az ilyen megoldás, még ha első tekintetre egyszerűnek is látszik. Gazdag társadalom vagyunk. Ez kétségbevonhatatlan tény, mert ha nem lennénk gazdagok, aligha tudnánk elviselni a rossz gazdálkodás megannyi következményét. Nyilvánvaló, hogy ha­talmas értékeket mozgósítunk új értékek létrehozása érdekében. A közös munka eredményeivel azonban egyes szférákban mint­ha tékozlóan gazdálkodnánk. Csak az lehet a miénk, amit megteremtünk. Nem kevésbé fontos viszont, hogy miként gazdálkodunk megteremtett érté­keinkkel. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy jelenleg nem lehe­tünk elégedettek. Éppen ezért minden munkahelyen céltudato­san támogatnunk kell a gazdaságosság folyamatát, mint nép­gazdaságunk hatékonysága növelésének és a lakosság élet- és szori'Mis biztonsága szilárdításának egyik legfontosabb előfel­tételét. (Rudé právo| ÉLÉNK ÉRDEKLŐDÉS, ELEMZŐ IEIIE6, KRITIKUS HAK6NEN Országszerte folynak a párttaggyűlések £ A kommunisták elősegítik a nehézsé­gek leküzdését # Szigorítják az ellenőrzést £ Az energiafogyasztói takarékosság: állampolgári kötelesség Országszerte folynak az elmúlt Időszak munkáját értékelő- minősítő párttaggyűlések. A kommunisták a januári—februá­ri taggyűléseken azt vizsgálják meg, hogy saját munkahe­lyükön és környezetükben hogyan dolgoztak az elmúlt idő­szakban, hogyan teljesítették a CSKP XV. kongresszusának és az SZÍ.KP legutóbbi kongresszusának, valamint a CSKP KB 11. plenáris ülésének a határozatait, mit tettek és tesznek annak érdekében, hogy megoldjuk a jelenlegi fűtőanyag- és áramellátási nehézségeket, leküzdjiik a különféle akadályo kát, és biztosítjuk az idei, valamint a hatodik ötéves terv utolsó évének a tervelőirányzatait. Ľubomír Štroupa! látogatása az észak-csehországi barnaszénmedencében (ČSTK) — Ľubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz társaság miniszterelnöke szom­baton ellátogatott az észak­csehországi barnaszénmedencé- be, hogy megismerkedjék a bányászok erőfeszítéseivel, akiik az idei hideg időjárás ne­hézségeivel (küzdenek. A miniszterelnök Václav Hu­tának, a szövetségi 'kormány ál- elnökének, az Állami Tervbi­zottság elnökének, Vlastimil Ehrenbergernsk, a szövetségi tüzelőanyag- és energetika ipari miniszternek, az észak-csehor- szági kerület és a mosti járás képviselőinek kíséretében a Most Bánya kiépítését tekintet­te meg, amely a volt város te­rületén épül. Ezt követően lá­togatást tett Bilinában a Maik- szirn Gorkij Nagybánya mindkét üzemének bányászai körében. Ez a bánya lesz Csehszlovákia legnagyobb külszíni bányája. Strougal elvtárs többek kö­zött megszemlélte a fejtőgépe­ket, valamint a földréteget el­távolító nagy teljesítményű gé­peket. A dolgozókkal és a kar­bantartókkal folytatott beszél­getésen méltatta a bányászok és a kisegítő munkások alhatatos- ságát, amelyet a nehézségek le­küzdésében tanúsítanak, vala­mint azt a törekvésüket, hogy a szénjöveszlésben és a földké­reg eltávolításában keletkezett lemaradást pótolják. Hangsú­lyozta munkájuk fontosságát, főleg most, amikor népgazda­ságunknak egyre több fűtő­anyagra van szüksége. Látogatásának befejező ré­szében I.ubomír Strougal mi­niszterelnök Komoranyban, a Csehszlovák Hadsereg Bányá­ban tájékozódott a feladatok teljesítéséről. nyegbevágóan fontos vonalon takarékoskodni a anyaggal és a villamosenergiá- val, szigorúan érvényesíteni az ellen őrzést és a párt vezető szerepét, javítani a munkafe­gyelmet. Tankina István, az SZLKP Losonci Járási Bizottságának titkára a most folyó párttag gyűlésekről az eddig szerzett tapasztalatok alapján ezeket mondta: — A kommunisták bátran, kertelás nélkül feltárják a hl bákat és rámutaibnak a fogya Okosságokra. Az energiaellá­tási nehézségek leküzdésére konkrét javaslatokat tesznek és értékes kötelezettségeket vállalnak. Valamennyien sze­mélyes ügyüknek tekintik, hogy az üzemek, vállalatok behoz­zák a lemaradást és teljesít­sék az előirányzott tervet. A zvolení járásban A zvolení járásban Ostrá Lú­kam, Toronyba n, Det váb a n és SliiaČon tartották meg az első párttaggyűléseket. A végzett munka értékelésével párhuza­mosan ezeken a taggyűléseken is központi kérdésként az sze­repelt, hogy a kommunisták mit szándékoznak tenni a CSKP 11 és 12. ülése határo­zatai teljesítéséért, és milyen konJkrét intézkedéseket tettek és tesünetk az energiaellátás okozta nehézségek következ­ményeinek a kiküszöbölése, í Folyt at ás a 2. oldalon/ Tuhlovicében a Nősek Bánya dolgozói immár hagyumunyosan a legkezdeményezöbbek közé tartoznak. Az idei nehéz energiahely< zetben rendszeresen részt vesznek a rendkívüli műszakokban, hogy népgazdaságunknak minél több szenet adjanak. Felvételün­kön František Burda (balról} és Jaroslav Kromláöek munka közben (Felvétel: ČSTK — J. Sýbek) Példás magatartás Gépgyáriak válasza a bányászoknak A kedvezőtlen időjárási vi­szonyok következtében jelent­kező problémák a tüzelő anyag- és energiatermelés te­rén fokozott méretű társadat mi összefogást és rendkívüli nagy megértést, igyekezetet igényelnek, A tartós hideg nagyon meg­nehezítette a bányászok mun­káját, de megnövekedett a szénjöveszlésnél alkalmazott gépek üzemzavarainak ará nya is. Az elmúlt napokban az észak-csehországi barnaszén- medence bányászai segítsé­gért fordultak a Kassai (Kosi ce) Gépgyár dolgozóihoz, se bességváltó szekrényeik soron kívüli szállítását kérték. A Kassai Gépgyár politikai és gazdasági vezetősége még aznap foglalkozott ezzel a kéréssel s azonnal olyan in tézkedéseket telt, hogy minél előbb kielégíthessék a chva- leticei, bilinai, ležáikyi és más bányaüzemeik dolgozóinak igé­nyeit. Az elhatározást tett követ­te. Amint erről Karol Rambou- sek elvtárstól, a gyár terme­lésirányító részlegének veze­tőjétől tudomást szereztünk, tegnap és tegnapelőtt a Kas­sai Gépgyár önkéntes munka- csoportjai rendkívüli műsza­kokat szerveztek az igényelt sebességváltó szekrények gyártására. Az idén egyébként közel 111 millió korona értékben tervez­ték sebességváltó szekrények gyártását, amivel kielégíthet- tifc a belföldi igényeket. De most a hideg időjárás okozta gondokkal küzdő bányaipari és energiatermelő üzemeik se­gítségére sietnek. Terven fe­lül legalább annyi sebesség- váltó szekrényt gyártanak és soron kívül leszállítanak a se­gítséget kérő üzemeknek, hogy a szénjövesztés és ener­giatermelés terén minél ki­sebb arányú legyen az alkat­rész hiánya miatt bekövetke­zett termeléskiesés. (kulik) A losonci (Lučenec) járásban A párttaggyűléseiket az é!«nk érdeklődés, az elemző jelleg és a kritikus hangnem jellemzi, A losonci (Lučenec) járásban szombatig összesen .112 alap szervezetben tartották meg a taggyűlést. A részvétel átlag 95,3 százalék volt, s ebből a tagság 28,5 százaléka vett részt a vitában. Tartalmas, a végzett mun kát sokrétűen értékelő és a fogyatékosságokat elvszerűen bíráló taggyűlést tartott töb­bek között a ra.pl (Rapovce) utcai pártalapszervezet, a podkriváňi utcai párta,lapszer vezet és a losonci helyi nem zeti bizottság pártalapszerve- zete. A taggyűléseken mind az előterjesztett beszámoló, mind a vita sokat foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen lé-

Next

/
Thumbnails
Contents