Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-18 / 15. szám, csütörtök
A k i irányít, annak ellenőriznie is kell KÖZÉP-SZLOVÁKIAI TAPASZTALATOK Az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának FA- lenőrző és Revíziós Bizottsága korábbi munkája során azt állapította meg, hogy az egész ellenőrzési rendszer aránylag gyenge részét képezik a vállalati ellenőrző szervek. Két évvel ezelőtt ezért a kerületi pártbizottság mezőgazdasági osztályával, a kerületi mezőgazdasági igazgatósággal karöltve és más szervek bevonásával a mezőgazdaságban felülvizsgáltuk a vállalati ellenőrző szervek munkáját. ■v 1979. 1. 18. Az ellenőrzés o kádereken múlik A felülvizsgálás során elsősorban a CSKP XV. kongresz- szusának határozataiból, a pártalapszabályzatból, az efsz- ek kormányrendelettel jóváhagyott alapszabályzatából, a CSSZSZK Szövetségi Kormányának határozatából, valamint az állami és a gazdasági ellenőrző szervek jelentéseiből indultunk ki. Munkánk célja a segíteni akarás volt. Azt akartuk elérni, hogy ezáltal is fokozódjon a vállalati ellenőrző szervek — beleértve az efsz- ek ellenőrző bizottságait is — tevékenységének hatékonysága. Tapasztalatainkat akkor megtárgyalták a kerület politikai- és gazdasági irányító szerveinek dolgozói, akik mindenütt megtették az általunk ajánlott intézkedéseket, illetve elrendelték a megállapított hiányosságok felszámolását. A közelmúltban hasonló módon ellenőriztük a két évvel ezelőtti intézkedések megtartását és a hiányosságok felszámolására hozott határozatok teljesítését. A mostani ellenőrzés rámutatott arra, hogy a pártszervek, a pártszervezetek és a gazdasági vezető szervek felelősségteljesen jártak el ezen a téren. Megnyilvánult ez abban is, hogy a mezőzgazda- sági vállalatokban és üzemekben megjavult a belső ellenőrző szervek káderösszetétele, színvonalasabb és hatékonyabb az ellenőrző szervek tevékenysége. Kifogásolható színvonal és hiányosságok csak ott mutatkoztak, ahol a pártalapszervezet és a gazdasági vezetőség nem hasznosította kellően saját ellenőrző szerveinek ismereteit és nem vonta le a megfelelő következtetéseket azokkal szemben, akik megsértették az állampolgári, illetve a párt- fegyelmet. A két évvel ezelőtti ellenőrzést követően a kerület ellenőrzött vállalatainak pártalapszervezeteiben 417 határozatot hoztak a hiányosságok megszüntetése érdekében. Ezekből azóta 370-et teljesítettek, 26 határozat teljesítése még folyamatban van, 21 határozat pedig teljesítetlenül maradt. A mostani ellenőrzés során mindenekelőtt a vállalatok belső ellenőrző szerveinek káder- összetételéi vizsgáltuk leiül, mert elsősorban ettől függ az ellenőrző tevékenység színvonala és hatékonysága. Ismét megmutatkozott, hogy ezen a téren vannak még nehézségek. Főleg azokban a vállalatokban, ahol a belső ellenőrző szerv vezetésével megbízott dolgozót sok egyéb tisztséggel is elhalmozzák. így van ez például a Zvoleni Kerületi Vetőmagtermesztő Vállalatban, a prievid- zai járás három vállalatában és a kerület több más járásában is. A Riimaszombati f Rimavská Sobota) Tenyészállat-szaporító Vállalatban viszont az elmúlt év márciusától betöltetlenül volt ez a tisztség. Ezzel szemben a Žiar nad Hronom-i járásban aránylag kedvező helyzetet tapasztaltunk. A kerület gép- és traktorállomásain a korábbival szemben — vezér- igazgatói rendelet alapján — már önálló ellenőri beosztásokat is létesítettek. Elfelejtett kormányrendelet? Az utóbbi két évben kerületünkben jelentős javulás történt az efsz-ek ellenőrző bizottságaiban a taglétszámot illetően. Korábban, annak ellenére, hogy az alapszabályzat értelmében 11 tagú ellenőrző bizottság is megválasztható, átlagosan csak 5,5 tagja volt egy- egv bizottságnak. Két év alatt már 7,7-re növekedett az átlagos taglétszám. Az ellenőrző bizottságokban megnövekedett a kommunisták és a párttagjelöllek szóma is. A két évve) korábbihoz hasonlítva jelenleg 137 tel több kommunista és párttagjelölt tagja aiz efsz-ek ellenőrző bizottságainak. 1976 óta az ellenőrző bizottságokban 84 százalékról 69 százalékra csökkent az alapműveltségű tagok részaránya. Ez azt jelenti, hogy jóval több a közép-, illetve főiskolai végzettségű bizottsági tag. Ilyen örvendetes javulás főleg a zvoleni és a Liptovský Mikuláš-i járásban történt. Az ellenőrző bizottságok káderösszetételének általános javulása ellenére azonban a rimaszombati járás 15-, a losonci (Lučenec) járás négy- és a žilinai járás hét egységes íöldművesszövetkezetében nem teljesítették a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetőjének erre vonatkozó rendeletét. Az említett járásokban felelősségre vonták ezért a járási mezőgazdasági igazgatóságok vezetőit. Sok helyen ki- haszinálatlariul hagytak azt az alapszabályzat adta lehetőséget is, hogy az efsz-ek ellenőrző bizottságát teljes munkakörű, fizetett elnök vezetheti. Az utóbbi két évben azonban e téren is javulás történt. A teljes fizetésért dolgozó ellenőrző bizottsági elnökök száma megkétszereződött, és jelenleg már az efsz-ek 40 százalékában egyéb munkával nem terhelt emberek töltik be ezt a tisztséget. Bár sok hiányosság laikus ellenőrzéssel is feltárható, a mezőgazdasági termelés igényes feladatai, amelyek a szövetkezetek egyesülése következtében különösen megnövekedtek, megkövetelik az ellenőrző szervek számának további növelését és a káderösszetétel állandó javítását. Főleg azt kell elérni, hogy egyre több, más feladatokkal nem terhelt dolgozó végezze az ellenőrző bizottság elnöki teendőit a kerület egységes föld- művesszövetkezeteiben. A legutóbbi alkalommal azt is megállapítottuk, hogy a Poltári, az Uhorskéi és a Púchovi Efsz kivételével. a kerületben mindenütt figyelmen kívül hagytak egy fontos kormányrendeletet. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium még 1976 októberében egyik rendeletével lehetővé tette az efsz-eknek, hogy önálló ellenőri munkakört létesítsenek, mégpedig úgy, hogy az ezt betöltő dolgozó ne az efsz ellenőrző bizottságának tartozzon felelősséggel. Szigorúan a fosztogatók ellen! A legutóbbi alkalommal azt is megállapítottuk, hogy néhány kivételtől eltekintve, a vállalati ellenőrző szervek rendszerint féléves időszakokra készítik el munkatervüket. E munkaterveket a vállalat, illetve az üzem vezetősége hagyja jóvá. Viszont az alapszervezeti pártbizottságok csak nagyon ritkán tárgyalják meg az ellenőrző szervek munkatervét. Ilyenformán nem érvényesül a pártszervezet ellenőrző szerepe sem a munkatervek készítését, sem azok tartalmát illetően. Az utóbbi két évben javult a munkatervek minősége. Készítőik az efsz-ek alapszabályzatából, a CSSZSZK Kormányának az állami- és gazdasági irányítószervek ellenőrzési alapelveiről szóló határozatából, az egyes vállalatok, üzemek szükségleteinek megfelelően indultak ki. A szóban forgó munkatervet csak a Prievidzai Poľno- produkt vállalatban nem készítették el, a Čadcai Agrostavban, a Banská Štiavnica-i és a Losonci (Lučenec) Állami Gazdaságban pedig nem bizonyult megfelelőnek a belső ellenőrző szervek munkaterve. Közép-Szlovákiában az ellenőrző szervek többségében határidőre teljesítik a tervezett feladatokat, de szükség szerint a tervbe nem foglalt időszerű feladatokat is. Az elmúlt időszakhoz viszonyítva egészében véve intenzívebbé vált az ellenőrző szervek tevékenysége. Például 1976-ban 361 hiányosságra hívták fel a figyelmet a vállalatok belső ellenőrző . ‘ szervei a kerületben. 1977-ben és 1978 első felében viszont 850 esetben került sor erre. A legtöbb hiányosságot a rimaszombati és a nagykürtösi (Vefký Krtíš) járásban, a leg kevesebbet pedig a žilinai já rásban tárták fel. Az utóbbi já rásban, konkréten az Agrostav vállalatban az ellenőrző szer vek úgyszólván semmilyen te vékenységet nem fejtettek ki bar nem megnyugtatóak az el ért gazdasági eredmények. Ez zel szemben példamutatóan dolgozik a Liptovský Ondrej-i a Banská Bystrica-i SZNF, a Breznói, a Dražkovcei, a Sliači és több más Efsz ellenőrző bizottsága. A legtöbb hiányosságot a szocialista társadalmi tulajdon védelmét illetően, valamint a pénzügyek és a munkafegyelem téréin tapasztaltuk. A Ziar nad Hronom-i Állami Gazdaságban például nem zárták be mindenütt a takarmányraktárakat. A Slovenské Ďarmotyi Állami Gazdaságban pedig 605 kiló dughagymát loptak el. Az efsz-alapszabályzat és a törvények hasonló komoly megsér tését állapították meg az ellenőrző szervek sok más vállalatban és üzemben is. Jónak értékelhető azonban, hogy a gazdasági vezetőségek az ilyen esetekből a korábbinál jobban levonták a tanulságot és szigorúbban felelősségre vonták a bűnösöket. Ezt nemcsak a felelősségre vont személyek nagyobb száma, de a magasabb pénz. és egyéb büntetések is bizonyítják. A hatékonyabb ellenőrzések következtében viszont csökkent a büntetőjogilag, bírósági úton felelősségre vont személyek száma és kevesebben vétettek a törvény ellen a vállalatok saját dolgozói közül. Kommunistákat az ellenőrzés élére Az ellenőrző tevékenység túlnyomórészt pozitív eredményei ellenére még különböző hiányosságok is előfordulnak. Főleg abban, hogy a felderített eseteket nem konkrétan jellemzik, nem mutatnak rá a hiányosságot előidéző tényezőkre, a megsértett normákra és a keletkezett anyagi kár nagyságára. Az esetek kapcsán hiányzanak a bűnösök nevei is a jelenlésekből, valamint a hiányosságok felszámolására hozott intézkedések. Mindez gyengíti az ellenőrzés hatékonyságát. Ezt bizonyítják a tartalékokkal, a műszaki berendezésekkel való gazdálkodás komoly fogyatékosságai a beruházási építkezések, de a pénzügyek és a jutalmazások terén is. Komoly fogyatékosságnak te kintjük, hogy az ellenőrzések eredményeit nem ismertetik mindenütt a partalapszerveze tek tagsági gyűlésével. Ilyenformán a kommunisták nem foglalkoznak a hiányosságok kai és így nem hozhatnak megfelelő határozatokat, intézkedéseket sem. Tehát mindenképpen helytelen, ha a vezető beosztású vállalati dolgozók nem tájékoztatják a pártalapszervezfiteket a ^)árton- kívüli ellenőrző szervek munkájáról, mert ezzel gyengítik az ellenőrzés? jog érvényesítését párt- és a szövetkezeti alapszabályzat védelme érdé kében. FRANTIŠEK NIKEL, az SZLKP Közép-szlovákiai KQ”űleti Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke Az építőipar feladatai Szlovákia fővárnsában íito: Jón Brósko, oz SZSZK építésügyi minisztere Bratislava fejlesztése és építése a szlovákiai építőipar döntő jelentőségű feladatai közé tartozik. Ez következik a 6. ötéves tervidőszakra vonatkozó gazdasági és szociális fejlesztés irányelveiből, valamint a párt- és állami szervek egyéb határozataiból. Az ötéves tervidőszak elmúlt éveiben az építőipari szervezetek nem kevés eredményt értek el, azonban nem tudtak teljes mértékben megbirkózni az összpontosított építési feladatokkal. Nem sikerült biztosítani a folyamatos és egyenletes tervteljesítést, sem annak tervezett struktúráját. A számos intézkedés ellenére nem értük el a kívánt folyamatosságot, s az építőipari munkák színvonala sem javult kellő mértékben a legfontosabb kivitelező szervezetnél, a Bratislavai Magasépítő Vállalatnál. A feladatok növekedése és az építési beruházások bonyolultsága nehézségeket okoz a bratislavai vállalatoknak, s mindez még szembetűnőbben jelentkezik azoknál az építőipari szervezeteknél, amelyek ide helyeztek át építőipari kapacitásokat. Azok az építkezések, amelyek kivitelezői éppen az utóbbi szervezetek, a komplex tervteljesítés területén és az anyaggazdálkodás szakaszán is szervezési hiányosságokkal küszködnek. Ebben az évben tehát az ilyen hibák leküzdésére kell összpontosítani az építőipari dolgozók erőfeszítéseit, méghozzá a minőségileg is sokkal igényesebb tervfeladatok mellett. Ezek a feladatok a város további dinamikus fejlődésének követelményéből indulnak ki. Az építőipari szervezeteknek 1979-ben több mint 3,7 milliárd korona értékű építőipari munkát kell elvégezniük Bratisla- vában; ez 16,9 százalékkal több, mint a múlt évben, s csaknem egyötödét teszi ki a Szlovák Szocialista Köztársaság idei építőipari feladatainak. Az építőipari munkák nagyfokú összpontosítása új, felelősségteljesebb hozzáállást kíván a beruházási folyamatok valameny- nyi résztvevőjétől. Emellett az építőipari munkák csaknem 30 százalékát a Bratislaván kívüli építőipari szervezetek valósítják meg. Az igényes tervek teljesítése az építőipar vezető dolgozóitól nagy mennyiségű szervező munkát, az emberekhez való helyes politikai viszonyulást, valamint türelmes meggyőző munkát igényel, hiszen nagyon sok építőipari dolgozó kényszerül arra, hogy lakóhelyétől távol dolgozzék. A feladatok sokasága mögött látni kell a dolgozók ezreinek munkáját, azok mindennapi gondjaival, problémaival. Látnunk kell azt is, hogy az építőipari gépek, berendezések, építőanyagok és közlekedési eszközök további átcsoportosítása elkerülhetet len. A mennyiségileg legnagyobb és legösszetettebb feladatok Bratislavában a komplex lakásépítés dolgozóira várnak. E munkák értéke több mint másfél milliárd korona, ami 26 százalékkal több, mint tavaly; a műszaki ellátottság terén ez 60 százalékos évközi növekedést jelent. Különlegesen bonyolult a helyzet ott, ahol az idén kezdik az új lakások építését összesen 6220 lakás építését kell megkezdeni, s az építésben olyan ütemet kell elérni, hogy az építőipari szervezetek 1980-ban teljesíthessék az át adott, befejezett lakások számát illető feladataikat. A bratislavai komplex lakásépítés terveinek teljesítése érdekében a Szlovák Szocialista Köztársaság Építésügyi Minisztériuma néhány alapvető intézkedést hozott. Ezek szerint a Bratislavai Magasépítő Vállalat egyes célépítkezésekről a lakásépítés területére helyezi át kapacitásait, tgy például a Szlovák Műszaki Főiskola Vegyi-technológiai Karának építését a Zilinai Magasépítő Vállalat veszi át, a ružinovi kór- házépítést pedig a Poprádi Magasépítő Vállalat folytatja. Ez az építőipari vállalat tovább növeli azoknak a szervezeteknek a számát, amelvek hozzájárulnak Bratislava építéséhez. Ezenkívül a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat 248 lakást épít Devínska Nová Vesben. A komplex lakásépítés terén a Bratislavai Magasépítő Vállalat további segítségben részesül. Különböző építőipari munkálatokról van szó, amelyeket a nyitral, a trnavai és a poprádi magasépítő vállalatok, valamint a bratisluvai Stavoin- dustria végeznek el. További lakásokat épít a Prešovi, a Kassai (Košice) Magasépítő Vállalat, valamint a bratislavai Pnemstav vállalat. A žilinai Közép-szlovákiai Építőipari Vállalat és a Bratislavai Vízgazdálkodási Építővállalat a műszaki ellátottságról gondoskodik, a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat pedig az ov- sištei városnegyedben épít áruházát. Mindemellett szükséges, hogy a Bratislavai Magasépítő Vállalat gyorsabb ütemben fejlessze saját kapacitásait, s növelje függetlenségét a más szervezetektől igényelt állandó segítségtől. A további intézkedések keretében Bratislavát előnyben részesítik az építőanyag-ellátás terén. Tovább folytatódik az építőipari termékeket gyártó vállalatok fejlesztése, tovább javulnak az építőipari dolgozók elszállásolásának feltételei, javul a szervizszolgáltatás színvonala, fokozódik a speciális építőipari gépek kölcsönzése. Az építőipari intézkedésekkel párhuzamosan a beruházók is arra kényszerülnek, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, mert ők sem maradhatnak le. Nem engedhetjük meg, hogy a beruházási előkészületek során előforduljon az a tavalyi eset, amikor éppen a szóban forgó hiányosságok miatt le kellett állítani, illetve nem lehetett elkezdeni a lakásépítést Devínska Nová Vesben, a Klenová utcában, a páleniskói kikötőben és máshol. A minőség javítása érdekében a minisztérium egész sor intézkedést hozott, és folyamatban van a komplex minőségszabályozási rendszer kidolgozása. Ez utóbbit a Bratislavai Magasépítő Vállalat fogja bevezetni. Az a lényege, hogy felölel minden olyan területet, amely hatással van a minőségre, a tervezéstől kezdve egészen az épületek átadásáig. Az építőipari munkák fokozottabb hatékonysága érdekében ez év januárjától a kassai Ipari Építkezési Művek valamennyi vállalatában bevezették az építőipari tervezés kísérleti rendszerét. Ennek alapján több mint 35 ezer építőipari dolgozó végzi majd teendőit, beleértve három bratislavai vállalatot, valamint három más vál. kilátót, amelyek építőipari kapacitásai Bratislavában is érdekeltek. E kísérleti módszer kidolgozásakor a szovjet gazdasági reform tapasztalatait is figyelembe vették, főleg a belorusz kísérleti módszert, nem tévesztve szem elől a népgazdaságunk irányítási módszereinek javítására tett javaslatokat sem. Az alapvető cél olyan irányítási elemek kipróbálása, amelyek elősegítik az építkezések tervezett időpontban történő átadását, az építkezési határidők lerövidítését, s növelik az építőipari munkák gazdaságosságát. Ennek a kísérletnek kezdettől fogva nagy figyelmet szentelünk. A döntő feladat azonban a vezérigazgatóság és a hozzá tartozó vállalatok vezető dolgozóira hárul, természetesen a párt- és a szakszervezeti alapszervezetek aktív segítségével. Arról van szó, hogy az építőipari dolgozók tudatosítsák: az építkezési beruházások területén mindenekelőtt a konkrét feladatok megállapított összetételű teljesítése a döntő, nem pedig az általánosított, globális eť&dmény. Az építőipar sikerei Bratislavában is az irányítás hatékonyságának következetes növeléséiül függnek, valamint attól, hogy a vezető dolgozók — elsősorban a kommunisták — miiven kezdeményezően, milyen személyes elkötelezettségei és aktivitással oldják meg az építés összetett feladatait.
