Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-16 / 13. szám, kedd
A Kisgazdaság további fejlődéséé*1' A FEJLESZTÉSÜGYI ÉS MŰSZAKI MINISZTÉRIUM CÉLJAI A felvételen a tranzit gázvezeték nagykaposi (Veiké Kapušany/ kompresszorállomásának irányító központja látható [Felvétel: A Haščák — ČSTK] PÉLDÁJUK KGUETESRE MM A Harmaneei Papírgyárban saját erőből építik a vállalati lakásokat A társadalmi megrendeléssel összhangban a mezőgazdaság- naik is évről évre nagyobb feladatokat kell teljesítenie annak ellenére, hogy a műszaki-anyagi alap fejlődésének üteme kisebb a feladatok növekedésének üteménél, sőt bizonyos vonatkozásokban a termelőerők fejlődése kimondottan ellentétes irányú. Ilyen p Idául a mezőgazdaságban dolgozóik számának vagy a termőterület nagyságának az alakulása. Az elmúlt harminc év alatt Szlovákiában a mezőgaz da Ságban dolgozók száma 62 százalékkal csökkent a jelenlegi 343 ezer személyre. 1976— 77 viszonylatában például 1741 főt tett ki a csökkenés. A termőföld területe 1948—1975 között 244 ezer hektárral lett kisebb, amiből 136 ezer hektárt tett ki a szántó. A mezőgazdaság az 5. ötéves tervidőszakban 19 ezer hektár szántóföldet Vesztett el. Szellemi erő c fejlesztés szolgálatában Az elvárások növekedéséhez képest a műszaki-anyagi alap lassúbb ütemű fejlődését, valamint a dolgozók számának és a termőterület nagyságának csökkenését a termelést fejlesztő, irányító szellemi erő erőteljes növekedése ellensúlyozza. Forrása, feltétele az egyre hatékonyabb és gazdaságosabb termelésnek. Az általa kidolgozott és a termelésben széleskörűen alkalmazott egyre újabb és korszerűbb formák lehetővé teszik, hogy a termelés mindenkor a követelményekhez igazodhasson. A mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló tudományos és kutatómunka feladatairól a legújabb ismereteiknek a gyakorlatba való átültetéséről a közelmúltban számoltak be az SZSZK Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztériuma illetékes osztályának vezetői. Elmondották, hogy a mezőgazdaság erős tudományos és kutatóháttérrel rendelkezik, az egyes intézetek dolgozóinak száma az elmúlt 8 év alatt például 16 százalékkal növekedett. Hatékonyan szolgálja a fejlődést a hosszú távú, tervszerű és szoros KGST-együttműiködés. A szocialista államok tudósai, kutatói sok száz feladat megoldásán dolgoznak együtt. A kiemelt feladatok sorában említhető a mezőgazdaság műszaki fejlesztése, valamint a növény- termesztés és az állattartás genetikai termőképességének növelése. Lényeges feladat a kulatásfejlesztés-termelés-hasznosítás ciklus időtartamának lerövidítése, ami jelenleg átlagosan öt év. Az átlagidőtartam azonban torzított valóságot ad, mivel az új ismeretek nagy átlagban gyorsabban érvényesülnek a nagyüzemi termelésben. Bizonyíték erre a Solaris búzafajta, amellyel jelenleg 23 -zor hektár van bevetve, és az ősszel megkétszereződik e terület. A nagyarányú sertés- és szarvasmar- ha-nemesítési program is gyors ütemben folyik. Ugyanakkor nehézkes, soká elhúzódik az olyan tudományos ismeret széles körű gyakorlati érvényesítése, ahol a mezőgazdasági alkalmazás más népgazdasági ágazatok, a gépipar, vegyipar, építőipar stb. hozzájárulása nélkül nem lehetséges. Ezt bizonyítja a cseppfolyós műtrágya használatának jelenlegi helyzete. A tudományos és kutatómunka eredményeinek gyors gyakorlati alkalmazását szolgálják az 1977-től fokozatosan megalakuló tudományos termelő társulások. A nemesítő és vetőmagtermesztő társulás például két korábbi kutatóintézetet, két nemesítési állomást, három vetőmagtermesztő vállalatot és 15 állami gazdaságot egyesít. Ilyen társulás jött létre a juh- és a baromfitenyésztés szakaszán is, s a jövőben továbbiak alakulnak. Feladatok a növénytermesztésben A mezőgazdasági kutatás szorosan összhangban van a nép- gazdasági végrehajtó terv idei és elkövetkező évi feladataival, s a legfontosabb területekre irányítja a figyelmet. A szemesek termesztésében első helyen áll a szemes és a silókukorica termesztésének in- tenzifikálása, illetve az előbbi új termesztési technológiájának kidolgozása. Amíg a kutatásban a hozamok az egyes hibridek biológiai termőképességének határán vannak, s elérik a hektáronkénti 80—110 mázsás átlagot, addig a nagyüzemi termelés átlagosan csak 55 mázsát lúd felmutatni. Ez, tekintettel arra, hogy kísérleti feltételek mellett elért eredmények nagyobb százalékarányban vihetők át a nagyüzemi gyakorlatba, nagyon kevés. Hasonló a helyzet a burgonyával, de a kutatás figyelmét az sem kerülheti el, hogy Szlovákiában a nagyüzemi termesztésben elért átlaghozamok 25 százai kkal kisebbek a cseh országrészekben elért hozamoknál. Az intenzifikáló tényezők közül a kutatás megkülönböztetett figyelmet fordít a szerves trágya hasznosítására és a trágya széles körű alkalmazását lehetővé tevő műszaki feltételek megteremtésére. Sokat eláruló adatok, hogy Szlovákia szántóterületének 90 százalékán csak szerves trágya használatával lehet intenzív gazdálkodást folytatni, ugyanakkor jelenleg hatmillió tonna szerves trágya hiányzik a földből. Vannak olyan mezőgazdasági földterületek, ahol már 25 éve nem alkalmaztak szerves trágyát. Ellentétes, rohamos fejlődésen mentát a műtrágya alkalmazása. Amíg 1948-ban tiszta tápértékben számítva egy hektár mezőgazdasági területre átlagosan 13, addig 1960-ban 101,9, 1975 ben pedig már 236,9 kilogramm műtrágyát használt fel a mezőgazdaság. A tápanyagellátásban a jövőben szélesebb körben kell figyelembe venni a talajtani vizsgálatok eredményeit', hogy a műtrágya mennyisége összhangban legyen a talaj és a növény igényeivel. Az állattenyésztés igényei •• Az állattenyésztéssel kapcsolatos feladatok lényegében két nagy csoportba oszthatók. A kutatás figyelme egyrészt a termelékenység kérdéseivel kapcsolatos. Fájó pont például a tejtermelés. A fejési átlag nem éri el azt a szintet, amire a jelenlegi állomány biológiai adottságával képes. A kutatási eredmények ugyanis azt bizonyítják, hogy megfelelő állattartás mellett állandósítani lehetne a 4500—5000 literes fejési átlagot. Kutatást, megfigyelést igényel az állatelhullás is. A százalékarány a nagyüzemi feltételek közepette is jelentősen csökkenthető, ezt a szovjet mezőgazdaság ilyen jellegű figyelemreméltó eredményei biztosítják. A sertésnemesítési program olyan hibridekkel számol, amelyek a takarmányfogyasztás csökkentését teszik lehetővé. Kidolgozták a juhtenyésztés fejlesztésének programját is, amely figyelembe veszi a szlo- vákai adottságokat és a jövőben a jelenlegi állomány kétszeresével számol. A feladatok másik köre az új beruházásokkal kapcsolatos. Az állomány állandó bővítése, a gazdaságosabb termelés és a korszerű munkakörnyezet iránti igények kielégítése szükségessé teszi új, nagy koncent- ráltságú telepek felépítését. Az új konstrukciós szerkezetek és technológiák kipróbálása 1976- ban kezdődött, és országszerte 900 millió korona befektetést igényel, összesen tíz épülettípust próbálnak ki, ebből ötöt Szlovákiában. Az egyiket a Szenei (Senec) Állami Gazdaságban, amely négyemeletes, 3360 férőhelyes borjúnevelde. Hasonló küldetésű a Nitrán épülő 2240 férőhelyes istálló, ahol az új etetési technológiát próbálják ki. A Tornaijai (Šafárikovo) Állami Gazdaságban felépülő 1064 férőhelyes tehenészeti telep a munkatermelékenység fokozása lehetőségeinek, a nitrai 1376 férőhelyes telep pedig a 4500—5000 literes fejési átlagot elérő állomány gazdaságos tartásmódjának a kipróbálására szolgál. Az ötödik épület négyemeletes, 3045 hízómarha befogadására alkalmas. Az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Egységes Földművesszövetkezetben épül fel, és a gyorsított hizlalás feltételeinek tanulmányozására fog szolgálni. Folyamatban van még a fából készült istállótípusok kipróbálása is, elsősorban juh- és libatenyésztés céljaira. Hagyományos módon, égető probléma megoldásával kezdődött a dolog. A gyárnak helyben volt szüksége újabb lakásokra. Ugyanis a dolgozók kétharmada — mintegy 800 ember — nem Harmanecben lakik, hanem Banská Bystricáról utazik autóbusszal a gyárba. Az oda- vissza utazás napi két óra idő- veszteséget jelent valameny- nyiüknek. Aki már megunta az ingázást, és más munkalehetőséget talált a kerületi székhelyen. az végleg búcsút mondott a gyárnak. Az ilyen eset pedig elég gyakori volt. A vállalat és a gyár vezetői természetesen nem nézhették ezt tétlenül, hiszen emberek nélkül termelni sem lehet. Ha kevés a munkaerő, lemarad az exportfeladatok teljesítése is, amit ebben a gyárban sem engedhetnek meg maguknak. — Legelőször a járási nemzeti bizottságon kérvényeztük 102 lakás felépítését Harmanecben — magyarázza Dušan Nezbeda, a papírgyár beruházási részlegének vezetője. — Ott azonban 1972-ig hallani sem akartak erről. Ügy magyarázták, hogy lakásokat számukra csak Banská Bystricán építhetnek. Csak később tört meg a jég. A jnb illetékesei már nem utasították el a gyáriak kérését, de szigorú feltételt szabtak: a kerületi székhely építőipari vállalatai nem vállalhatják el a lakások felépítését. „Ha jobb megoldást nem találtok, építsétek saját erőből“ — mondták akkor a gyár képviselőinek. Nem maradt egyéb megoldás. Pedig nem mindenütt kezdtek volna így az építkezéshez. Hiszen köztudomású, hogy önerőből építkezni, nem éppen leányálom. Tudták ezt, számoltak ezzel a gyáriak is, de mégsem hitték, hogy óriási terhet vesznek a vállukra. Viszont, ha már belekezd valamibe az ember, nem illő, hogy megtorpanjon, hátat fordítson az első nehézségek láttán. A gyáriak sem tettek így. — Ma már két új házunkban 68 család lakik — tájékoztat Margaréta Vajsová, a vállalat szociális ügyeket intéző dolgozója. — Az elsőbe 1977 végén és 1978 elején költöztek be családtagjaikkal a papírgyári dolgozók. A másodikat az elmúlt nyáron vehették birtokukba a lakók. Azóta felépült a harmadik vállalati ház is, amelyben egy-, illetve háromszobás lakások vannak. A műszaki átadásra december huszonegyedikén került sor. De mondják el véleményüket azok is, akik már az új vállalati lakásokban élnek: — Az elmúlt év augusztusában költözködtünk — fogad Ján Kiššik munkás, a vállalat legjobb dolgozóinak egyike négytagú családja otthonában. — Háromszobás lakást kaptunk. Jól érezzük magunkat benne, mindennel elégedettek vagyunk, talán csak a fűtésen kellene javítani valami keveset. Milan Machala, az 5-ös számú papírgyártó gép vezető gépésze ugyancsak szóba hozza a fűtést. Aztán így folytatja: — Kétszobás lakást juttatott nekünk a vállalat, mert csak ketten vagyunk a feleségemmel. Pontosan emlékszem, 1978. január 24-én vettük birtokunkba. A nagyságát tekintve, nagyon megfelel nekünk az új lakás. A vezető gépész elégedettsége könnyen érthető. Nemrégen házasodott. A munkásszállóban, ahol feleségével lakott, korábban csak egy szobájuk volt. Viszont hasonlóan elégedettek a többiek is: Ján Tišliar, a vállalati áramelosztó kezelője, Miroslav Kováčik, a műszaki fejlesztési részleg tecnológu- sa és mindazok, akik számára a harmadik hatemeletes lakóházat építették a gyár közelében. A gyár tizenkét tagú építőcsoportja Ľudovít Sásik mester vezetésével, a vállalat és a gyár társadalmi munkát vállalt dolgozói, Ladislav Varga, majd őt követően Ľuboš Suchý építésvezető tehát eredményes munkát tudhat maga mögött. A 102 vállalati lakás felépítésével teljesítették a mostani tervidőszak programjának egyik legfontosabb pontját. — Pedig nem volt könnyű — folytatja később a beruházási részleg vezetője. — Már csak azért sem, mert az alapozást megelőző geológiai vizsgálat azt mutatta ki, hogy erősen ka- vicshordalékos az építkezésre kiválasztott hely talaja. Panel- házat ilyen talajra pedig nem lehet építeni, pedig ez egyszerűbb és gyorsabb megoldást jelentett volna. Ezért téglából húztuk fel a falakat. Az építkezés során segítségünkre siettek a gottwaldovi Prűmyslové stavby vállalat dolgozói, akik nemcsak leszállították, hanem 11—12 méter mélyen helyükre is tették az alappilléreket, majd pedig az épületek vasbeton vázát. A Lévai (Levice) Magasépítő Vállalatból pedig szerelő munkát végző szakemberek segítették az építkezés befejezését. Ügy hiszem, hogy most már a Banská Bystrica-i Járási Nemzeti Bizottság illetékesei is elmondhatják: a harmaneci papírgyáriak túltettek önmagukon is és köszönetét én’"-’' ~~v JÄN RAJNlC EGRI FERENC HARMINC ÉVE TRAKTOROS Dóra fózsef napbarnította arcát a redők még alig árnyé kolják be. Tavaly múlt ötvenéves. Szép születésnapi ajándékot kapott: A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kiváló dolgozója ágazati kitüntetést. Foglalkozása: traktoros. Számára a traktor és a munka jelenti a legtöbbet. Már harminc éve a Rappi (Rupov- ce) Egységes Földmüvesszo- vetkezet dolgozója. — 1949 ben kocsisként kezdtem, két szép deres lovam volt — kezdi visszaemlékezését. — De a következő évben meg kellett tőlük válnom. A szövetkezet akkori vezetősége engem küldött egy hathetes traktorvezetői tanfolyamra. Az igazsághoz tartozik, hogy nagyon szerettem a lovakat, nehéz volt megbarátkoznom a traktorral. Amikor hazajöttem, már várt egy új Zetor 25-ös. Szép volt, nem mondom, s büszke is voltam, hogy a faluban én vagyok az első traktoros. Emlékeinek mezejét, járva, szóba kerülnek az örömök, csalódások, a révbe jutás és mindenekelőtt a nősülés, a családalapítás. Aztán újra visszakanyarodva az indulás első éveihez, szenvedélyesen magyarázza egész életét meghatározó barátkozását a traktorral. — Már akkor tudtam, hogy én egy életre eljegyzem magamat a traktorral. Vasárnap már szinte hiányzott a motor szabályos berregése. Alig vártam a hétfő reggelt, hogy újra begyújthassam a motort, s halljam zúgását. Ősszel szerettem a legjobban a határban dolgozni, amikor éreztem, hogy a föld friss szaga elkeveredik az avar illatával. Itt elhallgat, s tűnődő tekintettel néz rám. Tudom, arra gondol, hogy hány szév emléke öregedett már múlttá. — Harminc éve traktoros, ma milyen érzés traktort vezetni? — Aki egyszer valamit megszeret, annak nehéz attól megválnia. En már az életemet el sem tudnám traktor nélkül képzelni. Az ember ne azt nézze, hogy hány óra, mikor mehet már haza. Aki így gondolkodik, annak a munkája is csak annyit ér, mint a kutya kaparása. — Jelenleg mi a teendője? — Amióta a szántást és a vetést befejeztük, a trágyale- vet hordom. A fiatalok húzódoznak az ilyen munkától, pedig ezt is el kell valakinek végezni. En ezt is szívesen csinálom. De ha szükséges, a javítóműhelyben is segítek a javítóknak. Igen, Dóra József olyan ember, akire mindenben lehet számítani. A munkáját mindig pontosan és becsületesen elvégzi. Ezért nemcsak a szövetkezet vezetői, hanem a munkatársai is tisztelik és becsülik. Kivált a fiatalok előtt nagy a tekintélye. Amikor megkapta a megérdemelt magas kitüntetést, munkatársai együtt örültek vele. Búcsúzóul megkérdeztem még tőle, milyen érzés kitüntetett traktorosnak lenni, amire szerényen azt válaszolta: — Az, hogy a három évtizedes beccsületes munkámra rriások is felfigyeltek, nagyon jólesett. Erre őszintén megmondom, nem is számítottam. Szeretnek még sokáig dolgozni a szövetkezetben, mint példás dolgozó ... TŐRÜK ELEMÉR
