Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-07-23 / 30. szám
AIMIAUMH ESSZBtB HAgMgiASAML A Füleld (Fil’akovo) Állami Gazdaság kommunistái sikeresen teljesítik a CSKP KB 11. ülésének határozatát az érintettek jelenlétében beszéltünk ezekről a gondokról. Elsősorban a részlegvezető zootechnikusokat vontuk felelősségre. Viszont a fejőiknek, a takarmányosoknak is megmagyaráztuk, hogy milyen fölösleges károkat okoz a hanyag munkavégzés. Néhány esetben pénzbüntetésre is sor került. A felelőtlenül dolgozóknak nem fizettük ki a negyedévi prémiumot, vagy havi kétiháromszáz koronát vontunk le fizetésükből. Most már ott tartunk, hogy mindenki megértette, mennyire ésszerűtlen hanyagsággal tönkretenni azt, amit nehéz munkával elsőosztályúnak termelünk ki. Ez év februárjától minden liter tejet a legjobb minőségi osztályba sorolva vásárolnak fel tőlünk. Az is jóleső érzés, hogy az érintett zooteehnikusok, fejők és takarmá- nyosok saját maguk is belátták, hogy felelőtlenségük, hanyagságuk okozta a rossz helyzetet. A megrovást, a pénzbüntetést senki sem vette személye ellen irányuló rosszakaratnak, igazságtalanságnak. Egyetlen dolgozónk sem írta meg ezért a felmondását. A tejtermelésben azonban további tartalékok is vannak. Tavaly 1650 tehenet fejtek az állami gazdaságban. Egy-egy tehéntől évi 2700 liter tejet adtak el a felvásárlóknak. Az idén legalább 200 literrel akarják növelni ezt az átlagot. Az első kaszálás idején betakarított jó takarmánytermés az egyik feltételét jelenti ennek. A többi már az embereken, a zootechnikusokon, az állat- gondozókon múlik. A tíz tehénfarm eredményei között ugyanis számottevő különbségek vannak a napi tejhozamokban. Májusban például az egresi istállókban naponta 10,63 litert fejtek minden tehéntől, az alsófarmon 10,61 litert, Ragyolcon (Radzov- ce) csak 7,06 liter, a sávolyi (Sávol) részlegen pedig mindössze 5,72 liter Az új vasút építésével ismét kettészelték a már korábban megfelezett parcellát (A szerző felvételei) Amint azt a CSKP KB 11. ülésének tanácskozása is megállapította, a mezőgazdaságban nemcsak a szövetkezetek. az állami gazdaságok között, hanem egész területek között is igen nagy különbségek vannak az egyes termékek költségeiben és jövedelmezőségében, amelyek nem indokolhatók természeti vagy gazdálkodási feltételekkel. Ezek a különbségek azonban sok helyen megvannak a nagyobb szövetkezetek és állami gazdaságok egyes gazdasági részlegei között is. Ennek alapvető oka a termelés és a munka megszervezésének eltérő színvonala, a gazdálkodási feltételek kihasználásának, valamint a tudományos-műszaki haladás érvényesítésének eltérő foka. Mi a helyzet ezt illetően a losonci (Luíenec) járás legnagyobb mezőgazdasági üzemében, az 5700 hektáros Fülek! (Fifakovo) Állami Gazdaságban? Mit tesznek a kommunisták a meglevő termelési különbségek ki- egyenlítése, a gyengébb részlegek fellendítése érdekében? Erről beszélgettünk az állami gazdaság vezetőivel. — A CSKP KB 11. ülésének tanácskozása nálunk is nagy figyelmet keltett — kezdte válaszát dr. Július Vííaz igazgató. — Ami akkor a mező- gazdasági termeléssel kapcsolatban elhangzott, több tekintetben a mi gazdaságunkra is érvényes. Mindenekelőtt a tömegtakarmányokkal való önellátás kérdését említeném meg. Az évelő takarmánynövények termesztésével 420 hektáron foglalkozunk. Réteink területe 239 hektár, amelv azonban teljes egészében vizenyős, mocsaras határrész nálunk. A széna betakarítása csak lovas kaszákkal. illetve kézi erővel lehetséges. A takarmánytermesztésre szolgáló területünk nagysága a tavalyihoz hasonló. Azóta viszont 1000 szarvasmarhával — ebből 300 a tehén — növekedett meg az állatállományunk, amelynek megfelelő ellátására legalább 1800 tonnával több tömegtakarmány szükséges az eddiginél. Az állami gazdaság szakemberei már az év elején elhatározták, hogy nem fognak takarmányt vásárolni. Az említett 1800 tonnás többletet saját erőből, a termesztés tartalékainak hasznosításával teremtik meg. — Hogyan tervezik ezt? — Mintegy 150 hektár olyan legelőterületünk van, amelyet az elmúlt években nem müveitek különösebb gonddal — magyarázta Szabó Gyula mérnök, az állami gazdaság főagro- nómusa. — A legeltetéssel ugyanis még a megtermett mennyiséget sem tudtuk kellőképpen hasznosítani. A gazdaságos legeltetést az áthelyezhető kerítések hiánya miatt az idén sem sikerült volna elérni. A legelők megművelésére, trágyázására viszont nagy gondot fordítottunk, a fűtermést pedig mint jó minőségű szénát takarítottuk be az első kaszálás idején. A tavalyihoz képest megnövekedett takarmányszükséglet fedezésére persze nem elég csak ennyi. A növény- termesztő szakemberek azonban már az idei tervek készítésekor számoltak ezzel. Ezért azon igyekeztek, hogy a lehető legnagyobb területről két termést takarítsunk be. Amint az őszi takarmánykeverék parcelláin elvégezték a begyűjtést, késedelem nélkül munkába állították az ekéket, a talajelőkészítő eszközöket és a vetőgépeket. összesen 280 hektáron tarlókeveréket és silókukoricát termesztenek másodveteményként. — Arra is nagy gondot fordítunk, hogy azokról a határrészekről, árokpartokról is betakarítsuk a szénát, ahol nem lehet géppel végezni a kaszálást. Ugyanúgy, mint a korábbi években, most is segíteni hívtuk a Kovosmalt nemzeti vállalat, a Kőipari Vállalat dolgozóit, a környező falvak tömegszervezeti tagjait és nyugdíjasait. Mindannyiuk jó munkája jelentős szénamennyiséget eredményezett gazdaságunknak. A szombat- vasárnaponkénti társadalmi munka megszervezését pártalapszervezeteink kommunistái kapták feladatul. Az állami gazdaság kommunistái, akik már márciusban lebontották a helyi feltételekre a CSKP KB 11. ülésének határozatát, rendszeresen ellenőrzik is az ebből eredő feladatok teljesítését. A pártalapszervezetek minden tagja határidőhöz kötött, konkrét feladatot kapott ezzel kapcsolatban. Teljesítésükről Róbert Meidlik főzooteohnikus, az üzemi pártbizottság alelnöke tájékoztatott. — Közvetlenül a Központi Bizottság márciusi, ülése után tartalékaink hasznosítása érdekében politikai- szervezési tervet dolgoztunk ki. Ebben sok szó esett az állattenyésztési termelés tartalékairól is. A tejtermelésben például komoly gondot okozott számunkra aiz a körülmény, hogy az eladásra kerülő nem kis mennyiséget többnyire a második, de esetenként csak a harmadik minőségi osztályba sorolva vették át tőlünk a felvásárlók. Ez a hanyag munka következménye volt A fejőskor nem tartották meg a higiéniai előírásokat, az egyes részlegek zoo- technikusai nem ellenőrizték rendszeresen a fejést, a tej kezelését, így még az is előfordult, hogy a fejők vizezték a tejet. A múlt évben csak a tisztasági szabályok megszegése következtében 150 ezer korona kárunk volt. Ennyit jelentett, hogy az első osztályúként kifejt tejet a szennyezettség miatt alacsonyabb áron vásárolták fel tőlünk. — Hogyan sikerült változtatni ezen a helyzeten? — Alapszervezetünkben magam kaptam konkrét pártfeladatul a hiányosságok felszámolását. Természetesen a többi elvtárs is segítségemre volt ebben- Munkaértekezleteinken Dr. Július Vfíaz, az állami gazdaság igazgatója: — Elsősorban saját munkánk tartalékait kell hasznosítani volt a napi átlag. Lényegében hasonló volt a helyzet a korábbi hónapokban is. A különbségek megszüntetése ezért az idei óv nagyon fontos feladatát jelenti az állami gazdaság vezetőinek, dolgozóinak. — Ami még a tartalékokat, hasznosításukat _illeti., meg kell említeni a szántófölddel való gazdálkodással összefüggő gondokat is — mondta dr. Július Vífaz. — A párt- és kormányhatározatok egyértelműen arra köteleznek bennünket, hogy a lehető legnagyobb gonddal műveljük, óvjuk a szántóterület minden darabját. Bővítése érdekében nagy ráfordításokkal újra termékennyé tesszük a kis- hozamú és a terméketlen parcellákat Is. Ezért nagyon felelőtlenek az olyan eljárások, amikor a különböző építkezések egyszerűsítése, megköny- nyítése érdekében éppen a jó termőtalajú sík parcellákra esik az illetékesek választása. Határunkban konkrét példa erre a Fenyvesalatti dűlő A huszonkét hektáros dűlő a Fülek—Sid (Síd) közötti országút mellett van. Mintegy tíz évvel ezelőtt, amikor az országúttal párhuzamos régi vasútvonal helyett újat építettek, már a parcella közepére rakták le a síneket. Az új vasútvonal helyéi azonban nemcsak ezért választották meg rosszul. Az élesszögűre épített kanyarban ugyanis mindig két mozdonnyal kellett vontatni a nehéz ra kományú hosszabb szerelvényeket, ami a vasút szempontjából ugyancsak nem gazdaságos. A közelmúltban ezért úgy döntöttek, hogy ismét új pályát kell építeni. Ezt a munkát az idén tavasszal fejezték be. Sajnos úgy, hogy megiint kettészelték a már korábban megfelezett parcellát. — Nemcsak ennyi az új pálya építésével kapcsolatos kárunk — folytatta az igazgató. — Tíz évvel ez előtt ugyanis, amikor a korábbi vo nalszakaszom megindult a forgalom, alagcsöveznünk kellett a szóban forgó parcellát. A most emelt töltés viszont elzárja a víz útját. Az épífők még arra sem vigyáztak, hogy épen hagyják az elvezető főcsövet. így a huszonkettőből tizenkét hektár teljesen a víz alá került. Az utolsó kalászig tönkrement az ősszel oda vetett búza. Igaz, betakarítani sem lett volna könnyű, mert a síneket keresztező átjáró mezei út építésére még nem kaptuk meg az engedélyt. A magas töltésen pedig semmiféle traktorral, betakiarltógóppel nem lehet átkapaszkodni. Amíg meg nem oldódik ez a további gond, számunkra elveszettnek kell tekinteni az egész dűlőt... A Füleki Állami Gazdaság vezetői, kommunista dolgozói nemcsak jól értelmezték és magukra nézve kötelezőnek vették a CSKP KB 11. ülésének határozatát, hanem minden erejüket is mozgósítják az ebből eredő komoly feladatok teljesítésére. A termelésnövelés tartalékait elsősorban saját munkájukban keresték és tárták fel. Példájukat minden olyan más ágazatban is követni kell, amelynek jó eredményeitől a mező- gazdasági termelés fejlesztése, sikeressége is függ. LALO KÁROLY Szabó Gyula mérnök, az ÁG főagronómusa: — Nagy gondot fordítunk a legelők intenzív megművelésére is Robert Meidlik főzoo- technikus, az üzemi párt- bizottság alelnöke: — Február óta már minden liter tejet az első minőségi osztályba sorolva vásárolnak fel tőlünk 1978. VII. 23
