Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-16 / 29. szám

* u * 4 # TUDOMÁNY TECHNIKA A koncentráció és a szako­sítás kedvező feltételeket te­remt a mezőgazdaságban az állóeszközök hatékonyabb ki­használására, a mezőgazdasági nagyüzemi termelés korszerű­sítésének és Iparosításának meggyorsítására. A hektárhoza­mok további növelésének egyik alapvető módja az Intenzitás fokozása a tudományos Ismere­tek gyakorlati felhasználása alapiján, s a nagy teljesítményű gépek »segítségével. A növénytermesztésben évről évre növekszik a felhasznált műtrágya mennyisége, az öntö­zött területek nagysága, ennek következtében azonban a kü­lönböző 'betegségek, kártevők és gyomok is gyorsabban ter­jednek. A vegyszeres növény- védelem fokozódó jelentősége a területi koncentrációval együtt indokolttá teszi a repü­lőgépek nagyobb mértékű ki­használását a mezőgazdaság­ban. A repülőgépes kemizálásnak számos műszaki és gazdasági előnye van. Gyakran kizárólag csak repülőgép segítségével oldható meg a halaszthatatlan agrotechnikai beavatkozás, pél­dául a betegségek és kártevők katasztrofális méreteket öltő terjedése esetében, vagy ami­kor a talaj teljesen alkalmat­lan a hagyományos gépek, mfi- trágyaszórók, permetezőgépek vontatására. A repülőgépes el­járás további nagy előnyei kö­zé tartozik, hogy a növényzet­ben és a talaj szerkezetében nem keletkezik semmiféle kár, mint a földi gépek hasz­nálata esetében, emellett nagy mennyiségű gépet és munka­erőt helyettesít, amelyek más munkálatoknál hasznosíthatók. A repülőgépes kemizálásnak különösen nagy jelentősége van a gabonafélék, a burgo­nya, az olajos növények stb. termesztésében. A gabonafélék­nél már repülőgépes vetéssel is végeztek kísérleteket, de ez az eljárás a biztató eredmé­nyek ellenére még nincs tudo­mányosan alátámasztva. Csak ott ajánlható korlátozott mér­tékben, ahol megfelelő feltéte­lek vannak hozzá. A burgonyapenész elleni har­cot ma már el sem képzelhet­nénk repülőgépek nélkül. Ez egy olyan nagy területen vég­rehajtott intézkedés, amit is­mételten és rövid idő alatt kell megvalósítani. Erre a mun­kára a nyugat-szlovákiai kerü­letből is átcsoportosítják a re­pülőgépeket a közép-szlovákiai kerületbe. További fontos in­tézkedés az őszi repce betaka­rítás előtti deszikkálása, amit szintén csak 'repülőgéppel le­het elvégezni. Mivel a deszik- kálás a szomszédos növényzet­nek is árthat, ezért a repcét gyümölcsösöktől, szőlőtől és más igényesebb növényzettől távolabb eső táblákon kell ter­meszteni. GYORSAN NÖVEKVŐ TELJESÍTMÉNY A mezőgazdaságban nálunk először 1951-ben használtak repülőgépet. Eleinte a K-65-ös típusú gépet használták, kizá­rólag csak növényvédelmi cé­lokra. Az ötvenes évek köze­pén ezt a gépet a többcélú 1-60-as „Brigad?r“ váltotta fel, majd pedig a hatvanas évek kö­zepétől megjelentek a cseh­szlovák gyártmányú Z-37-es „Ömelák“ (Dongó) speciális mezőgazdasági repülőgépek. A repülőgéppel végzett mun­kák terjedelme Csehszlovákiá­ban az 1969-es 1,1 millió átlag- hektárról 1977-ben több mint 4,2 millió átlaghektárra nőtt. Szlovákiában főleg az 5. öt­éves tervidőszakban volt gyors ütemű a repülőgépes agrotech­nika teljesítményéinek növeke­dése. A Slov-air 1971-ben Szlo­vákiában 520 ezer átlaghektárt gondozott, ez 1975-ben 950 ezer átlaghektárra nőtt, ami csaknem 100 százalékos növe­kedést jelent. A Szlovákiában végzett repü­lőgépes kemizálás több mint 50 százaléka a nyugat-szlová­kiai kerületre esik, ahol a leg­jobbak a természeti feltételek. Különösen jó hagyományai van­nak a repülőgépes agrotechni­kának a lévai (Levice) és a nyitrai járásban, ahol évente több mint 100 ezer átlaghek­tárt gondoznak repülőgéppel. A közép-szlovákiai kerület jelen­tős, tagoltsága miatt a repülő­gépes technika többnyire csak a déli járásokban érvényesül. A szlovákiai teljesítménynek körülbelül 15 százaléka jut er­re a kerületre. Az átlagosnál gyorsabb ütemben növekedett a repülőgépes kemizálás telje­sítménye a kelet-szlovákiai ke­rületben, ami nem kis mérték­ben a kassai (Koäicej repülő- osztály jó politikai-szervező munkájának köszönhető. Jelen­leg a szlovákiai teljesítmény­nek mintegy 30 százaléka jut a kelet-szlovákiai kerületre. A REPÜLŐGÉPEK MELLETT HELIKOPTEREK A közép- és a kelet-szlová­kiai kerület domborzati viszo­nyaihoz a helikopterek jobban tudnak alkalmazkodni, ezért itt 1976-ban üzembe helyezték a Lengyel Népköztársaságból behozott Mi-2-es típusú heli­koptereket. A helikopter továb­bi előnyeihez tartozik, hogy tökéletesebb munkát végez, mert a légcsavarja felkavarja a gép alatt a levegőt, s így a vegyszerek a levelek alsó oldalára is eljutnak. Emellett a helikopter üzemeltetéséhez nincs szükség olyan nagy fel- és leszállási területre, mint a repülőgépek esetében. Szlová­kiában összesen 3 helikopter üzemel a mezőgazdaságban, ezek közül kettő a közép-szlo­vákiai kerületben, egy pedig a rozsnyói (RoZiíava) járásban a kelet-szlovákiai kerületben. 1976-ban a helikopterek csak folyékony növényvédő szereket permeteztek. 1977 elején a Hliník nad Hronom-i Agroké­miai Vállalatban kísérleteket folytattak a DAM 390-es folyé­kony műtrágya helikopteres adagolásával is, s a jó tapasz­talatok alapján a többi heli­kopter számára is engedélyez­ték ezt az eljárást. Ez jelentő­sen megnövelte a helikopterek kihasználási fokát. Nincs még megoldva a szilárd halmazálla­potú, ömlesztett anyagok heli­kopteres adagolása. Az elmúlt évben a helikopterek szlovákiai viszonylatban 906 munkaórát teljesítettek, egy órára átlago­san 40,9 átlaghektár kezelése jutott. A terv szerint 1978-ban a helikopterek 1150 munkaórát teljesítenek, ebből 250 munka­óra jut a Dóin? Kubín-i, 150 a Pova2ská Bystrica-i, 225 a Ziar nad Hronom-i, 175 a lévai (Levice), 225 a rozsnyói, 125 munkaóra pedig a nagykürtösi (Veik? KrfíS) járásra. A termelők igényei megha­ladják a helikopterek jelenleg nyújtható teljesítményét, e szol­gáltatás bővítését azonban egyrészt technikai, másrészt gazdasági szempontok korlátoz­zák. Üzemeltetési költségük körülbelül háromszorosa a Z- 35-ös repülőgép üzemeltetési költségének, a teljesítményük ugyanakkor kisebb ezeknél. a Kihasználás gazdasági problémai Bár a Slov-air repülőgépei­nek mezőgazdasági tevékenysé­ge az utóbbi években valóban dinamikusan növekedett, az el­ért teljesítmény egyelőre még nem fedezi az igényeket. A re­pülőgépes kemizálás jelentő­sebb elterjedését a mezei mun­kák idényjellege is hátráltatja. A repülőgépes kemizálás csúcs- időszaka a tavaszi fejtrágyázás és gyomirtás idejére esik. A Slov-air kapacitását azonban nem lehet ehhez a csúcsidő- szakhoz méretezni, mert más hónapokban kihasználatlanul állnának a drága gépek. A Slov-air törekvése főleg arra irányul, hogy a repülőgépek és a pilóták jó felkészítésével és egyéb szervezési intézkedések­kel maximálisan kihasználja a rendelkezésre álló gépeket a csúcsidőszakban- Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a re­pülőgépek évi teljesítményük csaknem 60 százalékát március­tól június végéig érik el. Az elérhető teljesítmény azon­ban nemcsak a repülőgépek számától függ, hanem más kö­rülményeiktől is, hiszen külön­böző szigorú légügyi, egészség- ügyi, biztonsági és egyéb előírá­sok szabályozzák ezt a munka- tevékenységet. A termelők igé­nyeinek jobb kielégítését ered­ményeik majd a Szovjetuniótól bérlendő An-2-es repülőgépek. Ezek a csehszlovák Z-37-es gép­hez viszonyítva nagyobb telje­sítményűek, s ennek megfele­lően üzemeltetési körülményeik is eltérők. Az idén a Slov-air Szlovákiá­ban összesen 1441 ezer átlag­hektárt kezel, ebből 781500 hektárt a nyugat-, 214 500 hek­tárt a közép-, 445 000 hektárt pedig a kelet-szlovákiai kerü­letben. E feladat elvégzésére 51—54 darab Z-37-es gép áll a Slov-air rendelkezésére. MEZŐGAZDASÁGI REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS LENGYELORSZÁGBAN A KGST határozata alapján a mezőgazdasági repülőgépek gyártásával a Lengyel Népköz- társaságot bízták meg. Ezzel összefüggésben 1977-ben Cseh­szlovákiában megszűnt a Z-37-es gépek gyártása. Lengyelország­ból a PZL-106 A repülőgép be­hozatala jön számításba. Ez év folyamán kerül sor az első szállításokra. A tervek szerint a 6. ötéves tervidőszakban ösz- szesen 49 PZL 106 A gép érke­zik az egész országba. A PLZ-106 A repülőgép te­herbírása 1000 kg, s az előze­tes számítások szerint teljesít­ménye körülbelül 15 százalék­kal haladja meg a csehszlovák Z-37-es gépét- Mivel a Cseh­szlovákiában gyártott M-64-es szóróberendezés a gyakorlat­ban jól bevált, ezek gyártását nem szüntetik meg, s nálunk a lengyel gépeket is ezzel a be­rendezéssel látják el. A Z-37-es gépek üzemeltetése a 8. ötéves tervidőszak végén, 1989-ben fejeződik be, amikor a repülőgépes kemizálás mű­szaki alapját már csak PLZ-106 A repülőgépek, Mi-2-es helikop­terek, valamint nagyobb teher­bírású (1200—1500 kg) és óránként 100 átlaghektár telje­sítményű újabb típusú repülő­gépek fogják képezni. MEZŐGAZDASÁGI REPÜLŐTEREK ÉPÍTÉSE A jelenleg használt mezőgaz­dasági repülőterek még nem fe­lelnek meg a különböző higié­niai, környezetvédelmi, karban­tartási és egyéb követelmények­nek. Hiányzanak a hangárok, az üzemanyagraktárak, a tisztí- tóállomások, a szociális beren­dezések stb. A munka- és környeretvédel- mi szempontoknak megfelelő mezőgazdasági repülőterek épí­tésére a szövetségi kormány ál­tal 1977. november 17-én jóvá­hagyott koncepció alapján ke­rül sor. Az egyes kerületekben központi repülőterek épülnek. Szlovákiában Bratislava—Iván­ka, Nitra—Veiké Janíkovce, Lu- Cenec—Bolkovce, KoSice—Bar­ca székhellyel épülnek közpon­ti mezőgazdasági repülőterek a 6. és a 7. ötéves tervidőszak­ban. A járásokban lalaprepülő- terek építésére kerül sor. Szlo­vákiában összesen 19 alaprepü­lőtér létesül. Ezeket egészítik ki a gondozandó növényzet kö­zelében létesített munkarepülő­terek az erre a célra megfelelő réten vagy többéves takarmány­nyal bevetett szántóföldön. A repülőgépek maximális kihasz­nálása érdekében a munkare­pülőterek elhelyezését úgy kell megválasztani, hogy a repülő­tér és a gondozott növényzet közötti távolság ne haladja meg az 5 kilométert. Jó példát mutat ebben a tekintetben a se- nicai járás, ahol a munkarepü­lőtereket úgy helyezték szét, hogy a gondozott növényzettől való távolságuk sehol sem ha­ladja meg a 3 kilométert. En­nek eredményeként Szlovákiá­ban itt érik el a legnagyobb munkatermelékenységet. Egy munkaóra alatt itt 70 átlaghek­tárt teljesítenek, ami 10 átlag­hektárral több a szlovákiai vi­szonylatban elért eredménynél. AZ AGROKÉMIAI VÁLLALATOK SZEREPE A repülőgépek hatékony ki­használásának egyik alapvető feltétele a pontos és körülte­kintő munkaszervezés, hogy a vegyszerek adagolása mindig optimális időben történjen. A műtrágyák, s főleg a vegysze­rek repülőgépes adagolásának időpontja sokszor a meteoroló­giai feltételektől is függ, ame­lyek között jelentős szerepet játszik a szól erőssége. Ezért néha a kedvező időjárás min­den percét és óráját ki kell használni, nemegyszer a kora hajnali órákban mutatkozik a legalkalmasabb időpont. Ez bi­zonyos fokú áldozatkészséget igényel mind a Slov-air dolgo­zói, mind a mezőgazdasági vál­lalat dolgozói részéről. Szem előtt kell tartani azt a körül­ményt, hogy a növényvédelmi vegyszerek alkalmazását nem lehet halogatni, mert néhány napos késés után esetleg már nem érik el a kellő hatást, sőt adagolásuk teljesen értelmet­lenné is válhat. Nagyon sok tartalék van még a növényvédelmi vegyszerek ésszerű kihasználásában is. Egyes mezőgazdasági vállalatok például biztos eredményt akar­nak elérni, ezért a vegyszere­ket túladagolják. Ezzel fölösle­gesen csökkentik a munkater­melékenységet, s fokozzák a növényvédelem valutaigényessé­gét. Az agrokémiai vállalatok fo­kozatos kiépítésével minőségi­leg új feltételek alakulnak ki az olyan intenzifikációs ténye­zők hatékony kihasználásához, amilyen a növények tápanyag­ellátása és a növényvédelem. A mezőgazdaság dinamikus fej­lődésével összhangban az agro­kémiai vállalatokban is kiala­kulnak azok a szükséges anya­gi-műszaki feltételek, hogy a Slov-air dolgozóival együttmű­ködve komplett szolgáltatásokat nyújthassanak a mezőgazdasá­gi vállalatoknak a növények tápanyagellátása és a vegysze­res növényvédelem szakaszán. Ing. LUDMILA TAPUSOVÁ A PZL—106 típusú mezőgazdasági repülőgép műszaki adatai A lengyel repülőgépgyártás új konstrukciója a PZL- 106 jelű, Kruk elnevezésű mezőgazdasági repülőgép! Ez a típus megfelel a korszerű mezőgazdasági repülő­gépekkel szemben támasztott követelményeknek. Az új repülőgép előnye a korábbi PZL-101 típusú géphez vi­szonyítva, hogy nagyobb kapacitású és hatékonyabb. A repülőgép irányítása és kezelése könnyen meg­tanulható. A tartályban levő anyag mennyiségét folya­matosan jelzik a műszerek, a szórás automatikusan ve­zérelhető. A permetező készülék felépítése egyszerű és könnyen kezelhető. A PZL-106 Kruk repülőgép hosszúsága 8,9, fesztávol- sága 15, magassága 3,6 méter, súlya 1600 kg. Vegyszer­tartályának térfogata 1450 1. Póttartály nélküli ható- távolsága 650 km, maximális sebessége 220 km/óra, mi­nimális sebessége 73 km/Sra, üzemi sebesség 120—160 km óránként. A héthengeres, 600 lóerős, léghűtésű csillagmotor olyan berendezésekkel és aggregátorokkal rendelkezik, amelyek szélsőséges éghajlati viszonyok között is za­vartalanul működnek. Béxa fejtrágyázása repülőgéppel (Tamaska Gyula felvétele) LÉGI AGROTECHNIKA 1978. VII. 16. 16

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents