Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-12-17 / 51. szám

fr pionírszíwel A zselizi (Zeliezovce) alap­iskola pionírcsapatának króni­kájában lapozgatva bukkantunk rá egy névre: Puksa Marika. Valahányszor feltűnt ez a név, utána mindig dicsérő, elismerő bejegyzések következtek. Elin­dultunk hát a volt pionirlány, a csapat tagjai közül az elsők egyikének keresésére. Nem kellett messzire mennünk, a kórház konyhájának irodájá­ban rátaláltunk. A neve azóta persze megváltozott: Csikósné lett. Valami megfoghatatlan belső erő sugárzik lényéből, amivel megnyeri munkatársait, de az idegent is egyszeriben. Az em­ber mindjárt úgy érzi, mintha már évek óta ismerné őt. Ott­honos légkört teremt maga körül, és szívesen emlékszik vissza. — Akkor sokkal kevesebben voltunk pionírok — mondja —, de egyike voltam az elsőknek, és akárcsak a többiek, sok mindenből . részt vállaltam, sportoltam, szavaltam, énekel­tem. Büszkék voltunk arra, hogy pionírok lehettünk. A krónikában olvasható, di­csérő bejegyzésekre már nem emlékszik vissza pontosan, de annál inkább emlékszik tár­saira, a pionírokkal foglalkozó pedagógusokra. Dudich Sándor igazgató elvtárs, Csernák Lajos tanító elvtárs, és az akkori csapatvezető, Tóth Károly ne­vét említi elsőként. Végtelen tisztelettel, elismeréssel. És egyre elevenebbek az em­lékek: — Cigánykereket hányva ug­rottam be a színpadra. Mind­járt meglepetés és taps fo­gadott. Hogyne szerepeltem volna szívesen, örömmel. Még ha kezdetben lámpalázzal küsz­ködtem is. Életének további alakulásá­ról így vall: — Jó tanuló voltam, tanító­nő akartam lenni. A bátyámmal egyszerre végeztünk, mert ő Csikósné Puksa Marika A felvételt Hajdú András készítette csak egy évvel előbb kezdett iskolába járni, hiszen a front után türelmesen várakoztunk a magyar tanítási nyelvű iskola megnyitására. És ugyebár ő volt a fiú, neki kellett tovább­tanulnia, akkor még mindket­tőnk taníttatására nem tellett. Négy évig az állami gazda­ság irodájában dolgozott. Hu­szonegy éve pedig itt a kórház­ban. Az élelmezéssel kapcso­latos teendőket végzi. Szak- szervezeti bizalmi, a kórházi könyvtárat is ő vezeti. És persze a pionírévek után sem mondott rögtön búcsút a művelődési életnek, a sport­nak. A CSEMADOK városi szer­vezete színjátszó és éneklő cso­portjának oszlopos tagja volt. A Tavaszi szél vizet áraszt ver­senyben szólóénekesként járá­si első volt. A Zselizi Dinamo kézilabda-csapatában kerületi bajnokságot játszott. — Abbahagytam a sportolást — magyarázta —, ötvenhétben férjhez mentem, azután jöttek a gyerekek. Két, felnőtt fiáról szívesen, lelkesedéssel beszél: — Megszerettettük velük is a sportot, a pionírmozgalmat. Jelenleg persze már az ifjúsá­gi szövetség tagjai, de az ala­pot nekik is a mi iskolánk, a mi pionírcsapatunk adta. És ez oiyan alap, melyre építve így fogalmazhatom meg a jövőre vonatkozó elképzelést: Talán majd a két fiamnak sikerül az is, ami nekem nem. Én már főleg bennük látom a jövőt. Mosolya arról tanúskodik, hogy Marika pionírszívvel élve megtalálta helyét az életben, és a jövőt is azért látja bizta­tónak, mert saját életének, családja életének olyan rit­must, olyan lendületet ad, ami­lyet pionírkorában, fogadalom­tételkor megszabott: Mindig készen! Tettre, a szocialista ha­za építésére, védelmére, mindig készen. Szavakkal is kifejezi ezt az érzést, hiszen emlékeit idézve mindig hangoztatja: — Büszkék voltunk arra, hogy pionírok lehettünk. ORBÁN KLÁRA 4 Sakkbajnok A chrudimi járási pio­nírház országos levele­ző sakkbajnokságot rendezett,, melybe be­neveztek az alsópéteri (Dolny Peter) alapisko­la pionírjai is. Többek között Oláh Katalin, a nyolcadik osztály tanu­lója. Szép eredményt ért el, tehát meghív­ták a múlt hónap végén rendezett országos ver­senyre. A IV. minősí­tési osztályban verseny­ző lányok közül első helyezést ért el. Korosz­tályában pedig második helyezést. Tavasszal, még hetedikes korában, részt vett a lányok szlovákiai versenyén, melyet Omastinában rendeztek meg. Ott még csak hatodik volt. Egyébként a sakkbaj­noki cím mellett illik rá é a,' „ *4 az „örökmozgó“ elneve­zés, is, hiszen rendkí­vül tevékeny. Az osz­tály egyik legjobb ta­nulója, a rajtanács és a csapattanács tagja, a „Levelecske“ irodalmi színpad állandó szerep­lője. Jövőre gimnázium­ban szeretné folytatni tanulmányait. Időszerű tehát a kívánságunk: Csak így tovább, Kati! Vrábel Sándor Petrik József: un Mim Minden futó perc, minden óra izgalmas verseny, erőpróba: inak, izmok feszülnek egyre, tornásznak a gondolatok, rugaszkodnak az első helyre; reménytelen harc küszöbén is lendít az edzett akarat, hogy megmutassa a világnak: ki az erősebb, ki a bátrabb? A parányi sejt több a hatalmas sziklánál, mert méhében életerőt rejt! Mi vár az izmok gyöngytornyára, ha mozdulatlan tespedés talál bennük örök tanyát?! A versenyláz az élet íze, s aki fiatal, nemes vágy tüzeli egyre: megmutatni, hogy az egész roppant világ, a pad, az utca - versenypálya, ahol szólni és tenni kell, tudást és erőt összemérni, hogy lássuk, kié a. siker, ki az ügyesebb, ki a bátrabb! Anna Prusaczyková munka köz­ben A lengyel pionír harcéi-. így nevezik őket. Nálunk a népmű­vészeti tárgyak készítésével foglalkozó intézmény neve: ÚEUV. Náluk pedig: CEPELIA. Rövidítés persze, mert *2 in­tézmény teljes neve lengyelül így hangzik: Centrala przemy- slu ludowego is artysticzniego. Amikor Lengyelországban jártunk és meglátogattuk a harcereket, Kadzidle városban velük együtt felkerestük az egyik, népművészeti tárgyak készítésével foglalkozó szövet­kezetét, melynek ez a neve: KURPIANKA. Lengyel baráta­ink ezzel indokolták a láto­gatást: Szép mintákat hozunk majd onnan. Szívesen fogadtak bennün­ket a szövetkezet dolgozói. Megmutatták, hogy vászonból, lenből, gyapjúból milyen kézi­munkákat készítenek. Ha lát­tátok volna azokat a párnákat, szőnyegeket, térítőkét, népvi­seletbe öltöztetett babákat! Ti is elragadtatva mondtatok vol­na véleményt: Gyönyörűek! A harcerek azonban nem fe­ledkeztek meg a látogatás má­sik céljáról sem, és mintákat kértek. Kaptak is. Hozzákezd­tek a rajzoláshoz, közben el­magyarázták, hogy a mintákat papírterítők díszítésére hasz­nálják. A díszítés persze sajá­tos, mert a mintát -nem ráraj­zolják, ráfestik, vagy rávarr­ják a térítőre, hanem kivágják. Anna Prusaczyková, a har- cercsapat egyik tagja mindjárt megmutatta, hogy miként ké­szítik kivágással a szebbnél szebb térítőkét. A papírlapot négyzet- vagy köralakúra kel! kiszabni. Utána kezdődik a hajtogatás. Tetszés szerint, vagy a mintának megfelelően felébe, negyedébe kell hajtani. Esetleg nyolcadába. így több réteg papír kerül egymás alá. A felső rétegre rákerül a min­ta halvány rajzolata. Megkez­dődik a kivágás. Amikor az összehajtott papírlapot kibont­juk, már egészen érdekes dí­szítésű a terítőcske. Hát még ha alája másik papírlapot, más színűt is ragasztunk! Próbáljátok meg ti is. Lehet, hogy először nem lesz olyan nagyszerű, olyan szemet gyö­nyörködtető az eredmény, de csak folytassátok. Gyakorlás­sal, türelmes ismétléssel ti is mesterei lehettek a kivágás­nak. Nem feltétlenül szükséges a terítőcskéket kapott minták­kal díszíteni. Magatok tetszése, ízlése és elképzelése szerint is lehet mintákat rajzolni a terí- tőcskékre. Azok talán még ér­dekesebbek is lesznek. A felhasználás módjáról fe­lesleges bővebben írni, hiszen az ajándékcsomagok elkészíté­se mind-mind olyan akciók, a teadélutánok, a Télapó-estek, melyek alkalmával ezeket a könnyen készíthető, de szép te­rítőcskéket egy kis ötletesség­gel sokféle célra használhat­játok. Viera Stítnická (A szerző felvételei) Mintás, kivágással készített pa­pírt« rítő TÖRD A FEJED ! 1. Bizonyára- jél ismeritek az alant látható jelvényt, hiszen minden szikrának feladata, hogy ezt le tudja rajzolni. A mi rajzunk azonban hiá­nyos. Egy nagyon fontos motívum hiányzik róla. Mi ez? 2. Hogyan nevezik az Egységes Nevelési Rend­szernek azt a részét, amelyet minden szikrának kötelezően teljesítenie kell? 3. Melyik az a két követelmény, amelynek ele­get kell tennie minden leendő szikrának? Termé­szetesen, még szikraavatás előtt. A megfejtések beküldésekor kérjük azt is meg­írni, hogy a beküldő hányadik osztály tanulója. (BM) A december 3-án közölt rejtvény helyes megfej­tésé: 1. finn, japán, 2. Az ezer tó országa, A fel­kelő Nap országa, 3. Hradec nad Moravicou. — 38 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek: Peprík Flórián, 5. oszt., Kuntapolca (Kúnová Teplica), Zakhar Katalin, 4. oszt., Szili- ce (Silica), Bódi Oszkár, 8. oszt., Tornaija (Safári- kovo, Bajnok Renáta, 7. oszt., Párkány (Stúrovo), Matus Beáta, 5. oszt., Vásárút (Trhové Myto). 1978. XII. 17. 18 » Próbáljátok meg ti is!

Next

/
Thumbnails
Contents