Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-12-17 / 51. szám
fr pionírszíwel A zselizi (Zeliezovce) alapiskola pionírcsapatának krónikájában lapozgatva bukkantunk rá egy névre: Puksa Marika. Valahányszor feltűnt ez a név, utána mindig dicsérő, elismerő bejegyzések következtek. Elindultunk hát a volt pionirlány, a csapat tagjai közül az elsők egyikének keresésére. Nem kellett messzire mennünk, a kórház konyhájának irodájában rátaláltunk. A neve azóta persze megváltozott: Csikósné lett. Valami megfoghatatlan belső erő sugárzik lényéből, amivel megnyeri munkatársait, de az idegent is egyszeriben. Az ember mindjárt úgy érzi, mintha már évek óta ismerné őt. Otthonos légkört teremt maga körül, és szívesen emlékszik vissza. — Akkor sokkal kevesebben voltunk pionírok — mondja —, de egyike voltam az elsőknek, és akárcsak a többiek, sok mindenből . részt vállaltam, sportoltam, szavaltam, énekeltem. Büszkék voltunk arra, hogy pionírok lehettünk. A krónikában olvasható, dicsérő bejegyzésekre már nem emlékszik vissza pontosan, de annál inkább emlékszik társaira, a pionírokkal foglalkozó pedagógusokra. Dudich Sándor igazgató elvtárs, Csernák Lajos tanító elvtárs, és az akkori csapatvezető, Tóth Károly nevét említi elsőként. Végtelen tisztelettel, elismeréssel. És egyre elevenebbek az emlékek: — Cigánykereket hányva ugrottam be a színpadra. Mindjárt meglepetés és taps fogadott. Hogyne szerepeltem volna szívesen, örömmel. Még ha kezdetben lámpalázzal küszködtem is. Életének további alakulásáról így vall: — Jó tanuló voltam, tanítónő akartam lenni. A bátyámmal egyszerre végeztünk, mert ő Csikósné Puksa Marika A felvételt Hajdú András készítette csak egy évvel előbb kezdett iskolába járni, hiszen a front után türelmesen várakoztunk a magyar tanítási nyelvű iskola megnyitására. És ugyebár ő volt a fiú, neki kellett továbbtanulnia, akkor még mindkettőnk taníttatására nem tellett. Négy évig az állami gazdaság irodájában dolgozott. Huszonegy éve pedig itt a kórházban. Az élelmezéssel kapcsolatos teendőket végzi. Szak- szervezeti bizalmi, a kórházi könyvtárat is ő vezeti. És persze a pionírévek után sem mondott rögtön búcsút a művelődési életnek, a sportnak. A CSEMADOK városi szervezete színjátszó és éneklő csoportjának oszlopos tagja volt. A Tavaszi szél vizet áraszt versenyben szólóénekesként járási első volt. A Zselizi Dinamo kézilabda-csapatában kerületi bajnokságot játszott. — Abbahagytam a sportolást — magyarázta —, ötvenhétben férjhez mentem, azután jöttek a gyerekek. Két, felnőtt fiáról szívesen, lelkesedéssel beszél: — Megszerettettük velük is a sportot, a pionírmozgalmat. Jelenleg persze már az ifjúsági szövetség tagjai, de az alapot nekik is a mi iskolánk, a mi pionírcsapatunk adta. És ez oiyan alap, melyre építve így fogalmazhatom meg a jövőre vonatkozó elképzelést: Talán majd a két fiamnak sikerül az is, ami nekem nem. Én már főleg bennük látom a jövőt. Mosolya arról tanúskodik, hogy Marika pionírszívvel élve megtalálta helyét az életben, és a jövőt is azért látja biztatónak, mert saját életének, családja életének olyan ritmust, olyan lendületet ad, amilyet pionírkorában, fogadalomtételkor megszabott: Mindig készen! Tettre, a szocialista haza építésére, védelmére, mindig készen. Szavakkal is kifejezi ezt az érzést, hiszen emlékeit idézve mindig hangoztatja: — Büszkék voltunk arra, hogy pionírok lehettünk. ORBÁN KLÁRA 4 Sakkbajnok A chrudimi járási pionírház országos levelező sakkbajnokságot rendezett,, melybe beneveztek az alsópéteri (Dolny Peter) alapiskola pionírjai is. Többek között Oláh Katalin, a nyolcadik osztály tanulója. Szép eredményt ért el, tehát meghívták a múlt hónap végén rendezett országos versenyre. A IV. minősítési osztályban versenyző lányok közül első helyezést ért el. Korosztályában pedig második helyezést. Tavasszal, még hetedikes korában, részt vett a lányok szlovákiai versenyén, melyet Omastinában rendeztek meg. Ott még csak hatodik volt. Egyébként a sakkbajnoki cím mellett illik rá é a,' „ *4 az „örökmozgó“ elnevezés, is, hiszen rendkívül tevékeny. Az osztály egyik legjobb tanulója, a rajtanács és a csapattanács tagja, a „Levelecske“ irodalmi színpad állandó szereplője. Jövőre gimnáziumban szeretné folytatni tanulmányait. Időszerű tehát a kívánságunk: Csak így tovább, Kati! Vrábel Sándor Petrik József: un Mim Minden futó perc, minden óra izgalmas verseny, erőpróba: inak, izmok feszülnek egyre, tornásznak a gondolatok, rugaszkodnak az első helyre; reménytelen harc küszöbén is lendít az edzett akarat, hogy megmutassa a világnak: ki az erősebb, ki a bátrabb? A parányi sejt több a hatalmas sziklánál, mert méhében életerőt rejt! Mi vár az izmok gyöngytornyára, ha mozdulatlan tespedés talál bennük örök tanyát?! A versenyláz az élet íze, s aki fiatal, nemes vágy tüzeli egyre: megmutatni, hogy az egész roppant világ, a pad, az utca - versenypálya, ahol szólni és tenni kell, tudást és erőt összemérni, hogy lássuk, kié a. siker, ki az ügyesebb, ki a bátrabb! Anna Prusaczyková munka közben A lengyel pionír harcéi-. így nevezik őket. Nálunk a népművészeti tárgyak készítésével foglalkozó intézmény neve: ÚEUV. Náluk pedig: CEPELIA. Rövidítés persze, mert *2 intézmény teljes neve lengyelül így hangzik: Centrala przemy- slu ludowego is artysticzniego. Amikor Lengyelországban jártunk és meglátogattuk a harcereket, Kadzidle városban velük együtt felkerestük az egyik, népművészeti tárgyak készítésével foglalkozó szövetkezetét, melynek ez a neve: KURPIANKA. Lengyel barátaink ezzel indokolták a látogatást: Szép mintákat hozunk majd onnan. Szívesen fogadtak bennünket a szövetkezet dolgozói. Megmutatták, hogy vászonból, lenből, gyapjúból milyen kézimunkákat készítenek. Ha láttátok volna azokat a párnákat, szőnyegeket, térítőkét, népviseletbe öltöztetett babákat! Ti is elragadtatva mondtatok volna véleményt: Gyönyörűek! A harcerek azonban nem feledkeztek meg a látogatás másik céljáról sem, és mintákat kértek. Kaptak is. Hozzákezdtek a rajzoláshoz, közben elmagyarázták, hogy a mintákat papírterítők díszítésére használják. A díszítés persze sajátos, mert a mintát -nem rárajzolják, ráfestik, vagy rávarrják a térítőre, hanem kivágják. Anna Prusaczyková, a har- cercsapat egyik tagja mindjárt megmutatta, hogy miként készítik kivágással a szebbnél szebb térítőkét. A papírlapot négyzet- vagy köralakúra kel! kiszabni. Utána kezdődik a hajtogatás. Tetszés szerint, vagy a mintának megfelelően felébe, negyedébe kell hajtani. Esetleg nyolcadába. így több réteg papír kerül egymás alá. A felső rétegre rákerül a minta halvány rajzolata. Megkezdődik a kivágás. Amikor az összehajtott papírlapot kibontjuk, már egészen érdekes díszítésű a terítőcske. Hát még ha alája másik papírlapot, más színűt is ragasztunk! Próbáljátok meg ti is. Lehet, hogy először nem lesz olyan nagyszerű, olyan szemet gyönyörködtető az eredmény, de csak folytassátok. Gyakorlással, türelmes ismétléssel ti is mesterei lehettek a kivágásnak. Nem feltétlenül szükséges a terítőcskéket kapott mintákkal díszíteni. Magatok tetszése, ízlése és elképzelése szerint is lehet mintákat rajzolni a terí- tőcskékre. Azok talán még érdekesebbek is lesznek. A felhasználás módjáról felesleges bővebben írni, hiszen az ajándékcsomagok elkészítése mind-mind olyan akciók, a teadélutánok, a Télapó-estek, melyek alkalmával ezeket a könnyen készíthető, de szép terítőcskéket egy kis ötletességgel sokféle célra használhatjátok. Viera Stítnická (A szerző felvételei) Mintás, kivágással készített papírt« rítő TÖRD A FEJED ! 1. Bizonyára- jél ismeritek az alant látható jelvényt, hiszen minden szikrának feladata, hogy ezt le tudja rajzolni. A mi rajzunk azonban hiányos. Egy nagyon fontos motívum hiányzik róla. Mi ez? 2. Hogyan nevezik az Egységes Nevelési Rendszernek azt a részét, amelyet minden szikrának kötelezően teljesítenie kell? 3. Melyik az a két követelmény, amelynek eleget kell tennie minden leendő szikrának? Természetesen, még szikraavatás előtt. A megfejtések beküldésekor kérjük azt is megírni, hogy a beküldő hányadik osztály tanulója. (BM) A december 3-án közölt rejtvény helyes megfejtésé: 1. finn, japán, 2. Az ezer tó országa, A felkelő Nap országa, 3. Hradec nad Moravicou. — 38 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek: Peprík Flórián, 5. oszt., Kuntapolca (Kúnová Teplica), Zakhar Katalin, 4. oszt., Szili- ce (Silica), Bódi Oszkár, 8. oszt., Tornaija (Safári- kovo, Bajnok Renáta, 7. oszt., Párkány (Stúrovo), Matus Beáta, 5. oszt., Vásárút (Trhové Myto). 1978. XII. 17. 18 » Próbáljátok meg ti is!