Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-12-10 / 50. szám

FOKA ÉVA:* Halk zümmögés a tanterem­ben. Néhányan leckét másol­nak. Köztük én is. Benyit az egyik tanító elvtárs. Minden­ki megdermed, de ő csak tré­fálkozik: — Szorgoskodunk? Szorgos­kodunk? Hamar elmegy. Újból előke­rülnek a füzetek, és befejez­zük a másolást. Pár perc múlva csöngetnek. Matematikaóra lesz. Tanítónk pontos. Beírja az osztálynapló­ba a tananyagot és várja a szolgálatos jelentését. — Mindenki felkészült, min­denki elkészítette házi felada­tát. Hiányzó nincs. És azon nyomban leül a szolgálatos. Csakhogy tanítónk intésére megint feláll, mert vá­laszolnia kell erre a kérdésre: — Szerinted az is felkészült, aki itt írta a leckéjét, aki má­solt? Csönd. — Nos, halljam ... A válasz késik, de már hang­zik is tanítónk utasítása: — Halljam azok nevét, akik itt írták a leckéjüket! Mari, a szolgálatos felsorol három nevet. Engem nem ne­vezett meg, pedig már-már fel­álltam én is. A megnevezettek kiviszik ellenőrző füzetüket, és persze a tanító elvtárs beírja az intést, a szülőknek szőlő fi­gyelmeztetést. Azután kezdődik a tanítás. Példa kerül a táblára. Megol­dása ... Azután magyarázat. Az új házi feladat kijelölése... Tanítónk pontos, mire csönget­nek, vége a matematikaőrának. , Kimegyünk a folyosóra. Sé­tálunk, majszoljuk a tízórait, és beszélgetünk, mintha mi sem történt volna. — Láttad este a filmet? — Nem tetszett. — Holnap eljössz te is a klubba? — Még nem tudom. Akár kérdést, akár választ hallok, mintha ez hangzana a szavakból: Gyáva! Hazug! Nem bírom tovább. Befutok a tanterembe, felkapom az el­lenőrzőt. Rohanok a tantestü­leti szoba felé. Éppen matema­tikatanítónk jön ki. Mielőtt bármit is szólhatna, kezébe adom az ellenőrzőt. — Tessék, én is itt írtam ma a házi feladatomat. Rám néz, előveszi a tollát, az ajtó lapjára helyezi a fü­zetet, beírja az intést. Azután visszaadja a füzetet. — Nagyszerű lány vagy. ­Halkan elköszönök. A többiek persze látták az esetet. Piroska mondja is: — Bolond! Ahelyett, hogy örülnél, mert megúsztad a dol­got, hát magad viszed Muki után az ellenőrzőt. Mások is mondják: — A bolond! Én meg csak nyögdécselek: — Soha nem tudnék a sze­mébe nézni... Ez lányok nem úgy van ... Ez becsület kérdé­se... Néhányan megdöbbenve hall­gatnak, néhányan azonban még mindig nevetnek. Mindegy, én örülök a bejegyzésnek, örülök, hogy legyőztem gyávaságomat. Nem vagyok hazug. Én örü­lök. Ugye jogos az örömöm? * A diószegi ( Sládkovióovo ) alapiskola nyolcadik osztályos tanulója Táncház a pionírklubban Gyakorta belátogatok a vágsellyei (Sala) alap­iskolába, hiszen a harmadik osztályos pionírok rajának egyik instruktora vagyok. Egy alkalom­mal, amikor a raj már befejezte foglalkozását, a pionírklub ajtaja előtt elhaladva furcsa han­gokra figyeltem fel: ütemes kopogás, vezénysza­vak, ének, majd ismételt kopogás hallatszott. Benyitottam. — Táncházunk gyakorol — mondta az egyik kislány, amikor megkérdeztem, mi történik a klubban. Tóth Lajos tanító elvtárstól, a vezetőjüktől viszont részletes tájékoztatást kaptam. Elmond­ta, hogy februárban „Táncház“ címmel együttest szerveztek a pionírok számára. Tizenkét tagja van az együttesnek, egytől egyig mind énekes, táncos kedvű pionír. Hetente egy alkalommal, a klubban találkoznak, és ott gyakorolnak. Rich- tarcsík Mihály, a Szőttes népi együttes tagja, va­lamint Uher Tibor, a diószegi (Sládkovíőovo) Oj hajtás nevet viselő együttes tagja a munkatár­sai, akik szívesen segítenek a felkészülésben. — Mire készülnek? — kérdeztem. Meglepett a válasz: — A lányok Quittner János Pilike című ko­reográfiáját tanulják, a fiúk pedig a Legénye? tánc lépéseit. Tovább kíváncsiskodtam: — Kik a legszorgalmasabbak? — Mindannyian nagyon ügyesek — válaszolt —, két fiúról azonban érdemes külön is szólni. Elmondta tehát, hogy Tóth Péter és Vitkó Roland nyolcadik osztályos tanulók az Apró Szőt­tes tagjai, tavasszal már felléptek a Zselizen (Zeliezovoe) megrendezett népművészeti feszti­válon, s ők a Táncház alapító tagjai a felnőtt vezetők mellett. Azután megnéztem a próbát, egy alkalmas pil­lanatban, hogy zavart ne okozzak, halkan elkö­szöntem, de a folyosón végighaladva még hosz- szan kísért a halkulni nem akaró, vidám énekszó. így tudtam meg, milyen is a Táncház. Zálezsák Kornélia HÍREINK Író-olvasó találkozót rendez­tek a nagyölvedi (Veiké Ludin- ce) alapiskola pionírjai a CSEMADOK helyi szervezetével közösen. A találkozón részt vett Csontos Vilmos költő, aki­nek nemrégiben ünnepeltük hetvenedik születésnapját. And- rovics Piroska köszöntötte a költőt, a pionírok több versét elszavalták, majd az asszony- kórus műsora következett. Kü­lön élményt jelentett a pioní­Barátság Kupa Perbetén (Pribeta) az idén is megrendezték a röplabdázók Barátság Kupa mérkőzéseit két hazai és két külföldi csapat részvételével. A rendezők, Ben­da Kálmán iskolaigazgató, Sze- tei Ernő csapatvezető, vala­rok számára, hogy a költő be­számolt életének eseményeiről és szívesen válaszolt kíváncsis­kodó kérdéseikre. Csömör Hilda A „Levelecske“ irodalmi szín­pad, az alsópéteri (Doln^ Pe­ter) alapiskola irodalmi szín­pada, mely sikeresen szerepelt a III. Dunamenti Tavasz orszá­gos versenyen, most új műsor betanulásával foglalkozik. Nem tétlenkednek azonban a többi szakkör tagjai sem. A sakko­zók a legtevékenyebbek. Több országos versenybe is benevez­mint munkatársaik, Szarvai Ist­ván, Egyházi Ottó jő szervező munkája nyomán hagyományos­sá lett találkozón az idén így alakult a helyezés: 1. a komá­romi (Komárno) Határvédők utcai alapiskola csapata, 2. a magyarországi Almásfüzitői Ä1­tek. Legutóbb a chruddmi pio­nírház által rendezett levelező sakkbajnokságba. Vrábel Sándor Élménybeszámolót tartott a bolyi (Bof) alapiskola pionír­jai számára Dakó elvtársnő, aki a tőketerebesi (Trebisov) já­rás fiatalságát képviselte a Havannában megrendezett, XI. Világifjúsági és Diáktalálko­zón. Kubai újságokat és Havan­nában készített fényképeket ajándékozott a pioníroknak, akik hálásan megköszönték be­számolóját. Géczi Éva talános Iskola csapata, 3. a ha­zai, a perbetei alapiskola csa­pata, 4. a tavalyi győztes, a bfeclavi járási pionírház csa­pata. KOBOLKA GYÖRGY A szerző felvételei A győztes csapat A díjkiosztás ® ® ® ® ® ® ® ® ® * TÖRD A FEJED ! AZ EZEREGYÉJSZAKA MESÉI VÍZSZINTES: 8. Fordítva: hátasló többes szám­ban 9. Lángol 11. Veszteség 12. Knockout röv. (ék. h.) 13. Az ember testét borító szövet 15. Vil­lamos energiát mozgási energiává alakító gép 17. Fordítva: végtagja 19. Kötőszó 20. Nagyobb emberi közösség 22. Olt betűi keverve 24. Rán­cos, bodros 27. Bosszúság, rosszallás kifejezésére használt szó 28. Névelővel: parányi vízcseppekböl keletkező képződmény 29. Fordítva: rossz kíván­ság 30. Felügyelő. FÜGGŐLEGES: 2. Ikes ige végződése 3. Madár­kákban van! 4. Atyám 5. Vörös 6. Zoltán, Róbert 7. Kiskabát csehül 10. Párolgással keletkező lég­nemű anyag 14. A rendőrség tagja 16. Személyes névmás és az oxigén vegyjele 18. Kérdezi 21. Olasz folyó 23. Házfedő 25. Indítéka 26 Kas betűi keverve Tóth István Beküldendő a vízszintes és függőleges 1. Beküldéskor feltétlenül írjátok meg, hogy hánya­dik osztályba jártok. A november 26-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Az igaz szó a leghatékonyab fegy­ver.“ — 167 megfejtés érkezett. Sorsolással könyv- jutalomban részesülnek a következők: Borcsik György, 8. oszt. Szomotor (Somotor), Éles Móni­ka, 5. oszt. Nagyszelemenc (Veiké Slemence), Tisza Agnes, 4. oszt. Lúcska (Lúőka), Szamarán- szky Ferenc, 3. oszt. Alistál (Hrobonovo), Kovács Attila, 2. oszt. Szilice (Silica). 1978. XII. 10. 18 1ÍJSZÓ Az almésfüzitői—perbetei mérkőzés egyik jele­nete: hárít az egyik almésfüzitői kislány BECSÜLET KÉRDÉSE

Next

/
Thumbnails
Contents