Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-11-12 / 46. szám
ÚJ ÉLET A PERESZECSINÓI SZOVHOZÜZEMBEN Az orgejevi járás a Moldovai SZSZK egyik legintenzivebb mezőgazdasági körzete. Az egész köztársaságot átfogó szakosítás keretében itt főleg a szőlő-, a dohány és a gyümölcstermesztésnek szentelnek figyelmet, de az állattenyésztés is magas színvonalú. A járás százezer hektárnyi mező- gazdasági területéből 48,8 ezer hektár a szántó, 16 ezer hektár az ültetvény, ebből 11 ezer hektár a szőlő. A szakosított mezőgazdasági üzemek, kolhozok, szovhozok és szovhoz- üzemek magas fokú koncentrációt értek el a termelésben, ami kiváló gazdasági eredményekhez vezet. A tejtermelésre szakosított Malajezsi Szov- hozban például a tehenenkénti évi tejhozam meghaladja az 5000 litert. A járás területén nemrég fejeződött be egy 54 ezer férőhelyes közös nagyhizlalda építése, amit 70 százalékban már be is telepítettek. A szarvasmarha-állomány fejlesztéséről közös nagyüzemi borjúneveidében gondoskodnak. Szarvasmarbahizlalás- ra az egyik szovhozt szakosították, a baromfitenyésztés és a tojástermelés pedig a Ptyiceprom egyesüléshez tartozó Ptyicefabrika közös vállalat feladata. A szőlőtermesztésben a már világhírű Moldvinprom termelési egyesüléshez tartozó 9 szovhozüzem halad az élen. Az egyik legjelentősebb közülük a Pereszecsinői Szovhozüzem, szőlő- és borfajták termelésére is kiterjed. Az Orgejovi Szovhozüzemben készítik például az állami minőségi jeggyel kitüntetett Madeira borfajtát, míg a pereszecsinői pincegazdaság jellegzetes terméke a Gratijesti fehér desszertbor. A Pereszecsinői Szovhozüzem 3030 hektáron gazdálkodik, ebből 1000 hektár a szőlő, 274 hektár a gyümölcsös. A szőlészetben egy ötven hektáros anyatelep és egy 50 hektáros iskola is van, ahol 3,5 millió gyökeres vesz- szőt termelnek évente. A szőlő mellett másik fő termelési ágazatuk a zöldségtermesztés. Az 1977-es évben hektáronként 350 mázsa zöldségfélét termeltek, a gyümölcsös átlagos hektárhozama pedig elérte a 180 mázsát. A járási viszonylatban folyó versenyben a zöldségtermesztésben az első, a gyümölcstermesztésben a második helyen végeztek, így övéké lett a járási vándorzászló, amit az idén is szeretnének megőrizni. A szőlőtermesztésben a tavalyi év már kevésbé volt kedvező, így az 1976-os hektáronkénti 90 mázsa után csupán 40 mázsás hozamot értek el. Az idei tervben 70 mázsás átlaghozam szerepel, s bár a vegetáció és az érés késése következtében a termés minősége nem éri el a kívánt szintet, mennyiségileg jó termés mutatkozik, ottjártunkkor a vezetők 82 mázsás átlaghozamra számítottak. ahová moldovai utazásunk során szintén ellátogattunk. A szovhozüzem irodájában Nyikolaj Kairak igazgató, Nyikolaj Csumasenko, a szervezési osztály vezetője, valamint Nyikolaj Ohiszor, a pártszervezet elnöke fogadott. A három Nyikolaj részletesen ismertette a szovhozüzem termelési feladatait, a dolgozók társadalmi felemelkedésében elért eredményeket, s lelkesedéssel beszéltek további terv'eikről. CÉLSZERŰ MUNKAMEGOSZTÄS A járás 9 szőlőtermesztésre és borászatra szakosított szovhozüzeme között célszerűen elosztották a termelési feladatokat. Azelőtt például mindegyik szovhoz foglalkozott szaporítással, jelenleg azonban már csak három szovhozü; emben termelnek szaporítóanyagot. Ezek egyikében most létesítenek eu olyan telepet, ahol évente 5 millió oltványt fognak termelni. A kilenc szovhozüzem közül csupán háromban van présház és pincegazdaság. Ezek is új létesítmények, a pereszecsinői pincegazdaságot például a hetvenes evek elején építették. A szovhozü; emek közötti szakosítás és munkamegosztás az egyes A borüzemben egy idényben 33 ezer tonna szőlőt dolgoznak fel, az említett Gratijesti mellett főleg Aligote és Rkaticeli borfajtákat készítenek. A szőlőültetvények telepítését 1980-ig tovább folytatják. Jelenleg a mező- gazdasági terület 34 százalékán termesztenek szőlőt, ez 1980-ig 43,2 százalékra növekszik. Az állattenyésztés csak olyan terjedelmű, hogy fedezhessék a község lakosságának szükségleteit. Érdemes megjegyezni, hogy a szov- hoznak eredetileg 8000 hektáros területe volt, ennek több mint a felét más termelési ágazatokra szakosított szovhozoknak adták át. Ez lehetővé tette, hogy a szovhozüzem a legintenzívebb ágazatok fejlesztésére összpontosítsa az erőket, s a kisebb területről is nagy termelési értékeket érjen el. Tavaly például 5 millió 500 ezer rubel volt a szovhozüzem teljes termelési értéke. A tiszta nyereség 1976-ban meghaladta az 1 millió rubelt, 1977-ben azonban a gyengébb szőlőtermés miatt csak 650 ezer rubel volt a tiszta nyereség. TÁRSADALMI ÖSSZEFÜGGÉSEK A termelés szakaszán végbement forradalmi átalakulás természetesen a község életére is kihat. A lakosság egy része a közeli Kisinyevben talál munkát, mások pedig a helyi iparfejlesztést segítik elő. Pereszecsino lakóinak száma egyébként 7600, ebből 1300 személy dolgozik a szovhozüzemben. A helyi tanács és a szovhozüzem közös célja, hogy 1980-ig a községet városi típusú településsé formálják át. Befejezés előtt áll például egy központi kazánház építése, ahonnan az egész községet .kifűtik. A szovhozüzem nagy kedvezményeket nyújt a katonai szolgálatból hazatérő fiataloknak. Telket biztosít a számukra, az egyéni lakásépítés költségeit 50 százalékban fedezi, a másik 50 százalékra pedig 20 év alatt törlesztendő kölcsönt folyósít. Ezzel magyarázható, hogy a község utcáiban gomba módra nőnek a többnyire már emeletes, modern vonalú családi házak. A szovhozüzem egyik büszkesége az óvoda, ahol a jelenlegi igények teljes kiépítése után még 60 férőhely maradt tartalékban. A vezetőség előrelátását bizonyítja, hogy a szociális jellegű beruházásoknál nem a jelenlegi, hanem a távlati igényeket veszik alapul. A lakásépítés üteméből ítélve ugyanis ez az óvodai kapacitás hamorosan megtelik. A fejlődés gyors ütemét tükrözi az is, hogy a munkának, kedvvel és odaadással végezzék termelési feladataikat. Másképp nem is képzelhető el, hogy az 1000 hektárnyi gyommentes szőlő parcelláit a mezei utak mentén tarka virágágyások szegélyezzék, ahogy arról a terepszemle alkalmából személyesen is meggyőződhettünk. A szovhozüzemben 36 szakember irányítja a termelést. A munkaszervezés egyszerű és könnyen áttekinthető. Az egész területet 12 brigád között osztották el, minden brigádnak saját központja van. Itt vannak a szükséges gépeik és berendezések, a gépek karbantartására és kisebb javítására szolgáló műhelyek, a szociális helységek. Üzemi étkezde is van az egyes brigádközpontokban. A brigádokon belül munkacsoportok felelősek a parcellák megműveléséért. Minden parcella szélén tábláról olvasható le az illetékes brigád és munkacsoport száma, a csoportvezető neve, a parcella nagysága, továbbá a tervezett, valamint a szocialista kötelezettségben vállalt hektárhozam. A brigádvezetők közül. öt főiskolai, öt pedig szakközépiskolai végzettségű. A BORÜZEMBEN Mint már említettük, a szovhozüzem borüzemét és pincegazdaságát nemrég, a hetvenes évek elején léte.2. ■ i 'O -a m ° 2,.* *» M S) Ä .“«5 6 => Esi QJ W) Sun :3 «0 N "ZZ °* « f °íO 0—03 N ►> N «2« ^ S* . e* X e '« 2 eb N .3 — C/J ült _ Cfl zz *3\—,'oj a; 2 — N q 'O QJ gj 35 C u eb >, * 03 S* 2 «fi N >C0 ’—- (/) — szovhozüzem 1975-ben épített irodaházát, amely a község központi részében fekszik, rövidesen községi könyvtárrá és 20 alkalmazottat foglalkoztató üzletházzá alakítják át, a vezetőség pedig egy új épületbe költözik át, közelebb a termeléshez. A községfejlesztés egyik szép eredménye a kultúra és pihenés parkja, amely már a távlati, városi jellegű igényeket is kielégíti. A park fiatal fácskái még szerényen nyújtanak árnyat, ám "az óriáskerék, a körhinták különböző típusai, valamint a közeli víztárolóban létesített csónakázó máris vonzza a fiatalokat, akik szabad idejük jelentős részét töltik ebben az egészséges környezetben. A park mellett építették fel az 1200 tanulót befogadó új iskolát. A községi zeneiskolát 150 tanuló látogatja. A MUNKASZERVEZÉS FORMAI A szovhozüzemi formára való áttérés kimeríthetetlen lehetőségeket tárt fel mind a termelés szakaszán, mind pedig a község társadalmi fejlődésében. A dolgozók munka- és életfeltételei között olyan pozitív kölcsönhatás bontakozott ki, amely a további minőségi fejlődés egyik alapvető forrása. A szociális igények növekvő mértékű kiegészítése lehetővé teszi, hogy a szovhozüzem dolgozói nagyobb figyelmet szenteljenek a sítették. Az igazgató részletesen ismertette az egész termelési folyamatot, a technológiai berendezéseket, amelyek kivétel nélkül a szovjet gépipar termékei. A szőlő feldolgozása teljes mértékben automatizált. A présházban munkacsúcs idején 8 gépsort üzemeltetnek, a must üvegcsövön kerül a 25 betonhordó valamelyikébe, amelyek egyenként 65 tonna mustot érlelnek. A desszertborokat a pince mélyén hatalmas tölgyfahordókban érlelik. A hordókat szétszedve szállítják a krasznodari kerületből, s közvetlenül a pincékben állítják össze. Ezek a kiváló minőségű tölgyfahor- dök több mint 100 évig üzemeltethetők. A pincegazdaság egyik jellegzetessége, hogy jelentős mennyiségű bort tárolnak palackokban. A pincerendszer hosszú, föld alatti folyosóit járva az ember el sem hinné, hogy mindez nemrég, alig néhány éve épült. A moldovaiak gyakorlott építőmesterek, különösen a kőépítmények létesítésében tűnik ki hozzáértésük. Ezt a pincerendszert is úgy építették, hogy először pontosan egymáshoz Illesztett kövekből felépítették a magas tárolókat, a hosszú folyosókat, majd pedig az egészet 2— 3 méter vastag földréteggel beborították. így csupán a présház emelkedik ki a földből, melynek homlokzatán ott látható a Moldvinprom ismert védjegye, a szárnyát terjesztő fehér gólyamadár. MAKRAI MIKLÓS eo — -* Í2 5 £ '(0 VÜ3 Ä > Q3 — «♦-< *a 'W 50 II <A '2 < QJ —' S QS h O X u 'C0 s X o S4 ca B «s £ < »S' i '<0 •a o ► g aj ü :3 M 5 x > 0 s eo aj 1 •a 0) M g © B *o g <£
