Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-11-05 / 45. szám
jA *- * Csak egysze Államok versenyzői csak egyszer szereztek több pontot, mint a Szovjetunió sportolói. Szovjetunió USA 1952 Helsinki 494 494 1956 Melbourne 633 499 1960 Róma 687 461 1964 Tokió 617 587 1968 Mexikóváros 599 711 1972 München 670 644 1976 Montreal 788,5 630,75 2s minden idők legeredményesebb olimpiai replője Larissza Latinyina, aki kilenc íny-, öt ezüst és négy bronzérmével, tehát ízesen tizennyolc (!) olimpiai érmes helyeiével vezeti a listát. Egy évtized A cári Oroszország 1908-bj képviseltette magát először a: mindössze öt sportolóval, máso^zorr egyben utoljára — az 1912 olimpián szerepeltek orosz spi olimpia mérlege: egy arany-, egy bronzérem. A különféle mest hatására a Szovjetunió csak az ötve _ elején lett tagja a Nemzetközi Olimpiai Bi- zottságnalk, aztán jött Helsinki és Nyina Ro- maskoya győzelme és... íme, a nem hivatalos nemzetek közötti pontversenyek pontszáma és — összevetésként — az Egyesült Államok sportolói által szerzett pontok a nyári olimpiákon: Amint látjuk, az Egyesült 1960—1969, egy évtized. Ezen időszak ösz- ís világversenyét, az olimpiákat és a kü- sportágak világbajnokságait sorolták a szorgalmas statisztikusok, és listák összesítéséből kialakult _ vek sporttérképe. Ez idő alatt portolók az olimpiákon 125 aranyak, megelőzve az amerikaikat japánokat (31). A világbajnoki rangsor: Szovjetunió 318, Egye- : 143, Olaszország 86 aranyérem, i sincs magától és semmi nincs ön- :. Az olimpiai és a világbajnoki aranyak sem véletlenül születnek. Szanyejev, Korbut, Alekszejev, Tediasvili, Szigyak, Liha- csev. Tízezerek és százezrek atletizálnak, tornásznak, emelnek súlyt, birkóznak, vívnak, kerékpároznak versenyszerűen. És persze a létesítmények is a százezrek sportját és a legjobbak felkészülését szolgálják. HOL VAN A FORRÁS? Hol kezdődik az aranyérmekhez vezető út? Hol van a forrás, ahonnét elindul az erecs- ke, amely óriási folyammá duzzadva a tengerbe ömlik és közben a szakemberek ezrei, a sportrajongók milliói hallják zúgását? Honnan az óriási erő a szovjet sportolókban? Milyen módon, hogyan fejleszthetik sokoldalú képességeiket? Miből táplálkozik a szovjet sportolók oly sokszor megcsodált erkölcsi-akarati és jellembeli tulajdonsága? Nézzük csak a tényeket: a Szovjetunió 68 sportágat tart nyilván — az ún. nemzeti sportok nélkül. Az atlétika több mint 6 millió aktív versenyzőt számlál, a sízés 4,1, a futball 3,8, a kosárlabda 3,6 milliót. Több mint 4000 sportiskola működik az országban ahol a legjobb pedagógusedzők 33 millió gyerekkel foglalkoznak. Nagy népszerűségnek örvendenek a Szovjetunióban az ifjúsági tömegversenyek, mint például a „Bőrlabda“ (futball), „Ezüst Korcsolya“ (gyorskorcsolya), „Arany Korong“ (jégkorong), „Vidám Delfin“ (úszás) elnevezésű rendezvények. Ezeken a versenyeken évente 20 millió fiatal indul és a diákság testi fejlődéséről 150 ezer képesített tornatanár gondoskodik. A hivatalos szervek részéről nagy megbecsülésnek örvendő edzők száma csak milliókban fejezhető ki, s közülük 750 ezer főiskolai vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik. Hatmillió azoknak az edzőknek a száma, akik munkájuk mellett foglalkoznak a fiatalok testi nevelésével. További érdekes számok: a szovjet állam 1959- ben 4,8 milliárd rubelt fordított a lakosság sportolására és aktív pihenésére, 1975-ben ez a szám csaknem háromszorosára növekedett. Nem, hem hétpecsétes titok a sportra fordított több milliárd rubel. Napjainkban többször is idézik ezeket a számokat, mivel a Szovjetunió fővárosa rendezi áz 1980-as nyári olimpiai játékokat. Az adatokat bárki és bármikor elolvashatja. Moszkva — sportlétesítményeit tekintve — szinte már most vendégül láthatná az olimpikonokat. És ami a legfontosabb? Idézünk a tavaly Prágában járt Szergej Kovaljov elvtársnak, az olimpia szervező bizottsága alelnökének szavaiból: „Az új sportlétesítmények építésénél és a régiek rekonstruálásánál egy célt tartunk szem előtt — országunk lakosságának érdekét, hogy az olimpia után kihasználhassák a stadionokat, uszodákat, sportpályákat ...“ Mert gondoljunk csak arra, hogy mi történt a montreali olimpia sok sportlétesítményé' vei: megszüntették üzemeltetésüket. Most talán már könnyebb feleletet találni arra a kérdésre, hogy miért szereztek a szovjet sportolók az eddigi hét olimpiájukon 211 arany-, 178 ezüst- és 169 bronzérmet. Hasonló a felelet a montreali szerepléssel kapcsolatos kérdésekre is. A szovjet olimpikonok Montrealban 125 érmet és 788,5 pontot szereztek, ami az olimpiák történetében abszolút rekordnak számít! Nem, nemcsak sikereket ért el a szovjet sport az olimpiákon. A sport velejárója a vereség is. Ám az aranyérmekhez vezető út nyilvánvaló: az óriási tömegbázis, az átgondolt és ésszerű testnevelési rendszer, a párt és az állam, a társadalom hathatós, soha nem látott támogatása. Az 1980-as moszkvai olimpia előtt is érvényes az SZKP XXV. kongresszusának határozata: „ ... tovább fejleszteni a turistahálózat építését, ...növelni a sport és turistafelszerelések gyártását, ... fejleszteni az üzemek, a gyárak, az iskolák, a lakótelepek sportolási lehetőségeit...“ Iipe, az aranyérmekhez vezető út. így születnek az új Alek- szejevek, Szanyejevek, Korhűtök, Filatovák, 1 Harlamovok, Blohinok, Karpovok. A világ sportjának sokszor megcsodált szovjet hősei és egyéniségei. A Lenin-stadion, az 1980-as olimpia nyitó- és záróünnepségének, illetve az atléták versenyeinek színhelye (Archív-felvételeik) Irina Rodnyina és Alekszandr Zajcev. Szinte lehetetlen összeszámlálni, hogy hány aranyérmet nyertek a műkorcsolyázás páros versenyében NÉGYEN A NAGYOK KÖZÜL Számtalan nagy sportolót adott a világnak a Szovjetunió. Nézzünk közülük négyet, akiket a fiatalabb nemzedék tagjai csak hallomásból ismernek. BOJCSENKO ÉS MESKOV. Az 1928-ban Moszkvában rendezett munkás-spartakiád fontos mérföldkövet jelentett a szovjet sport történetében. Ettől kezdve vált bizonyossá, hogy az Oroszországi Szocialista Szovjet Köztársaság sportolóival együtt a többi szovjet köztársaság versenyzői is komoly erőfeszítéseket tesznek a Szovjetunió testnevelésének fejlesztéséért. Az ezt követő években több érdekes esemény történt a szovjet sport életében. Ezekről azonban a külvilág nemigen szerzett tudomást, mert egyes körök mindent elkövettek a szovjet sport nemzetközi elszigetelése érdekében. Akkoriban kevesen tudták, hogy a szovjet sportolók már 1939-ig 44 világcsúcsot állítottak fel. Ezek az eredmények érdekes módon egyáltalán nem szerepeltek az akkor hitelesített világcsúcslistákon. Mégpedig azon a jogcímen, hogy a Szovjetunió nem volt tagja a kérdéses sportág nemzetközi szövetségének. Így Szemjon Bojcsenko már 1935-ben Moszkvában 1:08,0 alatt pillangózta végig a 100 métert, ez akkor 2,7 másodperccel jobb teljesítmény volt az amerikai Higgins érvényes világcsúcsánál. De még Leonyid Meskov is jobb eredményt ért el az említett amerikainál. Tizenhét éves pályafutásuk alatt mindkét kitűnő szovjet úszó több alkalommal túlszárnyalta az érvényes világrekordot és végül 100 m-en 1:05,1, 200 m-en pedig 2:29,8 perces figyelemre méltó idővel búcsúztak. A 400 m-es hátúszásban Aljo- sin és Boriszov ugyancsak a világcsúcsnál jobb időt úszott. A második világháború előtti években összesen 30 szovjet úszó neve szerepelt volna a világ legjobbjai között. De annak idején a szovjetellenes elképzelések hirdetői egyszerűen nem vettek tudomást a szovjet versenyzőkről, holott szerintük a sport már akkor is „politikamentes“ volt. SZIMONYAN ÉS JASIN CSÜCSAI. A szovjet labdarúgás történetében az 1936-os esztendő komoly fordulatot hozott, ekkor rendezték meg az első országos jellegű bajnokságot. A bajnoki küzdelmek első gólját 1936. május 22-én a Lokomotiv Moszkva színeiben játszó Lavrov lőtte a Dinamo Leningrád kapujába. Ma már a szovjet bajnokság ötvenedik idénye felé közelednek és több mint 220 ezer gólt rúgtak a futballisták. A tízezredik gólt 1959-ben Dubrovszkij, a CSZKA Moszkva csatára szerezte a Dinami Kijev ellen. A sportsajtó ugyan először a kisinyovi csapat csatárát, Korotkovot ünnepelte a tízezredik gól szerzőjeként, megfeledkezve arról, hogy a Szovjetunió egyes területein fennálló időszámítási eltérések miatt mégis az előbbi futballista lőtte a jubileumi gólt. A következő jubileumot 1973. július 15-én ünnepelték. A Zarja Vorosilovgrádnak a Kárpáti Lvov elleni mérkőzésen Kukszov nevéhez fűződött a húszezredik gól. A Szovjetunióban nagy gonddal és pontossággal vezetik a góllövőlistát. A szovjet labdarúgás történetének eddigi legeredményesebb góllövője a válogatott mostani vezető edzője, Nyikita Szimonyan: 152 góllal áll a lista élén. A szövetségi kapitány 1950-ben egy idényben rúgott 34 góljával a mai napig fennálló másik rekordot is tart. Különben a száznál több gólt szerzett szovjet futballisták a Fedotov elnevezésű klubnak tagjai. Ez a klub a híres moszkvai gólkirály, Fedotov nevét viseli, a szovjet labdarúgók közül ugyanis elsőnek ő érte el a százas góllövőhatárt. Fedotov fia egyébként a CSZKA Moszkva csapatában játszik. V Lev Jasin, a szovjet válogatott volt világhírű kapusa egészen más természetű csúcsot tart: összesen 326 bajnoki mérkőzésen szerepelt és csak 255 alkalommal tudták bevenni kapuját. Ez azt jelenti, hogy Jasin mérkőzésenként átlagban még egy gólt sem kapott, csak 0,78-at. Tíz mérkőzésen kb. nyolc gól! Ez valószínűleg nemzetközi rekordnak tekinthető átlag. Egy bajnokságban, 1963-ban Jasin 27 találkozón összesen csak hat gólt kapott! TOMI VINCE 6 ÚJ sző Index* 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalat — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÁS. Hirdetőiroda: Vajanského nábreíie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-5T. Az Új Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13,~ korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad mindern postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ústredná expedíció tlace, Gottwaldovo námestie 48/Vlf. A SUTI regisztrációs száma: 5/2. Hatvanegy esztendő majdhogynem egy emberöltő. Hatvanegy esztendő lehet sok is, meg kevés is. Hatvanegy esztendő alatt egy új világ születhet. 1917. november 7-én döni dűltek el az Aurora hajóágyúi PétervároqPj hatvanegy esztendeje született meg az új vi* lágrend, november 7-én az egész világo* a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat köB szöntjük. Helsinki, 1952, nyári olimpia. Gyal korta felemlegetjük ezt az olimpiát, mindfcfl | féle statisztikában mindenütt illő megemlékezni: Nyina Romaskova a női diszkoszvet s ben a szovjet sport első olimpiai bajnokK í nyerte. 1917, 1952, 1976. Telnek-múlna í esztendők. De a születésnapi köszöntő ( í nem marad el, a szovjet emberekkel, a íz r jet sportolókkal együtt ünnepel a vilá a világ, amely a Nagy Októberi Szoci i í Forradalom után, a Szovjetunió létr ö ( után született meg.
