Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-11-05 / 45. szám
G. JURMIN Sieéa máshová iágyík Volt egyszer egy szomszédom, Szevkának hívták. Mind a ketten egy nagy, tizenkét emeletes ház hatodik emeletén laktunk. Szevka a 60-as, én meg a 61-es lakásban. Pompás ház volt. Liftes! Az ember naphosszat föl-le járhatott a liftben! És telefon minden lakásban! Meg fürdőszoba! A lakók nem találtak elég dicséretet a házukra. De Szevka elégedetlen volt — egyes-egyedül ő. A dolog úgy állt, hogy ő azelőtt kis faházban lakott. Sokkal rosz- szabb lehetett, mint ez a vadonatúj, tizenkét emeletes épület, de volt ott egy tágas, régi veranda, a ház mögött pedig kert és rét. Nyáron Szevka és a közelben lakó fiúk egész nap a kertben futkároztak: indiános- dit vagy vadászt játszottak. Szevka tüzet rakhatott a réten, vagy kunyhót tákolhatott össze a kerítés tövében. Télen a hóborította kert úszó jégtáblává, a veranda jégtörővé vált, a szánkó elé fogott békés Sárik pedig házőrzőből igazi szánhúzó kutya lett. És most? Nincs jégtábla, nincs hajó, nincs dzsungel, ahol vadállatokra lehet vadászni. — Nem élet ez — panaszkodott nekem gyakran. — Köröskörül nincs más, csak csupa aszfalt. Az ember nem rakhat tüzet, nem szabad föld alatti folyosót ásnia, még egy icipici kunyhót sem építhet. Egy napon, amikor Szevka különösen csüggedten ballagott föl az udvarról, így szóltam hozzá: — Ide hallgass pajtás! Miért nem költözöl át a mi tizenkét A pionírok kertje Bodrogszerdahelyen (Streda Nad Bodrogom) az iskola melletti almáskertben különösen bő termést adtak az idén az almafák. . A pionírok mintegy 25 métermázsa almát szedtek le és raktak ládákba. Az almát az iskola értékesítette, a bevétel az iskola pionírcsapatáé. Reméljük, ez a tény további jő munkára serkenti a kertészkedő pionírokat. *toto*,v' BŰj*: 1»*-Síz: rat '-'UH1" 5««1] Modern lakóházak Az iglu emeletes házunkból egy olyan kunyhóba, amilyenben az eszkimók, az indiánok vagy esetleg a csukcsok laknak? írjunk a világ minden táján élő fiúknak, közöld velük, hogy én, Szevka, el akarom cserélni az összkomfortos városi otthonomat egy kunyhóért — valahol a dzsungelben, vagy a tajgán, vagy a sztyeppén. Biztos vagyok benne, hogy valakinek megtetszik ez az ötlet. És akkor lakást cserélhetsz. Szevka el volt ragadtatva ettől a gondolattól, és nyomban munkához láttunk. Irtunk, rajzoltunk, bélyegeket ragasztottunk a borítékokra. Egy hét múlva megkapta az első választ, majd egymás után érkeztek a levelek. Vegyük őket sorra. KIS, AZ ESZKIMÓ FlO VÄLASZA Kedves Szevka! Leveledet megkaptam. Én na- gyon-nagyon messze lakom, Kanada legészakibb részén. Télen errefelé nagyon kemény fagyok vannak. És mindig sötét van — az éjszaka sohasem múlik el. Nyáron pedig állandóan süt a nap. De még akkor Is hideg van. Apukám, anyukám, a bátyám meg én igluban lakunk. Ez egy kis házféle. Nagy hőtömbökből van. Az iglu belsejében minden hóból készült, még az ágy is, amelyen alszom. Anya rénszarvasbőröket terít rá, úgyhogy nem fázom, és jegesmedvebőrrel takar be. Tegnap véletlenül betörtem egy ablakot, de apa nem nagyon haragudott. Tudod, a mi kunyhónk ablakai átlátszó jégből vannak. És bármi hiányozhat nálunk — de jég akad bőven. Gyere el hozzám látogatóba. Üdvözöl barátod: Kis (Folytatása következik) Az illusztrációkat Lőrincz Zsuzsa készítette a—«a««« ALEKSZANDR PROKOFJEV Október matróza Kék szalagja libben-lobban,- tán a Balti-tenger int? - Ő büszkén lép, zárt sorokban, hordva töltény terheit. Ifjú és új, mint szalagja, az a balti, lenge, kék. Menetel és büszkén tartja a gránáton tenyerét. Jobbján, balján, tölténytáska'. Minden csatát megnyerne! Ujja, mintha vasba vősna, vésődik a fegyverbe. Támadásra készen, zordul, igazáért, mely örök, a Lityejnij-hidra fordul és a híd most feldörög. Majd a lávalepte parton - koszorús villámcsapás! - fényes dicsőségbe tartón levág, és lángcsatás dübörgésbe pajzsképpen, jelszót emel, bízva: „A szovjethatalom nevében!“ Ezt kiáltja hiv szava. TÖTH ESZTER fordítása Kovács Magdolna A Siklós-hegyen Ha jó az időjárás, legszívesebben a természetben töltjük szabad időnket. Ilyenkor szívesen megyünk kirándulásra. Garamgyörgyből (Júr nad Hronom) a Siklós-hegyre rendeztünk kirándulást. Ez Léva (Le- vice) környékének legmagasabb pontja. Annak idején Malinovszkij marsall is innen irányította a felszabadító harcba induló csapatokat. Jó fél óra hosszat tartott, míg a kacskaringós úton feljutottunk a hegy tetejére, az emlékműhöz. Gyönyörű innen a kilátás. Megnéztük a bunkereket is, melyeket a második világháború idején építettek. Megkerestük a magassági pont jelzését. Nemrégiben, földrajzórán tanultunk róla, örültünk, hogy a valóságban is láthatjuk. Egyébként a Honvédelmi Szövetség tagjai is ide, erre a hegyre járnak gyakorolni a rádiózást. Az egyik, föld alatti bunkerben éppen akkor rádióztak, amikor mi megérkeztünk. Senkit sem láttunk, de az antenna mozgására felfigyeltünk. Nosza, kúszva megközelítettük a rádiózókat. Persze, nem volt szükség ilyen óvatosságra, hiszen szívesen fogadtak minket. Sőt, elmagyarázták, megmutatták, hogyan kell rádiózni. Különben nagyon megéheztünk, hozzáláttunk tehát a szalonnasütéshez. Még arra is jutott idő, hogy kato- násdit játsszunk, meg dalversenyt rendezzünk, jól sikerült a kirándulásunk. Gobodi Gábor FORRADALMÁROK Szűcs Lászlónak, a zselízi (Zeliezovce) alapiskola IX. osztályos tanulójának rajza Legkedvesebb barátainkról (Érdekességek a lenini Pionírszervezet életéből) A pionírokat nem hívták kezdettől fogva pioníroknak. Névadójuk Inokentyij Zsukov, a szovjet gyermekek nagy barátja, a szovjet pionirszervezet egyik megalapítóija volt. A pionír szó ugyanis szimbólum, azaz jelkép. Azt jelenti, hogy valamiben elsőnek lenni, bátran, elszántan előre törni. A szovjet pionirszervezet megalakulásának dátuma 1922. május 19. Ettől az időponttól egészen 1924 januárjáig spartakistáknak nevezték a szovjet pionírokat. A komszomolisták plénumán azonban úgy határoztak, hogy szervezetüket Lenin emlékére Lenini Pionírszervezetnek nevezik el. Erre a változásra röviddel Lenin halála után került sor. A szovjet ifjúságot ugyanis rendkívül megdöbbentette Lenin halála, s úgy érezték, hogy emlékét leginkább úgy fogják megőrizni, ha a jövő nemzedékének szervezetét róla nevezik el. Számotokra, napjaink pionírjai számára nagyon természetes, hogy a nyakatokban viselt vörös nyakkendő háromszögletű. Az első pionírnyakkendők azonban négyszögletű kendők voltak. Az első pionírcsapatok a Szovjetunió nagy városaiban alakultak meg, s tagjaik sokat jártak vidékre, a falvakba, kisebb települések iskoláiba, f hogy elbeszélgessenek a gyermekekkel munkájukról, feladataikról, s egyszersmind megalakítsák náluk is a pionírcsapatot. A vidéki gyerekeknek elsősorban a kendők tetszettek meg, s kérték a pionírokat, adják nekik. A pionírok azonban tudták, hogy a pionírnyakkendőt nem lehet csak úgy elajándékozni. De mégis megoldották az ajándékozás kérdését, keresztben szétvágták a kendőket két háromszög alakúra, így jutott a vidéki gyermekeknek is. Természetesen a kezdeti évektől napjainkig óriásit fejlődött a Lenini Pionírszervezet. Tagjainak száma évről évre nő, mint ahogy nő azoknak az intézményeknek a száma is, amelyek a pionírokat szolgálják. A nagy ország területén összesen 4049 ifjúsági és pionírház áll rendelkezésükre. Ezenkívül 741 az ifjú technikusok állomásainak a száma, 39 000 pionírtáborban üdülhetnek Leningrádtól Vlagyivosztokig, 28 pionírfolyóirat és 34 pionírújság közül választhatnak. A pionírtáborokban évente 18 millió gyermek nyaral, üdül. A szovjet pionírok nagy szorgalommal segítik hazájuk épitését, fejlesztését. A Lenini Pionirszervezet munkáját és törekvéseit nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága is. Munkájuk elismeréseként két alkalommal kapták meg a Lenin- érdemrendet, először a szervezet megalakulásának 40. évfordulóján, másodszor pedig 1972-ben az 50. évfordulón. A szervezet munkájáról hazánk pionírjai is értesülnek. Nagyszabású akcióikról beszámolnak újságjaink, folyóirataink, és kevés azoknak a pioníroknak a száma, akiknek barátjuk, levelező- társuk ne lenne a Szovjetunióban. TÖRD A FEJED! I. Dominőzunk, de nem a szokásos módon, mert az szerencsejáték, vagy tudok tenni, vagy nem, és ez nem tőlem függ, hanem számaimtól. A pionírok másképpen dominóznak a rajgyűlés után. Például úgy, hogy a két szomszédos szám különbségét kell tenni. A játékot két kővel kezdik, az induló állást az ábra mutatja. Az egyik oldalra én helyezek, kettest, teszek, mert 4 — 2 = = 2. A másik oldalra milyen számút helyezel? II. Játékos vetélkedőt rendeznek a városi pionírházban a csapatok. Mindegyik pionircsapatot 4—4 fős csoport képviseli. A felkészülésről jelentést ad a pionírház igazgatójának a városban működő pionircsapatok képviseletében egy pajtás, akinek tisztsége ez. Mi tisztségének a pionirmoz- galomban jól ismert elnevezése? III. A vetélkedő kezdetekor bevonul a díszraj is, élén a zászlóvivőkkel. Miben különbözik a zászlóvivők egyenruhája, öltözete a díszraj többi tagjainak öltözetétől? Pontosabban: ők viselnek olyasvalamit is, amit a díszraj többi tagjai nem viselnek. Mi az? A megfejtések beküldésekor kérjük megírni azt is, hogy a beküldő melyik évfolyam tanulója. (H) Az október 22-én közölt rejtvény helyes megfejtése: I. 63, II. 24, III. játékterem, herna. — 42 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban részesültek a következők: Vágó Csilla, 5.. oslzt., Fülek (Filakovo), Németh 'Miklós, 7. oszt. Párkány (Stúrovo), Jámbor Péter, 7. oszt., Felsősze- meréd (Horné Semeravce), Juhász Éva, 7. oszt., Tornaija (Safárikovo), Olléh Gyöngyi, 5. oszt., Alistál (Hroboflovo). 1978. XI. 5. N ifi 5 CD
