Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-29 / 44. szám
Kurucz Nándor, a vnb területtervezési és városfejlesztési osztályvezetője |Jom egy város „őslakója“ eskü Hcm alatt vallja, hogy ha nem közvetlen szemtanúja szülővárosa átalakulásának, akkor 10 évvel a „meg- ifjodás“ kezdete után nem ismert volna rá saját városára. Annak régebbi jellegzetes vonásai teljesen eltűntek, ami ma van, az teljesen új, számára ismeretlen, idegen, nem bírja megszokni az újat. Az új városkép szerkesztési elve felrúgta az egykori megszokott formákat, valamiféle gigantománia lett úrrá az egykori kisváros meghitt hangulatán, és az épülettömbök helyén nagyvárosokat idéző toronyházak erdejének monoton egyhangúsága kelt — nem mindig meghitt — hangulatot. Persze, akadnak az effajta nézetnek elleruzői is jócskán, mondván, eltúlzott romantika szülte nézetek az Ilyenek, az embereknek lakás kell elsősorban, a nagyobb részük rövidesen megszokja az újat, a modernet, s aki nem, kénytelen beletörődni, úgyis ők vannak kevesebben. Egyforma városok? — Ugyan! Ki ér rá ilyesmivel foglalkozni. ■ Hirtelen nem tudnám megmondani, melyik tábor lenne túlsúlyban egy iménti témájú „népszavazáson“. Én a magam részéről arra hajlanék inkább, hogy őrizzük meg a régiből, ami érték; próbáljuk meg kiküszöbölni az olyan megoldásokat, amelyek lépten-nyomon magukon hordanák a mai technológiák általánosságaiból eredő egyhangúságot. Törekedjünk akár azonos belső megoldások ellenére olyan külső homlokzat kialakítására, amely eltér a szokványostól, nem nyújt monoton képet, nem hivalkodó, nem nagyképű, mégis meglelhető benne az, amitől város a város, mint például Komárom Komárno A Komárom fejlődését az elkövetkező néhány évtizedre meghatározó prognózis ottjártunkkor még két lehetőséget feltételezett. Azóta valószínűleg már rákerült a jóváhagyó pecsét, egyúttal mintegy az egyik lehetőség kizárását is jelentve. Kuruc Nándor építész, a Városi Nemzeti Bizottság területtervezési és városfejlesztési osztályvezetője számára azonban a két lehetőség ténye egyet jelentett: a fejlődést! Pontosabban: — Ha a leginkább szorgalmazott alternatívát fogadjuk el, akkor a város átterjedne a Vágón túlra is. A város jelenlegi pályaudvaráról kirekesztődne a teherforgalom, egy rendező pályaudvar építésére kerülne sor, Gyulamajor irányában. A jelenlegi ipari zóna már betelt, az új ipari zóna a Duna bal partján, a Vágtól Izsa irányában terjeszkedne, itt épülne az új kikötő. Mindez a legszigorúbb környezetvédelmi előírások megtartásával, a korszerű környezetfejlesztési elvek szerint. Ez utóbbi kérdésben meghatározó jelentőségű, hogy időközben épül a gab- öikovo-nagy marosi vízlépcsőrendszer. — Mindez így dióhéjban elmondva is soknak tűnik. — Nekünk meg mindezt meg kell oldanunk! Nem lesz könnyű! Itt van például a kikötő ... Ez nemcsak városi probléma. A Vág hajózhatóvá tétele — egészen Zilináig — társadalmi érdek. „Navigare necesse est“ azaz: hajózni szükséges — tartották a rómaiak, és így van ez manapság is. Ha az említett vízi út létrejön, Sered és Gúta Is kikötőt kapna, ez pedig (és nemcsak ez) indokolttá teszi az új kikötő létrehozását az említett helyen, annál Is inkább, mivel a mai kikötő már a korszerű átrakodás számára nem elégséges! Ha ez megvalósul, akkor a város terjeszkedése a Vágón túli területre szintén indokolttá válna. Említettem a gabőlkovo—nagymarosi vízlépcsőt. Létrejötte után ;a Vörös Flotta-sziget keleti része víz alá kerülne. A sziget beépítési terve már kész, itt egy ifjúsági kulturális és sportközpont készül, jégstadionnal, mintegy 20 millió koronás összberuházással. Lesz itt kézilabda és teniszpálya, parkerdő, no és itt található a környék legegészségesebb ivóvízkészlete. Az árvízvédelem is komoly probléma, a sziget vonalán már megfelelő, most a két folyó összefolyásáig és a Vág jobb partján kell kiépíteni, illetve megerősíteni a gátakat. A városközpont — Mennyiben változik majd a város központja, hol milyen változások várhatók? — A város belterületén nagyméretű rekonstrukció folyik. Persze, nem minden áron. Nagyon sok lakóépület már nem felel meg a mai követelményeknek, helyettük újakat kell építeni. Mindez közművesítést igényel, és persze a város zavartalan forgalmának biztosítása is a mi feladatunk. A műemlékvédelem a fejlesztéssel párhuzamos feladat. Ennek keretében a bástyarendszer felújítására is sor kerül. Épül a hetes számú lakótelep a hajógyári öböl mellett, s az új urbanisztikai egységek új zöldövezetek létesítését igénylik. Ma még jelentős probléma a lakásépítés, hiszen csak elvétve tudunk bontásmentesen építeni, így az új lakásegységek jelentős része olyan kezekbe kerül, akiknek lakását előzőleg lebontották. Célunk a régi, jelentős épületek újjáépítése, felújítása, mégpedig az eredeti homlokzati megoldások megőrzésével, sőt színeikkel is. Ilyen például a nemrég elkészült nnliklirtikn és ft éniilete is A megújult poliklinika homlokzata zagpótlő“ jelentőségűek lennének — tehermentesítenék részben a nagy szolgáltatási egységeket, és a lakótelepek lakóit is megkímélnék sok, fölösleges járkálástól. Ez nem utolsó szempont, ha valaki önmaga és lakóhelye viszonyát mérlegeli! S ha már a szolgáltatásoknál tartunk, megemlítem, hogy épül az új mosoda. Ez idén — határidő előtt — átadtuk az új sportcsarnokot, amely Z-akclóban készült, tehát bizonyítéka is egyúttal annak, hogy a Régi vagy új? Avagy mind a kettő . .. # Előrejelzés több évtizedre % Erődítmény — felújítás, uszoda, jégstadion, kertváros, kikötő Oj középületek, szolgáltatás — Az újjáépülő város újjáépülő vagy teljesen új középületeket kíván. — Városunk dísze a járási pártbizottság új épülete. A városközpontban új könyvtárépület és kulturális központ épül. A szolgáltatások háza átadásra vár. A szolgáltatásokkal szemben azonban egyre nőnek az igények. Üdvös lenne, ha módot találnánk arra, hogy a Magasépítő Vállalat a jövőben ne zárkózzék el a lakótömbök földszintjein bizonyos üzletek, szolgáltatási egységek létesítésétől, mint például ruhabegyűjtő, dohánybolt; és emléktárgyakat, művészeti tárgyakat árusító üzleti egységek is szükségeltetnének. Ezek — azon túl, hogy „hélakosságra lehet számítani. így aztán csak fokozottabban érezzük a „viszontszolgáltatás“ sürgősségét, vagyis fejleszteni, tökéletesíteni kell a szolgáltatói hálózatot! Lakótelepek és magánépítkezés — A városfejlesztési tervben „rangos“ helyet foglal el a lakásépítés, ennek házgyári és magánépítkezési formája. — Még a városfejlesztési tervvel kapcsolatban annyit, hogy annak „testet öltésében“ mi is tevékenyen részt veszünk. A vnb műépítészeti szakcsoportját alkotó Schwarcz házaspár mindössze két éve dolgozik beosztásában, de már eddig értékes javaslatokat tettek. Például a személyhajókikötő épülete, a Lehár-park terve, vagy a vnb-épület új szárnyának szinte ideális terve. Sajnos a lakásépítés tervezésébe — elsősorban ami a házgyári lakások küllemét. illeti — nem tudunk ilyen hathatósan beleszólni. A magánépítkezés terén 180 lakásegységgel egy szervezett magánlakásépítési övezetet létesítettünk, amelyben típustervek alapján építenek családi házat, ikerházakat, sorházat és sző- nyegtelepítéses „kivitelben“ átriumházakat. Ha ez beépül, akkor már ily módon nem nagyon lehet építeni a város belterületén. A tervben szerepel egy kertváros létesítése, mégpedig az őrsújfalusi „Becsali“ csárdától kezdődően. Az autókemping lenne kb. a kertváros közepe, és ez egészen a város jelenlegi széléig terjedne. 476 lakásegység lenne itt, és természetesen óvoda, bölcsőde, üzlethálózat, szálló, kemping, szociális és kulturális berendezések, vagyis járulékos épületek is. Ami a házgyári lakásokat illeti, továbbra is épülnek, jelenleg a 7-es számú lakótelepet építik. Lesz itt az iskolák és a lakosság részére fedett uszoda, külön gyermekmedencével, és tornaterem is. A járulékos építkezés tehát „szinkronban“ lenne terveinkkel. A lakótömbök esetében azonban a kölcsön nem éppen fantáziadús kivitelezésről tanúskodik. Itt a beruházó csakis a mennyiségi mutatók terén juthat közös nevezőre a kivitelezővel. Ennek, persze több oka van, a megoldás nem egyszerű. A házgyári elemek variálhatósága nagyon kicsi, a rendelkezésre álló házgyári típustervek alapján szinte íróasztal mellett készülnek a lakótelepi tervek, s alapvető követelmény a 300 személyes hektáronkénti laksűrűség. S mivel a járulékos intézmények még nem helyezhetők el a lakótömbök földszintjein, így nem minden esetben esztétikus járulékos épületek épülnek a jó ízlés, a zöldövezet, valamint a beruházó zsebének kárára. Érzésem szerint az is hátrányos ránk nézve, hogy a Komárom lakásépítését végző Magasépítő Vállalat irányítása Dunaszerdahelyről történik. így aztán szinte törvényszerű, hogy késnek a járulékos épületek, a közművesítés, és késik a zöldövezet kialakítása — a lakosság kárára. A sikerek mellett akadnak tehát problémák is. Mi, a városi nemzeti bizottság dolgozói igyekszünk mindent megtenni városunk érdekében, hiszen amit ma építünk, nemcsak magunknak építjük. Unokáink is látni fogják ...! mészáros János 1978. X. 29. Az új sportcsarnok (Gyökeres György felvételei) ■ ■ iSmh ■■ F r E S ífl? 1 '# f 1 j,-; .. : : " ■ -
