Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-22 / 43. szám
Alezredes úr, arra kérem... A müncheni árulás után kezdetét vette a hadsereg leszerelése és helyébe újabb katonák érkeztek. Ezzel párhuzamosan bekövetkezett az első Csehszlovák Köztársaság feldarabolása. A megszálló csapatok azt a parancsot kapták, hogy semmiféle megtorlást ne alkalmazzanak, s ezt falragaszok és plakátok is hirdették. A szí- mői (-Zemné) emberek bíztak ennek tiszteletben tartásában, tudva, hogy ez törvény. Remélték, hogy semmi bajuk sem történhet.. Az eddigi pártok legálisan működhettek. A megszállással, azonban a baloldali pártokat likvidálták. 1938. november 6-án Szírnő is a megszállók kezére került. Békés szándékú tömeg gyűlt össze a községháza előtt, hogy mghallgassák az alezredes úr felolvasásában a kormánytól kapott napiparancsot, tájékoztatásként a törvények megtartására. A szónoki emelvényre a plébános úr lépett, s ahelyett hogy az új karhatalmat üdvözölte volna, ezeket a szavakat mondta: — Alezredes úr, kíméletlenül irtsa ki a bolsevikokat, a kommunistákat! A józan gondolkodású emberek kábultan nézték a hosszú fekete reverendás embert, aki vért, életeket, bosszút kíván. Az alezredes a „szent korona nevében“ ígéretet tett a plébános kérésének teljesítésére. Éjjel fél tizenkettőkor Nagyék, a Kutrucz testvérek, Sajtos József, dr. Waldhau- ser orvos és özvegy Varga Júlia lakásába egy hadnagy csőre töltött pisztollyal, egy őrmester és egy honvéd puskacsőre tűzött szuronynyal az alvókra rontott. A családfőket falhoz állították, s megkezdődött a házkutatás. Előkerültek a párt féltve őrzött tárgyai, s azokat tulajdonosaikkal együtt a tűzoltószertárba hurcolták. Három éjjel, s három nap tartották őket fogva, étlen- szomjan és kegyetlenül bántalmazták őket. Dr. Waldhau- ser nem tudta elviselni a szörnyű kínzásokat, megmérgezte magát, de a katonaorvos. gyors beavatkozása megmentette az életét. Ekkor az alezredes kijelentette: — Szabadon engedlek, bolsevikok, ha a plébános úrtól bocsánatot kértek! A félholtra vert elvtársak egyként harsogták: Inkább a halált választjuk! Mi is volt a bűnük? Az 1920-as évek végén a kommunisták felemelték szavukat az egyházi birtok felosztásáért, hogy legalább annyi földhöz jussanak a nincstelenek, amennyin egy zsák krumpli megterem. A szegények egy hold földhöz jutottak. Ettől kezdve a plébános úr a szószéket verte és kiabált: — A kommunisták Krisztus köpenyét szaggatják! 1938-ban nyílt alkalma arra, hogy a kommunistákkal leszámoljon. BÚKOR JÓZSEF FIATALOS LENDÜLETTEL Különböző értékelésekben gyakran olvashatjuk, hogy az illető bekapcsolódik a közügyek intézésébe, vagy közömbös irántuk. Szabó Sándort, a Kassa (Kosice)-vidéki járás Zsarnó (Zarnov) községének hnb titkárát, az előbbi megállapítással jellemezhetjük. A falu politikai, gazdasági és kulturális élete nem képzelhető el nélküle. A környéken is sokan ismerik őt. Nem arról írok most, amit a szocialista társadalom építéséért tett, mert azt nehéz volna felsorolni. Szeretném őt bemutatni, hisz egyike azoknak a kommunistáknak, akik szívügyüknek tekintik az emberek mindennapi problémáit. Tornaváralján (Turnianske Podhradie) született, munkás- családból származik. A szabó szakmát választotta. Már fiatalon bekapcsolódott a kommunista párt munkájába és a közügyek intézésébe. 1953-tól felváltva töltötte be a hnb elnöki, illetve titkári tisztségét. Egy negyedszázada vezetőségi tag a párt falusi, illetve üzemi szervezetében, öt éven keresztül a Tornaváraljai Állami Gazdaság pártszervezetének elnöke, egy választási időszakban pedig népbíró volt. Szinte éjt nappallá téve, szombaton, vasárnap is dolgozott. Szervezett, előadásokat tartott, s a lakosság ügyes-bajos dolgait intézte. Szabó Sándor tavaly ünnepelte ötvenedik születésnapját. Korát meghazudtolóan dolgozik. Fiatalos lendülettel — Guly Jánossal, a hnb elnökével együtt — 13 képviselő segítségével törekszik a választási program teljesítésére. Legfontosabb tennivalójuk a községi vízvezeték-hálózat építése, s ezt a választási időszak végéig be akarják fejezni. IVÁN SÁNDOR Sajat munkájuk ellenőrei Nitrán járási pártaktíván értékelték a szaratovi munka- módszer eredményeit, amelybe a járás 4796 dolgozója kapcsolódott be. A mezőgazdasági gépjavító vállalatok, valamint a Plastika, az Elitex, a Mier, a Milex és a Calex, azok közé a vállalatok közé tartoznak, amelyek elsőként alkalmazták és sikeresen folytatják a szaratovi munkamódszert. A nitrai Plastika nemzeti vállalatban 139 versenyző közül 107-nek van már önellenőri igazolványa. Tervet dolgoztak ki, mely szerint 1980-ig az üzem főbb gyártási egységeiben legalább 500 dolgozó tesz eleget ennek a követelménynek. Milyenek az eredmények? Az idei év első félévében a selejt- ből eredő veszteség 0,067 százalékos, az előző év hasonló időszakában 0,15 százalékos volt. Sikeresen teljesítenek minden minőségi mutatót. Évi tervüket az első félévre 51,7 százalékra teljesítették, a kiadásokat 97 százalékra merítették ki, a nyereséget 123,5 százalékra, exportfeladatukat 69,2 százalékra teljesítették. Közös céljuk: hatékony, jó minőségű munkát végezni. A gyakorlatban fokozatosan megvalósítják a komplex irányítás elvét, amit a járás öt vállalata már alkalmaz. Ezek közé tartoznak a Plastika és Elitex nemzeti vállalatok is, amelyek már lerakták a minőségi gyártás alapjait a szaratovi munkamódszer alkalmazásával, s ezzel könnyebben teljesítik tervüket. PAVEL MATIS Formázok szocialista munkabrigádja A Kassai (KoäiceJ Keletszlovákiai Gépgyár szepsi (Moldava nad Bodvou] üzemében dolgozik Puskás Gyula (felvételünkön balról a negyedik) kilenctagú bronz fokozatos szocialista munkabrigádja. A kollektíva Hajdú Mátyás (balról az első) főmester irányításával a szürkeöntödében a sebességváltókhoz és a lemeznyíró ollókhoz szükséges alkatrészeket formázza. Ezenkívül külön megrendelésre is készítenek öntvényeket. Tervfeladatukat, a készáru gyártási tervét a harmadik negyedévben is 103,3 százalékra teljesítették. A kollektíva az üzemben az egyike az ezüst fokozat várományosainak. FARKAS ROZSA ÚJ LELETEK A képen látható három rámái kori (i. e. 1—IV. mázad) bronzhói késsftlt bronzérme a leányvári (Ixsa mellett) ásatások leletei. Szlovákiában archeológiái szempontból egyedi értékű darabok. Az érméken az akkori uralkodók arcképei láthatók KURUCZ SÁNDOR 1977-ben Szlovákiában egyedülálló kiállítás nyílt meg a Element Gottwald Forradalmi Sajtó Múzeumában Vrútkyban. Bemutatja a forradalmi sajtó múltját és fejlődését, valamint a munkásosztály nehéz helyzetét és harcát. Az első helyiségben a forradalmi sajtó alapításának nehéz körülményeivel ismerkedhet meg a látogató (1880—1922). A második helyiségben a vrútkyi időszakot mutatják be 1922—1924-ig, a harmadikban a kommunista sajtó ost- ravai körülményeit dolgozták fel (1924—1929), az utolsó helyiségben pedig tanúi lehetünk a kommunista sajtó történetének 1930-tól napjainkig. Az első helyiségben található dokumentumok három tematikus egységre vannak felosztva: a szlovákiai munkássajtó kezdetei, a szociáldemokrata párt marxista baloldalának sajtója és a kommunista sajtó története a CSKP megalakulása után 1922-ig. Megtalálhatók a marxista baloldal folyóiratai: a Proletár, a Hlas fudu, a Pravda chudoby, a Kassai Munkás, a Volksstimme és a Szlovák Tanácsköztár-» saság folyóiratai. A panelok és a vitrinek na-1 gyobb részét az 1921 utáni kommunista sajtó foglalja el. Elől van Szlovákia Kommunista Pártjának központi lapja, a Pravda chudoby (1921—1933), a Eudovy denník (1933—1936), a Slovenské zvestl (1936— 1938), a Rudé právo. Megtekinthető a Spartakus, a forradalmi tornaegyesület folyóirata, a kommunista ifjúság folyóiratai: a Mlad? komunista, Dorast chudoby és a szakszervezeti folyóiratok 1921-től 1924-ig. Megtalálható itt az a dokumentációs anyag is, amely Klement Gottwald szerkesztőségi munkásságát mutatja be a Hlas Iu- du és a Spartakus, valamint a Pravda hasábjain. A második helyiségben Klement Gottwald munkásságát mutatják be a vrútkyi Bratstvo nevű nyomdában 1922-től 1924- ig. Itt látható a régi nyomdagép, valamint a vrútkyi kommunisták zászlaja, melyet a nők készítettek és a május elsejei felvonulásokon lobogtattak. Az egyik panel a Proletárka című folyóirat keletkezését mutatja be, amely a Bratstvo nyomdában készült. A harmadik helyiségben a Pravda napilapként való megjelenéséért folytatott harcot illusztrálják. 1924-ben a szlovákiai kommunista folyóiratok szerkesztősége Ostravára költözött, ahol a kommunista lapok nyomtatása és kiadása olcsóbb volt. 1925-ben itt adták ki a Pravdát, mint napilapot, főszerkesztője 1922-től 1930-ig Eduard Urx, szerkesztője pedig Peter Jilemnick? és Fraüo Kráf volt. Az utolsó helyiségben vannak kiállítva Szlovákia Kommunista Pártjának folyóiratai 1930-tól 1938-ig, a Pravda, a Eudov? denník, a Slovenské zvesti és az illegális folyóiratok: Hlas fudu, Kladivo — Der Hammer, Zprávy, Iskra, Hlas dediny. A SZNF idején megjelenő foliyóiiratok — a Pravda, az Ótok s a Napred is megtalálható itt. Az 1945—1948-as időszakban a köztársaság jellegéért folyó harcot dokumentálják az újságok, valamint a Ko§icei Kormányprogram és a kétéves terv teljesítésének fontosságát. Az 1948 februárja utáni lapok, a Hlas fudu, a Smer is megtalálhatók. Az expozíciót magnetofonfelvételek egészítik ki: Klement Gottwald beszéde 1948 februárjában és Gustáv Husák elvtárs beszéde a CSKP XV. kongresszusán. STRBÄK JÁNOSNÉ a c a ~ Jt a =• <g ■ S £ S ® b5 E£ I S-2 3 S ~ = ~ ►. “o 'S, B ffl U Sf s JÄ- g 2 |n «“ S*fl< ■«• 2S " „ C 5J > ® N <0 Oil® " / ► ■* _ CL. .g DO g -'S t g-S ”!g 1 £S 5 C
