Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-10-15 / 42. szám

BIZTATÓ TÁVIATOK

AZ SZSZK BELKERESKEDELMINEK FEJLŐDÉSÉRŐL

írta: SOMOGYI LÁSZLÓ, az SZSZK kereskedelmi miniszterének

helyettese

A szocialista társadalom egyik fő célja tagjai szükségleteinek sokoldalú kielégítése. A CSKP XV. kongresz- szusa a gazdaság- és szociálpolitika alapcélkitűzéseként — a szocialista életmód elmélyítésével összhangban, a munka minősége és a társadalmi termelés hatékonysága növelésének útján a lakosság növekvő anyagi szükségleteinek kielégítését, lét- és szociális biztonsága további megszilárdítását határozta meg. Az életszínvonal további emelésének feltétele, amint azt a CSKP KB és az SZLKP KB hetedik plénuma ismételten hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk minden szakaszán hatékonyan új erőforrásokat alakítsunk ki. Táplálkozásunk, háztartásaink felszereltsége, lakás- kultúránk és öltözködésünk színvonala a legfejlettebb államokéval is felveszi a versenyt, szociális és létbiztonságunk pedig még alátámasztja ezeknek az eredményeknek politikai hatását, rámutat a szocialista társadalmi rendszer egyértelmű előnyeire.

Az említett feladatok teljesítésében a kereskedelem jelentős szerepet tölt be. Összekötő kapocs a termelők és a fogyasztók között. Feladata, hogy idejében, megfelelő minőségű és vá lasztékú áruval elégítse ki a fogyasz tókat.

Hacsak nagyvonalakban tekintünk is vissza a szocialista kereskedelem múltjára, az eredmény javunkra szól. Az elért sikereket kifejezi, hogy a lakosság egyes rétegeinek a fogyasztása közötti különbségek kiegyenlítődtek. Globálisan és szerkezetileg is egyensúlyba került a lakosság kereslete és a kereskedelem kínálata. A belföldi piacon azonban továbbra is fogyatékosságok mutatkoztak az áru- összetételben. A személyi fogyasztás terén végbement változásoknak meg felelően az iparcikkek árusítása az élelmiszeripari termékekhez viszonyítva gyorsabb ütemben növekedett. Intenzíven növekedett az állati eredetű élelmiszerek, a zöldség és gyümölcs, az alkoholmentes italok fogyasztása. Bővült az élelmiszeripari termékek választéka, javult a minőségük és csomagolásuk. Ezzel szemben csökkent a zsírok, a cuikor, a sütőipari termékek iránti kereslet. Továbbra is vannak azonban fogyatékosságok az ésszerű táplálkozás terén. Nem valósítottuk meg kielégítően az alkoholfogyasztás csökkentésére hozott intézkedéseket, az élelmiszeripari termékek piaci kivitelezése nem mindig érte el a kívánt színvonalat.

Az iparcikkek értékesítésének fejlődése a tervezett mutatóknak megfelelően alakult. A fogyasztók érdeklődése a lakáskultúra és a háztartások korszerűsítését szolgáló tartós fogyasztási cikkekre irányult.

A CSKP XV. és az SZLKP kongresz- szusa határozataival összhangban az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma kidolgozta Az SZSZK belkereskedelme fejlesztésének koncepcióját 1990-ig. Ebből a fejlesztés néhány alapirányzatára következtethetünk:

— fokozatosan kiegyenlítődik az egy főre eső kiskereskedelmi forgalommal mért személyi, anyagi fogyasztás a CSSZK és az SZSZK között, mégpedig úgy, hogy eléri a CSSZK-beli színvonal 96 százalékát;

— az egy lakosra számított árueladásnak 1990-re — 1975-höz viszonyítva — S3,7 százalékkal kellene növekednie;

— az iparcikkek fogyasztása 1975- ben az összforgalom 52,5 százalékát képezte, 1990-ben 60,3 százalékát kellene képeznie;

— az élelmiszer fogy osztás megközelíti az ésszerű táplálkozás követelményeit, mégpedig nemcsak átlagban, hanem az egyes szociális csoportokban is; a növényi táplálékokról, a jelenlegi zöldség- és gyümölcsfogyasztás növekedésével párhuzamosan, fokozatosan áttérünk az állati eredetű táplálékok fogyasztására (az egy főre eső hús- és hentesáru-fogyasztás az 1975. évi 69,2 kg-mal szemben 1990-re eléri a 91 kg-ot);

— hogy a táplálékok elkészítésének ideje rövidebb legyen, bővíteni kell az ipari félkészáruk választékát;

— tovább növekszik az alkohol- mentes italok fogyasztása (1975-höz képes 139,7 százalékkal), korlátozni kell az alkoholfogyasztást;

— az öltözködésben mindenekelőtt a minőséget kell szem előtt tartani, javítani kell az anyagok tulajdonságait, lépést kell tartani a divattal;

— a tartós fogyasztási cikkek fejlesztését tovább folytatjuk, miközben a keresletet a háztartási munkák ésszerűsítését szolgáló, tökéletesített árukra irányítjuk;

— az alapkapacitások fejlődésének üteme elmarad a kereskedelmi szolgáltatások teljesítményének növekedésétől, s ez a kereskedelmi egységekre eső teljesítmények további növekedésében nyilvánul meg;

—■ a kiskereskedelmi kapacitások kihasználásának hatásfoka növekedik, stabilizálódik az egy négyzetméter eladótérre eső anyagi forgalom, de nem csökken a túlterheltség.

A lakosság élelmezése a társadalom alapfeladatai közé tartozik, s a vele szemben támasztott igények a lakosság életszínvonala és az egész civilizációs folyamat növekedésével fokozódnak. Az élelmiszer-fogyasztási igényeket globálisan, főleg mennyiségi szempontból kielégítjük. A fogyasztás további fő célkitűzései a minőségre irányulnak, s ez változásokat követel a fogyasztás összetételében és a táplálékok ajánlott adagaiban.

A lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátása megfelelő ütemének és magas színvonalának előfeltétele a vásárlási körülmények, tehát az anyagi-műszaki alap állandó javítása is. Annak ellenére, hogy a kereskedelmi kapacitások építésének jelentős figyelmet szentelünk, máig is nyitott problémai hogy nincs összhangban az eladótér- és a raktárterület kapacitásának és teljesítményének növekedése. A következő időszak beruházási kerete alapján feltételezhetjük, hogy habár a problémát teljes mértékben nem tudjuk megoldani, jelentős mértékben csökken majd a hiányzó kapacitások részaránya. Példaként említhetem, hogy a 7. és a 8. ötéves terv folyamán saját vállalati beruházással kb. 390 000 négyzetméternyi eladótér, 650 000 négyzetméternyi raktárterület, 150 000 szállodai férőhely, és 135 000 vendéglői férőhely építését tervezzük.

A kiskereskedelmi hálózat további összpontosítása érdekében bő áruválasztékú áruházakat, nagy élelmiszer- üzleteket építünk, s olyan nagy befogadóképességű bő áruválasztékú kereskedelmi egységeket, melyek átmenetet képeznek az áruházak és a specializált kiskereskedelmi hálózat között.

A vidéki kiskereskedelmi hálózat alapegységeit — főleg a központi községekben — a szövetkezeti bevásárló- központok fogják alkotni. Széleskörűen alkalmazni fogjuk a korszerű el- árusítási formákat. A nagy kapacitású kiskereskedelmi egységekben nagyobb mértékben gépesítjük és automatizáljuk a raktári munkákat, a számlázást, és az áru nagy- és kiskereskedelem közötti útjának követését.

A belföldi piac színvonalának további emelését azonban csak az ösz- szes érdekelt párt-, állami, gazdasági szerv és szervezet közös igyekezetével, valamint a szakszervezetek és ifjúsági szervezetek támogatásával érhetjük el.

Nagy a forgalom a tágas, korszerű élelmiszerüzletekben

(Gyökeres György felvétele)

1978.

X. 15.

C

sodálatosan szép, félelmetes, zord vidék ez. Elfárad az ember lába, jobban dobog a szíve, míg a közel tízkilométeres kaptatón feljut a faluba. A neve is jellemző: Falucska (Haőava). Tíz egynéhány kilométerre a búzatermő tájtól. Mégis más világ ez. Mondák, balladák, verítékes élet tanyája. Üldözött, kitagadott, menekülő emberek telepedtek le itt. A XIII. századbeli krónikák már megemlítik. Még ma is több, mint hétszáz lakost számlál. A felszabadulas előtt jóval több, mintegy ezer lakosa volt. Ma egyre többen húzódnak le a hegyek közül a melegebb vidékre. ‘

Magától adódik a kérdés: miből éltek itt az emberek? A fenyvesek susogva bólogatnak,, s megadják a választ. Erdei emberek, favágók otthona ez. Régebben nagyon sokan szénégetéssel foglalkoztak. Ma már ismeretlen mesterség ez, csak az idősebbek emlékeznek rá, akik a nyomor miatt már 6—7 éves korukban kezdtek ismerkedni a szakmával. A közelmúltban még a cseh- és morvaországi erdőkben vágták, aprították a fát, készítették elő a vegyipar számára. Ma már közelebb is vannak munkalehetőségek.

Nagyon *ehéz volna hitelesen bizonyítani eredetüket. Nyelvük sajátságosán szláv, de a martini szlovák vagy Preáov környéki ruszin nehezen érti meg őket. Évszázados szokásaik még ma is élnek. Temetési éneküket, halottsiratójukat még nem örökítették meg magnószalagon, pedig a huszadik század levegője már ide is behatolt. Villanyuk van, rádió minden házban, az erősítőállomás felépítésével a tévékészülékek száma rohamosan nőtt.

A hagyomány szerint a tatárjárás után annyi lakosa volt a falúnak, akár egy alföldi községnek. A történelem gyakori vihara gondoskodott róla, hogy ne néptelenedjen el a falu. Amikor a „nagymajtényi síkon letörött a zászló...“, s a fejedelem idegen országban keresett menedéket, a szétvert kuruc sereg színe-java bujdosóvá lett. A monda szerint nagyon sokan találtak menedéket Falucskán is. Volt egy Ho- dermarszky nevezetű papjuk, aki sok bujdosónak kölcsönözte a nevét. Ma is sok az ilyen nevű ember a faluban, de élnek itt Magyar és Kuruc nevű családok is.

Lehet valami igazság a kuruclegendában. Abban az időben ismeretlennek istenkísértés volt a falut megközelíteni, s ha fel is jutott egy-egy szakasz katona vagy pandúr, vagy nem talált otthon senkit, vagy nem tért vissza egy lélek sem többé.

Üt ide nem vezetett. A századforduló idején is csak gyalogösvényen lehetett ide feljutni. Az út felénél volt egy sziklatömb, ma is Ördöghíd a neve. Onnan sziklába vájt negyven-ötven centiméter széles ösvény vezetett tovább. Egyik oldalon sziklafal, a másikon huszonöt méter mély szakadék. A szikla falán ma is

Falu

f m m

el hók között

láthatók azok a vaskarikák, amelyekbe a fel- és lemenők kapaszkodtak, hogy megmeneküljenek a biztos haláltól. Gyakorlott hegymászónak is becsületére válhatott felkapaszkodni az ösvényen, pedig naponta tették meg a falucskai asszonyok ezt az utat harminc-negyven kilós batyuval a hátukon, Tornára (Túrna nad Bodvou) vagy a sokkal messzebb fekvő Mecenzéfre (Medzev) bevásárolni.

1911-ben megépült a faluba vezető út. Megnyílt a kapu a világ felé és meggyorsult a falu addig szinte tapinthatatlan osztálytagoződása. Gazdákra és zsellérekre oszlott a falu népe. Akinek volt egy kis föl- decskéje, erdeje, rétje, még a zsellérek közé tartozott. Az ökörrel, szekérrel rendelkező a gazdák sorába tartozott, s élt is ezzel a jogával. Ma már mosolyogni való különbség, akkor nagy szó volt. Az út megépültével még csak mélyültek a vagyoni különbségek. Akinek ökre, szekere volt, erdeje is lett. Kitermelte a fát, felpakolta a szokatlanul hosszú szekerére és vitte eladni a fában szegényebb vidékre búzáért, üszőért, posztóért. A falucskaiak gyakran Debrecenig is elballagtak hosszú szarvú, ezüstszínű ökreikkel.

Bab, kukorica sosem érett be itt, a rozs is nehezen. Fő terményük a burgonya, vagy ahogy ők nevezik, a „grulu“. Torna vidékének lakossága ma is „grulyának“ nevezi a krumplit.

A technika jóvoltából sokat fejlődött a falu, de a természettel így is nehéz harcot kell vívnia. Sokan a magasan fekvő földecskékre ma is a hátukon „korcosban“ hordják a trágyát, ígv hozzák le a krumplit, zabot, szénát a tehénkének, mert tehenet még ma is sokan tartanak.

A faluba vezető út ma már veszélytelen. Pár évvel ezelőtt még nyáron is kevés sofőr vállalkozott rá, hogy nekivágjon a 70—80 fokos emelkedőnek. Az ökör bírta, a motor nem. A hnb-nek volt egy traktora, kis utánfutóval, ez szállította a lisztet, friss kenyeret, -mindent az üzletbe, amire szüksége volt a falu népének. Ma már autóbusz jár föl a felhők közé, elmosódnak a különbségek minden téren.

Bár az útviszonyok javultak, mégsem adnak ma már építkezési engedélyt. Eddig a fő építőanyag a fa volt. Faházak sorakoznak egymás mellett, felett és alatt. Eléjük magas, szinte megcsókolja ablakszemével a szemben levő hegyoldalt, hátsó részük alacsony, kis növésű embernek is gondot okoznak az istálló gerendái.

Veszélyes vidék. Gyakori a sziklaomlás. Több évvel ezelőtt egy több tonna súlyú sziklatömb zuhant az egyik házra. Szerencsére senki sem volt otthon. Azok azonban, akik itt születtek, itt nőttek fel, ragaszkodnak a tájhoz, szeretik minden mostohaságával együtt.

Gyönyörű helyen fekszik Falucska, melynek régi, hitelesen fel nem tárt múltja van, de van jelene is, és az építkezési tilalom ellenére talán jövője is. A beton toronyházak lakói most kezdik felfedezni a természet szépségét, romantikáját, a tiszta levegőt. Kassa (Kosice) lakosai egyre gyakrabban látogatnak ide, s az öreg faházak gazdát cserélnek. Lehet, hogy .rövid időn belül üdülőteleppé alakul? Jól választottak, akik itt akarnak üdülni, pihenni, felfrissülni.

FECSÖ PÄL