Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-09-24 / 39. szám

A labdarúgás iránti érdeklődés nagy, mert a MUNDIAL-t az Európa-bajnokság, azt az olimpiai­torna követi, s az éveket szüntelenül átszövik a földrészi klub-kupaküzdel- mek, vagyis ebben a sportban külö­nösen nincs megállás. Az alábbiakban aktuális érdekességeiből adunk közre egynéhányat. Félünk Albiontól? Jó néhány évvel ezelőtt járta a vi­lághírű sláger: „Nem félünk a farkas­tól.“ Ma azt állíthatjuk, hogy az angol labdarúgás vonatkozásában új mondás jöhetne divatba: „Félünk a Green­wood tizenegyétől.“ Anglia országos válogatottja ugyanis már régóta el­lenfelet keres egy késő ősszel London­ban sorra kerülő találkozóra. A meg­hívottak: Argentína, Hollandia, Fran­ciaország különböző okokra hivatkoz­va, de udvariasan megköszönték, hogy rájuk esett az angolok válasz­tása, de tudtukra adták, hogy a meg­hívást nincs módjukban elfogadni. Mit tehet mást az Angol Labdarúgó Szövetség, további szövetségek ajta­ján kopogtat, további meghívókat kézbesített. Állítólag Csehszovákia csapatát is szívesen látná. Ha ez va­lóban így igaz, reméljük, hogy nálunk is nagyon megfontolják, vajon eleget tegyenek-e a meghívásnak, vagy sem. Szerény véleményünk szerint eléggé igényes válogatottunk őszi műsora, ha azon nem is szerepel túl sok erő­próba. A Lipcsében sorra került NDK elleni barátságos mérkőzés után októ­ber 4-én Stockholmban már Európn- bajnoki selejtezőmérkőzést játszik dr. Venglos tizenegye, egy hétre rá Prágában fogadja az NSZK csapatát, november 8-án pedig a Slovan Bratis­lava pályáján Olaszország együttese szerepel. Ez utóbbi két erőpróba egy­aránt barátságos jellegű. Az átmeneti eredmények ellenére a csehszlovák válogatott az Európa- bajnokl cím védője, s azért presztízs is van a világon, tehát Európában is. Ha nem elengedhetetlenül szükséges — márpedig a jelen esetben nem az —, ne adjunk lehetőséget a kontinens- bajnoki babérok megtépázására. Greenwood, az új angol főedző egyre jobban összekovácsolja Albion csapa­tát, amelynek játékerejét a közelmúlt­ban lemérhettük a Brazília, s főleg a Magyarország elleni, Londonban sorra került mérkőzésen. Az angol becsvágy nemcsak a VB-re kijutott csapatok el­leni mérkőzésen volt közmondásosan jó, hanem így lenne a csehszlovák csapat eile ■ is. Ha az említett váloga­tottak féln. ; az angol csapattól, ne­künk is m gvan rá minden okunk. Örüljünk, hogy ezúttal nem hozta ösz- sze az EB-selejtezőben válogatottun­kat az övékkel a sors. Húsz év után Svédország 1958-ban rendezte a lab­darúgó-világbajnokságot, s házigazda­ként ezüstérmes lett. Sverige együt­tese azóta sem ért el ehhez fogható sikert. Az Európa-bajnoki küzdelmek­ben ez ideig vajmi szerény eredményt mutathat fel. A MUNDIAL-on koránt­sem játszott olyan jól és eredménye­sen a háromkoronás csapat, mint négy évvel előbb az *NSZK-ban. Sokan már a vészharangot kongatták felette, s tudni vélték, hogy Ericsson, a szövet­ségi kapitány távozik és utána min­den idők egyik legkiválóbb svéd játé­kosa Kindwall következik ezen a poszton. Nos Ericsson egyelőre ma­radt, és Párizs után valószínűleg ma­rad is. Csoportunk nyitómérkőzésén ugyanis 2:2 arányú váratlan döntet­lent hozott a Franciaország—Svédor­szág mérkőzés, és ezekután sokkal nyíltabbnak látszik a további küzde­lem a csoportelsőségért, mint Párizs előtt. Ha azelőtt egyértelműen a fran­ciák továbbjutására szavaztak, ma már háromesélyesnek mondható a latolga­tás, s a svédeket együtt emlegetik a mi csapatunkkal. A svédek mindig értettek ahhoz, hogy szükség esetén csatasorba állít­hassák külföldön profiskodó kiválósá­gaikat, akiknek szereplése szinte egy osztállyal jobbá teszi válogatottjukat. A svéd—csehszlovák erőpróba előtt ugyan azt gondolhatjuk, hogy az em­lített párizsi eredmény a mi csapa­tunk malmára hajtotta a vizet, de Ketten a csehszlovák labdarúgás mindig megbízható élvonalbeli játékosai közül (balról) Stambacher (Dukla Praha) és Bajza (Inter Bratislava) (Vojtísek felvételei hogy ez így igaz-e, csak a stockholmi viaskodás után derül ki. A svédek előszeretettel járnak Itáliába, de ez­úttal szeretnénk, ha ebben a szándé­kukban Csehszlovákia csapata akadá­lyozná őket, s jutna majd el a labda­rúgó EB nyolcas íó'níőjének 1980. évi otthonába. A hollandok óvatosak Hollandia labdarúgó-válogatottja az utóbbi öt esztendőben fogalommá vált. Mindig emlékezetes világbajnoki dön­tőt vívott 1974-ben és idén is a VB- házigazdával, s mindkét esetben nem éppen szerencsés módon került ki a küzdelemből, bár egyenrangú ellen­fél volt, s meg kellett elégednie a második hellyel, az ezüstéremmel. Még jól emlékszünk az EB 1976-os négyes döntőjére, amelynek küzdel­meibe nagy esélyesként indították Hollandia együttesét, de azon az em­lékezetes zágrábi éjszakán tönkreáz­tak a holland tulipánok. A harmadik helyért, ugyancsak Zágrábban már Cryuff nélkül játszott ez a csapat, s a jugoszlávokat legyőzve harmadik tudott lenni. Ezt a tényt a holland sportközvélemény nehezen tudta meg­emészteni. Azóta új szelek forgatják a hajdani „Németalföld“ szélmalmainak vitorlá­Kopenec (balról) és Schumann különjelenete a Zbrojovka Brno—Újpesti Dózsa labdarúgó BEK-mérkőzésen (A ŐSTK felvétele) it, -s az NDK, Lengyelország, Svájc, meg Izland válogatottjainak felőrlésé­re készül az új személyzet. Cruyff már a VB-t sem volt hajlandó vállal­ni. A Mundial után pedig Rensenb- rink, Rijsbergen, Haan és Rep is hátat fordított a válogatottságnak. Minden idők ezredik világbajnoki góljának szerzője, Rensenbrink a napokban je­lentette ki, hogy sohasem volt híve a totális futballnak, ő ebben a sport­ban a játékosságot szerette, s különö­sen az a túlkeménység állt távol na- türelljétől, amelynek Argentínában lépten-nyomon tanúja lehetett. Erfurtban, az NDK—Bulgária barát­ságos mérkőzésen megfigyelőként je­len volt Ron Groeewoud, a holland válogatott társedzője, aki az NDK sportszaksajtójának nyilatkozva a töb­bi között a következőket jelentette ki: „Távol áll tőlem az elbizakodott­ság, korántsem tartom legfőbb cso­portesélyesnek Hollandia válogatott­ját. Nagy fegyvertényre képes ''az erőteljes NDK-tizenegy és az újjáala­kuló lengyel válogatott is változatla­nul nagy ellenfélnek ígérkezik. Több helyen változás lesz a holland válo­gatottban, amely abban a szerencsés helyzetben van, hogy az ismert, a vá­logatottságtól megvált játékosok'he­lyére olyan tehetségeket állíthat, ami­lyenek a MUNDIAL-t már megjárt Brandts, Portvliet és Wildschut, de itt van például Peters is, aki a Wemb­ley stadionban sorra került legutóbbi angol—holland találkozó mindkét gól­ját lőtte. Jó, hogy a holland labda­rúgás nem szegény tehetségekben.“ Ez a csillag eladó ... Még alig csitult el a labdarúgó­világbajnokság hatalmas hullámveré­se, máris folytak a tárgyalások kiváló játékosok szerződtetése érdekében, s közülük tizenöt nagyon ismert egyé­niség gazdát, illetve klubot cse­rélt. Azt talán mondanunk sem kell, hogy a legtöbbjük csil­lagászati összegekért. A spanyol, s a francia klubok ilyennemű érdek­lődése nem új keletű, annál inkább az olajmágnások szaúd-arábiai klub­jaié, akiknél a nagy pénz igazán nem számít. Talán mégis az a legnagyobb szenzáció, hogy angol csapat, konkrét esetben a Tottenham Hotspur, „kerül, amibe kerül“ szellemben megvásárol­ta a 26 éves Osvaldo Ardilest és az ugyanolyan idős Ricardo Villát, a Hu- racan Buenos Aires, illetve a Racing Club Buenos Aires, s természetesen a világbajnok argentin válogatott já­tékosát, s kettejük potom 750 000 font ellenében vált angliai profivá. Szaud- Arábia El Ahali klubjához Rivelino, az lttah Jeddához Sjöberg szerződött. További argentin sztár, Daniel Bertoni, az Independiente játékosa az- FC Se­villánál folytatja. A holland Rijsber­gen egy házzal odébb állt. Eddig a Feyenoord labdarúgója volf, a korzi­kai Bastiához szerződött. Három to­vábbi osztrák játékos is idegenlégiós lett: Breitenbergert a VOEST Linztől a Racing Mechelen, Kranklt a Rapid csapatától az FC Barcelona, Pezzeyt a Wacker Innsbruck együttesétől az Eintracht Frankfurt vásárolta meg. A külföldre távozó labdarúgók csaknem mindegyike tagja volt hazája orszá­gos válogatottjának, s azzal, hogy má­sutt folytatják pályafutásukat, nehéz, néha megoldhatatlan feladat elé állít­ják a szövetségi kapitányokat, akik igényt tartanak trikolóros játékukra. Volt klubjaik az átigazolás létrejöt­tekor nagy juttatást kaptak, tehát anyagi helyzetük javul, az eladott já­tékos pedig nyilván a régi római kal- már-gúnyolő szőlásmondáshoz tartja magát“ „Ahol jő nekem, ott a hazám.“ A híres, gazdag és még nagyobb ha­szonra törő klubok mindenáron ide­gen madarak tollával akarnak ékes­kedni. Közönségüknek új csillagok kellenek, s arra számítanak, hogy ami elvesz a réven, megtérül a vámon, különösen ha a csapat a nagy nem­zetközi kupaküzdelmekben többre vi­szi, telt ház előtt fogadhatja ellenfe­leit. Ez a forgatag különösen a világbaj­nokságokat követő időben jelentkezik és a nyugati futballsztárok közül alig akad olyan, akit előbb utóbb nem ra­gad magával. ZALA JÓZSEF Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Robay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532 20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308 Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogrodská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállolat — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PROBANYOMAS. Hirdető- iroda- " Vajonského nóbrezie 15. II. emelet, telefon: 551 83, 544 51. Az Új Szó előfizetési dija havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Uj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13,— korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — IiuIbx- 48 097 Üstredná expedíció tlace, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SÜTI regisztrációs száma: 5/2.

Next

/
Thumbnails
Contents