Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-09 / 28. szám

ozsrn

Cs

ehszlovákia nemzeti kapcsolatainak

föderativ megoldása

1978.

ra. a.

A

z állam föderatív elrendezése magasabb szintre emelte a csehek és a szlovákok testvéri internacionalista kapcsolatait. A CSKP XV. kongresszusa azért leszögezhette, hogy a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának köszönhetően a CSSZSZK-ban elértük a nemzetek és a nemzetiségek egységének és internacionalista testvériségének ú] fokát és hogy „nemzeteink és az állam egyes területei gazdasági, politikai és kulturális élete feltételeiben leküzdöttük a nagy különbségeket“. Ez a tény forradalmi munkásmozgalmunknak, a kommunista párt és a nép hazánkban a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért vívott küzdelmének legjelentősebb történelmi vívmányai közé tartozik.

A nemzetek közeledése nem egyszeri akció, amelynek keretében a munkásosztálynak a szocialista forradalomban kivívott politikai győzelme következtében megszűnik az an- tagonizmus a nemzetek közti kapcsolatokban, hanem hosszú ideig tartő, bonyolult folyamat. Jóllehet a szocialista társadalomban a nemzetek közeledésének objektív jellege van s ez a szocializmus fejlettségi fokától függő viszonyban a nemzetiségi kapcsolatok fejlődése területén a vezérlő tendencia, helytelen volna feltételezni azt, hogy egyenes vonalú, automatikusan lezajló és akadálytalan folyamatról van szó.

ehszlovákia Kommunista Pártja egy többnemzetiségű államban a munkásosztály egyetlen, internacionalista pártjaként jött létre. Fokozatosan kidolgozta és tökéletesítette nemzetiségi programját, amelynek alapja a köztársaságban élő valamennyi nemzet és nemzetiség egyenjogúsága volt a tőkés elnyomás és a fasiszta rabság ellen, a szocialista forradalom győzelméért vívott harcban, valamint a cseh, szlovák és a más nemzetiségű dolgozók testvéri szövetsége. A kommunista párt a München előtti köztársaságban harcolt a cseh burzsoázia hegemón törekvései, valamint a más nemzetek soraiban megnyilvánuló burzsoá nacionalizmus ellen, a szlovák nemzet szuverenitásának és annak elismeréséért, hogy a csehek és a szlovákok kölcsönös kapcsolataikban egyenjogúak.

A munkásosztálynak 1948 februárjában a burzsoázia fölött aratott történelmi győzelme megteremtette annak valamennyi feltételét, hogy ál- lamjogilag végérvényesen megoldják a cseh és a szlovák nemzet közti kapcsolatot. A későbbi fejlemények megmutatták, sajnálatos dolog volt, hogy a párt ebben a történelmi pillanatban teljes mértékben nem választotta ezt a megoldást.

A társadalom forradalmi átépítése nagyon bonyolult problémák elé állította a kommunista pártot. Biztosította, a dolgozók politikai és szociális jogait, kihirdette és megvalósította a nemzetek egyenjogúságát. A dolgozók és mindkét nemzetünk érdekében Csehszlovákiában a szocialista társadalom építése és fejlesztése során Szlovákia gazdasági fellendülésére törekedtünk. A kommunista párt vezetésével a cseh munkásosztály, a fejlett cseh gazdaság és elsősorban az ipar nagy segítséget nyújtott Szlovákia iparosításában. A cseh munkás- osztálynak ez az internacionalista segítsége történelmileg rövid időn belül lehetővé tette Szlovákia szociális és gazdasági elmaradottságának leküzdését.

A tények arról tanúskodnak, hogy az 1948—1968-as években a nemzetiségi kérdés megoldásának célja Szlovákia gazdasági kiegyenlítődése volt a jóval fejlettebb cseh országrészekkel, ami a nemzetiségi kérdés megoldásának alapja. A szocialista társadalom építésének évében Szlovákiában korszerű ipar jött létre, amelynek jelentősége túlszárnyalta Szlovákia határait; számos ipari vállalatnak és üzemnek ma köztársasági viszonylatban és külföldön is jó neve van. Alapjaiban megváltozott a társadalom osztálystruktúrája is, a burzsoázia osztályként történő felszámolásával törvényszerűen megszilárdult a cseh és a szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek egysége és barátsága. A társadalmi és az osztályváltozások, valamint a gazdasági fejlődés hozzájárult a két nemzet szellemi életének gyorsabb fejlődéséhez is.

N

emzeteink a szocialista társadalom alapjai építésének időszakában valóban nagy sikereket értek el. Ennek ellenére a két nemzet kapcsolatának az akkori pártvezetőség általi helytelen, leegyszerűsítetten értelmezett megoldása, szocialista társadalmunk érettségi fokának túlbecsülése, az ideológiai munkának, a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében kifejtett nevelőmunkának és a burzsoá nacionalizmus hatása elleni harcának lebecsülése nagyon kedvezőtlen következményekre vezetett, amelyek főleg az 1968—1969-es válság idején mutatkoztak meg.

A CSSZSZK-ban az új államjogi elrendezés elfogadása előtt a nemzetiségi kérdés megoldásával kapcsolatban nem volt megfelelőképpen kidolgozva az elméleti elképzelések rendszere. Túlsúlyban voltak az olyan leegyszerűsített nézetek, hogy a politikai hatalom átvétele a munkásosztály által automatikusan megszüntet a múltban feltornyosult minden nemzetiségi ellentétet és a szocialista társadalmi-gazdasági változások önmagukban alapjaiban megváltoztatják a nemzetek közti korábbi kapcsolatokat.

A nemzetiségi politika gyakorlása bonyolultságának lebecsülése volt az egyik oka annak, hogy a párt vezetősége idejében nem reagált a nehézségekre és az azonnali megoldást követelő problémákra. A cseh és a szlovák nemzet történelmi tapasztalatai arról tanúsodnak, hogy a nemzetek következetes és sokoldalú közeledése nem elvont és ösztönös folyamat, hanem megköveteli az útba tornyosuló számos akadály és nehézség céltudatos eltávolítását.

A párt fokozatosan arra az álláspontra jutott, hogy csak a szocialista nemzetek együttélésével kapcsolatos kérdések komplex megoldása, bonyolultságuk tekintetbe vétele és a fő láncszem helyes meghatározása teremthet olyan feltételeket, amelyek lehetővé teszik a két nemzet egységének és együttműködésének gyors, hatásos megszilárdítását, ami gátolja közeledésüket. Minden szubjektivista §s egyoldalú törekvés ezzel ellentétes eredményre vezet.

A párt központi bizottsága 1968 januári ülése lehetővé tette az előző korszak fogyatékosságainak megszüntetését a csehek és a szlovákok testvéri kapcsolatának további megszilárdítását. Helyes kihasználásuknak azonban feltétele volt, hogy erre céltudatosan törekedjen a párt marxista-leninista vezetősége. Ennek híján ezeket a lehetőségeket nem használták fel, a kölcsönös kapcsolatok megoldatlansága ártott a munkásosztály érdekeinek. Az opportunista hatás és a CSKP vezetőségében az egység hiánya hozzájárult ahhoz, hogy a jobboldali opportunista erők a válság időszakát felhasználhatták a két testvérnemzet közti viszálykodás felkorbácsolására.

A párt és a társadalom egészséges erőinek az 1968—1969-es években, a föderációval kapcsolatos törvénytervezet kidolgozásánál, éles harcot kellett folytatniuk a jobboldali opportunista és a nacionalista megnyilvánulások, valamint a csehszlovák állam egységének megbontására törekvő erők ellen.

A jobboldali opportunizmus ismét megerősítette rokonvonásait a burzsoá nacionalizmussal. A kifejezetten szocialistaellenes erőkkel együtt fellépett a szocialista társadalmat jellemző olyan elvek ellen, mint a nemzetek közös élete, együttműködése, egysége és kölcsönös segítség- nyújtása. Az opportunista és a nacionalista erők az 1968—1969-es válság éveiben erejük teljéből arra törekedtek, hogy a párt- és az állami vezetésben az egységnek és a szilárdságnak hiányát felhasználják nemzeteink és nemzetiségeink kialakuló egységének megbontására. A föderáció törvényének kidolgozása során azzal spekuláltak, hogy háromdimenziós föderáció jön létre (beleértve a morva-sziléziai országrészt). Erre a javaslatukra V. Bilak elvtárs ezekkel a szavakkal adott választ az SZLKP KB 1968 májusi ülésén: „A CSSZSZK két ! nemzet köztársasága, vagyis nem jöhet számításba más, csak kétdimenziós államszövetség.“ (V. Bifak: Az igazság fényében, Pravda, Bratislava, 1972, 140. oldal.)

Az opportunisták és a nacionalisták a cseheket a szlovákok ellen, a szlovákokat a magyarok és az ukránok ellen uszították. Azt bizonygatták, hogy a CSKP húsz esztendő alatt nem ért el semmit a nemzetiségi kapcsolatok megoldása területén és a nemzetiségi politikája csődbe jutott. A rádióban, a televízióban az olyan újságokban és folyóiratokban, amilyen a Student, a Literární listy, a Kultúr- ny iivot stb. volt, nyílt ellenségeskedést szítottak a cseh és a szlovák nemzet között. Így pl. P. Stevőek a Kultúrny iivot 1968. évi 33. számában azt írta, hogy a CSSZSZK-ban a szocializmus felépítésével nem javult a szlovák nemzet helyzete. A másik oldalon cseh közegben, Jodl, Rys, Rumi és mások azt igyekeztek bebizonyítani, hogy a szlovák politikusokat túlságosan foglalkoztatja a föderáció és nem szentelnek figyelmet a szerintük „elsőrendű" kérdéseknek, amilyen a demokratizálás, az emberi arcú szocializmus. Sőt arra vetemedtek, hogy a Szovjetuniót megvádolták, hogy felelős a csehszlovák köztársaságban a szlovák nemzet államjogi helyzetének megoldatlanságáért. /. Procház- ka a Literární listy-ben nyílt szov- jetellenességként leírja: „Ha a csehek kizsákmányolták a szlovákokat, akkor ki zsákmányolta ki a cseheket?“ Ezért V. Bilak elvtárs, az SZLKP KB már említett májusi ülésén, a kommunisták lelkiismeretére appelált és figyelmeztette őket „ne engedjék meg, hogy mesterségesen előidézett nemzetiségi torzsalkodás keletkezzen...“ (V. Bilak: Az igazság fényében, Pravda, Bratislava, 1972,

119 oldal.)

Az opportunisták és a nacionalisták megkísérelték aláásni a cseh és a szlovák nemzeti történelmileg haladó közeledését, sőt be akarták bizonyítani azt, hogy a szocializmus képtelen volt sikeresen megoldani a nemzetiségi kérdést. A szocializmus ellen irányuló támadásaik során felhasználtak minden eszközt, beleértve a nyílt sovinizmust is. Az ellenforradalom a CSSZSZK dolgozóinak történelmi vívmányai ellen irányuló támadásában alapvető fegyverként alkalmazta a burzsoá nacionalizmust.

Az állam föderatív elrendezése kiindulópontja lett a nemzetiségi politikában a korábbi időszakban felgyülemlett hibák eltávolításának és konkrét történelmi kifejezése a CSSZSZK nemzetei egyenjogúsága lenini eszméinek. Ez egyik múlhatatlanul szükséges feltétele volt a súlyos párton belüli és társadalmi válság leküzdésének és a szocialista társadalom további fejlődése szavatolásának.

A gazdaságban elért sikerek, a lakosság életszínvonalának emelkedése, a föderatív elrendezés előnyeinek céltudatos felhasználása fontos tényezője lett a szocialista társadalom dinamikus és harmonikus fejlődésének, a cseh és a szlovák nemzet kölcsönös gazdagodásának.

S

zlovákia, a köztársaság valamikor elmaradott része, leküzdötte a tőkés múlt súlyos következményeit és ma fejlett ipari potenciáljánál és magasfokúan fejlett mező- gazdaságánál fogva a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szilárd része.

G. Husák elvtárs hangsúlyozta a CSKP XV. kongresszusán, az, „hogy Szlovákia történelmileg rövid idő alatt közös csehszlovák hazánk iparilag fejlett része lett, pártunk politikájának nagy győzelme“. (A CSKP XV. kongresszusa, Svoboda, Prága, 1977. 34. oldal, csehül.)

A csehszlovák szocialista föderáció nagyon rövid ideje létezik. De a CSSZSZK nemzetei e rövid idő alatt is meggyőződhettek róla, hogy a föderatív elrendezés nem jelenti csupán a szlovákok nemzetiségi kérdésének igazságos megoldását, hanem megteremtette a cseh és a szlovák nemzet további fejlődésének, együttműködésük elmélyülésének igen jó feltételeit is.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a cseh és a szlovák nemzettel együtt, amelyek számára a csehszlovák állam egyidejűleg nemzeti állam Is, néhány nemzetiség is él «— ‘magyarok, ukránok, lengyelek és németek. Az 1968 októberében jóváhagyott 143. sz. alkotmánytörvény mellett jóváhagyták a nemzetiségekről szóló 144. sz. alkotmánytörvényt is. Ez az alkotmánytörvény kifejezi a nemzetiségek jogait és teljes mértékben szavatolja egyenjogú helyzetüket a cseh és a szlovák nemzettel. A 144. sz. alkotmánytörvény megteremti nemzetiségeink sokoldalú nemzetiségi, szociális, gazdasági és kulturális fejlődésének feltételeit és lehetőségeit.

A CSKP XIV. és XV. kongresszusa közti időszakban nemzeteink és nemzetiségeink kapcsolatai még jobban megszilárdultak, elmélyült közeledésük folyamata. Sokoldalúan fejlődik és kölcsönösen gazdagodik a szocialista nemzetek és nemzetiségek kultúrája. Még jobban internacionalizáló- dik életmódjuk. Teljes mértékben bevált a szocialista állam föderatív elrendezése, amely a csehek és a szlovákok együttélésének és államjogi kapcsolatainak szilárd alapja. Nemzeteink és nemzetiségeink az osztály-, a politikai-, az állami és a nemzetközi egység magas fokát érték el, ami sikereink továbi kútforrása.

A nemzetek és a nemzetiségek fejlődésében a gazdasági és a társadalmi élet minden területén elért pozitív eredmények természetesen nem jelentik' azt, hogy már lazíthatunk a burzsoá nacionalizmus csöke- vényei ellen vívott harcban. Továbbra is következetesen el kell mélyítenünk és meg kell szilárdítanunk a nemzetek és a nemzetiségek internacionalista együvétartozásának tudatát, mint ahogy meg keli ismernünk és meg kell értenünk történelmünket, hagyományainkat, valamint társadalmi és nemzetiségi szükségleteit.

A csehek, a szlovákok és az egyes nemzetiségek viszonylatában a mindennapi életben előforduló problémák megoldása során el kell mélyítenünk az internacionalizmust.

Az első köztársaságban táplált nacionalizmus, illetve sovinizmus mély nyomokat hagyott az emberek gondolkodásmódjában és ezeket türelmesen és szívósan el kell távolíta- nunk.

G. Husák elvtárs a XV. kongresz- szuson hangsúlyozta: „Nem szabad megengednünk semmi olyasmit, ami bármilyen formában táplálná a nemzeteink és nemzetiségeink közti bizalmatlanságot és gyanakvást, ezen vagy azon az oldalon nacionalizmust idézne elő, amellyel ellénségeink spekulálnak.“ (A CSKP XV. kongresszusa, Svoboda, Prága, 1977. 62. old;, csehül.) Az együttműködés valóban testvéri és baráti kapcsolatait az szavatolja, ha mi kommunisták szüntelenül figyelmet szentelünk minden nemzet és nemzetiség érdekeinek, kitartóan le- küzdjük a nacionalizmusnak vagy a sovinizmusnak még a legcsekélyebb megnyilvánulásait is, következetesen megvalósítjuk a CSKP nemzetiségi politikáját.

A CSKP záloga annak, hogy a két nemzet és a nemzetiségek testvéri kapcsolatai a jövőben tovább szilárdulnak a proletár internacionalizmus elvei alapján, az egységes szocialista társadalomban a föderatív állam keretei között.

PÉK VENDEL, a CSKP KB dolgozója