Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-09 / 28. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI Bl Z0TT5ÁQÁNAK NAPILAPJA 1978. július 9. BRATISLAVA XXXI. ÉVFOLYAM 187. SZÁM ÄRA 1 KORONA Első képünkön: A Csehszlovák Televízió bratislavai malomvölgyi impozáns épülete. Alatta a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű gépházának alapozása, jobbra fent: a petrzalkai lakótelep Stary Háj-i építkezésén, alatta pedig az új preéovi lakótelep egyik utcája (A CSTK felvételei) Ünnepel az építők 540 ezer tagot számláló nagy családja. Szép hagyo­mány, hogy minden év július 9-én or­szágszerte megemlékezünk azokról, akik tűző napon és metsző téli szél­ben szédítő magasságban dolgoznak az állványokon. Nélkülük nein lakhat­nánk kényelmes, egészséges, korsze­rű lakásokban, nem épülnének fel a művelődéstől elválaszthatatlan isko­lák, az óvodák, a betegnek gyógyu­lást biztosító kórházak és nem utol­sósorban az életszínvonal egyenletes emelkedését biztosító ipari és mező- gazdasági létesítmények, a nélkülöz­hetetlen erőművek. Az építők az ország arculatának formálói. De közvetetten ők alakítják közérzetünket is, hiszen az új lakás, a munkaalkalmat és így létbiztonsá­got nyújtó új gyár ezreket lelkesít, vagy ha fogyatékosságokat találunk bennük — keserít. Josef Kempny elvtárs, a CSKP KB titkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának az épí­tőipar eredményeivel és feladataival foglalkozó 6. ülésén ezzel kapcsolat­ban a következőket mondotta: „Az építőipar munkájának minősége együttesen befolyásolja állampolgára­ink megelégedettségét, életszínvona­luk emelését és az életkörnyezet megjavítását.“ Nekik köszönhetjük a mai városok képétől elválaszthatatlan lakótelepeket, melyek többségéből nem hiányzik a háziasszonyok gond­jain könnyítő szolgáltatőház, a tágas , y ^41: v';:. & üzlet s az a komfort, melyről elő­deink nem is álmodoztak. A szorgalmas építők az elmúlt há­rom évtizedben csaknem 22 ezer léte­sítményt újítottak fel, és 2 millió 200 ezer lakást építettek. Igyekezetüket még egy fontos számadat bizonyítja: 1948-tól a múlt év végéig az építő­munkák terjedelme a 11-szeresére nőtt hazánkban. Aki az országot járja, sűrűn pillant meg az egykor monoton tájból ég felé törő gyárkéményt, villáknak beillő — nem ritka esetben — emeletes lakó­házakat a falvakban, nem is szólva <a városokban már egészen meghonoso­dott acélvázas, üveg és alumínium szerkezetű modern épületekről. Az ünnep számadás és egyúttal a jövőbe ívelő célok meghatározásának fóruma is. Hazánkban eddig évente átlagban 1000 lakosra számítva 10 la­káj épült. Ezt a világméretben is ran­gos teljesitmény't építőink áz elkö­vetkező években .biztosan túlszárnyal­ják, hiszen alkalmazzák munkájuk­ban a haladó szovjet tapasztalatokat és a szocialista munkaverseny maga­sabb formáit. Az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezniük a járulékos be­ruházásokkal és a közművesítéssel kapcsolatos feladataik határidőre tör­ténő elvégzésére. Csökkenteniük kell a befejezetlen építkezések számát, és nagy gondot kell fordítaniuk az apró- cseprőnek látszó, de a lakók életét megkeserítő hibák felszámolására is. Nem elég, ha az épület külsőleg tet­szetős,, jól kell záródniuk az ajtók­nak, ablakoknak, simának kell len­nie a parkettnek és így tovább. Nem szántuk ünneprontásnak az utóbbi so­rokat, ellenkezőleg azért írtuk le, hogy az építők napján a kivitelezők és az építtetők jó kapcsolata is to­vább erősödjön. KOMLÖSI LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents