Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-09-03 / 36. szám
» 1978. IX. 3. FIGYELMEZTETŐ ESETEK A fegyelmezett és biztonságos közlekedés követelménye a motorkerékpárosokra is vonatkozik. Sajnos, az utóbbi időben sok balesetet okoztak. Főként a fiatal motorkerékpárosok a közlekedési viszonyokhoz képest túl gyorsan vezetik járművüket, s erre gyakran ráfizetnek. Júliusban a kelet-szlovákiai kerületben a motorkerékpárosok hét súlyos közlekedési balesetet okoztak, a kisebbekről nem is szólva. Idézzünk föl néhány tragikus kimenetelű balesetet. Túl gyorsan vezette motorkerékpárját Slavosovce községben (rozsnyói — Roznava — járás) a 20-éves J. R. Elvesztette uralmát járműve fölött, s nekirohant egy útmenti telefonoszlopnak. A baleset színhelyén meghalt. Tizenkilenc éves útitársa is súlyosan megsérült. Összeütközött két motorkerékpár a Nagykapos (Veiké Kapu- sany] és Királyhelmec (Královsk^ Chlmec, trebisovi járás) közötti útszakaszon. Az egyiket a 21-éves K. N., a másikat a 19 éves K. J. vezette. A szerencsétlenség következtében K. J. a baleset színhelyén életét vesztette. Ezt a balesetet K. N. okozta, mert motorkerékpárját hajtási jogosítvány nélkül, túl gyorsan, ittas állapotban és a rossz látási viszonyok ellenére kivilágítatlanul vezette. K. N. és mindkét motorkerékpáros útitársa súlyosan megsérült. Ugyancsak túl gyorsan vezette motorkerékpárját a Budimír és Zelen^ Dvor (Kosice-vidéki járás) közötti útszakaszon a 18 éves M. T. Egy kanyarban elvesztette uralmát járműve fölött, átfutott az úttest menetirány szerinti bal oldalára, és összeütközött egy szembejövő személyautóval. A szerencsétlenség színhelyén életét vesztette. Az említettekből is láthatjuk, hogy helyénvaló a körültekintő és óvatos vezetésre való figyelmeztetés. FECKO FRANTISEK, rendőrszázados Jó úton jobb közlekedni Hazánkban eddig 202 kilométernyi autópályát adtak át. A Prága—Brnó—Bratislava szakaszon már 174 kilométernyi út áll készen. A 317,5 kilométernyi hosszú útszakaszt 1980 utolsó negyedévében adják át a forgalomnak. A csehszlovák műutak fejlesztésének távlati koncepciója szerint hazánkban 2000-ben 1700 kilométernyi autópálya lesz. Képünkön: Az autópálya kyvalkyi szakasza (Felvétel: CSTK — V. Koreák) SAAB + Turbo A svéd Saab csak az elmúlt év óta látja el 99-es modelljeinek egy részét úgynevezett turbómotorral, de most már tényként említhetjük, hogy nagy sikert értek el ezzel a módosítással. A lényeg, hogy a széria- gyártási, négyhengeres, négyütemű, 1985 cm3-es motor teljesítménye pusztán a turbótöltő felszerelésével 45 lóerővel lett több. Vagyis, amíg az alaptípus legnagyobb teljesítménye 5200 fordulatnál kereken 100 lóerő, a feltöltött motor 5000 percenkénti fordulatnál ad 145 lóerőt. Mindkét számot a DIN mérési szabály szerint jelzik, és még annyit, hogy a normál 99-es modell átlagfogyasztása 10,6, míg a turbótípusé 100 kilométerre 9—15 liter között alakul. Ezzel kapcsolatban viszont tudni kell, hogy a turbótöltés csak akkor érvényesül, amikor a kocsi vezetője valóban ki akarja használni a motor teljes erejét. Ilyenkor nem finoman „adja a gázt“, hanem szó szerint rálép a pedálra és ezzel már működésbe hozta a feltöltőt, amely lényegesen javítja a kocsi gyorsulókészségét is. Olyan mértékben, hogy amíg a normál kocsival 0-től 100 km/h-ig 14,6, a feltölt6ssel 8,9 másodperc a gyorsulási idő. Természetesen a végsebességnél is nagy az eltérés, hiszen a turbőtípusnál a csúcs 198, míg a feltöltő nélküli motorral 166 km/h. (am) Szorgalmas tolvajok Az autótolvajok rendkívül szorgalmasan tevékenykednek Olaszországban. A múlt évben 262 232 gépkocsit loptak el. Az autóklub elnöke, Filippo Carpi de Resmini egy konferencia keretében kifejtette', az a legag- gasztóbb jelenség, hogy három év leforgása alatt az autólopások száma megkétszereződött. Az eltulajdonított 262 ezer gépkocsiból nyomtalanul eltűnt 95 416. A lopott autók 71 százaléka kis hengerűrtartalmú gépkocsi, a nyomtalanul eltűnt autók 53 százaléka pedig nagy hengerűrtartalmú volt. Egy év folyamán a Német Szövetségi Köztársaságban 50 000, Francia- országban 130 000, Angliában pedig 60 000 gépkocsit loptak el. KL IDOJÄRASUALTOZAS A gépjárműforgalom növekedése következtében a közúti balesetek száma is növekszik. Csehszlovákiában és a világ számos más országában végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a közúti balesetek 60—80 százalékát maga az ember okozza. Ez számos tényezőre vezethető vissza. A prágai Munkavédelmi Kutatóintézet munkatársai állami feladat keretében foglalkoznak az emberi szervezet biológiai képességeinek azon változásaival, amelyek befolyásolják az ember teljesítményét. Munkájuk során részben lengyel és szovjet forrásokat, részben pedig saját kutatási eredményeiket használják fel. Megállapították, hogy a környezet által gyakorolt hatás egyik formája az időjárási viszonyok hatása. Megállapították továbbá, hogy az éghajlati viszonyok megváltozása számos betegség előfordulására és lefolyására hatással van. Meteorológiai változások idején a belső szervek működését szabályozó vegetatív idegrendszer ingerlékenyebbé válik. Jó néhány ember meteorolabilis, ami azt jelenti, hogy szervezetük túlzottan reagál az időjárás változásaira. A szervezetnek ez az állapota már néhány órával azt megelőzően bekövetkezik, mielőtt az időjárásváltozást a korszerű műszerek segítségével regisztrálni tudják. Az időjárási viszonyok ily módon befolyásolják az emberek viselkedését és reagálását. A kutatások eredménye igazolta, hogy összefüggés van az időjárásváltozások következtében csökkenő teljesítőképesség és a között, hogy ezekben az időpontokban növekszik a balesetek száma. E tényező hatását több mint ezer prágai hivatásos sofőr magatartásán vizsgálják. Az elemzések eredményei alapján bioprogramot dolgoztak ki é sofőrök számára. A gépkocsivezetőket több csoportra osztották. Az egyik kísérleti csoport tagjainak megmondták, melyek azok a napok, amelyeken teljesítőképességük csökken. A másik csoporttal ezt nem közölték. Ezután egy éven át figyelték mindkét csoportnál a balesetek számának alakulását. A meteorológiai hatások közül főként azt elemezték, hogyan hat a frontátvonulás a balesetek számára. Bebizonyosodott, hogy az első csoport tagjai csaknem 25 százalékkal kevesebb balesetet okoztak. A második csoport tagjai általában kevesebb óvatosságot tanúsítottak a járművezetés idején, könnyebben elvesztették uralmukat járművük fölött, nem tartották be a féktávolságot, s emiatt gyakrabban szenvedtek balesetet. Egyes meteorológiai tényezők, például a hideg és meleg légtömegek átvonulásának hatását minden járművezető teljesítményén, pontosabban baleseteinek számán figyelemmel követték. A vizsgálat eredményei bebizonyították, hogy a balesetek számát főként a hideg légtömegek beáramlása növeli. A sofőröknek több mint a fele elismerte, hogy azoknak az időpontoknak az ismerete, amelyeken teljesítményük csökken, csökkenti a baleset elszenvedésének vagy okozásának lehetőségét. A kísérlet sikereiből a szakemberek azt a tanulságot vonják le, hogy a balesetek száma oly módon is csökkenthető, ha a járművezetőkkel közük, mikor csökken teljesítőképességük. (Ct) KÖZLEKEDJ SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt-kérdései 1. Vasúti átjáró előtt 75. a) a járművezetők olyan sorrendben sorakoznak egymás után, amilyenben érkeztek; b) a három vagy többkerekű járművek vezetői olyan sorrendben sorakoznak egymás után, amilyenben érkeztek; az egynyomon haladó járművek vezetői egy sorban sorakoznak mellettük; c) a motoros járművek vezetői olyan sorrendben sorakoznak egymás után, amilyenben érkeztek; a motor nélküli járművek vezetői azonban kötelesek a vasúti átjáró előtt olyan távolságban megállni, hogy a motoros járművek vezetői besorolhassanak eléjük. 2. Ha a sziréna vagy a csengő veszélyt jelző szaggatott hangjelzést ad, I a) a járművezetőknek csak akkor szabad a vasúti átjáróra ráhajtania, ha meggyőződött róla, hogy a vasúti átjáróhoz vonatszerelvény vagy vasúti jármű nem közeledik; b) a vasúti átjáróra ráhajtani tilos; c) a vasúti átjáróra ráhajtani csak akkor tilos, ha az átjárót biztosító egy vagy két lámpájú fényjelző készülék váltakozva villogó piros fénye „Állj!“ jelzést ad. 3. Oldalkocsi nélküli motorkerékpárral a) mindig csaik egy sorban az úttest szélével párhuzamosan szabad megállni és várakozni; b) mindig csak az úttest szélére keresztirányban vagy ferdén szabad megállni és várakozni; c) lakott területen belül az útitest szélére lehetőleg keresztirányban vagy ferdén kell megállni és várakozni; ha ez nem lehetséges vagy nem célszerű, meg szabad állni és várakozni az úttest szélével párhuzamosan egymás mellett két sorban. 4. Olyan vasúti átjárók előtt, ahol „Állj!“ Elsőbbségadás kötelező!“ közúti jelzőtábla van elhelyezve, a) csak a személyeket szállító autóbusz és a rakfelületén személyeket szállító tehergépkocsi vezetője köteles járművével olyan helyen megállni, ahonnan megfelelő kilátása van; b) a járművezető köteles járművével olyan helyen megállni, ahonnan megfelelő kilátása van; c) a járművezető csak akkor köteles járművével olyan helyen megállni, ahonnan megfelelő kilátása van, ha a közeledő vonatszerelvény vagy vasúti jármű már lát ható vagy hallható. 5. Az itt ábrázott (távolságot feltüntető és irányjelző nyíllal kiegészített) jelzőtábla jelentése: a) szálloda vagy motel 3 km távolságra a nyíl által jelzett irányban; b) kórház 3 km távolságra a nyíl által jelzett irányban; c) vendéglő 3 km távolságra a nyíl által jelzett irányban. 6. Az itt ábrázolt 'jelzőtábla a) autóbuszok és trolibuszok részére fenntartott forgalmi sáv kezdetét jelzi; b) villamos és trolibusz közös megállóhelyét jelzi; c) trolibusz és autóbusz közös megállóhelyét jelzi. aSsSäSiB!» 7. Az ábrázolt útkereszteződésen hányadikként halad át a 2-es jelű jármű? a) Elsőként. b) Másodikként. c) Harmadikként. Helyes válaszok: ■<U "09 ‘es ‘W ‘3E ‘qz ‘BT-# * % *
