Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-08-27 / 35. szám

1378. VIII. 27. 17 Rádióhullámok továbbítják a határozott utasítást: — A pi­ros Zsiguli megáll! A gépjárművek sebességét pontosan bemérő műszertől alig pár száz méterre a közlekedés­rendészeti járőr karja a magas­ba lendül. A Zsiguli most már szabályosan közlekedik, inde­xel, és a rend fehérsapkás őre előtt fékez. Közben rádión azt is közük a bemérők, hogy a megnevezett rendszámú gépko­csi lakott területen a megen­gedettnél jóval nagyobb sebes­séggel hajtott. Következik te­hát az intézkedés, része annak a nagy figyelmet követelő mun­kának, amelyet rendőrparancs­nokságaink dolgozói — a lo­sonci (Luőenec) járásban is — végeznek, a közlekedésbiztonsá­gi negyedéven túl egész évben annak érdekében, hogy közút­jainkon a forgalom biztonságo­sabbá váljék, és csökkenjen a tragikus kimenetelű vagy súlyos sérülésekkel járó balesetek — sajnos — még mindig eléggé magas száma. Egy-egy ellenőrzés során bi­zony nincs idejük unatkozni a közlekedési rendőröknek, hi­szen mindig akadnak „pácien­sek“. Gyakran közük mostaná- ,ban azt is a rádióban, hogy egy-egy gépkocsit, esetleg mo­torost lefényképeztek. Ez pedig azt jelenti, hogy az okos mű­szer az általa készített fényké­pen a pontos sebességen és idő­ponton kívül még a .gépkocsi rendszámát is megjegyezte, fel­tüntette. A gépkocsivezető mondhat már bármit, „mesél­het“, a fotó ellen nincs és nem is lehet apelláta. Jön a szabály­sértési eljárás és vele a meg­érdemelt bírságolás. Az ellenőrzésekkor sokféle típusú, vérmérsékletű és külön­böző színvonalú magatatrási kultúrával Rendelkező emberrel is találkoznak rendőreink. A közönyös — vagy csak közönyt mutató — miközben a jogosít­ványát és a forgalmi engedélyét szedi elő, gyakran még vissza is kérdez: „Mennyivel jöttem?“ Amikor közük vele, hogy csu­pán kis mértékben lépte át a megeiigedett sebességet, és ezért most „csak“ helyszínbír- ságot kap, de legközelebb a gyorshajtás több pénzbe, a jo­gosítványba, még rosszabb eset­ben az életébe is kerülhet, már­is szó nélkül fizet. A magyarázkodők táborába sorolható viszont az a gépko­csivezető, aki a „megállj!“ jel­zés után például így pórbálja „megfőzni“ a hatóság emberét: — Tudja elvtárs, a 60 kilomé­ternél van egy rezonálás a se­bességmérő órám mutatójában! A ZSIGULI MEGÁLL! Természetesen ez az „érv“ gyenge — az illető maga is jól tudja — mivel egy kis rezoná­lás nem jelenthet 15—20 kilo­méter sebességtúllépést. Külön­ben sem a rendőrség dolga, — sehol a világon — a gépkocsi karbantartása és javítása, sőt a mi közlekedési szabályainkban sincs olyan kitétel, hogy hibás sebességmérő órával túlléphe­tő — főleg lakott területen — a megengedett legnagyobb se­besség. A hatástalan „oíkma- gyarázat“ eredménye végül is az, hogy az illetőnek a pénz­tárcájába kell nyúlnia, amit kényszeredetten meg is tesz. Az italos gépjárművezetők kö zött — mert ilyenek is „horog­ra“ akadnak az ellenőrzések során — akad magabiztos és bátor, aki azzal kezdi, hogy „mennyi lesz a büntetésem?“ Amikor azonban kiszállítják a járművéből előkerül a szonda és v,ele szigorúbban „elbeszél­getnek“, majd vérvizsgálatra küldik, általában egyszeriben színt vált az arca, sápadt s ijedt lesz. Ritkábban ugyan, de néha ta­lálkozni a gyorshajtás olyan „szenvedő alanyával“ is, aki nem vonakodik és nem keres kibúvókat: — Ha egyszer bemérték, ak­kor annyival jöttem — jegyzi meg és fizet, sőt még azt is hozzáteszi búcsúzáskor: — Nagyon ügyesen csinálják. Jól teszik, ha megbüntetik, „mőresre“ tanítják a szabályta­lankodókat! Persze egyáltalán nincs ki­zárva annak a lehetősége sem, hogy a továbbindulás után ez az ember is azok között lesz, akik értesítik a szemben jövő­ket: „Vigyázz, pajtás, a kanya­ron túl ellenőrzés van!“ A fi­gyelmeztetés ismert jele, ami­kora gépkocsivezetők a szélvé­dőre, kört rajzolnak az ujjúk­kal, és intenek. A polgári ru­hás és a közutakon civil rend­számú gépkocsiban cirkáló jár­őrök ilyen jelzés láttán rend­szerint mosolyognak, mert az a véleményük, hogy ezt akkor is megtehetnék, ha nincs a rend­őrség a közelben. Bár mindig figyelmeztetnék a gépkocsive­zetők egymást a gyorshajtás­ra! Mennyivel kevesebb lenne a baleset! Most viszont még az a hely­zet — tanú rá a lapok baleseti krónikája —, hogy nagyon las­san csökken, ha egyáltalán csökken a gyorshajtás miatt bekövetkezett közúti balesetek száma. Ezért is jön jól minden évben a közlekedésbiztonsági negyedév és rendőrségünknek az egyre modernebb techniká­val végzett fáradságos ellen­őrző munkája. A gépjárműveze­tők figyelmeztetése és súlyo­sabb esetekben megbüntetése lakosságunk teljes egyetértésé­vel találkozik, mert az embe­rek többsége — gyalogosok s gépjármű-tulajdonosok egyaránt — azt vallják, hogy a ma még gyorsan hajtókát, szabálytalan­kodókat, rá Ítéli döbbenteni az ellenőrzések tanulságára: nem érdemes sietni! Nem bizony, mert a Zsiguli vagy bármilyen mánkájú gép­jármű máskor is megáll, ha megsérti a szabályokat. KANIZSA ISTVÁN Világrekord — „motorrepülésben” HALÁLT IS OKOZHAT... Néhány évvel ezelőtt elterjedt a hír, hogy Marseille mellett francia szakemberek egy tit­kos laboratóriumban készítettek egy szerkeze­tet, amelyet óriás méretű sípnak is nevezhet­nénk. Ebben a több száz méter hosszú sípban a sűrített levegőt olyan sebességgel nyomják át egy fúvókén, hogy a levegő rendkívül éles, igen nagy frekvenciájú hangot ad ki. Ezt a hangot az emberi fül nem érzékeli, de másod­perceken belül minden élőlényt elpusztíthat néhány száz méteres körzetben. Azt mondják, hogy ez a szerkezet nem a fantázia szüleménye, valóban létezik, de — szerencsére — nagy méretei miatt háborús célokra nem használható fel. Kenneon, Susini, Dernier és mások már évek­kel ezelőtt tudományos alapon bebizonyították, hogy a zaj milyen mértékben rongálja az ideg- rendszert, s hogyan bontja meg az egyén pszi­chofizikai egyensúlyát. Az említett szakemberek kimutatták, hogy az emberi fül felfogta sok ezer rezgés, amely eljut az agyba, valóságos kórokozóként hat, zavarokat idéz elő az ér­rendszerben, megkárosítja a szívet, sőt az Az új csúcstartó neve Eddie Kidd. A 18 éves fiatalember Anglia legbátrabb motorosa. A vi­lágcsúcs felállításakor motorkerékpárjával 14 autóbusz felett repült át. A világrekorder motorkerékpárjának sebes- sége az „elrugaszkodás“ pillanatában 150 km/ óra volt. A repülés távolsága 60 méter. Kidd két évvel ezelőtt, többször tett kísérletet 13 autóbusz átrepülésére, de ez akkor nem sike­rült. Az újdonsült csúcstartó mögött már jó néhány bukás van. Nem csoda: hiszen már 950 alkalommal szerepelt filmforgatásokon — dublőrként. A régi világcsúcs — ha ez a vak­merő „repülés“ egyáltalán besorolható a sport­rekordok közé — a 37 éves Evei Knievel ne­véhez fűződik. Ö „csak“ 13 busz felett tudott átrepülni és akkor is balesetet szenvedett. Knievel véleménye az új rekordról: „Ügy gon­dolom, 14 busznál többet senki sem képes már átrepülni.. ‘ emésztőrendszert is. Carrel véleménye szerint az agyérelmeszesedés egyik legfőbb előidézője a zajártalom. Ugyancsak a zaj számlájára íran­dó számos infarktus és koszorúér-megbetege­dés is. A hallásküszöb (a hangerősség mértéke a fon) a következőképpen alakul: 0—10 órake­tyegés, 20 levélzizegés, 40 két ember beszél­getése, 50 az írógép kattogása, 60 a 10 méter távolságban levő gépkocsi, 80 a forgalmas vá­rosi utca zaja, 85 ionon túl a zaj már károsítja a szervezetet,, 90 fon a mentőautó szirénája, 100 fon egyes éles autókürtök hangja, 110 fon a hangtompító nélküli motor zaja és 120 fon már fizikai fájdalmat okoz. De gondoljuk csak meg, hogy a sugárhajtású motorok zaja eléri a 140 font is! Franciaórszágban kiszámították, hogy ha az éjszaka közepén egy motoros hangtompító nél­kül végigszáguld Párizs utcáin, mintegy 200 000 embert ver fel álmából. Ugyanezt a kísérletet elvégezték Milánóban is. Az eredmény: 50 000 ember riadt fel álmából. Egyszóval: napjaink­ban világviszonylatban sok millió ember szen­ved a zajártalomtól, amely nemcsak hallószer­veiket, hanem egész szervezetüket megkárosítja. (am) KÖZLEKEDJ SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt-kérdései 74. 1. A haladó motoros járművet, járműszerelvényt és villa­most a) korlátozott látási viszonyok issetén az előírt megvilágí­tással kell kivilágítani: ez nem érvényes, ha az úttest összefüggően és megfelelően ki van világítva; b) korlátozott látási viszonyok esetén az előírt megvilágí­tással kell kivilágítani; ez nem érvényes, ha a jármű ködfényszőróval és hátsó helyzetjelző ködlámpával van felszerelve; c) korlátozott látási viszonyok esetén az előírt megvilágí­tással kell kivilágítani. 2. Keresőlámpát a) a járművezetőnek a mozgó járművön használnia nem szabad; b) a járművezetőnek mozgó járművön használnia csak ak­kor szabad, ha az úttest megfelelően és összefüggően ki van világítva; c) a járművezetőnek mozgó járművön használnia csak ak­kor szabad, ha az úttest nincs megfelelően és összefüg­gően kivilágítva. 3. A figyelmeztető jelzések használatát a) a járművezető köteles a 10 másodpercet nem meghaladó időre korlátozni; b) a járművezető köteles a feltétlenül szükséges időtartam­ra korlátozni; c) a jámrűvezető köteles a megálláshoz szükséges időtar­tamra — amennyiben a veszély elhárítása érdekében a járművet szükséges megállítani — vagy az előzéshez szükséges időtartamra korlátozni. 4. Ha a motoros jármű üzemanyagtöltés közben a közúton I marad a) a járművezetőnek az üzemanyagtöltő állomásra mindkét menetirányból be szabad hajtania; b) a járművezetőnek nem szabad az üzemanyagtöltő állo­másra ellenirányból behajtania; I c) a járművezetőnek csak akkor szabad az üzemanyagtöltő állomásra ellenirányból behajtania, ha ezzel nem visszé- lyezteti és nem korlátozza a töltőállomásra menetirá­nyukból érkező járművezetőket. 5. Motoros járművet vontatni csak akkor szabad, a) ha alkalmas és megfelelően kioktatott személy vezeti, akinek nem szükséges vezetői jogosítvánnyal rendelkez­nie; b) ha olyan járművezető vezeti, aki megfelelő vezetői jo­gosítvánnyal rendelkezik és megfelel a többi előírt fel­tételeknek; c) ha 21 évnél idősebb járműv.ezető vezeti, aki az ilyen jármű vezetésében legalább kétéves gyakorlattal rendel­kezik. 6. Az itt ábrázolt (táblával kiegészített) jelzőtábla a) előzetes jelzőtáblaként arra hívja fel a járműve­zető figyelmét, hogy a kiegészítő táblán feltün­tetett métertávolságra az osztottpályás útnak vége lesz; b) előzetes jelzőtáblaként arra hívja fel a járműve­zető figyelmét, hogy a ki­egészítő táblán feltünte­tett métertávolságra az autópályán való közleke­dést szabályozó külön rendelkezések érvényüket vesztik; c) arra hívja fel a járműve­zető figyelmét, hogy a kiegészítő táblán feltün­tetett métertávolságon ki­vételesen érvénytelenek az autópályán való közleke­dést szabályozó külön rendelkezések. 7. Az útkereszteződésen elsőként halad át: a) az 1-es jelű jármű; b) a 2-es jelű jármű; c) a 3-as jelű jármű. Helyes válaszok: 'oi ‘qg ‘qg ‘qy ‘qg ‘ez ‘ay * % *

Next

/
Thumbnails
Contents