Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-02 / 27. szám

* . 7 X AUTÓSOK L_J MOTOROSOK EGY BALESET a A 179-es vonalon közlekedő, 5540 számú prágai busz veze­tőjét csak néhány . pillanatra nyomta el az álom, s a hatal­mas jármű Irányt vesztve szá­guldott a pusztulás felé. Tizen­kilenc személy sérült meg, kö­zülük öten súlyosan. Az anyagi kárt százezer koronában állapí­tották meg. Ki a vétkes? A közúti közlekedés érvény­ben levő szabályai szerint egy­értelműen a gépjárművezető. A 100/1975 Tt. sz. hirdetmény 4. §-a a járművezető alapvető kö­telességeit taglalva leszögezi, hogy • „ ... köteles figyelmét tel­jes mértékben a jármű vezeté­sére összpontosítani és alkal­mazkodni a forgalmi helyzet­hez“, továbbá „... nem szabad járművet ve­zetnie, ha vezetés előtt vagy vezetés közben szeszes italt fo­gyasztott ... Ugyanez érvényes, ha járművezetői képessége ká­bítószerek vagy gyógyszerek hatására, továbbá fáradtság, rosszullét, sérülés, betegség stb. következtében csökkent.“ A képünkön látható busz uta­sai azóta már gyógyulófélben vannak, de a bágyadtság, ál­mosság s elalvás a volán mö­gött ma és holnap is okozhat végzetes kimenetelű balesetet. A járművezető a társadalom s a törvény előtt önmaga viseli a felelősséget. A veszélyes álla­potot tehát mindenáron meg kell előznie. Fáradtan vagy álmosan ugyanolyan kockázatos vezetni, mint betegen, sérülten vagy it­tasan. Álmosító hatásúak bizo­nyos gyógyszerek is. Ha az orvos tud róla, hogy páciense sofőr és volánhoz ül, lehetőleg olyan gyógyszert rendel, amely nem befolyásolja járművezetői képességét. Általában azonban meg kell tartani, hogy gyógy­szert szedve csak akkor ülünk volánhoz, ha feltétlenül szüksé­ges, és ha már biztosak lehe­tünk afelől, hogy a fájdalom­csillapító, nyugtató vagy altató hatása elmúlt. Az este bevett altató miatt az ember még más­nap is bizonyos fokig közömbös a körülötte zajló események iránt. Egyes szerek 6—10 órán át is hódítanak és még másnap is kimutathatók a szervezetben. Hosszabb vezetés alatt az egészséges járművezetőnél több­nyire nem a testi vagy szelle­mi elfáradás, kimerültség okoz­za az eltompulás, álmosság ál­lapotát, hanem az útnak, a gép­kocsi működésének a központi idegrendszerre gyakorolt külön­féle gátló hatásai. Ezek követ­keztében lankad a vezető össz­pontosítóképessége, csökken az ébersége, nem törődik eléggé az úton közlekedő járművel, a forgalmi akadályokkal, a fi­gyelme csapong, reflexszerű reagálóképessége romlik és lassul. Maga a vezető sok eset­ben nem is tudatosítja állapo­tát. Figyelmeztető jel pl. az idegfeszültség, az ingerlékeny­ség, a magabiztosság csökkené­se. A járművezető szervezetének erőnlétét, frisseségét elsősor­ban az aktiv pihenés, valamint az elégséges alvás biztosítja. A mindennapi autóműszak vagy a hosszabb utazás biztonsága megkívánja, hogy a járműveze­tő 7—8 órát aludjék. Indulás előtt fogyasszon kiadós regge­lit, délben és este pedig táp­láló, de ne nagy mennyiségű ételt. Tarthat a kocsiban kek­szet, rágógumit. Termoszban forró húsleves vagy tea, esetleg hűtött ásványvíz, citromos li­monádé, igelitzacskóban mosott gyümölcs és hámozott zöldség képezi a sofőr egészséges üdí­tőkészletét. A legjobb autópályán is fá­rasztó és álmosító a hosszas utazás, ezért ajánlatos többször is megszakítani. A pihenők nemcsak a szellemi frisseség megőrzése vagy visszanyerése, hanem a merev testtartás kö­vetkeztében beálló kellemetlen­ségek elűzése szempontjából is fontosak. Ne sajnáljuk a 10—15 percet, amelyre a sofőrnek, az útitársnak és a motorosnak is szüksége van. A szervezetre pi- hentetőn és üdítőn hat a nyu­godt táj látványa, a jó levegő és néhány egyszerű kompenzáló tornagyakorlat vagy egy kis séta a szabadban. DR. SZÄNTÖ GYÖGY ★ Gyújtógyertyagyárat építe­nek NDK-beli szakemberek se­gítségével Irak Diála nevű vi­dékén, Bagdadtól mintegy 70 kilométerre. A gyár külföldi licencek alapján különféle gyújtógyertyákat fog gyártani. ★ Mintegy egymillió gépjár­mű közlekedik , naponta a Né­met Demokratikus Köztársaság­ban. Az országban a személy­autók száma mintegy 2 és egy­negyed millió. 100 háztartásra ma már 31 autó jut, csaknem kétszer annyi, mint 1970-ben. KÉTÉLTŰ LÉGPÁRNÁS AUTÓBUSZOK A befagyott tavakon bármilyen időjárási körülmények közöt! zavartalanul közlekedő kétéltű légpárnás járművek rövidesen szerves részei lesznek Svédország közlekedési rendszerének. Svéd technikusok csoportja elkészítette egy kevésbé zajos és az eddiginél olcsóbb féllégpárnás jármű mintapéldányát. Vizs­gálataik szerint az új típusú jármű egész évén át gazdaságosan közlekedhet az ipari központok és a vidéki települések között. A svéd városokba vezető vízi utak gyakran rövidebbek, mint a közúti összeköttetés és nagyobb sebességet is lehet elérni rajtuk, mint a zsúfolt közutakon. A kutatások eredményei sze­rint a légpárnás kétéltű autóbuszok. az 50 csomós (kb. 80 km/órás) sebességet is elérhetik Stockholm és a többi svéd nagyváros körzetében, és az utasszállítás gazdaságos, az eddi­gieknél kevésbé költséges változatát valósíthatják meg. ( delta I 1978. VII. 2. 'Ö 17 Tanítsunk közlekedni A gyermekek közlekedésbiz­tonságával mindenkinek törőd­nie kell. Természetesen ezen a nevelési területen is az iskola az, amely a legtöbbet teszi azért, hogy a tanulókat megta­nítsa az önálló, felelősségtel­jes, biztonságos közlekedésre. Ez a munka azonban ott a leg­hatékonyabb, ahol a tanítók és a rendőrök közösen oktatják a gyermekeket. Megfelelő ábrák, életből vett példák, közúti ta­pasztalatok előadásával nem­csak figyelmet, hanem kellő ér­deklődést keltenek a gyerme­kekben S. Stefáőek felvételei KlZLEIEII »AMLV0SAN! A gépjárművezetői vizsga teszt kérdései A járművezető köteles menetirányának megváltoztatását jelezni. a) iaz útkereszteződésben való bekanyarodás előtt; a me­zei vagy erdei útra vagy a közúton kívül levő területre (telek, garázs, várakozóhely, üzemanyagtöltő állomás, üzem—vasútállomás—repülőtér területek, villamos vég­állomás stb). való bekanyarodás előtt menetirányának megváltoztatását csupán akkor jelzi, ha más jármű követi; b) az útkereszteződésben, a mezei vagy erdei útra, esetleg a közúton kívül levő területekre (telek, garázs, várako­zóhely, üzemanyagtöltő állomás, üzem—vasútállomás— repülőtér területek, villamos végállomás stb.) való beka­nyarodás előtt; c) a mezei vagy erdei útra vagy a közúton kívül levő területekre (telek, garázs, várakozóhely, üzemanyagtöltő állomás, üzem—vasútállomás—repülőtér területek, villa­mos végállomás stb-) való bekanyarodás előtt; útkeresz­teződésben való bekanyarodás előtt csak akkor köteles jelzést adni, ha nem sorolt be idejében a menetiránynak megfelelő forgalmi sávra. 2. Ha azt a körülmények megkívánják (bosszú rakomány szállítása stb.), a járművezető köteles a biztonságos beka- nyarodást biztosítani a) alkalmas és megfelelően kioktatott személy igénybe vételével; b) azzal, hogy minden esetben rendőri vagy segédrendőri segítséget kér; c) azzal, hogy megismételt figyelmeztető hang- és fény­jelzést ad. 3. A járművezetőnek nem szabad a kijelölt gyalogos­átkelőhelyre ráhajtania, a) ha az átkelőhelyre egyidőben azonos vagy szemközti menetirányból más jármű érkezik; b) amíg a gyalogosok nem hagyták el az átkelőhelyet; ej ha a forgalmi helyzet a gyalogos-átkelőhely után nem teszi számára lehetővé a továbbhaladást, s ezáltal az átkelőhelyen megállásra kényszerülne. 4. A Határőrség egyenruhás tagjainak a) csak a határövezetben szabad járműveket megállítaniok; b) csak a határövezetben, és nem korlátozott látási viszo­nyok között szabad járműveket megállítaniok. c) Az államhatárok közelében szabad járműveket megállí­taniuk. 5. jobbra kanyarodás előtt a) a járművezető köteles szorosan az úttest bal szélére húzódni; b) a járművezető köteles szorosan az úttest jobb szélére húzódni; c) a járművezető köteles szorosan az úttest közepe felé húzódni. 6. Ha a ferde párhuzamos vonalakkal kijelölt területet az egyik oldalról folytonos vonal, a másik oldalról pe­dig szaggatott vonal szegé­lyezi, és a haladási irány­ban a szaggatott vonal van a járművezetőhöz közelebb, a) az Így kijelölt területre a járművezetőnek semmi­lyen körülmények között nem szabad ráhajtania; b) az így kijelölt területre a járművezetőnek csak akkor szabad ráhajtania, ha ez kikerülés, közúton kívüli területre való be­kanyarodás stb. esetén szükséges, amennyiben a közúti közlekedés többi résztvevőjét nem korlá­tozza és nem is veszé­lyezteti; c) az így kijelölt területre a járművezetőnek csaik parkolás céljából szabad ráhajtania. Bum© 7. Az útkereszteződésen elsőként halad át: a) a 3-as jelű jármű; b) az 1-es jelű jármű; ej a 4-es jelű jármű. Helyes válaszok: qL ‘Q9 ‘«IS ‘a* ‘a£ ‘QI ♦ v

Next

/
Thumbnails
Contents