Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-07-30 / 31. szám
H egyekkel övezett völgy, ha körbefordul az ember, egy pillanatra talán azt is elhiszi, innen nincs kiút. Délre az Alacsony-Tátra fenyvesekkel borított meredek lejtői, északon pedig a Magas-Tátra helyenként júliusban is hófedte sziklás nyúlványai állják útját. Keleti és nyugati irányban ugyan már jóval messzebbre kalandozhat el a szem, de a távol ott is erdőkkel fedett hegyoldalakba vész. E szemet-lelket gyönyörködtető Tátra alatti vidék természeti szépségében minden bizonnyal a dúsgazdag kapitalista vállalkozó, Bafa is elgyönyörködött, de a számító iparmágnásnak ez aligha volt döntő ok ahhoz, hogy a 30-as évek gazdasági válságát követően itt lerakja a viszkózszálat és -selymet, illetve celofánt gyártó üzem alapjait. Vállalkozásánál nem a vidék természeti szépsége, hanem az olcsó munkaerő játszotta a fő szerepet. VISZKÖZSELYEMTÖL A POLIETILÉN SZÁLIG Az iparmágnás üzeme, amely munkát és kegyelemkenyeret adott az abban dolgozó kilencven embernek, már a történelem lapjaira tartozik. Ami megmaradt belőle, az a mai gyönyörű és rohamosan fejlődő tátra- alji város, Svít neve. Az üzem nevéből — Slovenská Viskőzová Továren — ugyanis így nevezték el az annak árnyékában létrejött települést. A mai valóság alapjait a felszabadulás, majd a dicső februári események évében rakták le. Ez az alap az elmúlt évtizedekben erőteljesen fejlődött, úgy, ahogy az egy szociaPOLIPROPILÉN AZ ÜJ ALAPANYAG Mindennapi életünkben és a népgazdaság egyes ágazataiban egyre nagyobb szerepet töltenek be a műanyagok. Sokirányú felhasználásuk feltételezi sokféleségüket, a nagy választék pedig megköveteli az üzemek, sőt államok közötti szakosodást. A KGST-n belül így szakosodott hazánk a polipropilén szálak, illetve fólia gyártására. — A program valóra váltásának feladata nekünk jutott, amit mi örömmel vállaltunk — hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. — A termék- szerkezet felújítása persze új beruházást igényelt, hiszen az elmúlt évtizedek során gépeink és az épületek egyaránt elhasználódtak. A nagyarányú beruházás összköltsége egy- milliárdhatvanmillió korona, és mint ilyen, természetesen több szakaszban valósul meg. Elsőként a fóliát gyártó üzemrész készül el, a próbatermelés már a napokban megindul. Az építők ezt követően erőiket a polipropilén szálat gyártó üzemrészre összpontosítják. Ennek első részét 1978 júniusában adták át, ahol évi négyezer tonna polipropilén textilselymet fogunk gyártani. Talán felesleges hangsúlyozni, hogy termékeink jelentős részét exportálni fogjuk, s mindez új korszakot jelent üzemünk életében. Tegyük hozzá nemcsak az üzem, hanem a környék szempontjából is jelentős az új beruházás. A polipropilén alapanyagból készülő fólia — pontos nevén biaxonális polipropilén fólia — korszerű gépen és nyújtással készül, s bár évi háromezer tonnát TERMELÉS - VILÁGSZÍNVONALON Új korszak küszöbén a Chemosvitben lista ipari nagyüzemhez méltó. A rohamos fejlődés a szakosodást is szükségessé tette, így lett 1951-ben az egy üzemből kettő, a textilgyártó Tatrasvit és a tulajdonképpeni vegyiüzem, a Chemosvit, amelynek evártmányszerkezetében elsősorban a viszkózselyem és műszál, valamint a celofán és a polietilén csomagolófólia tartozik. — A fejlődés erőteljes ütemét legjobban néhány jellemző adattal szemléltethetjük — mondta Martin Duna] mérnök, a Chemosvit beruházásért felelős igazgatóhelyettese. — Bruttó termelésünk értéke 1976-ban 966 millió korona volt, ami — átszámított értékben — huszonötszöröse a fel- szabadulást követő év bruttó termelésének. Az elmúlt évtizedek jelentősebb állomásai közé tartozik a hatvanas évek eleje, amikor megkezdtük a poliamid vágott száll gyártását, és bővítettük, korszerűsítettük a celq- fángyártást. Évről évre egyre több viszkózselymet és műszálat készítettünk, 1965-ben pedig bevezettük a polietilén fólia gyártását. Az , ötödik ötéves tervidőszak éveiben például 84 százalékkal növekedett termelésünk, és dolgozóink száma fokozatosan elérte a négyezret. fognak belőle gyártani, a környezetet szennyező mellékterméke úgyszólván a nullával lesz egyenlő, a polipropilén textilselymet gyártó üzemrész átadása után hat hónapon belül pedig megszüntetik a viszkózselyem gyártását, és ezzel harmadára csökkentik a környezetet szennyező anyagok mennyiségét. Hogy mit jelent ez e tátraalji vidék jövőjét tekintve, azt felesleges részletezni. AZ ÉPlTÖK határidőre Átadjak Napok, illetve hónapok kellenek ahhoz, hogy a Chemosvit dolgozói birtokukba vehessék az új üzemrészeket. Akik jelenleg itt szorgoskodnak, azok a Munkaérdemrenddel kitüntetett Kassai (KoSice) Kohóépítő Vállalat egyes üzemeinek dolgozói. Fran- tíéek fiech mérnök, a vállalat termelési igazgatóhelyettese és Clril Suhaj mérnök, építésfelelős kalauzol az építkezésen. — Itt még több a munka, bár a jövő június is messze van — mondta az igazgató, miközben lépcsőkön feljutottunk a polipropilén textilselymet gyártó üzemrész emeleti csarnokába. — A részleg alapterülete két hektár, de talán menjünk fel a tetőre, onnan jobban szétnézhetünk — ajánlotta, és perceken belül már egy emelettel feljebb kaptam a további tájékoztatást. — Az ott a szivattyúállomás, az a fütőtorony, az pedig a levegősűrítő központ. Ezeket már átadtuk, rövidesen szolgálni fognak. — Oda pedig bemegyünk — vette át a szót az építésvezető, egy két- emeletnyi magas épületre mutatva. Lépcsőkön le, keresztül az udvaron, vagy tízpercnyi út. így arra is jutott idő, hogy elmondják, az építkezési munkákban nincs lemaradás. Ezt az építő és szállító vállalatok jó együttműködésének lehet köszönni. Tavaly szeptemberben közös szocialista vállalást kötöttek, és azt valamennyien megtartják. Sokat segít a dolgozók szocialista munkaversenye is, amelynek keretében figyelemreméltó eredmények születtek. A legjobb kollektívák közé tartozik Jozef Filip héttagú szerelőcsoportja és Peter Zurava, valamint Juraj Pribiőka ezüstérmes szocialista munkabrigádja. Példás munkát végez és a legjobb úton halad a büszke cím elnyeréséhez Ján Fér vízvezeték-szerelő és Ján Mráz ácscsoportja is. És végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a lengyel Polservic dolgozóit, akiknek még arra is jutott az időből, hogy a szerződésben lekötött építkezési munkákon túl a városban egy hatvan férőhelyes óvoda felépítésében is segítsenek, amely tiszteletükre a Csehszlovák—lengyel barátság nevet kapta. — Innen már- mi kiszorultunk — mondta az igazgatóhelyettes a tetőről látott épület bejáratánál. A földszintet a raktárak és a termelést szolgáló technológia termei foglalják el, a korszerű és meglehetősen drága gépek az emeleti részén kaptak helyet. — A szerelést Ján Kováőik mérnök irányítja, tehát az egyik legilletékesebb, hogy megismertessen a gépek küldetésével — mutatta be az építésvezető az elénk siető egyént. — Ezek a gépek készítik majd a fóliát — mutatott az első terem két gépsorára, amelyek egyike is nehezen férne be egy tornaterembe. — Itt a szomszédban a lakkozó gépek vannak, azok pedig — mutatott a következő terembe — a színnyomó gépek, négy-, illetve hatszínű nyomásra alkalmasak. Még elmondta, hogy az ott készülő fóliát az élelmiszeripar, elsősorban a húsipar fogja használni csomagolásra, nemcsak nálunk, hanem több KGST-államban is. Ilyen fóliát mechanikus úton, tehát világszínvonalon a KGST-tagországok keretében csak ők fognak gyártani. És hogy időben kezdhetik meg a termelést, az elsősorban az építők érdeme. EGRI FERENC Épül a polipropilén textilselymet gyártó részleg Há ttérben a kész épület, amely a polipropilén fóliát gyártó gépeknek ad helyet t színnyomó gépek (A szerző felvételei)
