Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-22 / 4. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1978. JANUÁR 22. VASÁRNAP I AI / ■ BRATISLAVA XXXI. ÉVFOLYAM 22. SZÁM ÄRA 1 KORONA . A Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Plazmafizikai Kutatóintézetében üzembe helyezték a Szovjetunióban kifejlesztett Tokárnak TM—1-es berendezést, amely a magfúziós erőmüvek működésének előzetes tanulmányozására, a fúziókutatás céljaira szolgál (A CSTK felvétele) Nemzetközi együttműködésben Gazdasági és társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszának egyik lényeges sajátossága, hogy a tudományos kutatás eredményei fokozódó mértékben érvényesülnek a termelésben. Tszt bizonyítják többek között az elektronikus számítógépek, az automatizált gyártási folyamatok szabályozó és vezérlő berendezései, az üzemelő és az épülő atomerőművek, a magfizika és a lézertechnika gyakorlati érvényesítésének különböző területei, a hagyományos alapanyagokat kiválóan helyettesítő új műanyagok, valamint a mezőgazdaságban a nemesítési munka eredményei, a nagy hozamú növényfajták. Tanúi és alkotó résztvevői vagyunk annak a kornak, amikor a tudomány gyakorlati termelőerővé válik, s mint ilyen, egyre jelentősebb forrását képezi a gazdaság növekedésének és az életszínvonal emelésének. Konkrétan tapasztaljuk, hogy egyre szorosabb függőségi viszony alakul ki az életszínvonal emelése és a tudományok művelése, illetve a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyakorlati hasznosítása között. Nem véletlen tehát, hogy a tudományos kutatás hatékonyságának a kérdése napjaink egyik kulcsfontosságú problémája, melynek a központi párt- és állami szervek összpontosított figyelmet szentelnek. A tudomány termelőerővé válása azonban meglehetősen bonyolult folyamat, amelyet céltudatosan, a szükségletekkel és a lehetőségekkel összhangban kell irányítani. Különösen figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy az olyan iparilag fejlett, de aránylag kis országokban, mint például Csehszlovákia, ahol a történelmi fejlődés következtében sokoldalú termelés folyik, lehetetlen volna minden létező szakágazatban kifejleszteni a világpiaci színvonal tartásához szükséges tudományos-kutatási alapot. Ilyesmire csak a legnagyobb államközösségek lennének képesek, de sok esetben még ezek számára is előnyösebb a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek a kihasználása. A tudományos-műszaki fejlesztés szakaszán a nemzetközi együttműködés számos irányzata érvényesülhet. Ilyen például az intenzíven terjedő licenckeres- kedelem, amely társadalmi rendszerüktől függetlenül is bizonyos munkamegosztásra készteti az egyes országokat. Ebben a világméreteket öltő tudományosműszaki szakosításban nem csekély szerepet játszanak a hagyományok, az egyes termelési szakágazatokban szerzett korábbi tapasztalatok. Ilyen értelemben a csehszlovák ipar főleg az energetikai és a textilipari gépek, valamint a közúti járművek fejlesztésében ért el maradandó értékű eredményeket. A licenckereskedelem vitathatatlanul nagy jelentőségű a további gazdasági fejlődés szempontjából, ám az is természetes, hogy az azonos célokat követő és azonos feladatokat teljesítő szocialista országok között sokkal nagyobb mértékben valósulhat meg az ilyen irányú együttműködés. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ezért állandóan szem előtt tartotta a tudományos és műszaki kutatások koordinálását, melyhez a szükséges intézményes feltételeket is megteremtette. Ezt az együttműködést a hatvanas évek folyamán a KGST Tudományos-Műszaki Állandó Bizottsága szervezte, amely a Komplex Program elfogadása után a KGST Tudományos-Műszaki Együttműködési Bizottságává alakult át. A tudományosműszaki együttműködés kérdéseivel rendszeresen foglalkoznak a Végrehajtó Bizottság és az egyes szakterületeken működő állandó bizottságok ülései. A közös munka felöleli a KGST-országok további gazdasági fejlődésének valamennyi fontos területét. Kiterjed többek között a 10—15 évre szóló tudományos-műszaki prognózisok kidolgozására, az egyes fontos problémák közös megoldására, a tudományos és műszaki kutatások koordinálására, az eredmények és tapasztalatok kölcsönös cseréjére, a tudományos- műszaki tájékoztatás fejlesztésére, valamint a tudományos dolgozók képzésére. Az egyes tudományos, kutatóintézetek között megvalósított szoros együttműködés, valamint a közösen létesített laboratóriumokban folyó munka már eddig is jelentős eredményekhez vezetett, amelyek meggyőzően szemléltetik a szocialista integráció nagyszerű lehetőségeit a tudományos-műszaki fejlesztés területén. MAKRAI MIKLÓS
