Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-11 / 24. szám

Franz Schubert emlékműve ma már kerítés védi a parkot, me­lyet Franz Peter Schubert (1797— 1828) zeneszerzőről neveztek el, mert a hagyomány szerint a kastély vendégeként (1818-ban, 1824-ben) szí­vesen sétálgatott benne. Egyébként pedig a zselizi hónapok életének leg­termékenyebb korszakába tartoztak. A parkot 1966-ban felújították, két évvel későbben emlékművet állítot­tak fel benne a művésznek. A parkon át folyik a Sári-patak. Egykoron „Selyzy sar'-nak (Zselizi Sár) nevezték, mert egyike volt a négy pataknak, mely mocsarat táp­lált. Még sohasem készítettek a parkról ökológiai felmérést. így nem tudni, hogy felújítása és az a tény, hogy közvetlen a park mellé építették a kórházat, mennyire változtatta meg a korábbi ökológiai egyensúlyt, de a felmérés rögzítette a jelenlegi hely­zetet. Ivan Novak, a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia munkatársa szó­„leiéül annak, hogy ez is közügy11 KÖRNYEZETVÉDELEM - NEVELÉSSEL • POLITIKAI FELADAT AZ ÖKOLÓGIAI FEL­MÉRÉS • A JOG ÁRA: KÖTELESSÉG • Ml VAN A SCHUBERT PARKBAN? • A JÖVŐ PÁRTJÁN „Hatékonyabban kell védenünk a társadalmi érdekeket. Még kedvezőbb élet- és munkafelté­teleket kell kialakítanunk. Sok­oldalú segítséget kell nyújtani az ifjúság munka- és kulturá­lis-társadalmi aktivitása fej­lesztéséhez szükséges feltéte­lek kialakításában.“ (A XV. pártkongresszus hatá­rozatából) Már elvonult a hajnali zápor, ami­kor felébredtem. Az ablak párkányá­ról lecsöppenő vízcseppek az ütem­mérő egyenletességével kiszámolták az ébredés utolsó perceit: három, ket­tő, egy ... reggel lett. A zselizi (Zeliezovce) Schubert­park sétányán haladva igyekeztem a gimnázium épülete felé, és akarva- akaratlan is élveztem a reggel, a ter­mészet szépségét. A fák alatti sarjú- fű sötét zöldje, a bőséges napfény elkápráztatott. Arcot érintő szeretett kéz melegeként simogatott a kedves Cziria Szilvia és Molnár Hajnalka napmeleg. A híd alatt sárga habot vetett a sötéten tajtékzó patak. Su­sogott a szellő. Fák lombja zizegett. Nagyon is megértettem, hogy Gerö János elvtárs, a gimnázium igazgatója ezzel fogadott: — Szép a park? Nem tudom a szép, a jó érzetét mindig és azonnal megfelelő szavak­kal ecsetelni, tehát csak bólintottam. De nem is várt mást, mert kéretle­nül is folytatta az alig megkezdett beszélgetést. — Erről van szó. A parkról, meg általában a környezetvédelemről. És persze a feladatról, hogy neveléssel kell megvalósítani a környezetvédel­met. KÉRDÉS: HOGYAN? Előzőleg, máshol, más alkalómal, másoktól is megkérdeztem ezt, s fel­jegyeztem a válaszokat. Ivan Novak, a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia munkatársa: — A környezetvédelmi terv lénye­gében nyitott. Törekedni fogunk a tárgyi tartalom továbbfejlesztésére, a további kritériumok, mint a tervezés­hez döntő mértékben hozzájáruló esz­közök megismerésére. Pavel Weigel, a Prágai Műszaki Egyetem Építészeti Karának munka­társa: — A környezetvédelem irányításá­nak kérdéseivel 292 óra terjedelem­ben foglalkozunk a továbbképző tan­folyamokon. Ez a tanfolyam átfogó, szintetizáló jellegű. Dr. Dana Kvasnicková, a Prágai Környezetvédelmi Kutatóintézet mun­katársa: — Eddig hiányzott a környezetvé­delem és -alakítás oktatási rendsze­rének elképzelése, de már kidolgoz­tuk ezt. Csupán a tananyag állandó tökéletesítéséről, az időszerű részle­teknek az oktatásba való bevonásáról és a lektorcsoportok kiegészítéséről kell gondoskodni. A ZSELIZI FIATALOK VÁLASZA Először Nyustyin Ferencné, a SZISZ iskolai szervezetének irányítá­sáért felelős pedagógus fogalmazta meg a választ: — Társadalmi érdek a környezet^ védelem, és ezt nem lehet csak sza­vakban megvalósítani. Tettekre van szükség. Nem is egyfélére. Környezet- védelem a városszépítési akcióban való részvétel, az ifjúsági mozgalom­ban olyan jellegű propaganda érvé­nyesítése, mely szorgalmazza ezt, és megfelelő politikai feladatok kitűzé­se. Fontos az ellenőrizhető, mérhető feladatok teljesítése az iskolán kívü­li munkában. Azután Cziria Szilvia, a IV/A osz­tály tanulója válaszolt: — Politikai feladatnak tekintem a környezetvédelem megvalósítását. Ezért neveztem be az ifjú természet- tudósok országos versenyébe. Az volt a feladat, hogy dolgozatot ír­junk ezzel a címmel: Környezetvéde­lem diáktársaim véleménye alapján. A hét szakaszból álló tanulmány lé­nyegében ökológiai felmérés volt. Fő­leg a Schubert-parkra vonatkoztatva. Persze szerényen elhallgatta, hogy közel százoldalas tanulmánya alapján ő volt az országos verseny első helye­zettje, tanulmányát megjelentetik. Iskolatársa, Molnár Hajnalka, a III. osztály tanulóia még szerényeb­ben csak ennyit mondott: — Részfeladatot teljesítettem, vagy­is „leltároztam“ a parkban. Kimon­dottan csak a park faunájával fog­lalkoztam. A versenyben hetedik helyezést ért el. Viszont aligha van rajta kívül másnak is olyan herbáriuma, mely hű képet ad a park növényvilágáról, pedig ott növényritkaságok, más földrészekről idetelepített fák is ta­lálhatók. HELYZETKÉP Velük, és azokkal a fiatalokai, akiknek tevékenységét Fasanga Já­nosáé biológiatanár irányítja, meg­próbáljuk felvázolni, hogy milyen is a jelenlegi helyzetkép a parkban. Nem tudni pontosan, hogy mikor létesítették. Az 1789. évi összeírásban többek között ezt olvashatjuk: „... a rezidencia épülete már nagyobbrészt áll. Egy tervezett kert tartozik hozzá, amely még nincs bekerítve.“ Persze használatával élve: A környezetvéde­lem tervezéséhez döntő mértékben hozzájáruló tények tehát már isme­retesek. És figyelmeztető, amit Cziria Szil­via mond a patakról: — Két helyen vezetnek bele szenny­vizet. A Nessler-féle módszerrel vég­zett méréseim bizonyítják, hogy a patak vizében jelentős az ammónia­mennyiség. OKOS ÉRVEK Érdemes-azonban a többiek vélemé­nyét, megállapításait is följegyezni. — Miénk a park. Jogunk van hoz­zá. A jog ára a kötelesség. Tehát törődni kell azzal, hogy milyen lesz holnap, meg holnapután. — Tudjuk jól, hogy Kijevben, Uk­rajna fővárosában Í9 négyzetméter park jut egy lakosra. Érdemes tehát kiszámítani, hogy nálunk, a most vá­rosodó településen mennyi jut egy lakosra. És holnap, az e»redévforduló után mennyi jut majd? — Bizony, Marx és Engels is fog­lalkoztak környezetvédelmi problé­mákkal. Marx idejében figyelmezte­tett a szabadság és a természet szükségszerű viszonyára, mondván, hogy ésszerűen kell szabályozni, kö­zösségi ellenőrzés alá kell helyezni a folyamatokat. — Az emberért, az emberrel , szem­ben. Nem ellentmondás ez? Nem. Nincsen ingyen se szocializmus, se szocialista ember. Küzdelem az ára. Sokszor önmagunkkal is meg kell küzdeni. Legfőbb probléma, amikor régi szokásokat kell megváltoztatni, de el kell kezdeni. Igen, a parkban is. Az emberért, az emberrel szem­ben. — A környezetvédelem a szocialis­ta humanizmus megnyilvánulása. Az elv alkalmazása pedig csak rajtunk múlik. — Aki a jövő pártján áll, cselekedjen! Okosan, mert a holnap nem a szólamokat, hanem a tetteket fogja számonkérni. — Mi vállaljuk a feladatokat. MIÉRT? Ellenőrző kérdés gyanánt vetem fel: — Mi késztetett a tanulmány meg­írására, a felmérés elvégzésére? Cziria Szilvia nyugodt, talán már többször is átgondolt, megfontolt vá­lasza: — A környezetvédelem fontossága. Jeléül annak, hogy ez is közügy, munkához láttam, tanáraim, társaim segítettek, engem meg lelkesített az ügy szolgálata. Molnár Hajnalka ugyanezt máskép­pen mondja: — Miért is? A Szocialista Ifjúsági Szövetség tagja vagyok, feladatot kaptam, és azt teljesítettem. A kör­nyezetvédelem különben fontos köz­ügy­* A parkon át tértem vissza a beszél­getés után. Megálltam a sétány egyik fordulójánál. Felnéztem a lombok fe­lé, ahonnan a hajnali zápor vízcsepp- jei peregtek alá. Odatartottam a te­nyerem, és egy csepp kékes pontocs­kaként hullt rá. Azt mondják, hogy értő szemmel a cseppben is meg le­het látni a tengert. Néztem, néztem, amíg fel nem száradt, el nem tűnt, de mit se bántam, hiszen megértet­tem néma üzenetét. Vidáman fütyörészve mentem to­vább. HAJDO ANDRÁS A Schubert-parkban A szerző (1) és Benyák József (2) felvételei A 1978. VI. 11. N X 3 D

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents