Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 3. szám

1971. I. 15. BÉLYEGEINK - A BÉKE ÉS A HALADÁS HÍRNÖKEI bírják, a szülők tartják el őket. Ezt bizonyítják a legutóbbi felmérések eredményei Is. Csehszlovákiában a házasságkötés után három éven belül megszületik az elsőszülöttek 90 szá­zaléka. Az anyák átlagos kora sok­kal alacsonyabb, mint valamikor, és a gyermekek megszületése közti idő is lerövidül. Így természetes, hogy a gyerekek előbb nőnek fel, elhagyják a családi fészket, és így egyre több házaspár hirtelen magára marad. Ez teljesen új stresszhelyzeteket és konfliktusokat idéz elő. A gyerekek — a családokat összetartó erő — el­távoznak. A házastársak előtt új kér­dés áll: hogyan tovább? Ebben az időszakban az embereknek érett ko­rukban új lehetőségük nyílik, hogy céltudatosan kibővítsék, hasznosan kihasználják szabad idejüket. Az asszonyok, akik még nem is olyan régen egy percet sem tudtak magukra szánni a háztartási teendők miatt, most többet megengedhetnek maguknak (ha nem vállalják önként úgy, ahogy az ma nagyon gyakori, az unokák nevelését). A családokban a szabad idő még hosszú ideig ko­moly problémát jelent, mivel nagyon sok háztartási, konyhai munka még ma is manuális, lélekölően ismétlődő, egyhangú. Ezért a fiatal nagymamák önzetlenül fiatal asszonylányuk segít­ségére sietnek, hogy megkönnyítsék háztartási kötelességeiket. A szabad idő és a családi élet régi, ma is ér­vényesülő menete még sokáig ellen­tétben áll majd. Természetesen a háztartásokban bizonyosfajta munkák továbbra is manuálisak maradnak, de ezek számát állandóan csökkente- nünk kell. Nem szabad eltűrnünk, hogy a nők és a férfiak akarva-aka- ratlanul a háztartás rabjai legyenek. Ellenkezőleg. El kell érnünk, hogy saját akaratunkból és saját örömünk­re örömmel végezzük ezeket a teen­dőket. Ez ma még irreális, utópiszti­kus álom, de ez az idő elérkezik. A holnapot azonban már ma készítjük elő. Érzékeny kapcsolatok A családi kapcsolatok az emberek közötti kapcsolatok legérzékenyebb fajtáját jelentik. A szocialista társa­dalomnak érdeke, hogy a családok milliói boldogok legyenek, jólétben éljenek, a gyermekek gondtalanul nő­jenek fel. Hogy a gyermekek kiságya mindig tiszta és puha, gyermekkoruk pedig boldog legyen. Társadalmunk szabad, elégedett embereket akar ne­lalátogatást valószínűleg az alapiskola 4—6. osztályában befejezik, az utolsó tanévben külön osztályokban kellene összpontosítani. Ezekben az osztályok­ban a tanítók különleges figyelmet szentelnének nekik is a nemzeti bizott­ságokkal, valamint a nagyobb gazdasá­gi és szövetkezeti szervezetekkel együttműködésben céltudatosan felké­szítenék őket arra, hogy egy-egy ilyen szervezetben beilleszkedhessenek a munkafolyamatba, s amennyiben ez le­hetséges, elszállásolják őket interná­tusbán vagy munkásotthonban. Az ilyen tanulók felkészítésével párhuza­mosan intenzíven kell foglal|^)zni a szülőkkel is. A többi között meg kell őket győzni arról, hogy előnyös dolog, ha fiúk Vagy lányuk egy nagy ipari vagy építőipari üzemben fog dolgozni, ahol esetleg elszállásolással is számol­hat. Az ilyen meggyőző munka a társa­dalmi szervezetekre, elsősorban a nő­szövetségre hárul. Főleg a fiatalkorú cigányok életsorá­nak alakulását kell figyelemmel követ­nünk, hiszen csak kis hányaduk dolgo­zik. Egyelőre az a helyzet, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség csak a már dolgozó 15—18 éves cigányokkal foglalkozik. Ez a munka könnyebbik vége. A jövőben viszont az szükséges, hogy a SZISZ helyi és járási szervei figyelmének homlokterében éppen a nem dolgozó fiatalkorú cigányok állja­nak. Ezeket kell soraiba megnyernie s megfelelő társadalmi-kulturális vagy sporttevékenységgel kiváltania érdek­lődésüket. Ennek célja, ezeket a fia­talokat ráébreszteni arra, hogy a sza­bad idő másképp és sokkal haszno­sabban eltölthető, mint mondjuk az igen gyakran unatkozással vagy a lá­nyok előtti hősködéssel motivált társa­dalomellenes tevékenységgel. Beilleszkedés a munkába és a községek vérkeringésébe Amennyiben a SZISZ-nek ezt sike­rül elérnie, akkor könnyebb az ilyen vélni. Ezt a szerepet egyelőre a leg- hiánytalanabbul a család tölti be. A férfi és a nő szilárd érzelmi kapcso­lataira épülő család. A kis embereket csakis olyan család nevelheti jól fel, amelyben harmónia uralkodik, amely­ben összhang van a szülők és a gyer­mekek között. És külön ki kell emel­nem, ki kell hangsúlyoznom egy szót: anya. A gyermekeket ugyan nemcsak a szülők, hanem az állam, az iskola, a társadalmi szervezetek is nevelik, de az anyák szerepe minden intéz­mény fölött áll. Nem, nem azt akar­juk ezzel mondani, hogy a nők el­választhatatlanok a gyerekektől, hogy egyedül kell velük bajlódniuk, az apa szemlélődése közepette. A nőt, az anyát azonban a természet egy kü­lönleges mély érzéssel ajándékozta meg. Az anya olyan biopszichológiai adottságokkal rendelkezik, hogy a gyermek lelkében (és ezáltal az egész családban) békességet, ki­egyensúlyozottságot tud teremteni. Nem is tudatosítja, de ő tartja erő­sebben a család kormányát, (ugyanakkor) megértő elnézésével előbb tud szemet hunyni a gyermeki csínytevések fölött, ő hajlik a gyer­mek ágya fölé, hogy meleg tenyeré­vel megsimogatva jő éjszakát kíván­jon kicsinyének. Az anya egyszerűen anya. Én anyámat már régen elvesztet­tem, de még mindig hiányzik, habár sokszor nagyon rövidre fogott ben­nünket. (Erre mindig rá is szolgál­tunk.) Apánknak nem sok ideje ma­radt ránk, így őneki kellett szigorú­nak lennie. Természetesen, amikor a nők, az anyák küldetéséről beszélek, egyáltalán nem gondolom, hogy tel­jes mértékben visszatérjenek a csa­ládhoz, hogy „felszabadítsuk“ a nő­ket a háztartás számára. Az önálló­an cselekvő, alkotóan gondolkodó nők ezt aljas támadásnak, meghátrá­lásnak minősítenék. Ez megrázná az egyenjogúság, a nőknek a férfi ura­lom alóli felszabadulásának alapjait. Nálunk az egyenjogúság nagy előre­haladást tett a gazdaságban és az emberek gondolkodásában is, és az egyedüli utat jelenti a szocialista család fejlődésében. Az egyenjogú nő azonban továbbra is a férfi vonzó, gyönyörű, törékeny partnere, gyön­géd anya marad. Ez a legnemesebb küldetése. A család egy meleget árasz­tó kandallóhoz hasonlítható, amely­nek lobogó tüze fölött a nők őrköd­nek. fiatal cigányokat megnyerni annak is, hogy beilleszkedjenek a munkafolya­matba. Márpedig ez a cigányfiatalok életének kulturáltabbá tétele viszony­latában a SZISZ legjelentősebb célja. Mégha nem is sikerül ezt a célt telje­sen elérni, nyilván jelentős mértékben csökkenthető a fiatalkorú cigányok társadalomellenes tevékenysége. Még egy dologra szeretnénk rámu­tatni. Annak következtében, hogy szá­mos helyi nemzeti bizottság a cigány­telepről elköltözni kívánó cigányok­nak családi ház építését csak a régi telep közelében engedélyezik, gyakor­latilag hozzájárul új cigánytelepek lét­rejöttéhez. Ezekben az élet tulajdon­képpen nem sokban különbözik a régi telepek életétől. Más szóval, megma­radnak a cigányokat jellemző társada­lomellenes tevékenység feltételei is. A helyi nemzeti bizottságoknak ezt tu­datosítaniuk kell, és az SZSZK kor­mányának 42/76 sz. határozata értel­mében, a községek belterületén is en­gedélyezniük kell építkezési telek juttatását, hogy a cigányok integrálód­janak és megszűnjenek vagy korlátok közé szoruljanak a bűncselekmények és a kihágások elkövetésének feltéte­lei. Fontos körülmény, hogy a járási nemzeti bizottságok a jövőben nagyobb és rendszeresebb figyelmet szentel­nek a bűnözés alakulásának a cigá­nyok körében. Ennek keretében éven­te felmérik a helyzetet és a szükség­nek megfelelően további intézkedése­ket foganatosítanak, elsősorban meg­előző jelleggel. 1MRICH FARKAS, a cigány lakosság kérdéseivel foglalkozó Szlovákiai kormány­bizottság titkára Az emberi agy tevékenységét meg­haladó számítógépek, az automatikus mechanizmusok és az űrhajózás korá­ban nem is lenne megalapozatlan a kérdés, hogy a postabélyeg ismert formája, illetve a postai küldemé­nyeknek bélyegekkel való bérmente­sítése nem elavult módja-e a levél- forgalom lebonyolításának? Hiszen a bélyeget helyettesítő gépi értéknyo­móval — amint ezt például egyes központi hivatalok tömeges levelezé­sük esetében teszik — egyszerűbbé válna a levéfkezelés. A néhány négyzetcentiméteres, enyvezett hátlapú értékcikket, a pos- tabélyeget nem fenyegeti semmi ve­szély. Ugyanis világszerte egyre job­ban tudatosítják: a bélyegnek népsze­rűsítő, ismertető, reprezentáló szere­pe is van. A bélyegek korunkban hordozói, terjesztői az általános em­beri művelődésnek, tartalmukkal a haza jelenének, múltjának, legjobb értékeinek megismerését szolgálják, vagyis a legjobb értelemben vett ha­zaszeretetre nevelnek. Csehszlovákiá­ban — hasonlóképpen, mint a többi szocialista országban — a béke és a társadalmi haladás ügyének szolgá­lói. Ha végigtekintünk a felszabadulás utáni évek csehszlovák bélyegkataló- gusaiin, s megvizsgáljuk a kiadott bé­lyegek tartalmát, meggyőződhetünk róla, hogy a béke, a népek közti bé­kés együttműködés eszméjének hir­detése bélyegkiadásunk egyik sarka­latos alapelve. A béke gondolatát nemcsak a békekongresszusok alkal­mából kiadott bélyegeink fejezik ki. Népünknek a béke melletti elkötele­zettségét a szocialista építőmunka eredményeit hirdető bélyegek is do­kumentálják, de a háború szörnyűsé­geire emlékeztető bélyegek is. Bélye­geinken a hazai témák mellett így kaphatott helyet Picasso híres béke- galambja, vagy a spanyol nép gigá­szi harcának emléket állító Picasso- kép, a Guernloa. Nem kétséges, hogy művészeti al­kotásokat ábrázoló bélyegeink a nem­zetek közti közlekedést, kölcsönös megbecsülést szolgálják. A prágai Nemzeti Galéria, vagy a Szlovák Nem­zeti Galéria nem egy értékes festmé­nyét láthatták százezrek vagy milliók idehaza vagy külföldön — postabé- lyegekem. Hazánkban a bélyegterve­zés a képzőművészet egyik válfajává fejlődött, a bélyegek társadalmi meg­rendelésre készült, neves grafikusmű­vészeink kézjegyét viselő műalkotá­sok. Bélyegtervezőink közt sorolhat­juk Max Svabinskyt, Karel Svolinskyt, Aljons Muchát, Cyril Boudát, Vincent Hlozníkot. Ismert bélyegtervező Ivan Schurmann, Jifí Svengsbír, Jaroslav Lukavsky, Frantisek Gruss, Anna Pod- zemná és mások. A külföldi bélyeg- szakértők éppen azt értékelik bélye­geinkben, hogy azok, ahány bélyeg, annyi művészi megközelítés, azaz mind más, nem uniformizált alkotá­sok. Bélyegeink nemegyszer részesül­tek „A világ legszebb bélyege“, vagy az „Európa legszebb bélyege“ elis­merésben. A .világ legszebb bélyegei közé tartozik pl. Karel SvolinskY nemzeti művész bélyege a cseh és szlovák népművészetet bemutató soro­zatból. Számos nagy nemzetközi bé­lyegkiállítás katalógusában a cseh­szlovák bélyeget iskolapéldaként emlegetik. Bélyegeink hírneve elképzelhetetlen a bélyeggyűjtők tevékenysége nélkül. Nálunk a Csehszlovák Bélyeggyűjtők Szövetsége, s azon belül a cseh és szlovák nemzeti fii at el ista szervezet tömöríti soraiban a szép bélyegek kedvelőit. A szervezet a Nemzeti Front tagja, s tevékenységével szer­vesen beleilleszkedik politikai és tár­sadalmi célkitűzéseinkbe, mind a fel­nőttek, mind az ifjúság eszmei-poli­tikai tudatának egészséges fejlődését elősegítő folyamatba. A bélyeggyűjtés- mek fontos a szerepe pl. a tanulóif­júság szabad idejének kitöltésében, vagy a SZISZ Pionírszervezetében a szakköri munka skálájának bővítésé­ben. 1978 szeptemberében Prága immár harmadszor lesz bélyeg-világkiállítás színhelye. — A bélyeg és a filatélia az ismeretszerzés és a béke világa — jelszó jegyében megvalósuló világki­állításon ország-világ előtt számot adhatunk bélyegkiadásunk eredmé­nyeiről, gyűjtőink munkájáról, doku­mentálhatjuk népeink haladó és for­radalmi hagyományait és a szocia­lista építőmunka eredményeit. A kiál­lítás fölött Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági el­nök vállalt védnökséget. 1978 fontos csehszlovák filatelista évfordulót hoz: 1978. december 18-án •lesz hatvan éve, hogy megjelent az első csehszlovák bélyeg. Ez a nap a csehszlovák bélyegnap, amikor a szövetségi távközlési miniszter ki­osztja az év legszebb bélyegéért járó díjakat. Vlastimil Chalupa távközlési miniszter 1977 december második fe­lében Karel Svolinsktj professzornak, a helsinki Záróokmányt aláíró orszá­gok belgrádi találkozója alkalmából kiadott három értékből álló bélyeg­sor hatvanfilléres „A béke Európá­jáért“ feliratú címletet jutalmazta az első díjjal. A második díjat Jozej Bá­lái festőművész, az UNESCO 1977. évi zenei világlfete alkalmából kiadott hatvanfilléres bélyeg tervezője, a har­madik díjat pedig Jirí Mikula grafi­kusművész a Szovjetunió megalaku­lásának 55. évfordulója alkalmából kiadott harmincfilléres bélyeg alko­tója nyerte el. Bélyegeink sok millió példányban hirdetik a világban hazánk kultúráját, tudományunk és művészetünk ered­ményeit, népünk alkotómunkáját. Hir­detik, hogy népünk a békéért, a tár­sadalmi haladásért küzdők élvonalába tartozik. JÄN podhradsky SOMOGYI MÁTYÁS ^£SKOSLOV£NSKP Aeskoslovensko ------1.60 . /fMKOSLOVENSKO ^ "-240 Karel SvolinskY bélyegsora, amelynek hatvanfilléres címle­te kapta meg tavaly nálunk az év legszebb bélyegéért járó dí­jat 1977-ben a harmadik legszebb bélyegünknek minősítették Jirí Mikulának ezt az alkotását

Next

/
Thumbnails
Contents