Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 3. szám
1971. I. 15. BÉLYEGEINK - A BÉKE ÉS A HALADÁS HÍRNÖKEI bírják, a szülők tartják el őket. Ezt bizonyítják a legutóbbi felmérések eredményei Is. Csehszlovákiában a házasságkötés után három éven belül megszületik az elsőszülöttek 90 százaléka. Az anyák átlagos kora sokkal alacsonyabb, mint valamikor, és a gyermekek megszületése közti idő is lerövidül. Így természetes, hogy a gyerekek előbb nőnek fel, elhagyják a családi fészket, és így egyre több házaspár hirtelen magára marad. Ez teljesen új stresszhelyzeteket és konfliktusokat idéz elő. A gyerekek — a családokat összetartó erő — eltávoznak. A házastársak előtt új kérdés áll: hogyan tovább? Ebben az időszakban az embereknek érett korukban új lehetőségük nyílik, hogy céltudatosan kibővítsék, hasznosan kihasználják szabad idejüket. Az asszonyok, akik még nem is olyan régen egy percet sem tudtak magukra szánni a háztartási teendők miatt, most többet megengedhetnek maguknak (ha nem vállalják önként úgy, ahogy az ma nagyon gyakori, az unokák nevelését). A családokban a szabad idő még hosszú ideig komoly problémát jelent, mivel nagyon sok háztartási, konyhai munka még ma is manuális, lélekölően ismétlődő, egyhangú. Ezért a fiatal nagymamák önzetlenül fiatal asszonylányuk segítségére sietnek, hogy megkönnyítsék háztartási kötelességeiket. A szabad idő és a családi élet régi, ma is érvényesülő menete még sokáig ellentétben áll majd. Természetesen a háztartásokban bizonyosfajta munkák továbbra is manuálisak maradnak, de ezek számát állandóan csökkente- nünk kell. Nem szabad eltűrnünk, hogy a nők és a férfiak akarva-aka- ratlanul a háztartás rabjai legyenek. Ellenkezőleg. El kell érnünk, hogy saját akaratunkból és saját örömünkre örömmel végezzük ezeket a teendőket. Ez ma még irreális, utópisztikus álom, de ez az idő elérkezik. A holnapot azonban már ma készítjük elő. Érzékeny kapcsolatok A családi kapcsolatok az emberek közötti kapcsolatok legérzékenyebb fajtáját jelentik. A szocialista társadalomnak érdeke, hogy a családok milliói boldogok legyenek, jólétben éljenek, a gyermekek gondtalanul nőjenek fel. Hogy a gyermekek kiságya mindig tiszta és puha, gyermekkoruk pedig boldog legyen. Társadalmunk szabad, elégedett embereket akar nelalátogatást valószínűleg az alapiskola 4—6. osztályában befejezik, az utolsó tanévben külön osztályokban kellene összpontosítani. Ezekben az osztályokban a tanítók különleges figyelmet szentelnének nekik is a nemzeti bizottságokkal, valamint a nagyobb gazdasági és szövetkezeti szervezetekkel együttműködésben céltudatosan felkészítenék őket arra, hogy egy-egy ilyen szervezetben beilleszkedhessenek a munkafolyamatba, s amennyiben ez lehetséges, elszállásolják őket internátusbán vagy munkásotthonban. Az ilyen tanulók felkészítésével párhuzamosan intenzíven kell foglal|^)zni a szülőkkel is. A többi között meg kell őket győzni arról, hogy előnyös dolog, ha fiúk Vagy lányuk egy nagy ipari vagy építőipari üzemben fog dolgozni, ahol esetleg elszállásolással is számolhat. Az ilyen meggyőző munka a társadalmi szervezetekre, elsősorban a nőszövetségre hárul. Főleg a fiatalkorú cigányok életsorának alakulását kell figyelemmel követnünk, hiszen csak kis hányaduk dolgozik. Egyelőre az a helyzet, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség csak a már dolgozó 15—18 éves cigányokkal foglalkozik. Ez a munka könnyebbik vége. A jövőben viszont az szükséges, hogy a SZISZ helyi és járási szervei figyelmének homlokterében éppen a nem dolgozó fiatalkorú cigányok álljanak. Ezeket kell soraiba megnyernie s megfelelő társadalmi-kulturális vagy sporttevékenységgel kiváltania érdeklődésüket. Ennek célja, ezeket a fiatalokat ráébreszteni arra, hogy a szabad idő másképp és sokkal hasznosabban eltölthető, mint mondjuk az igen gyakran unatkozással vagy a lányok előtti hősködéssel motivált társadalomellenes tevékenységgel. Beilleszkedés a munkába és a községek vérkeringésébe Amennyiben a SZISZ-nek ezt sikerül elérnie, akkor könnyebb az ilyen vélni. Ezt a szerepet egyelőre a leg- hiánytalanabbul a család tölti be. A férfi és a nő szilárd érzelmi kapcsolataira épülő család. A kis embereket csakis olyan család nevelheti jól fel, amelyben harmónia uralkodik, amelyben összhang van a szülők és a gyermekek között. És külön ki kell emelnem, ki kell hangsúlyoznom egy szót: anya. A gyermekeket ugyan nemcsak a szülők, hanem az állam, az iskola, a társadalmi szervezetek is nevelik, de az anyák szerepe minden intézmény fölött áll. Nem, nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy a nők elválaszthatatlanok a gyerekektől, hogy egyedül kell velük bajlódniuk, az apa szemlélődése közepette. A nőt, az anyát azonban a természet egy különleges mély érzéssel ajándékozta meg. Az anya olyan biopszichológiai adottságokkal rendelkezik, hogy a gyermek lelkében (és ezáltal az egész családban) békességet, kiegyensúlyozottságot tud teremteni. Nem is tudatosítja, de ő tartja erősebben a család kormányát, (ugyanakkor) megértő elnézésével előbb tud szemet hunyni a gyermeki csínytevések fölött, ő hajlik a gyermek ágya fölé, hogy meleg tenyerével megsimogatva jő éjszakát kívánjon kicsinyének. Az anya egyszerűen anya. Én anyámat már régen elvesztettem, de még mindig hiányzik, habár sokszor nagyon rövidre fogott bennünket. (Erre mindig rá is szolgáltunk.) Apánknak nem sok ideje maradt ránk, így őneki kellett szigorúnak lennie. Természetesen, amikor a nők, az anyák küldetéséről beszélek, egyáltalán nem gondolom, hogy teljes mértékben visszatérjenek a családhoz, hogy „felszabadítsuk“ a nőket a háztartás számára. Az önállóan cselekvő, alkotóan gondolkodó nők ezt aljas támadásnak, meghátrálásnak minősítenék. Ez megrázná az egyenjogúság, a nőknek a férfi uralom alóli felszabadulásának alapjait. Nálunk az egyenjogúság nagy előrehaladást tett a gazdaságban és az emberek gondolkodásában is, és az egyedüli utat jelenti a szocialista család fejlődésében. Az egyenjogú nő azonban továbbra is a férfi vonzó, gyönyörű, törékeny partnere, gyöngéd anya marad. Ez a legnemesebb küldetése. A család egy meleget árasztó kandallóhoz hasonlítható, amelynek lobogó tüze fölött a nők őrködnek. fiatal cigányokat megnyerni annak is, hogy beilleszkedjenek a munkafolyamatba. Márpedig ez a cigányfiatalok életének kulturáltabbá tétele viszonylatában a SZISZ legjelentősebb célja. Mégha nem is sikerül ezt a célt teljesen elérni, nyilván jelentős mértékben csökkenthető a fiatalkorú cigányok társadalomellenes tevékenysége. Még egy dologra szeretnénk rámutatni. Annak következtében, hogy számos helyi nemzeti bizottság a cigánytelepről elköltözni kívánó cigányoknak családi ház építését csak a régi telep közelében engedélyezik, gyakorlatilag hozzájárul új cigánytelepek létrejöttéhez. Ezekben az élet tulajdonképpen nem sokban különbözik a régi telepek életétől. Más szóval, megmaradnak a cigányokat jellemző társadalomellenes tevékenység feltételei is. A helyi nemzeti bizottságoknak ezt tudatosítaniuk kell, és az SZSZK kormányának 42/76 sz. határozata értelmében, a községek belterületén is engedélyezniük kell építkezési telek juttatását, hogy a cigányok integrálódjanak és megszűnjenek vagy korlátok közé szoruljanak a bűncselekmények és a kihágások elkövetésének feltételei. Fontos körülmény, hogy a járási nemzeti bizottságok a jövőben nagyobb és rendszeresebb figyelmet szentelnek a bűnözés alakulásának a cigányok körében. Ennek keretében évente felmérik a helyzetet és a szükségnek megfelelően további intézkedéseket foganatosítanak, elsősorban megelőző jelleggel. 1MRICH FARKAS, a cigány lakosság kérdéseivel foglalkozó Szlovákiai kormánybizottság titkára Az emberi agy tevékenységét meghaladó számítógépek, az automatikus mechanizmusok és az űrhajózás korában nem is lenne megalapozatlan a kérdés, hogy a postabélyeg ismert formája, illetve a postai küldeményeknek bélyegekkel való bérmentesítése nem elavult módja-e a levél- forgalom lebonyolításának? Hiszen a bélyeget helyettesítő gépi értéknyomóval — amint ezt például egyes központi hivatalok tömeges levelezésük esetében teszik — egyszerűbbé válna a levéfkezelés. A néhány négyzetcentiméteres, enyvezett hátlapú értékcikket, a pos- tabélyeget nem fenyegeti semmi veszély. Ugyanis világszerte egyre jobban tudatosítják: a bélyegnek népszerűsítő, ismertető, reprezentáló szerepe is van. A bélyegek korunkban hordozói, terjesztői az általános emberi művelődésnek, tartalmukkal a haza jelenének, múltjának, legjobb értékeinek megismerését szolgálják, vagyis a legjobb értelemben vett hazaszeretetre nevelnek. Csehszlovákiában — hasonlóképpen, mint a többi szocialista országban — a béke és a társadalmi haladás ügyének szolgálói. Ha végigtekintünk a felszabadulás utáni évek csehszlovák bélyegkataló- gusaiin, s megvizsgáljuk a kiadott bélyegek tartalmát, meggyőződhetünk róla, hogy a béke, a népek közti békés együttműködés eszméjének hirdetése bélyegkiadásunk egyik sarkalatos alapelve. A béke gondolatát nemcsak a békekongresszusok alkalmából kiadott bélyegeink fejezik ki. Népünknek a béke melletti elkötelezettségét a szocialista építőmunka eredményeit hirdető bélyegek is dokumentálják, de a háború szörnyűségeire emlékeztető bélyegek is. Bélyegeinken a hazai témák mellett így kaphatott helyet Picasso híres béke- galambja, vagy a spanyol nép gigászi harcának emléket állító Picasso- kép, a Guernloa. Nem kétséges, hogy művészeti alkotásokat ábrázoló bélyegeink a nemzetek közti közlekedést, kölcsönös megbecsülést szolgálják. A prágai Nemzeti Galéria, vagy a Szlovák Nemzeti Galéria nem egy értékes festményét láthatták százezrek vagy milliók idehaza vagy külföldön — postabé- lyegekem. Hazánkban a bélyegtervezés a képzőművészet egyik válfajává fejlődött, a bélyegek társadalmi megrendelésre készült, neves grafikusművészeink kézjegyét viselő műalkotások. Bélyegtervezőink közt sorolhatjuk Max Svabinskyt, Karel Svolinskyt, Aljons Muchát, Cyril Boudát, Vincent Hlozníkot. Ismert bélyegtervező Ivan Schurmann, Jifí Svengsbír, Jaroslav Lukavsky, Frantisek Gruss, Anna Pod- zemná és mások. A külföldi bélyeg- szakértők éppen azt értékelik bélyegeinkben, hogy azok, ahány bélyeg, annyi művészi megközelítés, azaz mind más, nem uniformizált alkotások. Bélyegeink nemegyszer részesültek „A világ legszebb bélyege“, vagy az „Európa legszebb bélyege“ elismerésben. A .világ legszebb bélyegei közé tartozik pl. Karel SvolinskY nemzeti művész bélyege a cseh és szlovák népművészetet bemutató sorozatból. Számos nagy nemzetközi bélyegkiállítás katalógusában a csehszlovák bélyeget iskolapéldaként emlegetik. Bélyegeink hírneve elképzelhetetlen a bélyeggyűjtők tevékenysége nélkül. Nálunk a Csehszlovák Bélyeggyűjtők Szövetsége, s azon belül a cseh és szlovák nemzeti fii at el ista szervezet tömöríti soraiban a szép bélyegek kedvelőit. A szervezet a Nemzeti Front tagja, s tevékenységével szervesen beleilleszkedik politikai és társadalmi célkitűzéseinkbe, mind a felnőttek, mind az ifjúság eszmei-politikai tudatának egészséges fejlődését elősegítő folyamatba. A bélyeggyűjtés- mek fontos a szerepe pl. a tanulóifjúság szabad idejének kitöltésében, vagy a SZISZ Pionírszervezetében a szakköri munka skálájának bővítésében. 1978 szeptemberében Prága immár harmadszor lesz bélyeg-világkiállítás színhelye. — A bélyeg és a filatélia az ismeretszerzés és a béke világa — jelszó jegyében megvalósuló világkiállításon ország-világ előtt számot adhatunk bélyegkiadásunk eredményeiről, gyűjtőink munkájáról, dokumentálhatjuk népeink haladó és forradalmi hagyományait és a szocialista építőmunka eredményeit. A kiállítás fölött Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök vállalt védnökséget. 1978 fontos csehszlovák filatelista évfordulót hoz: 1978. december 18-án •lesz hatvan éve, hogy megjelent az első csehszlovák bélyeg. Ez a nap a csehszlovák bélyegnap, amikor a szövetségi távközlési miniszter kiosztja az év legszebb bélyegéért járó díjakat. Vlastimil Chalupa távközlési miniszter 1977 december második felében Karel Svolinsktj professzornak, a helsinki Záróokmányt aláíró országok belgrádi találkozója alkalmából kiadott három értékből álló bélyegsor hatvanfilléres „A béke Európájáért“ feliratú címletet jutalmazta az első díjjal. A második díjat Jozej Bálái festőművész, az UNESCO 1977. évi zenei világlfete alkalmából kiadott hatvanfilléres bélyeg tervezője, a harmadik díjat pedig Jirí Mikula grafikusművész a Szovjetunió megalakulásának 55. évfordulója alkalmából kiadott harmincfilléres bélyeg alkotója nyerte el. Bélyegeink sok millió példányban hirdetik a világban hazánk kultúráját, tudományunk és művészetünk eredményeit, népünk alkotómunkáját. Hirdetik, hogy népünk a békéért, a társadalmi haladásért küzdők élvonalába tartozik. JÄN podhradsky SOMOGYI MÁTYÁS ^£SKOSLOV£NSKP Aeskoslovensko ------1.60 . /fMKOSLOVENSKO ^ "-240 Karel SvolinskY bélyegsora, amelynek hatvanfilléres címlete kapta meg tavaly nálunk az év legszebb bélyegéért járó díjat 1977-ben a harmadik legszebb bélyegünknek minősítették Jirí Mikulának ezt az alkotását
