Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-04 / 23. szám
ozsrn ké pp nőnének föl, mint mi, vagy az én nyolc gyerekem. Ne csak úgy, mint erdőben a fa. Tanítom őket én is, hogy köszönjenek az utcán, ha valakivel találkoznak, ne civakodjanak, tanuljanak az iskolában. Én csak ír- ni-olvasni tudok, de ők tanuljanak többet. Margit néni alig fejezi be a mon- dókáját, amikor megjön a porta másik gazdasszonya, a menye Kovács Malvina. A fiatalasszony a helyi szövetkezetben, a kertészetben dolgozik. Reggel megfőzött, most jönnek a gyerekek az iskolából ebédre, kiosztja az ebédet, és mefey vissza a szövetkezetbe. Azt mondja, jól érzi magát a munkában, kijön az asszonyokkal, szeret köztük dolgozni. Közben megjön a nagyobb lány is, Milota, aki az idén marad ki az iskolából, s szintén a szövetkezetben szeretne dolgozni. A csinos lány szépen, tisztán öltözött, akárcsak az anyja, vagy Margit néni. Rend van a portán is, a szobájukban is. Befut a többi gyerek. Köszönnek illedelmesen. Jó étvágyat kívánva elbúcsúzom. ZOLCZERJANOS Itt él a két család (A szerző felvételei) A Vág völgye egyik legismertebb és legősibb városa Trenfiín. Nevét manapság mégsem történelmi nevezetességei, hanem üzemei kapcsán emlegetik legtöbbet. Ezek közé tartozik a város talán legöregebb üzeme, a hetvenéves múltra visszatekintő Merina szövőgyár is. A Merina elődjét annak idején Tibergien francia gyáros alapította. Oj nevét 1948-ban. az államosítás után kapta. Az új névvel új fejezet is kezdődött a gyár életében. A 2600 dolgozót — 67 százalékban nőket — foglalkoztató szövőgyárban évente 3 900 000 méter szövet és 2 560 000 méter fonal készül. Mégpedig jó minőségű, erre bizonyság, hogy a Merina a Munkaérdemrend és a hogy javarészt nőket foglalkoztatunk, s a szülési szabadság letelte után nem tudjuk számukra biztosítani az egyműszakos munkát. A munkaerő-vándorlás csökkentésének, a jó munkafeltételek megteremtésének egyik módja a dolgozókról való megfelelő szociális gondoskodás. Mit nyújt e téren dolgozói számára a Merina, erre a kérdésre Stefan Filotól, a szociális osztály vezetőjétől és Pavla Zbudilovától, az üzemi szakszervezeti bizottság elnökétől kértünk felvilágosítást. — Az ötéves trevidőszakra komplex szociális programot dolgoztunk ki, s ennek alapján állítjuk össze minden évben a konkrét évi tervet — Sikerek és gondok a Merinában Februári Győzelem Érdemrend tulajdonosa. termékeit 32 államba exportálja. —■ A gyár fejlődését mi, akik már a Tibergien idejében itt dolgoztunk, saját szemünkkel tapasztalhattuk — mondja Stefan Marsai, a Merina törzs- gárdatagja. — De öröm és elégtétel volt számunkra az is, hogy amikor — pedig jó pár évvel ezelőtt volt — egy francia szakszervezeti küldöttséggel a néhai tulajdonos fia ellátogatott hozzánk, a magával hozott régi fényképeken látható gyárat a felismerhe- tetlenségig megváltozottnak találta. — A ,,jó pár évvel ezelőtti“ Merina nem állt meg a fejlődés útján — folytatja a gondolatot fán Suran igazgatóhelyettes. A régi gépeket korszerűekre cseréltük, s jelenleg Is úiabb beruházások folynak a gyárban, melyeknek befejeztével évente 5 millió méter szőtt és kötszövött anyagot gyártunk majd. Az igazgatóhelyettes azt is elmondta, a tervteljesítéssel nincsenek problémáik. annak ellenére, hogy — az egész járáshoz hasonlóan — munkaerőgondokkal küzdenek. — Évente 900—1000 dolgozó cserélődik az üzemünkben. Az aránylag nagy fluktuáció oka elsősorban az, mondja Stefan Filo. — Mivel á komplex programok kidolgozásában nemcsak mi, hanem sajnos a legtöbb vállalat még „gyermekcipőben jár“, kihasználjuk a termelési gazdasági egységünk, a Slovakotex többi üzemében szerzett tapasztalatokat is. — Sajnos, nem mindig sikerrel, vagy nincs minden jó tapasztalat megvalósítására módunk — szól közbe a szakszervezet elnöke. — Például a ruZomberoki V. I. Lenin Pamutipari Művek ösztönzésére könnyíteni akarnánk dolgozó nőink munkáját, megpróbálkoztunk az előrendeléses vásárlással. Nem az érdeklődők hiánya, hanem az üzletek sokszor kifogásolható rendszertelen ellátottsága miatt mondott csődöt az igyekezetünk. Ugyanis ritkán volt hiánytalan a táska tartalma, ezért a nők lemondtak a kísérletezésről. Az üzemi étkezde második és harmadik műszakban való üzemeltetése iránt viszont éppen a dolgozók körében nincs, vagy kicsi az érdeklődés. Míg délelőtt 800—1000 ebéd is elfogy, a második műszakban dolgozó mintegy 800 munkásnak csak körülbelül 10 százaléka igényel délután komplett ebédet, illetve vacsorát, a harmadik műszak idején pedig egyáltalán nem lenne érdeklődő. Ezt egy felmérés alapján állapítottuk meg. Aminek megvalósítására ellenben nincs módunk, az bizonyára Ru- 2omberokhoz hasonlóan nálunk is beválna. Ott ugyanis a szociális osztály dolgozóinak feladatkörébe beletartozik a dolgozók ügyes-bajos dolgainak intézése is — a tüzelő megrendelésétől a téli burgonya beszerzéséig. De amíg csak két dolgozója van a szociális osztályunknak, mi ilyesmire nemigen gondolhatunk. Egyszer már sző esett a dolgozók körében végzett felmérésről is. A véleménykutatásnak ezt a módját máskor is sikerrel alkalmazták a Merinában. Legutóbb a gyári nőbizottság a Nőszövetség alapszervezetével közösen munkakörülményeikről, a szociális helyiségekről, a hiányosságokról végzett felmérést kérdőívek segítségével. A feltüntetett hiányosságok és kérések valódiságát, jogosságát ellenőrizték, megvitatták és természetesen a kiküszöbölésükről, teljesítésükről is gondoskodtak. — Nemcsak a kérdőíven feltüntetett, hanem a műhelygyűléseken elhangzó bírálatot, vagy kérést sem hagyják a gyár vezetői figyelmen kívül — igazolja a szakszervezet irodájában hallottakat Anna Kováőová, aki már 25 éve a szövőműhely dolgozója. — Bíráltuk például az üzemi konyha főztjét, s nemhiába, mert azóta már ízletesebben főznek. A szociális gondoskodás egyik lényeges pontja a dolgozók üdültetése. Erre már évek óta nagy gondot fordítanak a gyárban. — Tavaly 840 dolgozónk vett részt szakszervezeti üdülésen, ebből 140-en külföldön — tájékoztat Pavla Zbudilo- vá. Évente körülbelül 60 nyugdíjas dolgozónk üdül ingyenesen, tavalv 156, idén 140 gyereket küldünk pionírtáborba. Nagy előny számunkra, hogy 100 férőhelyes saját üdülőnk és pionírtáborunk van. A 200 férőhelyes üzemi bölcsődéről és óvodáról is szólnunk kell, amely megoldja a gyermekek elhelyezésének gondját. A sokat kifogásolt egészség- ügyi ellátás kérdése is lekerül nemsokára a napirendről; már épül az új egészségügyi központ. Problémát okoz ezzel szemben a fiatalok lakásigényének kielégítése. Legutóbb 144 lakást Igényeltek a városi nemzeti bizottságtól, s ha minden jól megy, 50-et talán kapnak. — Tudjuk, hogy a lakáskérdés megoldása is a dolgozók állandósításának egyik módja. Felsőbb támogatás nélkül azonban, saját erőből e téren keveset tehetünk — mondja Stefan Filo. — De azért nem csüggedünk, hanem megoldásokon törjük a fejünket — teszi hozzá befejezésül. FLÓRIAN marta 1978. VI. 4. komplex megoldását és a rögzítés hatása sem tartós. Lényegesen jobbak a tapasztalatok a beteg testrészt helyettesítő nemesacélból és plasztikus anyagból összeállított, különböző nagyságú és alakú mesterséges csípőízülettel — Pavlansky professzor találmányával —, amely a hasonló célokra használt külföldi protéziseken is túltesz. A hazai gyártmány legnagyobb előnye, hogy könnyű, ruganyos és hogy a műízület acélszárának a combcsonthoz való rögzítéséhez a szervezetre kedvezőtlenül ható, úgynevezett csontcementre sincs szükség. A beteg csakhamar megszokja a szervezetébe átültetett idegen testet, fájdalmat nem érez, járása biztonságos és a műtét megismétlésére sem kerül sor. — Ezzel azonban nem mondtuk ki az utolsó szót — utal vendéglátóm a műízületek és rögzítésük módjának fejlesztésére és elterjesztésére irányuló törekvésekre. Hasznos tapasztalatcsere A bevált gyógymód szélesebb körben való alkalmazását, az ország valamennyi kerületi kórházában való meghonosítását — tekintettel a betegek nagy számára, akik ma még többnyire hónapokig kénytelenek várni a műtétre — az ortopédsebészek legsürgősebb feladataik közé sorolják. Ez azonban elképzelhetetlen a kórházi berendezések kiegészítése, a szakemberek továbbképzése nélkül. Paviansky professzor a fémek és a plasztikus anyagok minőségének további javulását és az átültetésre szánt ízülettípusok folyamatban levő korszerűsítését is kilátásba helyezi. Ez ugyanis a feltétele a műtétek egyszerűbb lefolyásának és a velük kapcsolatos tetemes költségek csökkentésének.-- Ez a célja a gyakori tapasztalatcserénknek is szovjet kollégáinkkal, elsősorban Volkov akadémikussal, c moszkvai Ortopédiai és Traumatológiai Intézet vezetőjével, valamint a leningrádi és rigai kollégákkal. Szoros együttműködésünknek köszönhető, hogy míg azelőtt a bonyolult comb-, térd- és sípcsonttörést szenvedettek rokkantak maradtak, ma már c beteg — azonnali beavatkozás esetén — a szükség szerint idomított műítületek átültetésével három hét elteltével egészségesen, a saját lábán hagyta el a kórházat. Ez az eredmény azonban nem csupán az ortopédsebészek érdeme. A beteg gyógykezelésében részt vevő és a műtétnél segédkező többi szakorvos tettre- készségétől és felkészültségétől is sok függ. Kísérletezésre ugyanis nincs idő, minden elmulasztott óra számit, a késés végzetes következményekkel járhat. Biomechanika — Míg a csontokat rögzítő acélsíneket egy év elteltével eltávolítják a testből, a műcsípőízületek a törés beforrása után is teljesítik küldetésüket — jegyzi meg a professzor, majd elmondja, hogy az egyszerűbb műtéteket más kórházakban is végrehajtják, a bonyolult beavatkozások azonban — számuk a Bulovka kórházban évente kb. ezerre tehető — Pavlansky professzor felügyelete alatt a legjobb szakorvosokra várnak. Kétségtelen, hogy nincs könnyű dolguk, mert bár a szervezet az átültetett idegen anyagokat befogadja, az anyagok alakjának, nagyságának a beteg testsúlyához, életkorához, magasságához és több más feltételhez való idomítása ugyancsak feladatkörükbe tartozik. Ez a legapróbb részletekre kiterjedő, művészi munka az új tudományág — a biotechnika — szerves része, amelynek tanulmányozása, az ezen a téren szerzett ismeretek továbbfejlesztésével elengedhetetlen követelmény. Pavlansky professzor a mesterséges csípőízületekkel és átültetésekkel kapcsolatos problémák megoldását 45 esztendővel ezelőtt tűzte ki életcéljául. A járatlan út keresése, a kezdeti nehézségek sem térítették el céljától. A műízületek hiányában, az adott lehetőségekhez alkalmazkodva, saját módszere alapján csakhamar kifejlesztésükhöz is hozzálátott. A külföldön is jó! ismert tudós magas kora ellenére sem pihen. Ma is a betegek szenvedése enyhítésének. egészségük visszaadásának szenteli életét.. Az orvostudományban elért rendkívüli eredményeinek elismeréseként megkapta a legmagasabb csehszlovák kitüntetést, a Purkyné-emlékérmet. A szocialista országok és Franciaország Ortopédiai és Traumatológiai Társaságai tiszteletbeli tagjukká választották meg. KARDOS MARTA m A műtétnél használt kellékek (Jaroslav Skála felvétele)