Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-28 / 22. szám

A földkerekség legnépszerűbb sport­ja, a labdarúgás nagy múltra, de csak 10 világibajnokságra tekinthet vissza. Dél-Amerika, amely mindig nagy szere­pet játszott a futballban, eddig csupán két esetben volt e nagy esemény ren­dezője. Mindkétszer Uruguay szerezte meg a világbajnoki címet, de most, hogy Argentína a rendező, az „uruk“ csak nézők lesznek. A világ legismer­tebb labdarúgó-szakértői szinte kivétel nélkül most is dél-amerikai elsőséget várnak, méghozzá inkább a brazilok, mint az argentinok részéről. Táblázatosán ezúttal ismertetjük a világbajnoki „piramis“ alapjának, a négy csoport eseményeinek pontos me­netrendjét. A csoportokon belüli körmérkőzések után mindegyikből két-két csapat jut tovább. A középdöntőben majd így folytat­ják: „A“ csoport: A 1, vagyis az „I.“ csoport győztese, A 2, a II. csoport második helyezett­je A 3, vagyis a III. csoport győztese, A 4. tehát a IV. csoport másodikja „B“ csoport: B 1. vagyis az 1. csoport második he­lyezettje B 2, azaz a II. csoport győztese, B 3, tehát a III. csoport másodikja, B 4, vagyis a IV. csoport győztese. Mivel az idáig'jutó csapatok előző­leg nem találkoznak egymással, ismét körmérkőzések következnek. A négyes döntőbe az „A“ és a „B“ csoport két legjobbja jut. A bronzérmekért majd az előbb fel­tüntetett „A“ és „B“ csoport második helyezettjei küzdenek, a döntőt a két csoportgyőztes vívja. A döntő időpontját június 25-én 19 órára tűzték ki, a színhely Buenos Ai­resben a River Plate stadion lesz. Ha a döntőt meg kell ismételni, annak időpontja június 27-e, a színhely ugyan­csak 19 órai kezdettel a River Plate stadionja lesz. Ml SZÁMÍT A CSOPORTKÜZDELMEK SORÁN? A négy csoportban a találkozók be­fejezése után a következő szabályok szerint állapítják meg a végső sorren­det, (amelyből természetesen az első két hely sorsa különösen fontos, mert csak az biztosít továbbjutást): Elsősorban a pontszám dönt. Amennyiben ez két vagy több csapat­nál azonos, akkor a gólkülönbség a meghatározó. Azonos gólkülönbség ese­tében az lesz rangosabban helyezett, aki több gólt lőtt. Ha még ebben az esetben is több csapat áll azonosan, ak­kor sorsolnak. Újrajátszás lehetősége tehát nincs. ÖK TIZENHATAN ... A továbbiakban sorra vesszük a vi­lágbajnoki mezőnyben szereplő csapa­tokat, amelyek közül csak kettő, a ren­dező Argentína és a címet védő NSZK válogatottja kapott erőnyerőként sze­replési lehetőséget. Minden további együttesnek a selejtezők során kellett a VB részvételi jogát biztosítania. ARGENTINA. Eddig hat VB-n vett részt. A legtöbbre az első világbajnok­ságon vitte, amikor ezüstérmet szerzett. Eddigi VB-mérlege 22 mérkőzés, 9—9 győzelem és vereség, 4 döntetlen, 40:39-es gólarány, 22 pont. Jelenlegi helyzeti előnye kétségbevonhatatlan és roppant nagy. Elsősorban hazai kör­nyezetben készülődött a VB-re, s ami­kor házigazda volt ez év folyamán, egyik ellenfele sem tudta megoldhatat­lan feladat elé állítani. Egyetlen kül­földön szereplő argentin játékos ka­pott helyet soraiban, Kempes, aki Housemannal és Luque-vel együtt na­gyon veszélyes hármasfogatot alkot. MAGYARORSZÄG. Ugyancsak hat al­kalommal szerepelt a labdarúgó VB-n. Legnagyobb sikerei: 1938-ban és 1954- ben ezüstérmes volt. Világbajnoki mér­lege a következő: 23 mérkőzés, 13 győzelem, 2 döntetlen, 8 vereség, 79:34-es gólarány, 28 pont. Ha játékere­jét csak a bonyolult selejtező-kötele­zettségek a'apján értékeljük, nagyra kell tartanunk. FRANCIAORSZÄG. Sz ntúgy hat alka­lommal szerepelhetett a VB-n. Legna­gyobb sikere 1958-hoz fűződik, amikor bronzérmes volt. Világbajnoki mérle­ge: 18 mérkőzés 7 győzelem 2 döntetlen, 9 vereség, 16 pont. Csak három ered­ményére mutatunk rá a közielmúltból odahaza: Brazília ellen és az NSZK-val szemben 1:0, Olaszország ellen idegen­ben 2:2. OLASZORSZÁG. Már nyolcszor volt a világbajnokság szereplője, de legna­gyobb sikereit még a második világhá­ború előtt érte el; 1934-ben és 1938-ban világbajnok volt, majd a közelmúltban: 1970-ben ezüstérmes lett. összesen 29 mérkőzést játszott a VB-k keretében, 15 'győzelemmel, 5 döntetlennel ős 9 ve­reséggel, összesített gólaránya 55:36, együttvéve 35 pontot szerzett. Nagy elő­nye, hogy Argentínában sok olasz él, tehát biztatásban hiányt nem szenved. LENGYELORSZÁG. Kétszer szerepelt a világbajnokságon. Legnagyobb sikere az 1974-ben szerzett III. helyezés. Ösz- szesítve 8 mérkőzést játszott, 6 győze­lemmel 2 vereséggel, 21:ll-es gőlarány- nyal, 12 ponttal. Szakértők szerint nem esélytelen az újabb egészen előkelő he­lyezésre. NSZK. Nyolc világbajnoki részvétel, kétszeres első helyezés (1954 és 1974), <3gy második és két harmadik rangso­rolás. összesen 41 mérkőzést játszott, 27 győzelemmel, 5 döntetlennel, 9 vere­ségei, 97:64-es gólaránnyal, 59 ponttal. A négy évvel ezelőtt sikeres csapatból Breitner, Beckenbauer és elsősorban Gerd Müller nagyon hiányzik. Távollé­tükben korántsem olyan esélyes a csa­pat, mint előbb volt. TUNÉZIA. Első alkalommal vesz részt a világbajnokságon, de kétségte­len, hogy megérdemelten bizonyult Af­rika legjobb válogatottjának. MEXIKO. Hét esetben volt világbaj­noki részvevő, a legjobbak közé még nem jutott, vagyis rangsorolt nem volt. összesen 21 mérkőzést játszott, 3 győ­zelemmel, 4 döntetlennel és 14 vereség­gel, 19:50-es gólaránnyal, 10 ponttal. Az előkészületek során csak otthon ért el figyelemreméltóbb eredményt, európai portyáján vegyes benyomást keltett. AUSZTRIA. Háromszor szerzett jogot a VB-szereplésre. összesen 12 világbaj­noki mérkőzése volt 6 győzelemmel, 1 döntetlennel, 5 vereséggel, 26:25-ös gól- aránnyal, 13 ponttal. A VB selejtezők egyik legnagyobb meglepetésével szol­gált. Soraiban szerepel Európa jelenle­gi legeredményesebb csatára, Krankl. Játékerejét növeli, hogy szerepelteti ide­genben profiSkodó kiválóságait. SPANYOLORSZÁG. Négyszer szerepelt a VB-n, mérlege: 15— 6— 2 — 7 20:23, —14 pont. A legtöbbre 1950-ben vitte, amikor a ne­gyedik helyet szerezte meg. A legutób­bi két VB-n nem volt számára hely á 16-os mezőnyben. Játékerejét most meg­lehetősen nagyra értékelik. SVÉDORSZÁG. Eddig hat VB szerep- lés, a legrangosabb természetesen há­zigazdaként, amikor (1958) ezüstérmes lett, de 1950-ben harmadik és 1938-ban negyedik is volt. Egyébként mérlege a következő: 24 mérkőzés, 11 gy., 5 d., 8 v., 47:43, 27 pont. Erejét az osztrá­kokhoz hasonlóan rendelkezésre álló „tékozló fiai“ növelik. BRAZÍLIA. Mind a 10 VB-n szerepelt, gyűjteménye: 3 aranyérem (1958, 62, 70), ezüst (1950), bronz (1938), IV. hely (1974). összesített világbajnoki teljesítménye: 45 29 7 9 ,109:56 65 Félelmetes számok! Ismét olyan csa­pata van, amelyet joggal emlegetnek az esélyesek között. HOLLANDIA. Csak kétszer volt a VB-n. Legnagyobb sikere az 1974-es második helyezés. Világbajnoki összteljesítménye: 9, 5, 1, 3, 17:9, 11. Akadnak, akik Cruyff nélkül is félel­metesnek tartják. IRÁN. Akárcsak Tunézia, első alka­lommal próbál szerencsét a VB 16-os mezőnyében. Nagyon igényes utat kel­lett megtennie, amíg idáig; jutott. PERU. Kétszer szerepelt már a VB-n. összteljesítménye: 6, 2 0 4, 8:9, 4 Az «előkészületek során nagyon mér­sékelt teljesítményt nyújtott. A jelek szerint a generációs problémát nem si­került megnyugtató módon megoldania. SKŐCIA. Háromszor volt világbajnoki részvevő, de rangos helyet szerezni még nem tudott, összesített világbajnoki szereplése: 8, 1, 3, 4, 7:14, 5. E csapat ágán ,(vérzett el“ Csehszlo­vákia válogatottja, s a szakértők a skót együttest legalább a legjobb nyolc kö­zé várják. Z. J. TOK MENETRENDJE JÚNIUS BUENOS (RIVER PLATE) AIRES (VELEZ) MAR DEL PLATA ROSARIO CÖRDOBA í . • MENDOZA 1 NSZK—Lengyelország (19.00) — — _____ , 2 Magyarország— Argentína (23.15) — Franciaország— Olaszország (17.45) Tunzia—Mexikó (20.45) ' _ ___ 3 Spanyolország— Ausztria (17.45) Svédország—Brazília (17.45) Peru—Skócia (20.45) Irán—Hollandia (20.45) Argentína— Franciaország (23.15) — Olaszország— Magyarország (17.45) c Lengyelország— Tunézia (20.45) Mexikó—NSZK (20.45) — 7 — Ausztria— Svédország (17.45) Brazília— Spanyolország (17.45) — Skócia—Irán (20.45) Hollandia—Peru (20.45) 1 0 Olaszország— Argentína (23.15) — Franciaország— Magyarország (17.45) Mexikó— Lengyelország (20.45) Tunézia—NSZK (20.45) 1 1 Svédország— Spanyolország (17.45) Brazília—Ausztria (17.45) — Peru—Irán (20.45) Skócia—Hollandia (20.45) ■mm 6 JSZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalat — Fravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Hirde'iő- iroda: Vajanského nábrezie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Üj Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Üj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13,— korona. Terjeszti a Postai Híriapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ústredná expedíció tlace, Gottwaldovo nőmestie 48/VII. A SUTI regisztrációs száma: 5'2. sa o a o a a t

Next

/
Thumbnails
Contents