Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-21 / 21. szám
A NAGY KUPADÖNTŐK UTÁN A világos mezes FC Bruges azzal szerzett meglepetést, hogy az elődöntőben a nagy esélyes Juventus továbbjutását megakadályozta Évek őta május az európai legnagyobb labdarúgó kupadöntők hónapja. A nemzetközi futballéletben nagyon előkelő hely illeti meg a Bajnokcsapatok és Kupagyőztesek Európa Kupája, valamint az UEFA Kupa mindenkori győztesét. Ez alól nem képez kivételt az 1978-as esztendő sem, amikor a földkerekség labdarúgása az argentínai MUNDIAL-ra készül. Mint ismeretes, a Bajnokcsapatok és a Kupagyőztesek EK-jának döntője mindig egyetlen mérkőzésből áll, míg az UEFA Kupában mindkét részvevő felváltva tölti be a házigazda szerepét a döntőben. Tegyük hozzá, ez így igazságosabb is. A BEK és a KEK egyfordulós döntőjének színhelyét jóval a lebonyolítás előtt kijelölik, s akkor még természetesen az UEFA vezetői sem sejthetik, melyik csapatok vívják ki a szereplés jogát. Jgy történt ezúttal is, amikor a legjelentősebb klub-kupasorozat döntőjében az angol színek képviselője, az FC Liverpool is szerepelt, s a színhely a londoni Wembley stadion volt. Újabb korszak kezdődik? Immár huszonharmadszor került sor a Bajnokcsapatok EK-jának döntőjére, s a felmérés arra mutat rá, hogy egy-egy országos bajnok sikeres korszakának lehettünk és lehetünk tanúi. A nagy sort minden idők egyik legjobb labdarúgó klubcsapata, az argentin Di Stefano irányította Real Madrid kezdte, amely 1956—60 között sorozatban ötször hódította el ezt a kupát és 1966-ban még egyszer felírhatták nevét erre a trófeára. A Reált a szomszédos Portugália színes bőrű labdarúgó zsonglőröket felvonultató bajnokcsapata, a Benfica Lisszabon követte, amely 1961-ben és 62-ben a legjobbnak bizonyult. A spekulatív védekezéséről, lesík- puskásságáról híressé vált" olasz klubszintű labdarúgás kora következett, az AC Milan egyszeri (1963), s az Internazionale kétszeri (1964—65) teljes sikerével, s az AC Milan még 1969-ben „villant fel“. A brit labdarúgás egy skót (Celtic Glasgow, 1967) s egy angol (Manchester United, 1968) sikere meglehetősen sokáig váratott magára. A tulipánok hazája, Hollandia négy éven át bizonyította, hogy klubszintű labdarúgása a legjobbak közül való, a Feyenoord Rotterdam 1970-ben volt a BEK védője. Utána az Ajax Amszterdam mesterhármasa következett (1971—73). Ugyancsak három éven át tündökölt földrészünk élvonalbeli klublabdarúgásának egén Beckenbauer és Gerd Müller együttese, a Bayern München (1974—76). Ezzel el is érkeztünk a dicsőséglista jelenlegi fejezetéhez: tavaly és az idén az FC Liverpool lett a BEK védője, tehát felzárkózott az eddigi legsikeresebbek mellé. Egészen természetesen az új angol bajnokkal,- a Nottingham Forest együttesével együtt indulhat újabb rohamra . a BEK ősszel kezdődő 24. sorozatában. Bár a sorsolást még természetesen nem ismerjük, a liverpooliak képességeinek szem előtt tartásával el tudjuk képzelni, hogy megint nagyon komoly szerep vár rájuk. S a mi reflektoraink alatt? A baráti szocialista államok élvonalbeli labdarúgásának képviselője mindeddig nem vitte teljes sikerre a BEK-ben, ennek ellenére nem fogadhatjuk el egyetlen é^ megvétóztatha- tatlan indoklásnak azt az érvet, hogy a nálunk hagyományos téli futballIribar, az Atletico Bilbao kiváló kapusa csak nézni tudja, amint a merészen elvetődő ellenfél hálójába fejeli a labdát szünet miatt leküzdhetetlen csapataink helyzeti hátránya. Nagy általánosságban már az őszi két forduló során megválnak a nagy mezőnytől, tehát nem jutnak el odáig, hogy kora tavasszal a legjobb nyolc között folytathassák a küzdelmet. Ez nálunk is összefügg az I. liga sokat bírált és vitatott elégtelen színvonalával. Együtteseink a nemzetközi kapcsolatok hiányára, tehát a rutin elégtelen voltára nem hivatkozhatnak, a megoldás kulcsa az elméletileg kifogástalan edzésmódszerek következetes végrehajtásában, a becsületes, alapos és szívós munkában van! A KEK-ben: belga siker! A második legjelentősebb európai klub-kupasorozatban egyértelműen az Anderlecht csapatát tartották nagy esélyesnek, s ez az együttes mindazokat igazolta, akik bíztak képességeiben. Régen játszott olyan szánalmas szerepet ilyen fontos doa- tőben az alulmaradt ellenfél, mint Párizsban az Austria Wien, amely hihetetlen adag szerencsével jutott el a jelek szerint túlzottan messzire. Érzésünk szerint kissé nagyobb határozottsággal és gátlásmentességgel a csehszlovák színek képviselője, a Lokomotíva KoSice ugyanígy bejuthatott volna a KEK döntőjébe, s fel- tételezésünk szerint az Anderlecht együttesével mérkőzve lényegesen jobb játékkal kedveskedhetett volna a párizsi közönségnek s az európai tv-nézőknek. Egyébként a KEK-ben ezúttal került sor a 18. döntőre. Mivel az egyes országokban a kupagyőztesek többnyire évről évre változnak, korántsem szerepel egy-egy állam hazai kupagyőztese olyan gyakran a KEK-ben, mint országos bajnoka a BEK-ben. Több esetben a bajnok egyúttal hazai kupavédő is, s így természetesen a rangosabb sorozatban, a BEK-ben indul, míg a KEK-ben átengedi helyét a hazai döntő legyő- zöttjének. Csupán az AC Milan volt a KEK kétszeres védője, a többi 16 csapat csak egy-egy esetben hódította el ezt a serleget. Köztük találjuk a Slovan Bratislava (1969), az FC Magdeburg (1974), s a Dinamo Kijev (1975) együttesét is. Érdekes az egyes országok csapatai végső sikerének summázása. Anglia négy (Tottenham Hotspur 1963, West Ham United 1965, Manchester City 1970, Chelsea 1971), Olaszország és az NSZK három-három (AC Milan 1968 és 1973, Fiorentina, 1961), illetve (a Borussia Dortmund 1966, a Bayern München 1967, az SC Hamburg, 1977), Belgium két: (mint már említettük az Anderlecht csapatát), győztest adott a KEK-nek. A már felsorolt együtteseken kívül még a Sporting Lisszabon (portugál 1964), a Glasgow Rangers (skót 1972), s az Atiletíco Madrid (spanyol 1962) dicsekedhet a kettes számú európai labdarúgó-kupa védelmével. Az Eindhoven is fölényesen Az UEFA Kupa 1972-ben a Vásárvárosok, illetve az Európai Vásárvárosok Kupájának örökébe lépett, s nagy jelentősége hatalmas mezőnyében van. Míg a BEK-ben és a KEK-ben az esetleges selejtező után csak 32—32 csapat vesz részt a küzdelmekben, az UEFA Kupában annyi csapat rajtol, mint a BEK-ben és a KEK-ben együttvéve, vagyis 64. A részvevők minden országból a bajnokot és a kupagyőztest kivéve a legrangosabb csapatok. Az UEFA, e kupa főpatrőnusa minden kiírás előtt megállapítja az egyes országok klubcsapatainak részvételi kulcsát, s igyekszik az európai labdarúgó erőviszonyoknak megfelelően helyet biztosítani, de a baráti szocialista államok csak nagy ritkán jutnak olyan lehetőséghez, hogy az „örökölt“ két hely helyett többet kapjanak! Az idei döntőre visszatérve megállapíthatjuk, hogy ezt a kupát is az arra legérdemesebb csapat, az új holland bajnok PSV Eindhoven együttese nyerte. Döntőbeli ellenfele a sorozat nagy meglepetése, a SEC Bestia csapata volt, amely az előző fordulókban korzikai pályáján pattogó petárdás környezetben, megfélemlített ellenfeleire gólzáporos vereséget mért, de az Európai Labdarúgó Szövetség kissé elkésett szigora következtében csak a döntőre sportszerűvé vált környezetben már meddőnek bizonyult a hollandok ellen. A bastíaí döntetlen már előrevetette a korzikai csapat eindhoveni vereségének árnyékát. , , . Az értékelés végére értünk, s közös nevezőként ismét megállapíthatjuk, hogy a Bajnokcsapatok és a Kupagyőztesek Európa Kupáját csakúgy, mint az UEFA Kupát ezúttal e sorozatok valóban legjobb csapata nyerte, s ez az angol, a belga és a holland klubszintű élvonalbeli labdarúgást dicséri. Visszás dolog, hogy az előbbi kettő (az angol és a belga), nem tudta hozzásegíteni országos válogatottját az idei világbajnoki részvételhez. Hazai vonatkozásban azt szeretnén elérni, hogy csapataink ne csaik a jószerencsében bízva, hanem saját erejükre és felkészültségükre támaszkodva induljanak az ősszel újra kezdődő küzdelmekben. ZALA JÖZSEF Index: 48 097 Kiadia Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Raboy Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szorko István és ‘ r-cotk iónn<; 9zprk#»«;7tö«;^o- 893 38 Bratislava Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek. 506-39. Távíró. 092308 Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgágrodskő 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalat — Fravda, 02-es NyomdaOzeme. Bratislava. PRÖBANYOMAS. H'rdoV^ . . . 'i/ninn.i,xhn nnhroíie 1S ll emelet telefon* 551-83 544-51. Az 0| Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Üj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13.— korona.'Terjeszti a Postai Hírlopszolgálat. Előfizetéseket elfogod minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS Ústredná expedíció tiaőe, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SUTI regisztrációs száma: 5/2. 3 < c 05 CA '05 N 50 hí '05 8 M c 0) 5 .2 ’S ■*-* e« 3 «£ I 3 S «a o ’«5* S 93 _ 50 CH *-* 05 8« i> CB ■-*« '« £ J£ N 8 8 CA >Q) HQ3 .-, ■* ■¥-> 22 CA Ili CA O* 3 3 ^ ^ > 3 '3 c « J3 o ^ on
