Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-30 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! (Gyökeres György felvétele) így vonulunk, szépen, rendezett sorokban, fejünk fölött tengernyi zászlóval, selyemmel, bársonnyal: vörössel, lángszínűvel. Ajkunkon a jelszóval: Éljen május elseje, a földkerekség em- bermillióínak ünnepe, a nemzetközi munkásszolidaritás, a munkásgyőzelem legnagyobb ünnepe! Éljen az örök május! Ez a nap idestova már kilenc évtizede harcos ünnepnapja a nemzetközi munkásmozgalomnak. Benne öltött testet a Kommunista Kiáltványban Marx és Engels által megfogalmazott jelszó: Világ proletárjai, egyesüljetek! Ezen a napon zászlót bontottak az elnyomott embermilliók. Megmutatták erejüket: évenként megtartották a dolgozó embert megváltó forradalom főpróbáját. Erőforrás volt, amelyből merítettek az elnyomottak, megalázónak: megrettentője a rabszolgatartő, embervéren, verejtékben htzó burzsoáziának. Or, pap, csendőr, hóhér és porkoláb fogott össze ellene. Szuronyt, puskacsövet szegeztek a védtelen munkásmellkasoknak, akasztófát ácsoltak a zászlóvivőknek. Hányszor folyt munkásvér ezeken az erőpróbákon? Ki tudná ezt pontosan megmondani. Igazában még a történelemírók sem vették számba valamennyit. Ez talán most nem is annyira fontos. A perdöntő tény, hogy május elseje minden úri furfang, ármány ellenére él, erősebbnek bizonyult az erőszak valamennyi szervezeténél. Május elseje örök jelkép. Aztán jött a nagy történelmi forduló. A földgolyó egyhatodán győz a proletariátus. Oj korszakot teremt, új társadalmi rend építésébe kezd: a magáéba. Minden hatalom forrása, birtokosa lett a dolgozó ember, az „istenadta nép“. Győzöft és a proletár nemzetköziség üldözött szimbólumát a szovjet haza állami ünneppé avatta: a proletár állam piros betűs ünnepévé. A május elsejék történetében további történelmi jelentőségű sorsforduló a barnainges veszedelem feletti végső győzelem éve. A nagy világégés romjain létrejött szocialista országok naptáraiban is a piros betűs ünnepek között is az első helyre került. A felszabadult teremtő munka ünnepe lett. A munkáé, amely minden jónak szülőanyja. Mi, akik most szabad májusunkat ünnepeljük, többé kevésbé valamenynyien tudjuk, hogy a távoli múltban és a közeljelenben is hányszor és hányán próbálták igaztalan szóval, hamis állításokkal kétségbe vonni e nap időállóságát, hányszor és hányán akarták elparentálni. Május elseje él, lelkesít! Hamis próféták, álideológusok már a századfordulón megkérdőjelezték ennek a napnak a jövőjét, megtették hatvannyolc szégyenteljesen levitézlett politikai lovagjai is. Annak idején Rosa Luxemburg adott rá választ: „A nyolcórás munkanap elérése a cél, de ennek elérése után sem szűnik meg a májusi ünnep. Mindaddig, amíg tart a munkásság harca a burzsoázia és kormánya ellen, amíg nem teljesítik minden követelését, a május elsejék lesznek ezek kifejezői... Ha pedig felderülnek a jobb idők, és a munkásosztály az egész világon eléri felszabadulását, akkor valószínűleg a megvívott harcuk és az elszenvedett fájdalmak emlékének napját fogja ülni az emberiség.“ Akkor a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakja, egy évtizeddel ezelőtt nálunk a szocializmus védelmére kelt dolgozó nép adott választ a május elsejék elparentálására törekvőknek. Tengernyi a zászló, százszínű a májusi menetünk. Milliók köszöntik május elsejét. Örömünket, büszkeségünket fejezzük ki a nagy, új világot építő munkánk sikerei fölött, harci szolidaritásunkat az egész világdolgozóival. Örömünnepet ülünk, de egyben zászlót hajtunk a harcos május elsejék hőseinek emléke előtt, s egyben tisztelgünk építőmunkánk hőseinek. Ez a mi májusunk. Zárt sorok, a zene ütemére egyszerre dobbanó lábak. Keményen és magasra tartjuk a vérszínű zászlót, győzelmi lobogónkat. Milliók mondanak messze hangzóan újra és újra igent a mának, teszünk hitet ország-világ előtt, bizonyltjuk: elég erősek vagyunk ahhoz, hogy minden ártó szándéknak gátat vessünk, hogy szilárdan járjunk a pártunk által mutatott úton, sikereiket további sikerekkel tetézve haladjunk előre. A jövő a miénk, a szocializmust építő embereké. SZARKA ISTVÁN • * i * f\\ - ' . SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA
