Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-02 / 14. szám

ÚJ szú 19 78. IV. 2. 19 IRIGYSÉG (KrokogyiI) REGGEL Szabó késő éjjel virágos han­gulatban tér haza. Reggel a fe­lesége ráripakodik: — Mondd Jenő, miért ve­tetted le már a folyosón a ci­pődet? — Azért, hogy ne dobogjak késő este. — És miért jöttél be lábujj­hegyen a szobába? — Nehogy felébredj, kedves. — De hát akkor miért üvöl­tötted, hogy száz szál gyertyát, száz icce bort ide az asztalra? ANGYAL Tavaszi este. — Bea, te olyan vagy, mint az angyal... — Ne túlozz, Karc8ikóm. — Pedig így von. Raj­tad sincs mit fogni. NYAri terv — Mancika, nem mentek az idén Bulgáriába nyaralni? — Bulgáriába tavaly nem mentünk. Idén Jugoszláviába nem megyünk ... MÓRICKA — Majd én adok neked! Meg kell enned a spenótot. Majd én megmutatom neked, hogy szót fogadsz, hiszen az apád vagyok vagy nem? Mire Móriczka: — Apu, ezt ne tőlem kér­dezd, hanem az anyutól... TELEK A hét vicn Sofőrvizsga. A jelölt beöl o kocsiba, mire o rend­őr így szól hozzá: — Uram, kiszállhat. Maga megbukott. — De rendőr elvtórs, még be sem kapcsoltam a motort!' — Tudom, de a hátsó ölósre Olt! Kovács apróhirdetést olvas az újságban. Eladó egy kis hét­végi ház, nagy kerttel. Elmegy a helyszínre, majd elképedve mondja a tulajdonosnak: — A ház még csak megfelel­ne. De a kert? Ez önnek nagy? Hiszen nem több, mint három­szor három méter. — Ez igaz, uraim, de nézze meg, milyen magas! — Nálunk is bevezethetnék a többnejűséget. Szegény fele­ségem egyedül alig bírja elvé­gezni a temérdek háztartási munkát! (Dikobraz) Szöveg nélkül (lei Paris) KÉRDÉS — Szabó elvtárs, miért nem vett részt a legutolsó gyűlésen? — Igazgató elvtórs, ha tudtam volna, hogy való­ban a legutolsó, biztos el­mentem volna. KÉRDÉS — Kérek abból a konyakból, amit tegnap ittam. — Elnézést, de nem emlék­szik véletlenül milyen márkájú konyakot ivott? — Nem, csak azt tudom, hogy a nyolcadik pohár után a feleségem úgy nézett ki, mint a Lollobrigida. Rímes gondolatok ÉRTEKEZLETEN Az értekezleten a megjelenteken kívül jelen volt még egy zümmögő légy is. jelenléte nagyban elősegítette, hogy a megjelenteket valami idegesítette. HÁLÁTLAN APA Hálapénzből költekezett szeszre, szexre, csak a gyereknek nem jutotta kekszre. AUTÓSZERVIZBEN Akarja, hogy kocsija soron kívül készen legyen? Akkor a főnök zsebébe egy zöldhasút tegyen! SZERELMES A vén igazgató szerelmes lett a fiatal titkárnőbe, aki ekképpen sóhajtott fel: — A feje lágya már ennek se nő bel PANASZ Iksz, főnöke előtt arról panaszkodott, hogy ismét kevés fizut kapott. — Tehetek én arról, hogy ön a napi nyolc óra munkaidőből mindig átaluszik hatot? KUTYA Kutya volt az ebadta, szinte falta-harapta a simogató szót, s egy darab csontért a csaholást is abbahagyta. BODZSÁR GYULA I/ALIOTTI/K AfóuLr faiMMtxd&e* á'uútt dtí*4 fa "Akit ( ESTE PANASZ telek. A gulyásban egy d; autógumit találtam. Hogy hetséges ez? 1 — Látja, uram, ez is azt zolja, hogy a gépkocsik mii Részeg ember dülöngél az ut­cán, zsebében teli konyakos­üveg. Egyszer csak megcsúszik, elesik. Amikor föl akar tápász- kodni, észreveszi, hogy mellette valami folyadék csordogál. Ré­mülten mondja: — Remélem, vér ... NYOLC ÚRA — Jenő, mit mondtál este, hánykor ébressze­lek föl? Hatkor vagy hétkor? — ötkor, Irma, többször mondtam, hogy ötkor, hiszen hatkor már indul a repülőm. Miért, hány óra van? — Nyolc. SZAKÉRTŐ — Tetszik magá­nak a Hattyúk ta­va? — Hát nem a legrosszabb, de szerintem a Bala­ton azért szebb. LÁTOGATOK A VILÁGŰRBŐL — Nincs véletlenül kemény Spartája? (JoZo Varga karikatúrája) JEAN KERR Éljen a fogyókúra ! Egyik ismerősöm, Fred Allen szívesen mesélt arról az em­berről, aki annyira vékony volt, hogy átbújt egy fuvolán, s köz­ben a hangszer csengése meg sem változott. Nő létemre örülök, hogy sohasem találkoztam ezzel az alakkal. El tudom képzelni, mennyire dicsekedett volna azzal a remek diétával, amelytől ennyire lefogyott. Csitri koromban szívesen jártam vendégségbe. Mindenféle -fajta badarságokról beszélgettünk: Gary Cooper filmszínészről, a sör mint hajmosószer előnyeiről, arról vitáztunk, melyik dauer a jobb — a hideg vagy meleg. Mindez roppantul érdekes és magasröptű téma. És manapság? Ma mindenki csak a dié­táról beszélt Az orvosokat okolom ezért. Azelőtt, ha valaki a metrón fel­állt és azt látta, hogy a helyére kényelmesen letelepszik két utas — nyomban rájött, hogy kissé elhízott. Es igyekezett valamelyest mérsékelni az étvágyát, de a legkevésbé sem be­szélt erről. Ugyan miről is beszélt volna? Manapság azonban, amikor a tudomány szédületes gyorsa­sággal fejlődik, egész sereg különféle diéta jelent meg: Roc- kefeller-diéta, Konfuciusz-diéta, fehérje-diéta, kalóriaegység- diéta és még isten tudja miféle ... A legjobb diéta, amelyről valaha hallottam, igen egyszerű volt: egyél annyit, amennyi beléd fér, csak olyasmit, amit nem szeretsz. Ha pedig sürgősen le kell fogynod, akkor csak olyas­mit egyél, amit kegyetlenül gyűlölsz. De hogy az amerikai nők miért, hajlandók az éhezés kínjaira ítélni önmagukat, csupán azért, hogy elcsigázott manökenhez hasonlítsanak — ez meghaladja értelmi képességeimet. Nyilvánvalóan azt feltételezik, hogy a soványak hosszabb életűek. Az bizonyos, hogyha valaki állandóan diétázik, akkor az élet szinte végtelenül hosszúnak tűnik. Azonfelül egyesek úgy gondolják, hogyha valaki csupa csont és bőr, akkor annyi fölösleges energia halmozódik fel benne, hogy az illető hajlandó egyvágtában felszaladni a Mount Everest-re. S végül a nőknek szóló folyóiratok szerkesztői arról igye­keznek meggyőzni bennünket, hogy mihelyt a széltől ingó csontvázzá változunk, minden ismeretlen férfi azonnal utánunk fordul, saját férjünk pedig agyba-főbe csókol, miközben éppen a konyhában mosogatunk. Ügy rémlik, mindez ostobaság. Gondoljanak csak azokra a boldog házaspárokra, akiket ismernek. Vajon e nők közül sokan beleférnek egy 46-os méretű ruhába? Sőt mi több, azt is felfedeztem, hogy valamennyi barátnőm, akit a férje elha­gyott, olyan sovány, akár a karó. Valójában az a nő tud megtartani egy férjet, akivel a fér­finak nyugodt, sőt vidám az élete. Ha pedig egy asszony már reggel egyetlen falatot sem vesz a szájába — az ilyennek bi­zony gyászos a kedve. Így hát arra szólítom fel kedves nőtársaimat, hogy egyenek naponta háromszor, mégpedig derekasan, nyugodtan viseljék 54-es méretű ruhájukat, és mosolyogva mondják a férjüknek: — Találd ki, drágám, mi lesz ma vacsorára? A kedvenc sült krumplid! GELLERT GYÖRGY fordítása *i

Next

/
Thumbnails
Contents