Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-12 / 11. szám
Ha végigtekintünk a csehszlovák—magyar gazdasági kapcsolatokon, láthait- juk, hogy azok az elmúlt évek során figyelemre méltó minőségi változáson mentek keresztül. Ezt a változást olyan horderejű közös vállalkozások is jelzik, mint pl. a gabííkovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer építése, az Adria kőolajvezeték építésében való csehszlovák részvétel, magyar szennyvíztisztító berendezés Stúrovóban, a 400 kilovoltos elektromos távvezeték építése Magyarországon, magyar építőipari tervezés és kivitelezés (szállodák, diákotthon), kenyérgyárak építése Szlovákia több városában, csehszlovák erőművi berendezések Magyarországon stb. A széles körű gazdasági együttműködés előkészítésében, a kereskedelmi szerződések kidolgozásában és egyeztetésében a Prágában és Budapesten „ működő magyar, illetve csehszlovák kereskedelmi kirendeltség is részt vesz. Az országaink közti nagy fontosságú gazdasági együttműködésről a közelmúltban dr. Hegedűs János kereskedem ml tanácsossal, a prágai magyar kereskedelmi kirendeltség vezetőjével beszélgettünk. A kölcsönös bizalom alapján — Az azonos politika az immár több mint 30 év alatt a sokoldalú együttműködés elmélyülését eredményezte. Ez megállíthatatlan folyamat, áthatja a két ország gázdasági és politikai életét, s országaink gazdasági fejlődésének egyik feltétele, a kölcsönös bizalom egyik jele — utalt dr. Hegedűs János az országaink közti gazdasági kapcsolatok kedvező alakulásának előzményeire. Egymás fejlesztési elképzeléseinek megismerése, a szükségletek kölcsönös kielégítése, feltételeinek kimunkálása, a távlati feladatok és együttműködési lehetőségek meghatározása gazdasági életünk valameny- nyi szintjén, vállalatok, minisztériumok, tervhivatalok és egyéb szervek munkatársai és vezetői között ma természetes jelenség. Ezt a tevékenységet az 1961-ben létrehozott Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Tudományos-Műszaki Együttműködési Vegyes Bizottság koordinálja és határozza meg. 1950 óta a magyar—csehszlovák kereskedelmi forgalom évente átlagosan gyorsabban fejlődött, mint a nemzeti jövedelem a két országban. Az intenzív gazdaság- fejlesztési eszközök, a KGST-országok Komplex Programjában megfogalmazott integrációs jellegű elemek előtérbe kerülése és figyelembe vétele, az egymás lehetőségeire való fokozottabb támaszkodás a hetvenes évek elejétől a két ország közötti külkereskedelmi forgalom alakulásában is megmutatkozott. Az 1971—75-ös időszak alatt a magyar-csehszlovák árucsereforgalom évi átlagban 13 százalékkal bővült, s az 1966—1970-es évek forgalmát több mint 70 százalékkal haladta megl A jelenlegi tervperiódus forgalmi előirányzatai hasonlóan igényes fejlődés követelményét támasztják: összehasonlítható árakban 50 százalékos növekedést az elmúlt ötéves tervidőszak tényleges forgalmi számaihoz képest. ELSŐ HELYEN A GÉPIPARI TERMÉKEK — Tehát a külkereskedelmi áruforgalom üteme dinamikus, jelzi az együttműködés fokozását. Ezzel kapcsolatban megkérdeztem: Milyen az együttműködés árustruktúrája? — Szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarországon jó minőségük, tetszetős kivitelük és megbízhatóságuk következtében nagyon kedveltek a csehszlovák áruk, de úgy vélem, számos magyar árut kedvelnek Csehszlovákiában is. A KGST statisztikai nomenklatúrája szerint országaink árucseréjében az első helyen á gépipari termékek állnak. Más áruvonatkozásban a struktúrában a két ország adottságai tükröződnek; magyar kivitelben a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek, a csehszlovák exportban az anyagféleségek részesednek a legnagyobb arányban. A gépipari szállítások a beruházások, az infrastruktúra szükségleteinek és fejlesztésének váltak szerves részévé, a csehszlovák anyag- és energiahordozó-szállítások és a struktúrában ezzel szemben álló magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, valamint anyagok — alapvető szükségleteket elégítenek ki. A fogyasztási cikkek kölcsönös szállítása megnevezett kontingensekre, választékcserék és határ menti árucsere keretében az életszínvonal emelésének fontos eszköze. A csehszlovák vásárlóközönség már ismeri a magyar cipő-, textil- és vegyipari fogyasztási cikkeket, s hasonlóképpen a magyarországi fogyasztó pl. a csehszlovák sportfelszerelést, gumiárut stb. Két év viszonylatában megállapíthatjuk: elsősorban a gépipari ágazatban van a legnagyobb tere az együttműködésnek, tehát a külkereskedelmi forgalom növekedése döntő mértékben a gépipari cikkek cseréjétől függ, valamint a kooperációs és szakosítási tevékenység újabb gépipari területeken való térhódításától. BŐVÜLŐ KOOPERÁCIÓS KAPCSOLATOK A magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője ezután a gyártásszakosítási és kooperációs kapcsolatokkal- foglalkozott. — Elsősorban a gépipari ágazatokban fejlődnek a kooperációs kapcsolatok, mivel ezeket a két ország iparfejlesztési koncepciója kiemeltként kezeli — mondotta. Az 1976—1980-as évekre kötött szakosítási és kooperációs szerződések közül az első helyen említette az autóipari egyezményt. Hozzáfűzte, hogy ugyancsak fontos szakosítási, illetve kooperációs szerződésünk van pl. a Mepol-Terra és az MF-70-es kistrak- torok, szerszámgépek, orvosi műszerek, az SPS 420-as járvaszecskázók, ipari szerelvényék gyártása, valamint növényvédőszerek előállítása terén. A fogyasztási cikkek termelésében az elmúlt időszak viszonylag kevés együttműködési megállapodást eredményezett, a belsőpiaci ellátást lényegében nem érintő szakosítási egyeztetések folytak. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek terén néhány cikknél hagyományos szakosítások alapján folynak a szállítások. A nem gépipari területen megkötött együttműködési szerződések száma és az általuk érintett volumenek nagysága tehát a gépiparok mögött elmaradnak. A kooperációs kapcsolatok bővülésével összefüggésben az eddiginél jobban előtérbe lép a kooperációs fegyelem erősítésének és a szerződések maradéktalan teljesítésének követelménye. Az említett autóipari kooperációnál pl. néhány termék iránt magyar igényhiány észlelhető, míg csehszlovák részről az alkatrész-ellátási problémákat említeném. Az ipari szakosítási és kooperációs tevékenységgel, az erre vonatkozó szerződések teljesítésével kapcsolatos tapasztalataink arra utalnak, hogy azok akkor gyümölcsözőek, életképesek, ha az együttműködő felek a kölcsönös előnyök biztosításával, jó minőségben, megállapodott határidőre képesek szállítani az általuk vállalt terméket. Keresni és megtalálni az új‘ lehetőségeket — Miben látja az együttműködési lehetőségek feltárásának további tartalékait? — Ügy vélem, ezen a téren még nagy tartalékaink vannak. Elegendő, ha csak arra gondolunk, hogy a tartalékfeltárás egyik módja a mindkét országban állandó igényként hangsúlyozott termékszerkezet-javításnak, hogy mindkét országban programot dolgoztak ki a nem gazdaságos termelés visszafejlesztésére. Ezt azonban csak egymással és a többi szocialista országgal egyeztetve lehet sikeresen megvalósítani. Fokozottabban lehet és kell együttműködni a harmadik piacokon — hangoztatta dr. Hegedűs János. Ezért a két ország külkereskedelmi minisztériumai konkrét javaslatokat dolgoznak ki komplett ipari berendezések közös exportjára, közös beruházásokra, kooperációs és szakosított termékek közös kivitelére és más lehetséges együttműködési területekre. A tartalékokra gondolok, amikor utalok arra, hogy egy kicsit céltudatosabb gyártmányszakosítással, kooperációval, jobb alkatrész-ellátással, sőt, csak az egymás számára hasznos áruk körének jobb megismerésével és új áruk forgalomba való bekapcsolásával jobban ki tudnánk elégíteni egymás igényeit — a fogyasztók megelégedésére. A lehetőségek kiaknázásában közös erőfeszítésekre, a kölcsönös előnyök megkeresésére és megtalálására van szükség. — Hangsúlyozni szeretném — mondotta beszélgetésünk végén a kereskedelmi tanácsos —, hogy Magyarország számára a Csehszlovákiával folytatott kereskedelem nagy jelentőségű. Hiszen a CSSZSZK a Szovjetunió és az NDK után a harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnerünk. Országaink gazdasági együttműködésének eddigi eredményeit pozitívan kell értékelni. A távlatok azt jelzik, hogy a jövőben kialakuló kétoldalú kapcsolatok egyre inkább integrációs jelleget öltenek, s ezek egyben a KGST-tagállamok integrációjának további fejlődését is eredményezik. SOMOGYI MÁTYÁS Szlovákia legrégibb búzakeményítő-gyárában A párkányi (Stúrovo) keményítőgyárat — Szlovákia legrégibb búzakeményítő-gyárát — 1842-ben létesítették. A termelést 120 munkással kezdték meg. Hogy a munkások nem voltak megelégedve a helyzetükkel, az a rossz munkafeltételekkel és az alacsony bérrel magyarázható. Ezért 1937-ben hat hétre beszüntették a munkát. A sztrájk a munkások győzelmével végződött. Követeléseiknek eleget tettek, emelték a bérüket. Lényeges változásokra azonban csak 1948 februárja után került sor. Az államosítás után fokozatosan nőtt az üzem termelékenysége. A munkásak egyre jobban kezdték tudatosítani, hogy az üzem a saját tulajdonuk, s a termelés az ő érdekeiket szolgálja. A termelékenység fokozásának kulcsát nem a dolgozók létszámnövelésében, hanem a technológiai berendezések korszerűsítésében látták. így 1960ban jelentős beruházás keretében vasbeton konstrukcióval látták el az egyes termelőcsarnokokat, új kazánházat, szárazkeményítő részleget, szeszfőző részleget és laboratóriumot építettek. Az 1967—69-es években pedig korszerűsítették az üzem műszaki berendezését. Az aránylag kis — gyárnak alig nevezhető — üzem termelékenysége 1950-től 1972-ig közel az ötszörösére növekedett. A múlt évben az üzem termelésének értéke meghaladta a 38 millió koronát. Évi tervüket 101,8 százalékra teljesítették. Ürge Józseftől, a keményítő- gyár igazgatójától azt is megtudtam, hogy üzemük szlovákiai viszonylatban egyedülálló eredménnyel, nyolomillió korona tiszta haszonnal zárta az elmúlt évet. Ennek köszönhetik, hogy elnyerték a vezér- igazgató vándorzászlaját. A továbbiakban Szűcs Gyula, az üzemi pártszervezet fiatal elnöke is bekapcsolódott beszélgetésünkbe. Elmondta, hogy a dolgozók túlnyomó többsége fiatal. Részben ennek tudható be, hogy a 111 dolgozó közül hatvanhétén aktív részesei a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért indí-* tott versenymozgalomnak. A hat versenyző kollektíva közül négy már megkapta a bronzfokozatot, kettő pedig a Győzelmes Február 30. évfordulójának évében szeretné megszerezni. Az igazgató és az üzemi pártszervezet elnöke rendkívül fontosnak tartja az üzemi'demokrácia elvének gyakorlati alkalmazását. A termelési értekezleteken rendszeresen értékelik az elért eredményeket és megvitatják az esetleges problémákat, fogyatékosságokat. — A kommunisták példamutatása, a szocialista munkabrigádok tudatos helytállása nagyban hozzájárult a termelékenység folyamatos növeléséhez, a minőség állandó javításához — mondotta Szűcs Gyula. Az utóbbi években megváltozott az üzem termelési profilja is. Jelenleg búzakeményítőt, pudingot, szeszt és síkért gyártanak. Gyártmányaik kiváló minősége alapján nyerték el a „Példás fninőség üzeme“ címet. Termékeik az ország határain túl is ismertek. Búzakeményítőt Lengyelország, Svájc, Norvégia és Libanon részére, síkért pedig Anglia részére exportálnak. — Az üzem műszaki berendezésének továbbfejlesztése mellett nem feledkezünk meg dolgozóink szociális igényeinek kielégítéséről sem — mondotta Ürge József. — Mivel a termelés három műszakban folyik, a dolgozók naponta kétszer kapnak főtt ételt. Szakszervezeti üdülésen, társasutazáson is részt vehetnek. A fiatalok szakmai továbbképzését is támogatjuk. Az idén átadjuk rendeltetésének az új, másfél millió korona értékű szociális épületet, melyben ö-ltözők, mosdók és ülésterem kapott helyet. Az éjjeli műszakban dolgozónők tejet kapnak. Persze a szociális gondoskodás kamatostul megtérül. A dolgozók többsége aktívan bekapcsolódik a szocialista munkaversenybe. A Győzelmes Február 30. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy munkakörnyezetük szépítése érdekében társadalmi munkában 1050 órát dolgoznak le. Az energiával való takarékoskodással több mint ötvenezer koronát mentenek meg népgazdaságunk számára. A termékek minőségét 0,5 százalékkal szeretnék javítani. A szocialista munkabrigádok számát egy újabb kollektívával gyarapítják. ürge József huszonöt éve az üzem igazgatója, a városi párt- szervezet elnöke és az SZLKP JB plénumának tagja. Szakmai felkészültsége, sokévi tapasztalata és szilárd politikai helytállása vitathatatlanul hozzájárult az üzem eddig elért eredményeihez. RIGLER JÁNOS 197q. III. 12. ozsrn * M Prágai beszélgetés a csehszlovák—magyar gazdasági együttműködésről
