Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-03-12 / 11. szám

Ha végigtekintünk a csehszlovák—magyar gazdasági kapcsolatokon, láthait- juk, hogy azok az elmúlt évek során figyelemre méltó minőségi változáson mentek keresztül. Ezt a változást olyan horderejű közös vállalkozások is jel­zik, mint pl. a gabííkovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer építése, az Adria kőolajvezeték építésében való csehszlovák részvétel, magyar szennyvíztisz­tító berendezés Stúrovóban, a 400 kilovoltos elektromos távvezeték építése Magyarországon, magyar építőipari tervezés és kivitelezés (szállodák, diák­otthon), kenyérgyárak építése Szlovákia több városában, csehszlovák erőművi berendezések Magyarországon stb. A széles körű gazdasági együttmű­ködés előkészítésében, a keres­kedelmi szerződések kidolgozá­sában és egyeztetésében a Prágában és Budapesten „ működő magyar, illetve csehszlovák kereskedelmi kirendeltség is részt vesz. Az országaink közti nagy fontosságú gazdasági együttműködésről a közel­múltban dr. Hegedűs János kereskedem ml tanácsossal, a prágai magyar ke­reskedelmi kirendeltség vezetőjével be­szélgettünk. A kölcsönös bizalom alapján — Az azonos politika az immár több mint 30 év alatt a sokoldalú együttműködés elmélyülését eredmé­nyezte. Ez megállíthatatlan folyamat, áthatja a két ország gázdasági és poli­tikai életét, s országaink gazdasági fejlődésének egyik feltétele, a kölcsö­nös bizalom egyik jele — utalt dr. He­gedűs János az országaink közti gaz­dasági kapcsolatok kedvező alakulásá­nak előzményeire. Egymás fejlesztési elképzeléseinek megismerése, a szük­ségletek kölcsönös kielégítése, feltéte­leinek kimunkálása, a távlati feladatok és együttműködési lehetőségek megha­tározása gazdasági életünk valameny- nyi szintjén, vállalatok, minisztériu­mok, tervhivatalok és egyéb szervek munkatársai és vezetői között ma ter­mészetes jelenség. Ezt a tevékenységet az 1961-ben létrehozott Magyar—Cseh­szlovák Gazdasági és Tudományos-Mű­szaki Együttműködési Vegyes Bizottság koordinálja és határozza meg. 1950 óta a magyar—csehszlovák kereskedelmi forgalom évente átlagosan gyorsabban fejlődött, mint a nemzeti jövedelem a két országban. Az intenzív gazdaság- fejlesztési eszközök, a KGST-országok Komplex Programjában megfogalmazott integrációs jellegű elemek előtérbe ke­rülése és figyelembe vétele, az egymás lehetőségeire való fokozottabb támasz­kodás a hetvenes évek elejétől a két ország közötti külkereskedelmi forga­lom alakulásában is megmutatkozott. Az 1971—75-ös időszak alatt a ma­gyar-csehszlovák árucsereforgalom évi átlagban 13 százalékkal bővült, s az 1966—1970-es évek forgalmát több mint 70 százalékkal haladta megl A je­lenlegi tervperiódus forgalmi előirány­zatai hasonlóan igényes fejlődés köve­telményét támasztják: összehasonlítha­tó árakban 50 százalékos növekedést az elmúlt ötéves tervidőszak tényleges forgalmi számaihoz képest. ELSŐ HELYEN A GÉPIPARI TERMÉKEK — Tehát a külkereskedelmi árufor­galom üteme dinamikus, jelzi az együttműködés fokozását. Ezzel kap­csolatban megkérdeztem: Milyen az együttműködés árustruktúrája? — Szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarországon jó minőségük, tetsze­tős kivitelük és megbízhatóságuk kö­vetkeztében nagyon kedveltek a cseh­szlovák áruk, de úgy vélem, számos magyar árut kedvelnek Csehszlovákiá­ban is. A KGST statisztikai nomenkla­túrája szerint országaink árucseréjében az első helyen á gépipari termékek áll­nak. Más áruvonatkozásban a struktú­rában a két ország adottságai tükrö­ződnek; magyar kivitelben a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari cikkek, a csehszlovák exportban az anyagfélesé­gek részesednek a legnagyobb arány­ban. A gépipari szállítások a beruházások, az infrastruktúra szükségleteinek és fejlesztésének váltak szerves részévé, a csehszlovák anyag- és energiahordo­zó-szállítások és a struktúrában ezzel szemben álló magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, valamint anyagok — alapvető szükségleteket elégítenek ki. A fogyasztási cikkek kölcsönös szállítása megnevezett kon­tingensekre, választékcserék és határ menti árucsere keretében az életszínvo­nal emelésének fontos eszköze. A cseh­szlovák vásárlóközönség már ismeri a magyar cipő-, textil- és vegyipari fo­gyasztási cikkeket, s hasonlóképpen a magyarországi fogyasztó pl. a csehszlo­vák sportfelszerelést, gumiárut stb. Két év viszonylatában megállapíthat­juk: elsősorban a gépipari ágazatban van a legnagyobb tere az együttműkö­désnek, tehát a külkereskedelmi forga­lom növekedése döntő mértékben a gépipari cikkek cseréjétől függ, vala­mint a kooperációs és szakosítási tevé­kenység újabb gépipari területeken való térhódításától. BŐVÜLŐ KOOPERÁCIÓS KAPCSOLATOK A magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője ezután a gyártásszakosítási és kooperációs kapcsolatokkal- foglalko­zott. — Elsősorban a gépipari ágazatok­ban fejlődnek a kooperációs kapcsola­tok, mivel ezeket a két ország iparfej­lesztési koncepciója kiemeltként kezeli — mondotta. Az 1976—1980-as évekre kötött szakosítási és kooperációs szer­ződések közül az első helyen említette az autóipari egyezményt. Hozzáfűzte, hogy ugyancsak fontos szakosítási, il­letve kooperációs szerződésünk van pl. a Mepol-Terra és az MF-70-es kistrak- torok, szerszámgépek, orvosi műszerek, az SPS 420-as járvaszecskázók, ipari szerelvényék gyártása, valamint nö­vényvédőszerek előállítása terén. A fogyasztási cikkek termelésében az elmúlt időszak viszonylag kevés együtt­működési megállapodást eredménye­zett, a belsőpiaci ellátást lényegében nem érintő szakosítási egyeztetések folytak. A mezőgazdasági és az élelmi­szeripari termékek terén néhány cikk­nél hagyományos szakosítások alapján folynak a szállítások. A nem gépipari területen megkötött együttműködési szerződések száma és az általuk érin­tett volumenek nagysága tehát a gép­iparok mögött elmaradnak. A kooperációs kapcsolatok bővülésé­vel összefüggésben az eddiginél jobban előtérbe lép a kooperációs fegyelem erősítésének és a szerződések mara­déktalan teljesítésének követelménye. Az említett autóipari kooperációnál pl. néhány termék iránt magyar igény­hiány észlelhető, míg csehszlovák rész­ről az alkatrész-ellátási problémákat említeném. Az ipari szakosítási és kooperációs tevékenységgel, az erre vonatkozó szer­ződések teljesítésével kapcsolatos ta­pasztalataink arra utalnak, hogy azok akkor gyümölcsözőek, életképesek, ha az együttműködő felek a kölcsönös elő­nyök biztosításával, jó minőségben, megállapodott határidőre képesek szál­lítani az általuk vállalt terméket. Keresni és megtalálni az új‘ lehetőségeket — Miben látja az együttműködési le­hetőségek feltárásának további tartalé­kait? — Ügy vélem, ezen a téren még nagy tartalékaink vannak. Elegendő, ha csak arra gondolunk, hogy a tarta­lékfeltárás egyik módja a mindkét or­szágban állandó igényként hangsúlyo­zott termékszerkezet-javításnak, hogy mindkét országban programot dolgoz­tak ki a nem gazdaságos termelés visszafejlesztésére. Ezt azonban csak egymással és a többi szocialista or­szággal egyeztetve lehet sikeresen megvalósítani. Fokozottabban lehet és kell együtt­működni a harmadik piacokon — han­goztatta dr. Hegedűs János. Ezért a két ország külkereskedelmi miniszté­riumai konkrét javaslatokat dolgoznak ki komplett ipari berendezések közös exportjára, közös beruházásokra, koo­perációs és szakosított termékek közös kivitelére és más lehetséges együttmű­ködési területekre. A tartalékokra gon­dolok, amikor utalok arra, hogy egy kicsit céltudatosabb gyártmányszakosí­tással, kooperációval, jobb alkatrész-el­látással, sőt, csak az egymás számára hasznos áruk körének jobb megismeré­sével és új áruk forgalomba való be­kapcsolásával jobban ki tudnánk elé­gíteni egymás igényeit — a fogyasztók megelégedésére. A lehetőségek kiakná­zásában közös erőfeszítésekre, a köl­csönös előnyök megkeresésére és meg­találására van szükség. — Hangsúlyozni szeretném — mon­dotta beszélgetésünk végén a kereske­delmi tanácsos —, hogy Magyarország számára a Csehszlovákiával folytatott kereskedelem nagy jelentőségű. Hiszen a CSSZSZK a Szovjetunió és az NDK után a harmadik legjelentősebb keres­kedelmi partnerünk. Országaink gazda­sági együttműködésének eddigi ered­ményeit pozitívan kell értékelni. A táv­latok azt jelzik, hogy a jövőben kiala­kuló kétoldalú kapcsolatok egyre in­kább integrációs jelleget öltenek, s ezek egyben a KGST-tagállamok integ­rációjának további fejlődését is ered­ményezik. SOMOGYI MÁTYÁS Szlovákia legrégibb búzakeményítő-gyárában A párkányi (Stúrovo) kemé­nyítőgyárat — Szlovákia legré­gibb búzakeményítő-gyárát — 1842-ben létesítették. A terme­lést 120 munkással kezdték meg. Hogy a munkások nem voltak megelégedve a helyze­tükkel, az a rossz munkafelté­telekkel és az alacsony bérrel magyarázható. Ezért 1937-ben hat hétre beszüntették a mun­kát. A sztrájk a munkások győ­zelmével végződött. Követelé­seiknek eleget tettek, emelték a bérüket. Lényeges változásokra azon­ban csak 1948 februárja után került sor. Az államosítás után fokozatosan nőtt az üzem ter­melékenysége. A munkásak egyre jobban kezdték tudatosí­tani, hogy az üzem a saját tu­lajdonuk, s a termelés az ő érdekeiket szolgálja. A termelékenység fokozásá­nak kulcsát nem a dolgozók létszámnövelésében, hanem a technológiai berendezések kor­szerűsítésében látták. így 1960­ban jelentős beruházás kereté­ben vasbeton konstrukcióval látták el az egyes termelőcsar­nokokat, új kazánházat, száraz­keményítő részleget, szeszfőző részleget és laboratóriumot építettek. Az 1967—69-es évek­ben pedig korszerűsítették az üzem műszaki berendezését. Az aránylag kis — gyárnak alig nevezhető — üzem terme­lékenysége 1950-től 1972-ig kö­zel az ötszörösére növekedett. A múlt évben az üzem terme­lésének értéke meghaladta a 38 millió koronát. Évi tervüket 101,8 százalékra teljesítették. Ürge Józseftől, a keményítő- gyár igazgatójától azt is meg­tudtam, hogy üzemük szlová­kiai viszonylatban egyedülálló eredménnyel, nyolomillió koro­na tiszta haszonnal zárta az elmúlt évet. Ennek köszönhe­tik, hogy elnyerték a vezér- igazgató vándorzászlaját. A továbbiakban Szűcs Gyula, az üzemi pártszervezet fiatal elnöke is bekapcsolódott be­szélgetésünkbe. Elmondta, hogy a dolgozók túlnyomó többsége fiatal. Részben ennek tudható be, hogy a 111 dolgozó közül hatvanhétén aktív részesei a szocialista munkabrigád meg­tisztelő cím elnyeréséért indí-* tott versenymozgalomnak. A hat versenyző kollektíva közül négy már megkapta a bronzfo­kozatot, kettő pedig a Győzel­mes Február 30. évfordulójának évében szeretné megszerezni. Az igazgató és az üzemi pártszervezet elnöke rendkívül fontosnak tartja az üzemi'de­mokrácia elvének gyakorlati alkalmazását. A termelési ér­tekezleteken rendszeresen érté­kelik az elért eredményeket és megvitatják az esetleges prob­lémákat, fogyatékosságokat. — A kommunisták példamu­tatása, a szocialista munkabri­gádok tudatos helytállása nagyban hozzájárult a termelé­kenység folyamatos növelésé­hez, a minőség állandó javítá­sához — mondotta Szűcs Gyu­la. Az utóbbi években megválto­zott az üzem termelési profilja is. Jelenleg búzakeményítőt, pu­dingot, szeszt és síkért gyárta­nak. Gyártmányaik kiváló mi­nősége alapján nyerték el a „Példás fninőség üzeme“ címet. Termékeik az ország határain túl is ismertek. Búzakeményítőt Lengyelország, Svájc, Norvégia és Libanon részére, síkért pe­dig Anglia részére exportálnak. — Az üzem műszaki berende­zésének továbbfejlesztése mel­lett nem feledkezünk meg dol­gozóink szociális igényeinek kielégítéséről sem — mondotta Ürge József. — Mivel a terme­lés három műszakban folyik, a dolgozók naponta kétszer kap­nak főtt ételt. Szakszervezeti üdülésen, társasutazáson is részt vehetnek. A fiatalok szakmai továbbképzését is tá­mogatjuk. Az idén átadjuk ren­deltetésének az új, másfél mil­lió korona értékű szociális épületet, melyben ö-ltözők, mos­dók és ülésterem kapott helyet. Az éjjeli műszakban dolgozó­nők tejet kapnak. Persze a szociális gondoskodás kamatos­tul megtérül. A dolgozók több­sége aktívan bekapcsolódik a szocialista munkaversenybe. A Győzelmes Február 30. évfordu­lójának tiszteletére vállalták, hogy munkakörnyezetük szépí­tése érdekében társadalmi mun­kában 1050 órát dolgoznak le. Az energiával való takarékos­kodással több mint ötvenezer koronát mentenek meg népgaz­daságunk számára. A termékek minőségét 0,5 százalékkal sze­retnék javítani. A szocialista munkabrigádok számát egy újabb kollektívával gyarapítják. ürge József huszonöt éve az üzem igazgatója, a városi párt- szervezet elnöke és az SZLKP JB plénumának tagja. Szakmai felkészültsége, sokévi tapasz­talata és szilárd politikai helyt­állása vitathatatlanul hozzájá­rult az üzem eddig elért ered­ményeihez. RIGLER JÁNOS 197q. III. 12. ozsrn * M Prágai beszélgetés a csehszlovák—magyar gazdasági együttműködésről

Next

/
Thumbnails
Contents