Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-19 / 8. szám

ozsrn * M 1978. II . 19. A bratislavai Pravda Könyvkiadó ma gyárul a napokban Jelentette meg A CSKP történetének áttekintése című kötetet. A párttörténet új kiadását a CSKP KB Marxizmus—Leninizmus Intézete és az SZLKP KB Marxizmus— Leninizmus Intézete dolgozta ki. Az alábbi írás a párttörténetnek a feb­ruári győzelemmel foglalkozó fejezete. A kommunistaellenes tömb úgy dön­tött, hogy bomlasztó tervét még az üzemi tanácsok kongresszusa előtt megvalósítja. A nemzeti szocialista pár­tot, a cseh néppártot és a Demokrata Pártot képviselő miniszterek (összesen a kormány 12 tagja) 1948. február 20-án lemondtak. Azért léptek ki a kormányból, hogy megbénítsák tevé­kenységét, megállítsák a forradalmi folyamatot és Csehszlovákia Nyugat­barát külpolitikai orientációját juttas­sák érvényre. A kormány tagjainak azonban csak a kisebbik hányada mondott le, ezért a kormány a jogsza­bályok értelmében továbbra is képes Az FSZM üzemi tanácsai és csoportjai 1948. február 22-én meg­tartott kongresszusa teljes mértékben síkraszállt a kormány reakciótól való megtisztításáért, az ipar további álla­mosításáért és az új földreformok kö­vetelményéért. Az egész nép és első­sorban a munkásosztály megbontha­tatlan egysége, amely oly világosan kifejezésre jutott az üzemi tanácsok kongresszusán, döntötte el a dolgozók győzelmének a kérdését 1948 február1 jában. A kongresszus felszólította a szer megdöntésére irányuló kísérletét és megalakult a megújhodott Nemzeti Front kormánya. A kormányválságot demokratikusan oldották meg. BeneS köztársasági elnök kinevezte az új kormányt, élén ismét Klement Gott- walddal. A politikai-hatalmi ellenfor­radalmi államcsíny-kísérlet meghiúsult. Prágában 1948. február 28—29-én a parasztság képviselői találkoztak a parasztbizottsági kongresszuson. A dolgoz_ő parasztság nevében 3090 kül­dött tüntetőén fejezte ki hűségét és bizalmát a megújhodott Nemzeti Front kormánya és a CSKP iránt. Kiállt az FSZM üzemi tanácsai és csoportjai kongresszusának követelményei mel­lett és az új földreform megvalósítását szorgalmazta. A februári események így a munkások és parasztok egységé­ről és kölcsönös támogatásáról tanús­kodtak, ami a „Munkás a parasztért, paraszt a munkásért!“ kongresszusi jelszóban is kifejezésre jutott. A FEBRUÁRI GYŐZELEM és jogosult volt küldetése teljesítésére. A kommunisták azonnal ellentámadás­ba mentek át. Elsősorban is azt köve­telték, hogy a lemondást haladéktala­nul fogadják el és a kormányt új tagokkal egészítsék ki. A dolgozók túlnyomó része a kommunistáknak ezt a javaslatát teljes mértékben támogat­ta. A történelmi Óvárosi téren 1948. február 21-én reggel több mint százezer dolgozó várakozott. Leírhatat-' lan lelkesedéssel fogadták Klement Gottwald beszédét, aki a kirobbant kormányválsággal kapcsolatban a párt álláspontját tolmácsolta és megoldá­sára vonatkozóan a CSKP Központi Bi­zottságának azt a javaslatát terjesztette elő, hogy a kormányt a Nemzeti Front programjához hű emberekkel egészít­sék ki. „Éberségre és készenlétre szó­lítok fel mindenkit — mondotta Kle­ment Gottwald. — Egységre és össze­tartásra hívok fel minden jó csehet és szlovákot, mindnyájatokat — mun­kásokat, parasztokat, iparosokat és ér­telmiségieket. Alakítsátok meg a köz­ségekben, a járásokban és a kerületek­ben valamennyi párt- és országos ’ szervezet demokratikus és haladó kép­viselőiből a Nemzeti Front akcióbizott­ságait. Fojtsátok él csírájában a reak­ciós ügynökök minden provokációjátI Legyetek egységesek és határozottak — és igazságtok győzni fog!“ Nemcsak Prágában és Bratislavában, hanem szinte a köztársaság minden városában és nagy üzemében óriási tüntetések voltak a CSKP követelései­nek támogatására. A dolgozók meg­hallgatták az Óvárosi téren tartott ma- nifesztáció helyszíni rádióadását és az elfogadott határozatban kifejezésre jut­tatták teljes egyetértésüket a kormány- válság Klement Gottwald által java­solt megoldásával. Gustáv Husák, a Megbízottak Tes­tületének elnöke, tisztségéből követ­kezően levelet intézett a demokrata pártok megbízottaihoz, amelyben Be­jelentette, hogy pártjaik minisztereinek lemondása következtében nem gyako­rolhatják a Megbízottak Testületében sem a kormány által rájuk ruházott jogkörüket és távozniuk kell az álta­luk igazgatott minisztériumokból. Február 21-e után tüstént ország­szerte megalakultak a Nemzeti Front akcióbizottságai, amelyek hozzáfogtak a közélet, a politikai pártok és a tár­sadalmi szervezetek reakciós képvi­selőktől való megtisztításához. Akció­bizottságok nemcsak a városokban és a községekben létesültek, hanem a hi­vatalokban, iskolákban, egyes válla­latokban, a társadalmi szervezetekben és a nem kommunista politikai pártok­ban is. A CSKP kezdeményezésére ala­kultak meg és tagjaik valamennyi tár­sadalmi szervezet és politikai párt haladó képviselői lettek. A politikai és a közéletnek a reakciós tényezők­től történő következetes megtisztításá­val lefektették a megújhodott Nemzeti Front alapjait. 1948 FEBRUAR dolgozókat, hogy az üzemi tanácsok kongresszusa határozatának támoga­tására tartsanak egyórás általános tün­tetősztrájkot. A sztrájk 1948. február 24-én minden üzemben és hivatalban, a köztársaság közlekedési és kereske­delmi hálózatában is megvalósult. Ki- domborodóan kifejezésre juttatta a munkásosztály és valamennyi dolgozó szervezettségét és erejét. A nép ha­tározottan kiállt a kommunista párt mellett. A burzsoázia teljesen elszige­telődött. Egyetlen reménysugara Be­neS köztársasági elnök volt még, aki a lemondás elfogadását szüntelenül ha­logatta. Tekintettel arra, hogy a legmegrög- zöttebb reakció az esetleges fegyve­res fellépéssel is számolt, a februári napokban felfegyverkezett az üzemek többségének munkássága is. Prágában, Bratislavában és más városokban meg­alakultak a népi milícia osztagai, ame­lyek a népi demokratikus rendszert védelmezve készek voltak visszaverni a reakció fegyveres puccskísérletéit. Szlovákiában a volt partizánok sorai­ból fegyveres osztagok is alakultak. A népi milícia, a partizánok és a Nemzetbiztonsági Testület határozott fellépése meggátolta a vérontást és a burzsoáziát akadályozta a fegyveres összetűzés kirobbantásában. Jelentős szerepe volt ebben Ludvík Svoboda hadseregtábornok, nemzetvédelmi mi­niszter fellépésének, aki Gottwald kor­mányát biztosította arról, hogy a had­sereg a néppel tart. A kommunista párt határozott állásfoglalása és a népnek a válság hosszadalmas megoldása miatti fokozódó felháborodása végül is BeneS elnököt arra kényszerítette, hogy elfogadja a reakciós miniszterek lemondását és kinevezze a megújho­dott Nemzeti Front kormányát. A burzsoá reakció által kiváltott kormányválság a dolgozó nép győ­zelmével ért véget. Klement Gottwald 1948. február 25-én a Vencel téren tartott óriási méretű manifesztáción bejelentette, hogy visszaverték a bur­zsoáziának a népi demokratikus rend­A Februári Győzelem elsősorban an­nak volt, köszönhető, hogy a munkás- osztály és az egész dolgozó nép élén politikailag, eszmeileg és szervezetileg fejlett marxista—leninista párt — Csehszlovákia Kommunista Pártja állt. A dolgozók érdekeiért évek hosszú során át folytatott áldozatos harca meghozta gyümölcsét: a párt a nép elismert vezére lett, vezette a töme­geket, tanult tőlük, de egyben tanítot­ta is őket. A párt alkotó módon to­vábbfejlesztette a szocialista forrada­lom lenini elméletét, s ennek alapján helyes stratégiai irányvonalat válasz­tott és mesteri módon alkalmazta a forradalmi harc taktikáját. Felhasz­nálta minden * hatalmi pozícióját és elnyerte a dolgozó tömegek támogatá­sát. A „felülről és alulról“ győzelem­re segített forradalommal teljesen el­szigetelte a burzsoáziát, s döntő dia­dalt vívott ki fölötte, ami a kommunis­ta párt vezette nép milliós tömegeinek műve volt. A CSKP közvetlen feladata 1948 feb­ruárja után az volt, hogy a kivívott győzelmet biztosítsa és szilárdítsa. Az akcióbizottságok már a februári napok­ban megkezdték a politikai pártok, a társadalmi szervezetek és az államap­parátus megtisztítását a reakciótól. Február után ez a tisztogatás gyorsan befejeződött. A reakciót az államappa­rátusban és a közéletben betöltött mindert fontos posztjától fokozatosan megfosztották. A megtisztított politi­kai pártok és az egységes társadalmi szervezetek továbbra is a Nemzeti Front keretében maradtak, amely Feb­ruár után valóban az egész nép egy­ségének a megtestesítője lett. Vala­mennyi politikai párt és társadalmi szervezet elismerte a CSKP vezető szerepét. A Nemzeti Front továbbra is a dolgozók egyesítésének megfelelő politikai bázisa volt. Meg­felelt Csehszlovákia történelmi felté­teleinek és lehetővé tette a nép leg­szélesebb rétegeinek bevonását a szo­cializmus építésébe. Az új Gottwald-kormány 1948. már­cius 5-én tartotta első ülését. Számos törvényjavaslatot fogadott el, amelyek szerepeltek ugyan a kormány Ország­építő Programjában, de csak a feb­ruári győzelem után lehetett őket meg­valósítani. Jóváhagyta az új Megbízot­tak Testületének létrehozását, amely­nek élén továbbra is Gustáv Husák állt. Klement Gottwald 1948. március 10- én az Alkotmányozó Nemzetgyűlés­ben előterjesztette a megújhodott Nem­zeti Front kormányának akcióprogram­ját. Az akcióprogram megszabta, hogy gyorsan teljesíteni kell az Ország­építő Program minden pontját, továb­bá a szakszervezeti üzemi tanácsok és csoportok, valamint a parasztbizottsá­gok kongresszusának követelményeit. A parlament kifejezte egyetértését a csehszlovákiai kormányválság megol­dásának módjával, egyöntetűen jóvá­hagyta a kormányprogramot és bizal­mat szavazott az új Gottwald-kormány- nak. így teljessé vált a kormányválság demokratikus, alkotmányos és parla­mentáris megoldása. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés azonnal hozzáfogott az akcióprogram megvalósításához. Jóváhagyták az álla­mosításról szóló új törvényt, amely­nek értelmében az állam kezébe ment át minden ötven alkalmazottan felül foglalkoztató üzem, az egész külkeres­kedelem és a hazai nagykereskedelem. A szocialista szektor az ipari termelés­nek már 96,4 százalékát produkálta. Az iparban és a nagykereskedelemben majdnem teljesen felszámolták már a tőkés tulajdont. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés törvényt fogadott el az új földreform­ról is, amely a földbirtok felső hatá­rát 50 hektárban állapította meg. A kis- és középparasztok, valamint részben az állam kezébe ilyenformán fovábbi 700 000 hektár szántóföld és erdő került. Több olyan törvény alkotása is, me­lyekért a reakcióval hosszadalmas har­cot kellett vívni — mint például a társadalombiztosításról, a földműves- és iparosadóról szóló törvények, vala­mint az iskolaügyi törvény — jelentős forradalmi változást hozott a népi de­mokratikus állam szociál- és kultúr­politikájában. A csehszlovák forradalmi mozgalom történetében fontos politikai aktus volt a szociáldemokrata párt és Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának a mar­xizmus—leninizmus elvei alapján 1948. június 27-én bekövetkezett egyesülése. Csaknem 30 esztendő múltán helyreállt a cseh országrészekben is a munkás- mozgalom szociáldemokrácia jobboldali vezérei által 1920-ban megbontott égy- sége. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1948. május 9-én a cseh és szlovák nép­nemzeti felszabadító harca kiteljesedé­sének és Csehszlovákia szovjet had­sereg általi felszabadulásának 3. év­fordulóján fogadta el a köztársaság új alaptörvényét — a Május 9-i Alkot­mányt. Az alkotmány teljes mértékben meg­erősítette a népi demokratikus Cseh­szlovákia minden addigi vívmányát, törvénybe iktatta a parasztsággal és a dolgozók többi rétegével szövetség­ben álló munkásosztály teljes hata­lomátvételét, rögzítette a dolgozó nép szuverenitását az államban, a cseh és a szlovák nemzet s valamennyi ál­lampolgár egyenjogúságát. A kormányprogram feladatainak gyors teljesítése ismét megerősítette, hogy korábban csak a burzsoázia gátolta a dolgozók CSKP által kitűzött követelményeinek meg­valósítását. Február után nagyon rö­vid időn belül foganatosítottak olyan intézkedéseket, amelyeknek a megvi­tatása a burzsoázia miatt korábban hó­napokig tartott. A CSKP következete­sen teljesítette a dolgozóknak tett ígé­reteit. Egyre növekedett a tömegek kommunista párt iránti bizalma. Ez kifejezésre jutott a Nemzetgyű­lés 1948. május 30-i választása során is. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom a kommunisták kezdeményezé­sére a Nemzeti Front valamennyi párt­jának és társadalmi szervezetének egységes jelölőlistájára tett javasla­tot. A májusi választások a Nemzeti Front jelölőlistájának teljes győzelmé­vel végződtek, melyre a választóknak 90 százaléka adta le szavazatát. A vá­lasztások arról tanúskodtak, hogy a legyőzött reakciónak a nép körében nincs támasza. A nép többsége kiállt a Nemzeti Front kormánya, a népi de­mokratikus köztársaság mellett. BeneS köztársasági elnök lemondása után 1948. június 14-én először fordult elő a csehszlovák állam történetében, hogy köztársasági elnök tisztségbe egyhangúan a munkásosztály képvise­lőjét, Klement Gottwaldot, Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának elnökét választották meg. A februári győzelem és a Csehszlo­vákia állami és társadalmi rendszeré­ben utána bekövetkezett változások eredményeképpen a proletárdiktatú­ra formájaként megszilárdult a népi demokrácia hatalma. Csehszlovákia előtt megnyílt a szo­cialista építés útja. GÁLY IVÁN fordítása 3

Next

/
Thumbnails
Contents