Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-12 / 7. szám
D tfjszó ségb en volt művelődési ház, üzlet, tűzoltószertár, iskola. Vükén azonban nem volt ilyen ideális a helyzet, ezért annak fejlesztése lett egyik fő feladatunk. Szorgalmas munkával sikerült szép eredményeket elérnünk. Két év alatt 1972 és 74 között Z-akcióban felépítettük azt az egyemeletes épületet, melyben a hnb hivatala és a tűzoltószertár kapott helyet. Ezzel felszabadult a régi épület, mely most, tatarozás után az egészségügyet szolgálja. Ott rendel a körorvos, a nőgyógyász, a fogorvos és a gyermekorvos. További jelentős akciónk az óvoda építése volt, melyet szintén Z-akcióban építettünk fel harminc gyermek számára. Jelenleg pedig a négy tantermes iskola épül négymilió koronás beruházással. Az előregyártott elemekből készülő épületet a Losonci Járási Építőipari Vállalat dolgozói építik. — De bizonyára a lakosok is segítik a kitűzött célok valóra váltását? Minden évben jelentős társadalmi munkát vállalnak. Mindhárom község lakói szorgos- kodnak, de főleg a helybeliek munkája nyomán fejlődik a központi község. Igen eredményes munkát végeztek a ravatalozó építésénél, a temető körülkerítésénél, a község központjának rendezésénél. Az utóbbi díszére is válik a községnek, ugyanis az egykori út menti szemétgödör helyén ma tuja- és rózsabokrok köszöntik az erre járókat. A fiatalok főleg a sportpálya korszerűsítéséből vették ki a részüket. Felépítették a hideg-meleg vízzel ellátott öltözőt is. Kár, hogy a sport terén nem ilyen aktívak fiataljaink! — Az eredményekben gazdag hat. év után milyen jeladatok várnak még megoldásra? — Először az iskola felépítésére összpontosítjuk erőnket, majd 1979-ben megkezdjük a három és fél millió korona költséggel épülő új művelődési ház építését Vilkén. Ezek az elkövetkező időszak nagy feladatai, de ezeken kívül több kisebb problémát is meg kell oldanunk. — Mi okoz gondot a községben? — Elsősorban az, hogy nincsenek szolgáltatások, minden apróság miatt Losoncra kell utazniuk lakosainknak. A községben földművesszövetkezet sincs, csak állami gazdaság, így a fuvarozással is nehézségek vannak. Pedig igen sok építőanyagot kell szállítani a községbe. — Sokan építkeznek? — Jelenleg 26 telken folyik családi ház építése, és újabb 35 telek kimérésére kerül sor a jövőben. — Bár a három község egyesült, területileg mégis távol vannak egymástól. Nem okoz ez gondot az irányításban? — Természetesen nehezebb így a munkánk, de Tőrincsen és Jelsőcön is működik polgári bizottság, mely igen segíti munkánkat. A képviselők többsége is becsülettel végzi a munkát, ígv komolyabb probléma nem adódik. Vilkén Brusz- nyai Barna, Kelemen Vilmos, Tőrincsen Mária Berecová, Jelsőcön Petyi László munkáját külön is meg kell dicsérni. — Milyen a kulturális élet a községben? — Tizenhárom tömegszervezet tevékenykedik nálunk elég eredményesen. A Vöröskereszt, a Nőszövetség, a tűzoltók, a SZISZ, a CSEMADOK és a vadászok munkáját emelhetjük ki. A fiatalok klubot is építettek maguknak, a CSEMADOK évente rendez dal- és táncünnepélyt. Talán így mondhatnám: amelyik szervezet elnöke aktív, ott megy is a munka. A tenni akarásnak egyik szép eredményét tekintettük meg a jelsőci művelődési házban: az egyik helyiségben emlékszobát rendeztek be, ahol igen ötletesen mutatják be a múlt történelemformáló eseményeit. Gazdag gyűjtemény idézi a múltat, őrzik őseik használati tárgyait, nagyrészt saját készítményű szerszámokat, eszközöket. A gazdag néprajzkin- cset őrizve, a múltat idézve építik a mát, saját boldog jelenüket. BÖJTÖS JÄNOS —^ Az irodája kL* J/—v csak abban kü^ * \ lönbözik a töbI bitől, hogy a látogatók egymásnak adják a kilincset, a három telefon 1948 közü* hol az FFRPIIÁP e87ik’ ho1 a rcDKUAK másík szólal meg. Az asztal mögött ülő férfi beszélgetés közben szemüvegét tisztogatja, s olykor-olykor végigsimítja őszbe csavarodó haját. Tömör szavakkal, katonás hanghordozással intézkedik. Így ismertem meg Oslanec Emilt, a galántai járási párt- bizottság népi milícia törzskarának parancsnokát, aki már 22 éve tagja a népi milíciának. — Nem vagyok tőzsgyö- keres galántai, de mivel itt találtam meg a számításomat, idevalósinak érzem magam. Horny Hámorban születtem, négygyermekes családban. Apám erdőmunkás volt. Tizennégy éves koromban elszegődtem asztalosinasnak, majd négy év után, amikor megkaptam a segédlevelet, a régi helyemen maradtam. Az államosítás után a buőinai üzembe kerültem. — Figyelemmel kísérte az akkori eseményeket? — kérdezem egyik telefonbeszélgetése után. — Esténként telepes rádión híreket hallgattunk. Mondanom sem kell, a hírek hallatán a vélemények megoszlottak, de én Gott- wald elvtárs óváros téri beszédét jól a fejembe véstem. El is határoztam, ipari dolgozó leszek. Így kerültem a Galántai Bútorgyárba. Egyszerű asztalosként kezdte, majd mester, később művezető lett. Három évvel azután, hogy felvették a pártba, a népi milícia tagja lett. Volt rajparancsnoki beosztása, később a járási törzskar hadműveleti csoportjának a vezetője lett. Minden tisztségét szabad idejében végezte, éppúgy, mint a különféle pártfunkHuszonkét éve a pari* katonája ciókat, képviselői teendőit. Közben a szakközépiskolát is elvégezte. — Az embernek be kell hoznia azt, amire korábban nem volt lehetősége — mondja. — Az én gyermekeim már másképp élnek. Fiam hivatásos katonatiszt, lányom közgazdasági főiskolán tanul. A feleségem pedig most is ott dolgozik, ahol elkezdte, a Galántai Bútorgyárban. A gyakorlatok, rendkívüli események nemegyszer kiparancsolták az ágyból. TárOslanec Emil saival ott volt a dunai árvíz idején, a mentési munkálatoknál, s ott voltak 1968-ban Bratislavában, hogy a közrendre felügyeljenek. — Hat évvel ezelőtt az a megtiszteltetés ért, hogy kineveztek a járási népi milícia törzskarának parancsnokává — folytatja. — Megsokasodtak a kötelességeim, meg kellett tanulnom beosztottjaimmal bánni. Ahhoz a katonai mondáshoz tartom magam, hogy bízzál a beosztottjaidban, de mindenkor ellenőrizd, vajon végrehajtják-e a kapott parancsot. Mit mondjak? Igen jól érzem magam köztük. Sokat verejtékeztünk a gyakorlótéren, de az eredmények sem maradtak el. Például a dus- lói, a seredi, a galántai szerszámgépgyár, a gép- és traktorállomás stb. elvtársai a 30. évforduló alkalmából — tudomásom szerint — elismerő oklevelet kapnak. Oslanec elvtársról azt mondják, hogy zárkózott természetű. Nem is csoda. Többek között ő felel a népi milícia járási egységének harci és politikai felkészültségéért, a felszerelésért, a harci eszközök jó állapotáért, egyszóval az egység mindenkori harcképességéért, s ez nem kevés. Az a szerencse, hogy a járási törzskar tagjai mindenben segítik. — Nyáron, ha van egy kis szabad időm, kimegyek a kertbe dolgozni. Ha nyílik a kiskapu, mindjárt arra gondolok, hogy megjöttek a gyerekek — mondja búcsúzóul az 51 éves, munkáját és családját szerető ember. Most, amikor a népi milícia megalakulásának jubileumát ünnepli az egész ország, Oslanec elvtársat, aki a haza szolgálatában, a népi milícia építésében szerzett érdemekért a „Fegyverbarátság“ kitüntetés harmadik fokozatának tulajdonosa, a „Kiváló munkáért“ kitüntetésre is javasolták. NÉMETH JÄNOS 1978. II. 12. azok az ún. aktív pontok, amelyekbe a gyógyító tűknek hatolniuk kell. Az akupunktúra a feltevések szerint kínai eredetű gyógymód. Legalábbis erről tanúskodnak a mintegy kétezer évvel időszámításunk előtt Kínában megjelent szakkönyvek, amelyekből az is kitűnik, hogy a kínai orvosok az emberi testen 365 aktív pontot tartottak nyilván. Ezeknek a száma, az egyre újabb aktív pontokat felderítő villamosdetektorok jóvoltából, ma már az ezret is megközelíti. Dr. Hovorka megmutatja azt a szovjet gyártmányú ELAP típusú készüléket (hasonlókat ma már mi is gyártunk), amely a tűszúrásra alkalmas aktív pontok közelségét — az emberi bőr elektromos ellenállása következtében — hang- vagy fényjelzéssel adja tudtul. Újabb ismeretekben tehát nincs hiány, de figyelemre méltó, hogy a tapasztalatok szerint a legmegbízhatóbbak és a leghatásosabbak a kínaiak által már több ezer évvel ezelőtt megadott aktív pontok. Vendéglátóm hozzávetőleg 25 esztendővel ezelőtt, abban az időben figyelt fel az akupunktúrára, amikor még az egészségügyi központ egzotikus betegségeket gyógyító osztályán azokat a dolgozókat kezelte, akik Kínában, Vietnamban, Koreában, vagy a Mongol Népköztársaságban teljesítve szolgálatot, a saját bőrükön tapasztalták az akkoriban nálunk még ismeretlen gyógymód előnyeit, és megbíztak benne. A legtöbben egészségesen tértek visz- sza, még azok is, akiknek betegségével szemben a nyugati országok orvosai tanácstalanok voltak — tájékoztat dr. Hovorka, majd elmondja, hogy ilyen páciensei közül néhányat külföldön az akupunktúra kezeléséhez szükséges eszközökkel és szakirodalommal is elláttak. SZAKIRODALOM Dr. Hovorka éveken át tanulmányozta az akupunktúrát, és később Indiába és a Mongol Népköztársaságba is ellátogatott. Ez utóbbi országban többször is járt, hogy ulánbátori kollégáival megtanácskozza a problémákat, és elsajátítsa a gyógykezelés fortélyát, ösztönzően hatott rá a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának nyilatkozata, amely szerint az akupunktúra tudományos gyógymód, megérdemli tehát, hogy az orvosok hatását és eredményeit figyelemmel kísérjék, és behatóan foglalkozzanak vele. Dr. Hovorka sokat tanult moszkvai, leningrádi és rigai munkatársaitól is, többek között például Tyihocsinszkaja professzortól, akinek az akupunktúráról megjelent egyik tanulmánya fordításban rövidesen a mi szakirodalmunkat is gazdagítja majd. Hazánkban az első tudományos mű az akupunktúráról több mint húsz esztendővel ezelőtt jelent meg. Szerzője Vymétal professzor, a prágai neurológiai klinika jelenlegi vezetője. Ö annak idején Kínában tanulmányozta ezt a gyógymódot, amelynek számos követője közül — dr. Hovorka szerint — az első hely dr. Umlaujot, a brnói kórház kizárólagos akupunktúrára szakosított főorvosát illeti meg. GYÓGYSZER VAGY TtjSZÜRÄS? Az elmondottak alapján önkéntelenül is felmerül a kérdés: melyik gyógymódot részesítse az orvos előnyben, a klasszikus gyógyszereket, vagy a tűszúrásokat? A tapasztalatok szerint az egyik nem zárja ki a másikat, tehát mindkettő egyidejűleg is alkalmazható. Am akinek a szervezetére bizonyos gyógyszerek kedvezőtlenül, vqgy egyáltalán nem hatnak, azok számára az akupunktúra valóságos jótétemény. A tű- szúrásos gyógymód további előnye, hogy lényegesen olcsóbb a gyógyszeres kezelésnél. Természetesen e gyógymód hatását tekintve akadnak kételkedők is, olyanok, akik nem értenek egyet az akupunktúrával, vagy határozottan ellenezik azt. A szakember véleménye szerint ez a felfogás helytelen- Ezzel a látszólag egyszerű gyógymóddal már a múltban is sokan kísérleteztek hazánkban csakúgy, mint a többi európai országban, és helyenként hitelét vesztette, akkor ez az orvosok szakavatottsá- gának a hiányára volt visszavezethető. Természetes ugyanis, hogy ha az orvos tapasztalatlansága folytán a szúrások nem érik el az aktív pontokat, elmarad az eredmény. Különben azonban az akupunktúra többnyire beváltja a hozzá fűzött reményeket. XXX Az akupunktúra tehát a gyógyászatban alkalmazható eljárás, amellyel a szakemberek kielégítő tapasztalatokra tettek szert. Dr. Hovorka véleménye szerint nem lenne helyes tehát, ha az orvosok ma, a megszokott, klasszikus gyógyszerekhez ragaszkodva, elvetnék a gyógykezelés további lehetőségét. KARDOS MARTA Dr. Hovorka (középen) mesterével, Dolzsin Öcsin mongol orvossal aku- punktúrás kezelést alkalmaz
