Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 5. szám

Az új Skoda család tagjaiból naponta 660 gördül le a futószalagról. A kész kocsik a gyár melletti térsége­ken várják a speciális szállítójárművek érkezését 1978. I. 29. Oj gyártási program a Mladá Boleslav-i Autógyárban mit a Skoda Laurin és Klement úr, a Mladá Boleslav-i Autó­gyár hajdani alapitól bizonyára nem hinnének a sze­müknek, ha ma széttekintenének a hatalmas szerelő- csarnokokban, ahol a dolgozók a legkorszerűbb gé­pek segítségével végzik a karosszériarészek alakítá­sát, szegecselését, hegesztését, s ahol mintegy 20 km hosszú függesztett futószalag viszi tovább a fokoza­tosan komplett gépkocsivá formálódó munkadarabo­kat az egyik csarnokból a másikba, a karosszériaké­szítő üzemből a lakkozóba, onnan pedig az utolsó munkaműveleteket végző szerelők műhelyébe. Az alakítóüzemből a karosszéria fő részegységeit jól megrakott elektromos targoncákkal fürge lányok hordják a futószalagot kezelő munkásokhoz. Gyakor­lottan forgolódnak ezekkel a gépekkel a tágas csar­nok folyosóin, a targonca emelővillájával ügyesen felkapják a felhalmozott sárhányókat, ajtókat, az al­váz részeit, s egy szempillantás alatt tovarobognak a rakománnyal, mert a futószalag megállás nélkül halad, nem várakozhat egyik vagy másik alkatrész­re, mert ez az egész, számítógéppel irányított, tö­kéletesen szervezett folyamatot megállítaná. Könnyű lenne kiszámítani, hogy milyen anyagi veszteséget jelentene akár ötperces' kiesés is, hiszen a gyártási folyamat végén minden másfél percben lekerül egy-egy piros, zöld, vagy éppen krémszínű Skoda személygépkocsi a futószalagról. Az elmúlt év végén már 660 gépkocsira nőtt a napi termelés, s a 6. ötéves tervidőszakban az a feladat áll a vállalat 16 000 dolgozója előtt, hogy 1980-ban 198 500 gépko­csit gyártsanak. Az 5. ötéves tervidőszakban 33,7 szá­zalékkal nőtt a termelés, a hatodikban 34,3 száza­lékos növekedést akarnak elérni, éspedig az új, kor­szerűsített Skoda 105/120 típusú család gyártásának teljes bevezetésével. AZ EXPORT ÜJBÖL MEGÉLÉNKÜLT Ma már, pontosabban 1977 márciusa óta kizárólag csak Skoda 105/120 típusú kocsikat gyártanak, ame­lyek a Skoda 100/110 típusú kocsik korszerűsített vál­tozatai. Amint arról Zdének Rubin kereskedelmi igazgatóhelyettes látogatásunk alkalmával beszámolt, a kocsik 40—50 százaléka kerül hazai piacra,- az export 60—70 százalékát a szocialista országokba, a többit kapitalista országokba, főleg Angliába szállít­ják. A tőkésállamokba irányuló kivitel 1973-ban érte el a csúcspontot, az energiaválság azonban a Skoda gépkocsik exportjára is kihatott, így 1974-ben az elő­ző évinek 58 százalékára csökkent a kapitalista or­szágokba irányuló kivitel. Ez egyúttal lehetővé tette a hazai piac jobb ellátását, így 1974-ben már 80 ezer Skoda gépkocsi kerülhetett a Mototechna hálózatába. Mint ismeretes, 1972-ben megszűnt az előrejegyzés, ami azonban azt is jelentette, hogy a személygép­kocsik is idényjellegű cikké váltak. A fő vásárlási szezon a tél végi, tavaszi hónapokra esik, s mivel a gyártás egész évben folyamatos, nem alkalmazkod­hat a kereslet évszaki ingadozásaihoz, elég nagy gondot okoz a készletek átmeneti raktározása. A külföldi vásárlók egyébként 1975—1976-ban újból megélénkültek, ami főleg a Skoda gépkocsik gazdasá­gos üzemeltetésének, alacsony üzemanyag-fogyasz­tásának és egyéb előnyös műszaki tulajdonságainak köszönhető. Az 5. ötéves tervidőszak utolsó évében 78 605 személygépkocsit exportáltunk, 1976-bah pedig már 96 772 darabot szállítottunk külföldre, ebből az NDK-ba 26 889, Lengyelországba 11999, Magyaror­szágra 11761, Angliába 10 371 darabot. Emellett az is pozitívan értékelhető, hogy 1969 óta a Skoda sze­mélygépkocsik realizálási ára különösen a kapita­lista államokban egyenletesen és jelentős mértékben növekszik, ami a kocsik állandó korszerűsítésének és fokozódó népszerűségének köszönhető. A válla­lat tavaly a szocialista országokba körülbelül 40 000, a kapitalista országokba 34 500, a hazai piacra pe­dig 67 000 gépkocsit szállított. Újabban kezd divatba jönni a gépkocsik szétszerelt állapotban történő szállítása egyes távoli országokba, például Costa Ricába, Oj Zélandba, Indonéziába stb. Hangsúlyozni kell, hogy 1977-ben már az új típusú § 105/120 család kiviteléről volt szó. Ezekből az el­múlt év első tíz hónapjában 9375 került Jugoszlá­viába, 9088 Angliába, 3551 az NSZK-ba, s a vásárlók között szerepel még Hollandia, Finnország, Írország, Portugália, Görögország, Svédország és Guatemala. SIKERES VOLT A FELFUTÁS Az új típus gyártására való áttérés mindig bonyo­lult feladatot jelent, hiszen az új rendszerint foko­zatosan váltja fel a régit, amíg az teljesen kf nem szorul a termelésből. A Skoda 1000 MB gyártásának -felfutási ideje például a hatvanas évek közepén két évet vett igénybe. Az ilyen átmeneti időszakban a gyártás növekedésének dinamikája szükségszerűen lelassul. A Skoda .105/120 típus gyártásának bevezetése ezen túlmenően jelentős építési és gépi beruházásokkal függött össze, s még ma is folyamatban van az egyes üzemegységek építése. A karosszériaszerelő csarnok átadása például 4 hónapot késett, ami jelentősen hátráltatta az új típus tömeges gyártásának elindí­tását. A Skoda 105/120 személygépkocsik gyártásának felfutási idejét eredetileg 14 hónapra tervezték, az­zal a feltevéssel, hogy a gyártás a 6. hónap után el­éri a napi 290 darabot, s további 8 hónap után a 600 darabot. Ceviék Kepék műszaki fejlesztési igazgató- helyettes jogos büszkeséggel Hívja fel figyelmünket a csarnok falán látható grafikonra, amely a felfutás tervezett és valóságban elért görbéjét ábrázolja. „Erre az eredményre még a Ford gyár is büszke lehetne“ — jegyzi meg tréfásan. A valóság ugyanis az, hogy a felfutás hatodik hó­napja után, 1977 második negyedévének kezdetén az előirányzott napi 290 helyett már 530 új típusú gép­kocsit gyártottak, s mint már említettük, az év végére a napi termelés elérte a 660 darabot. HATÉKONYABB ÉS JOBB MUNKÁVAL Mladá Boleslavban nem illik feltenni a kérdést, hogy mi a siker titka, hiszen annak idején az egész ország tudomást szerzett az Autógyár dolgozóinak példamutató kezdeményezéséről, amely „A munka hatékonyságának és minőségének javítására irányuló Mladá Boleslav-i mozgalom“ néven vált ismertté. En­nek a mozgalomnak régebbi gyökerei vannak a gyár­ban, hiszen már 1969-ben 97 kollektíva versenyzett a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Az 1969- től 1076-ig terjedő időszak a szocialista kötelezett­ségvállalások teljesítése több mint négyszázmillió korona értékű megtakarítást eredményezett a válla­latnak. Az 5. ötéves tervidőszak tervét 815,4 millió koronával teljesítették túl, 20 307 személygépkocsit gyártottak terven felül. A szocialista munkaverseny eredményessége különösen megmutatkozott 1975-ben, amikor Csehszlovákia szovjet hadsereg által történt felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére „Ajánl dékok a köztársaságnak“ néven a vállalat dolgozói külön egyéni felajánlásokat tettek, amelyek kereté­ben több százezer brigádórát dolgoztak le a munka- feltételek javításában, a környezet fejlesztésében, a ,„Z“-akciók keletében, a szociális és üdülési intézmé­nyek építésénél és karbantartásában. Az „Ajándékok a köztársaságnak“ akció sikeres megvalósítása jó alapul szolgált a szocialista inunka- verseny új formájának kifejlesztéséhez, a Mladá Boleslav-i mozgalom elindításához, amely a CSKP XV. kongresszusán elfogadott határozatok szellemé­ben az egész 6. ötéves tervidőszakra a munka haté­konyságának és minőségének javítását komplex mó­don tűzi célul. Amint azt Miroslav Kapal káder- és munkaerőügvi igazgatóhelyettes részletesen is kifejtette, ma a dol­gozók 95 százaléka vesz részt a szocialista munka- versenyben. A vállalat 554 szocialista munkabrigád­jának tagjai értékes újítási javaslatokkal segítik elő a termelési tervek túlteljesítését, a takarékosabb anyagfelhasználást és a gépkocsik műszaki színvo­nalának állandó emelését. A kívülálló azt gondolhatná, hogy az' ilyen töké­letesen szervezett, szalagrendszerű termelésben nem is lehet már szó további újításokról, tökéletesebb megoldásokról. Az Autógyárban ennek éppen az el­lenkezője tapasztalható. Miroslav Parízka, Václav Jerhota és Václav Nedvéda újítók például javaslatot tettek a bűtő vékonyfalú csöveinek új eljárással tör­ténő darabolására, ami évente 150 ezer korona ter­melési költség és 6 dolgozó megtakarítását eredmé­nyezte. A legjobbak között emlegetik a CSKP XV. kongresszusának szocialista munkabrigádját, mely­nek 19 tagja Josef Sole vezetésével úgyszintén szá­mos újítási javaslatot terjesztett elő. Ezek közül tizet már realizáltak, ami összesen 526 ezer korona meg­takarítást jelentett a vállalatnak. Nehéz lenne felsorolni a gyár valamennyi példa­mutató kollektíváját, hiszen csaknem mindegyik elért már valamilyen jelentős eredményt a termelési fo­lyamatok tökéletesítésében. Ez tehát a titka a vál­lalat jó eredményeinek, az új típusra való gyors át­állásnak, továbbá az egyre gazdaságosabb termelés­nek, ami a biztatóan növekvő vállalati nyereségben jut kifejezésre. A Skoda személygépkocsik minősége természetesen nemcsak az Autógyár dolgozóinak munkájától függ hiszen a vállalat az alszállítők százaitól kapja az- alapanyagokat, alkatrészeket. A vállalat vezetőségé­nek arra irányuló törekvése, hogy a Mladá Boleslavi-í mozgalmat ezekre a vállalatokra is kiterjessze, si­kerrel jár, amihez nagy segítséget jelent a Cseh Tu­dományos-Műszaki Társaság üzemi szakcsoportjainak szoros együttműködése. Különösen hasznos együtt­működés alakult ki például az Autógyár és a Sklo Union Retenice vállalat szakcsoportjai között. A munkaszervezés egyik hatékony módszere az üzemegységek új prémiumrendszere, amely a munka minőségi mutatóival függ össze. Legújabban a „mi­nőségi jelvényért“ folyó versenyt is megszervezték, ami a szaratovi módszerhez hasonlóan a termelési dolgozók önellenőrzéséből indul ki. SZÜNTELEN MŰSZAKI FEJLESZTÉS Bár az újítási javaslatok hasznosítása jelentősen elősegíti a termelés műszaki színvonalának emelé­sét, de ez természetesen csak kiegészítő szerepet játszik az intézményesen szervezett műszaki fejlesz­tés mellett. A vállalat vezetősége állandóan figye­lemmel kíséri a gépkocsigyártás legújabb külfö'di tapasztalatait, s Igyekszik minden újszerű eljárást bevezetni, meghonosítani. Új megoldásokat érvénye­sítenek például a karosszéria lakkozás előtti keze­lésében, ami lényeges mértékben fokozza a korró­zióvédelem hatékonyságát. Az állandó műszaki fejlesztésre továbbra is nagy súlyt helyeznek, mert az S 105/120 típusú család gyártását hét évre tervezik, s újabb típuscserére csak az 1983—84-es években kerül sor. A Mladá Bo- leslav-i Autógyár dolgozóinak minden igyekezete te­hát arra irányul, hogy a jelzett időpontig megőriz­zék és fokozzák a jelenleg gyártott típus változatai­nak világpiaci versenyképességét. MAKRAI MIKLÓS

Next

/
Thumbnails
Contents