Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

VASÁRNAP 1978. január 1. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 7.46, nyug­szik 16.07 Közép-Szlovákia: 7.37, nyugszik 15.58 Kelet-Szlovákia: 7.28, nyugszik 15.49 órakor ÚJÉV 1748-ban halt meg Johann BERNOULLI svájci mate­matikus; a matematikai analízis területén ért el je­lentős eredményeket, meg­alapozta a variációszámí­tást (szül. 1667| • 1788 ban született Étienne GÄ­BET francia jogász, ntó- pista szocialista (I- 1856) f 1823-ban született Pe- TOFI Sándor, a legnagyobb magyar költők egyike ( + 1849) • 1888 ban született Edaard BASS irő és publi­cista (I- 1946) • 1893 ban született Karel DVORAK cseh szobrászművész (t 1950). mmmmm AZ ÚJ SZŐ JÖVŐ vasárnapi SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A lenini nemzeti politika diadala irta: Vitaiij Ruben Hagyományok és távlatok az acél városában i Makrai Miklós cikke Magukra találtak Németh János írása Megvalósuló álmok Gály Iván riportja A kijevi Pillangókisasszony G. Szabó László írása Kenyeret adnak a szűzföldek Ján Blazej kazahsztáni riportja BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Előtérben: a műszaki pályák A gimnáziumok és a szakközépiskolák végzős növendékei körében ezekben a napokban gyakori beszédtéma a pályává lasztás, a továbbtanulás. A leendő érettségizők osztályfőnökük révén már megismerkedhettek a továbbtanulási lehetőségekkel és a felsőoktatási intézmények felvételi tervszámával. Bizonyára örömmel fogadták a hírt, hogy a szlovákiai felső oktatási intézményekben — a népgazdaság szakember szűk ségletének megfelelően — a következő tanévben hat száza lékkai több pályázó tanulhat tovább, mint az idei iskolaévben. Az 1978—79 es tanévben az egyetemek és főiskolák nappali tagozatának első évfolyamaiban tehát 12 400 érettségizett folytathatja tanulmányait. Kevésbé örülnek viszont egyesek annak, hogy változások lesznek a felvételi tervszámok ará nyaiban, ami azt jelenti, hogy megváltozik az egyes karokra és szakokra felvehetők részaránya. Ennek értelmében a kővetkező tanévben a műszaki főisko Iákon 6400 diáknak (a továbbtanulók 53 százalékának) tudnak helyet biztosítani. A jelentkezőknek 28 százaléka az egyete mekre, csaknem 10 százaléka a mezőgazdasági és ugyanennyi a közgazdaságtudományi főiskolára kerülhet be. Ebből vilá gnsan kiderül, hogy a műszaki pályákra kétszer annyi érett­ségizett mehet, mint az egyetemre és más főiskolára együtt véve. Lehetséges lenne, hogy ilyen nagy az eltérés a műszaki fő iskolákra és a felsőoktatási intézmények humán irányzatára felvehetők száma között? — vetődik fel a kérdés nem egy fiatalban és szülőben. A számok látszatra aránytalanok, de ha elgondolkodunk felettük, s fontolóra vesszük, mi van mögöt tűk, látnunk kell, hogy a társadalom reális szükségleteit fe jezik ki. Evek óta hangsúlyozzuk ugyanis, hogy a tudomány és a technika gyors ütemű fejlődése, az egyre nagyobb méreteket öltő gazdasági előrehaladás, a tudományos technika forrada lom megköveteli a társadalomban foglalkoztatott egyének összetételének a megváltoztatását is. Ez pedig elsősorban a műszaki végzettségű egyének számának a növelését feltété lezi. Hiszen a tudományos-technikai forradalomban a műszaki és természettudományos ismereteknek kulcsszerepük van. A hatodik ötéves tervidőszakban tehát feltétlenül emelkednie kell a műszaki képzésben részt vevő fiatalok hányadának. Ez a követelmény egyébként kifejezésre jut a népgazdaság­fejlesztési irányelvekben is: a hatodik ötéves tervidőszak vé­géig Szlovákiában több mint 17 ezer mérnököt kell képez­nünk. S ha ennek a feladatnak eleget akarunk tenni, a szak emberképzésnek feltétlenül igazodnia kell a jövő igényeihez. Az illetékesek tehát a népgazdasági szükségleteket és a jövő követelményeit tartatták szem előtt, amikor az 1978— 79 es tanév tervszámainak összeállításakor azzal számoltak, bogy a következő iskolai évben — az ideihez képest — az orvosi karra 11 százalékkal kevesebb, a műszaki főiskolákra pedig 13 százalékkal több jelentkezőt vesznek fel. TÖLGYESSY MÄRfA KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Újabb kísérlet Félévi szünet után a Vietnami Szocialista Köztársaság pá­rizsi nagykövetségén felújították megbeszéléseiket a VSZK és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok normalizálásáról tárgyaló küldöttségek. Phan Hien külügyminiszter-helyettes és amerikai partnere, Richard Holbrooke, júniusban találko­zott utoljára. A december második felében megtartott tár­gyalásokon újabb kísérletet tettek az előrelépésre. Milyenek a vietnami—amerikai kapcsolatok normalizálá­sának a kilátásai? A májusban és júniusban folytatott meg­beszélések nem sok eredményt hoztak. Az Egyesült Államok ugyanis elzárkózik a Nixon akkori elnök által 1973 február elején Phani Van Dong miniszterelnökhöz intézett levelében foglalt Ígéret teljesítésétől. Az amerikai elnök 3,25 milliárd dollár térítésmentes segélyt, és más formában további egy- milliárd dollárt helyezett kilátásba. Ennek az ígéretnek az alapján jött létre az az 1973-as megállapodás, amely leszö­gezi, hogy az Egyesült Államok segítséget fog nyújtani a há­ború okozta sebek begyógyításához és az újjáépítéshez. Az amerikai fél most a párizsi egyezményt érvénytelen­nek tekinti, a kongresszus májusban letiltott minden segélyt, amely az indokínai országokba irányulna, tgy nem tűnnek túl kedvezőnek a kapcsolatok normalizálásának a kilátásai. Washington ugyanis ismételten és nyíltan tanújelét adta annak, hogy — a párizsi fegyverszüneti egyezményben vál­lalt kötelezettsége ellenére — nem szándékszik hozzájárul­ni Vietnam újjáépítéséhez. Az amerikai elnök ez év tavaszán egy küldöttség ölén személyes megbízottját küldte Hanoiba. A bizottság igen po­zitív benyomásokkal tért vissza. Ezután állapodott meg a két fél abban: külügyminiszter-helyettesi tárgyalásokat kezdenek Párizsban az amerikai—vietnami viszony rendezésére. Amint már említettük, 1973 januárjában a fegyverszüneti egyezmény aláírását követően Nixon Pham Van Dongnak irt levelében — mintegy az egyezmény záradékaként — több mint 3 milliárd dollárban határozta meg azt az összeget, amelyet az Egyesült Államok fizet a háborús károk helyre- állítására. Ez az összeg azonban töredék ahhoz a mérhe­tetlen kárhoz képest, amelyet az amerikai hadsereg barbár pusztításai okoztak ennek az országnak, és elenyésző töre­déke annak a 140 milliárd dollárnak, amelyet az Egyesült Államok a vietnami háborúra kiadott. Nyilvánvaló, hogy Washingtont nem anyagi okok késztetik a vállalt kötelezettség megtagadására. Politikai indokokról se igen beszélhetünk, hiszen alig képzelhető el, hogy az Egyesült Államok máris elfelejtette volna: hárommilliárd dollárnál összehasonlíthatatlanul súlyosabb tét sem tudta rá­bírni Vietnamot a legcsekélyebb politikai engedményre sem. Valószínűbbnek látszik az, hogy Washington így akar „visz- szavágni“ a háborúban elszenvedett vereségéért, amelyet — a felek szerint — máig sem tudott megemészteni. De ez mit sem változtat azon, hogy az újraegyesült Viet­nam tekintélye egyre nő még a nyugati világban is. A VSZK a szocialista országok közösségében sikeresen építve szo­cialista jövőjét, újból tanúbizonyságát adta és adja tárgya­lási készségének. PROTICS JOLÁN ESEMÉNYEK KÉPEKBEN Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a közelmúltban az ENSZ New York i székhazában fogadta ll)a Hulinskijt, hazánk új állandó ENSZ-képviselöjét, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet (baloldalt) (Képtávírón érkezett: CSTK — UPI) A Szuezi-csatorna melletti Iszmailyában december 25-én Anvar Szadat egyiptomi elnök megbeszéléseket folytatott Menachen Begin izraeli miniszterelnökkel (baloldalt) (Képtávírón érkezett: CSTK — AP) Nem örömteli a karácsony az Egyesült Államokban szegény­ségben és nyomorban élő 25 millió ember számára. A képen: kolduló New York-i asszony (Képtávírón érkezett: CSTK — TASZSZ) Nem nélkülözik a segítséget Szüretelés a Dél-afrikai Köztársaságban (A moszkvai Pravdából)

Next

/
Thumbnails
Contents