Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-30 / 361. szám, szombat
Embert és környezetet formáló A Királyhelmeci (Kráľ Chlmec) Állami Gazdaság harmincéves múltját elemezték a kö zelmúlt'ban megrendezett jubi íeumi ünnepségen. Szívesen találkoztam itt azokkal, akik a hajdani papi és grófi nagybirtokok zselléreiből ebben a gazdaságban váltak megbecsült emberekké, példás dolgozókká. Többen közülük mór régen nyugdíjasok, de meg dolgos mák. Ilyen többek között Diószegi Mihály bácsi is. A fejszési papi birtokon dolgozott, ahonnan a szovjet hadsereg élőt menekülő lasiszta egységek katonái minden édő állatot elhajtottak. Diószegi Mihá'ly kocsis volt, megszerette a lipicai lovakat. Abban az időben a járási szervek Tömösvári Lászlót bízták meg — ma a Rimaszombati (Rím. Sobota) Állami Gazdaság egyik vezető dolgozója —, toogy az akkori semmiből gazdaságot hozzon össze Fejszé- sen. Ez a két ember — vezető és beosztott — itt találkozott. Együtt járták a széles környéket mindaddig, míg néhány lo vat visszaszereztek. D/iószegi Mihály ismerte őket, a lovak nyakába „L“ betű volt besütve. így állt össze lassan az igavonó-állomány, s megindult a gazdálkodás. Az 1948 végén megalakult Királyhelmeci Állami Gazdaság az elhanyagolt papi és grófi földeket egyesítette. Kezdetben Jóformán nem rendelkezett semmiféle termelőeszközzel, csak romokban álló gazdasági épületekkel és néhány állattal. Nem volt egyetlen traktora sem, így jól jöttéik a visszaszerzett, igavonókként használt, szívós lipicai lovak. Hála a CSKP céltudatos gazdaságpolitikájának — más gaz* daságokhoz hasonlóan — a helmeciben már 1950-ben megindult az erőteljesebb fejlődés Felépítették az első gazdasági épületeket, istállókat, megkapták az első mezőgazdasági gépeket. Több gyengén gazdálkodó szövetkezetei is átvett a gazdaság, s 1957-ben már 4303 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodott, 1513 dolgozóval. Abban az időben már 21 kerekes, öt lánctalpas traktora, kévekötő gépe, vetőgépe, trágyaszórója volt a gazdaságnak. Majd megkapta az első gabonakombájnokat. A gabona- neműeken kívül fontos ipari növények: kender, len, dohány, cukorrépa, továbbá zöldség és étkezési hüvelyesek, sőt rizs termesztésével is foglalkozott. Milyen eredménnyel? Erre Vs választ adott a jubiidőszak ieumi értékelés. Például 1958- ban búzából hektáronként 17,8 mázsás hozamot értek el — 5,8 mázsával többet, mint 1950- ben. Kukoricából 28,5 mázsa, cukorrépából 237, dohányból 11,5 mázsa termett egy-egy hektáron. 19öH végen beolvadt az állami gazdaságba a kiscsernyői (Čierna nad Tisoun), nagytár- kányi (Veiké Trakany), baty- tyáni (Botany), bélyi (Bieí) és dobrai (Dobrá) szövetkezet, s 1977 január elsejével a kis- tárkáinyi eisz is, 127,8 százalékkal fokozódott. A piaci termelést 188,6 százalékkal növelték. Figyelemreméltó eredményeket értek el ebben a gazdaságban az állóeszközök gyarapítása terén is. Míg ' 1954-ben egy állandó dolgozóra számítva 46 196 korona értékű állóeszközzel rendelkeztek, tavaly ez már 131 459 koronát tett ki, s a.z idén feltehetően elérik a 142 ezer koronát. Jelentős fejlődést értek el a géppark bővítésében is. Jelenleg a gazdaságnak 82 korszerű kerekes, 19 lánctalpas traktora, ugyanannyi g a bo nak ombáj n j a, nyolc önjáró kaszálógépe van. Lefkovics József őszinte büszkeséggel és örömmel számolt Lejkovies József igazgató átadja az okleveleket és az ajándékokat (Edo Zitňanský felvétele) Gyarapodtak a gondok, ennek ellenére a gazdaság bruttó termelése 1957-től 1977 végéig 104,4 százalékkal növekedett. Miközben a dolgozók létszáma 30,1 százalékkal csökkent, a földterület 53,3 százalékkal gyarapodott. Az új, korszerű technika alkalmazása jelentős mértékben hozzájárult aihhoz, hogy az értékelt időszakban a növénytermesztés 86,5, az állattenyésztés ÉtiSZÜiÜEN GAZtttiltiODNAiK AZ ENERGIÁVAL A Seredi Nikkelkohó vállalat dolgozói még 1977 decemberében értékes szocialista kötelezettségvállalásokat tettek a termelés fejlesztésére. Válla- läôsaiifcban azonban helyet kaptak a villamosenergia és a fűtőanyag megtakarítására irányuló törekvések is. Štefan Andrašík igazgatótól arra kértünk választ, hogy a vállalatban miként teljsítették a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére tett vállalásaikat az energiagazdálkodás terén. — Tudatosítjuk, hogy milyen íeszdlt a helyzet az energiaellátásban —• válaszolta az igazgató. — A téli időszakra részletesen lebontottuk a Nyugat-szlovákiai Kerületi Pártbizottság Titkárságának az energiafogyasztás ésszerűsítésére vonatkozó határozatát. Az üzemi pártbizottság és a szakszervezet üzemi bizottsága a vállalat vezetőségével már október elején intézkedéseket fogadott el az igényes feladatok teljesítésével kapcsolatban. A szakszervezeti műhely bizottságnak, a SZISZ üzemi alapszervezetének, valamint a párt- aJapszervezeíeknek előirányozták e föladatok teljesítésének ellenőrzését, pontosabban, hogy miként valósították meg «2 ene rg ia taka ré kosko dá ssa 1 ka p- csoiatos szocialista vállalásaikat. Az elfogadott intézkedéseket a nyilvános párttaggyűlések napirendi pontjaiba is beiktatták. Felülvizsgáltuk a fűtőanyag és energiafogyasztás műszaki-gazdasági normáinak teljesítését, ami segítségül szolgált a meglevő tartalékok feltárásában. Míg például 1975- ben az egy tonna termék előállításához 20 688 kilowattóra v i 1 lám o s energ iá t ha sz n á 11 u n ik fel, addig 1977-ben csak 17 900 kilowattóra villamosenergiára volt szükség ugyanannyi termék előállításához. Hasonló volt a fejlődés a földgázgyártás terén is. A különböző intézkedések foganatosításának ered mén ye'képpen vál la latunkban az idén 835 tonna fűtőanyagot takarítunk meg. — Az energetikai részleg dolgozói még terven felüli vállalásokat is tettek. Melyek ezek? Vállalatunk többek között ellátja gőzzel a járási építőipari vállalatot, a járási ipari vállalatot, a Seredi Cukorgyárat és egyéb helybeli üzemeket. Hőerőművünk berendezéseinek állandó karbantartásával biztosítjuk azok folyamatos működését, s ezzel jó alapokat teremtettünk az ilyen jellegű feladataink túlteljesítéséhez Is. KHAJCSOVICS FERDINAND be arról, hogy a nagy teljesítményű traktorokon dolgozó ifjúsági brigád tagjai: Orosz József és Brezo István tavaly az országos versenyben az első három helyezett között szerepeltek. Az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére búzából csaknem 40 mázsás átlaghozamot ért el a gazdaság. Az 1957-es évhez viszonyítva cukorrépából hektáronként 174,5 mázsával nagyobb, 413,5 mázsás hozamot értek el. Minden feltétel adott, húseladási tervükéit is teljesítik. Csupán a tejtermelésben mutatkozik lemaradás. Ennek ellenére feltehetően elérik az éiv végéig a tervezett 907 e>zer korona nyereséget. Az emberről való gondoskodás a kulcsfeíadatok között szerepel ebben a gazdaságban. Ez a gazdaság 1965 óta ki- lencvenegy dolgozójának 3 millió 105 ezer korona vissza nem térítendő kölcsönt folyósított magán-, illetve szövetkezeti lakások építésére. Ezenkívül évente 140—160 ezer korona kamatmentes kölcsönt kapnak a dolgozók lakások korszerűsítésére. Több új családi házat épített a gazdaság dolgozóinak Király helme cen a battyáni gazdaságban. A jobb munkafeltételek megteremtése érdekében mintegy 100 millió koronát fordítanak beruházási célokra. E beruházások között szerepelt az épülőben levő, 1262 férőhelyes korszerű tethénfarm Királyhelme- cen. Hasonló tehéntelep épül 483 állat részére Bélyben. Az idén helyezték üzembe Fejszé- sen a takarmánypogácsázó üzemet, és befejezés előtt áll a korszerű takarmányszárító is. Embert és környezetet formáló időszakot értékeltek a jubiláló Királyhelmeci Állami Gazdaság dolgozói. A folytatása cé 1 tudatosa n mégha tár o z ott: egyre jelentősebb termelési és gazdasági eredményekkel számol. KULIK G&LLÉRT Boldog újévet vagy új évet kívánjunk-e? A postások már néhány napja roskadoznak az ünnepi jókívánságokat tartalmazó levelezőlapok terhétől: régi és új barátok, rokonok, ismerősök kívánnak e napokban egymásnak boldog — mit is: újévet vagy új évet? Talán sok ember kezében megáll a toll, mielőtt leírja e két szót, s elgondolkodik rajta, vajon egybe vagy külön kell-e írnia őket. Valószínűleg olyanok is akadnak, akik ei sem gondolkodnak e kérdésen, hanem a megszokás alapján vagy az egybeírt, vagy a különírt alak mellett maradnak. Így üdvözlőlapjaink is vegyesek ilyen szempontból: az egyiken boldog újévet, a másikon boldog új évet kívánnak nekünk. Való igaz: egybeírva is, különírva is találkozhatunk ezekkel a szavakkal, nem csoda tehát, ha megzavarodunk néha, amikor döntenünk kell a két írásmód között. Pedig nem nehéz dönteni, csak azt kell tudnunk, hogy tulajdonképpen mind a két írásmód helyes, de mindkettővel más-más mondanivalót fejezünk ki. Ha e két szó csak január elsejét jelöli, akkor egybeírjuk: újév. Ezekben a mondatokban például az egybeírt alakok a helyesek: Holnap újév napja lesz; Sokáig szilvesztereztünk, s majdnem átaludtuk az újévet. Aki tehát levelezőlapján egybeírja az új és az év szavakat, az tulajdonképpen csak a január elsejére szűkíti le jókívánságait. Nélia komikusak is lehetnek ezek a jókívánságok, pl. ha szép sikereket, jó munkát kívánnak nekünk az újévben, vagyis január első napjára. A két szó különírva a teljes új évet, a beköszöntő egész esztendőt jelenti. Helyesebb tehát, ha boldog új évet kívánunk barátainknak, ismerőseinknek, mert ez a kívánság az egész évre vonatkozik. Akadnak, akik az esztendő szót használják szívesebben, nem az év-et. Erre vonatkozólag is az előbbi tanácsot adhatjuk: ha január elsejét akarjuk megjelölni, akkor egybeírjuk a két szót: újesztendő (például: holnap, újesztendő napján), ha viszont az egész évet akarjuk e két szóval megnevezni, akkor a különír-t forma a helyes: boldog új esztendő vár ránk. Lehet, hogy egyesek azt is szívesen megkérdeznék most, nagy vagy kis kezdőbetűvel írjuk-e ezeket a szavakat, mert gyakran látják így is, meg úgy is írva őket. Ha a naptárban látjuk ezt a szót január elsejére vonatkozólag: újév, újesztendő, akkor nagy kezdőbetűs az egybeírt szó ugyanúgy, mint bármelyik más nap. De a közhasználatban nem írjuk nagybetűvel az összetett formát sem. A személyes névmások nagy- vagy kisbetűvel írásának lehet szerepük az udvariasság szempontjából: a nagybetűs írásmóddal tiszteletet is kifejezhetünk; az ünnepnevek írásában a magyar nyelvben nincs ilyen szerepe a nagybetűs írásmódnak. Csupán a Szilveszter írásmódja lehet kétféle, mivel ez személynév is. Ha nagybetűvel írjuk, akkor ez a szó a Szilveszter nevet vagy névnapot jelenti; például: Szilveszter napját otthon ünnepeljük. De írhatjuk kisbetűvel is, ha csupán magát az év utolsó napját jelöljük vele: szilveszter, szilveszterest, szilveszter éjjele stb. így mi is kis kezdőbetűs, de jó szilvesztert kívánunk olvasóinknak, s ugyancsak kis kezdőbetűs és külön írt új évet, de nagyon boldogat. DR. JAKAB ISTVÁN Parlag-e vagy pihenő föld az ugar? Klasszikusaink nyelvében az ugar általában ,parlag' jelentésben szerepel. Így élt vele Arany János a „Széchényi emlékezetéiben: „Nép, a hazában nem volt már hazátok: Sírt még hogy adna, állt az ős ugar.“ így használja Ady is: „Elvadult tájon gázolok: Ós buja földön dudva, muhar-. Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar.“ Egyik nyelvészünk még a húszas években elmarasztalta Aranyt is, Adyt is az ugar helytelen használatában. Szerinte az ugarnak .pihenő föld* a jelentése; s Arany csak a rím kedvéért használta a parlag helyett. Ady „helytelen“ szóhasználatát Arany hatásának tulajdonítja. Az elmarasztalás látszólag jogos volt. Az kétségtelen, hogy az ugarnak régi és mai szótározott fő jelentése .pihenő föld1, a parlagé .heverő, elhanyagolt, terméketlen föld*. Arra, hogy évszázadokon át valóban ebben a két jelentésben használták őket, helyneveink kínálnak bizonyítékot. Ha körülnézünk régi és mai névgyűjteményeinkben, azt tapasztaljuk, hogy a parlag nagyon gyakran fordul elő földrajzi névként (Hosszúparlag, Nagyparfcig, Parlagkert, Parlagszer) az ugar pedig egészen ritkán. Hogyan magyarázható, hogy az egyiket oly sűrűn használták fel a magyar helynévadásban, a másikat pedig ennyire „elhanyagolták“. Á választ akkor kapjuk meg, ha figyelembe vesz- szük a föld megművelésének régi, sajátos módját. Az úgynevezett fordulós gazdálkodás háromnyomásos rendszerében a művelési kényszer szabályai szerint a határnak mindig más-más része maradt meg ugarnak, mindig az, amelyik az előző évben még, a következőben már termőterület. Mivel egy-egy határrész ugar jellege nem tartott tovább egy esztendőnél, természetes, hogy az ugar közszó nem válhatott névalkotó eszközzé. A helynévadásban mindig valamely állandó vagy ellenkezőleg szokatlan tulajdonságával jelölik meg az elnevezendő tájrészt. A parlag megfelelt ennek a követelménynek, akár .műveletlen*, akár .elhanyagolt* vagy .terméketlen föld’ jelentését tételezzük fel. A terméketlen föld állandóságával, a jnűveletlen és elhanyagolt föld természetellenes állapotával, tehát feltunő- ségével, szokatlanságával könnyen válhatott a névadás indítékává. A határnak mindig és szabályosan más-más részét jelölő ugar esetében nem voltak meg ezek a feltételek. Miért használta mégis — n fentiek ellenére — Arany ts, Ady is az ugart ,parlag* jelentésben? Nyilván azért, mert a háromnyomásos gazdálkodás megszűnt, az ugar eredeti Jelentésében elvesztette funkcióját, s így megvolt a lehetősége annak, hogy a parlag szinonimájává váljék. Nagy költőink ott ismerték meg az ugart, ahol ez a jelentésváltozás megszilárdult. DR. KAZM&R MIKLÓS L978. XII. 30.
