Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-04 / 335. szám, hétfő

Gyorsabbon és kisebb önköltséggel A MŰSZAKI FEJLESZTÉS ÚTJAI AZ ÉPÍTŐIPARBAN A nagyarányú építkezések korát éljük. A nagyobb és ki­sebb városokban rohamosan gyarapszanak a modern lakóte­lepek tömbjei s égnek törő to­ronyházai. és ritkaságszámba megy az olyan falu, ahol az utóbbi éveikben ne építettek vol­na óvodát, iskolát, kereskedel- nii-szolgáltató , központot, vagy valamilyen középületet.. Párhu­zamosan napról-napra több a korszerű ipartelep, akárcsak az üdülést, vagy a gyógyulást elő­segítő intézmény. Számokkal is érzékeltelve, az elmúlt két és fél év alatt ha­zánkban több mint 300 ezer la­kás épült fel, s ezer lakosra számítva, az átadott új lakások számával a világranglista élén álló államok közé tartozunk. Ugyanezen idő alatt az alapis­kolai oktatás céljaira 89 ezer tanuló kapott új oktatási teret, az óvodákban országosan 54 300, a bölcsődékben pedig 7289 hellyel bővült a férőhely. A korábbi 29,50 százalék he­lyett az idén a felhasznált nem­zeti jövedelemnek már 31 szá­zaléka szolgálja a beruházáso­kat. A beruházási igények és ter­vek az 1979-es és az azt követő évben még az eddigieknél is nagyobb feladatok megoldását követelik meg az építőipartól. Az iparág az új feladatokkal csak a termelés minőségi muta­tóinak javításával tud megbir­kózni. Ilyen mutatók például az építkezési munkák iparosításá­nak aránya, az építkezés idejét rövidítő új technológiai eljárá­sok alkalmazásának gyakorisá­ga, az önköltség nagysága és a munka termelékenysége. HÁROM ÜZEM — AZONOS CÉL A tartalékokat érzékeltető példák sorában említhetjük az építőelemek gyártását. A jövő­ben elsősorban a térelemek gyártását kell fokozni, hogy az épületbe már a kész konyhát, fürdőszobát, stb. lehessen be­emelni. A jelenleginél lényegesen ke­vesebb munkaórára lesz szük­ség egy lakásegység elkészíté­séhez, ha a központi műhelyek­ben a’ termelési értéknek na­gyobb százalékát fogják előállí­tani, s csökkentik az építkezés időtartamát legjobban elnyújtó ipari szakmunkák terjedelmét. Az új szerkezeti rendszerek alkalmazásában, a progresszív technológia bevezetésében, a munkatermelékenység fokozá­sában és az önköltség csökken­tésében ugyancsak szerepet ját­szik az építőipar jó műszaki el­látottsága: a nagy teljesítmé­nyű gépek, a korszerű beren­dezéssel felszerelt házgyárak és építőanyagokat gyártó üzemek, akárcsak az építőanyag-ipari és építőipari gépek karbantartását s javítását vállaló rugalmas szolgálat. Szlovákiában ilyen célokat szolgál az SZSZK Építésügyi Minisztériumának irányítása alatt működő, az Építőipari Gépgyártó és Könnyűszerkezeti Eleinek Termelési-Gazdasági Egysége keretébe tartozó brati­slavai Strojstav és Montostroj, valamint a Zilinai Acélkonst- rukciók vállalat. BŐVÜLŐ TERMELÉSI PROGRAM Július Mihál mérnök, az SZSZK Építésügyi Minisztériu­mának osztályvezetője és a há­rom vállalat igazgatói a közel­múltban a Strojstav szenei (Se­nec J üzemében helyszíni szem­lével egybekötött sajtótájékoz­tatón ismertették azokat a fel­adatokat, amelyek az építőipar műszaki fejlesztésének kereté­ben a gazdasági egység egyes vállalataira várnak. Amint az osztályvezető hang­súlyozta, mindhárom vállalat első számú feladatának tekinti, hogy a CSKP XV. kongresszu­sának és a CSKP Központi Bi­zottsága 3., 6., valamint lí. ülé­sének határozatai szellemében hatékonyan támogassa a beru­házási feladatok valóra váltá­sát. Ennek megfelelően az egyes vállalatok kidolgozták termelésfejlesztési programju­kat, amelynek arányait a bruttó és az árutermelés terjedelmé­nek rohamos növekedésével le­het a legjobban érzékeltetni. Az ideihez képest 1979—80-ban 1,3 milliárd koronáról 1,7 milliárd koronára növekszik a bruttó és az árutermelés terjedelme, a 7. ötéves tervidőszakban pedig 68 százalékkal lesz nagyobb, ínint 1976—80. között. Ján Juréo mérnöknek, az 1951-ben alakult Strojstav nem­zeti vállalat igazgatójának tá­jékoztatója szerint a Strojstav ebből az összegből az idén 500 millió, 1980 ban pedig már 700 millió koronával veszi ki ré­szét. Hat üzemében jelenleg a gyártási program keretében a betonozási munkákhoz szüksé­ges gépeket, nagy űrtartalmú cementtárolókat, valamint ha­barcskeverő és speciális szállí­tógépeket gyártanak. Az egyes üzemek feladata a legfonto­sabb építőipari gépek, torony­daruk, földmunkagépek, beton­keverők és továbbító gépláncok, valamint speciális szállítóbe­rendezések karbantartása, ja­vítása és a javításokhoz, szük­séges pótalkatrészek gyártása. A vállalat gyártási program­jának bővülését és szélesedését szolgálja a jelenleg próbaüze­melés alatt álló szenei üzem. Országos jelentőségű gyártási programjának évi értéke két év alatt eléri, sőt túllépi a kétszáz- millió koronát. Az üzem rész­ben átveszi a jelenlegi üzemek gyártási feladatait, ezen túlme­nően pedig új gépek és beren­dezések gyártását is megkezdik. Többek között a házgyárak, va­lamint a téglaipari üzemek szá­mára berendezéseket, az épüle­tek mélyalapozásához gépeket, valamint acél zsaluszer keze tö­ket fog gyártani. A vállalat a szenei üzem be­indításával párhuzamosan 50 millió koronát igénylő beruhá­zással bővíti sečovcei üzemét, és folyamatban van a dunaszer­dahelyi (Dunajská Streda) kar­bantartó-javító üzem építésének előkészítése, amely a Gabčíko­vo—Nagymarosi Vízműrendszer építkezésénél használatos gé­pek karbantartó, javító köz­pontja lesz. A KÉT FIATALABB TESTVÉR A tröszt žilinai és a másik bratislavai vállalata már jóval fiatalabb, 1966-ban, illetve 1970- jöttek létre. Amint július Caban mérnök, a vállalat termelési igazgató helyettese elmondta, Zilinán a vállalat fennállásának rövid ideje alatt is széles gyártási programot alakítottak ki. Gyárt­mányaikkal lépten-nyomon ta­lálkozunk az építkezéseken. A könnyű acélszerkezetek, az épí­tőipari lakatos termékek, az épületburkoló lemezek, elektro­mos elosztók, kazánok és acél- csöves állványszerkezetek mindmegannyi olyan termék, amelyek nélkül a jelen építő­ipara és építkezései, valamint az építők munkája már el sem képzelhető. A gyártott termé­kek iránti igényeket bizonyítja, hogy 1966 óta mintegy nyolc­szorosával növekedett a válla­lat bruttó termelése, s a gyárt­mányszerkezetet tovább bőví­tik. Amíg 1975 ben a gyártott ter­mékek értéke 635,5 millió koro­na volt, addig 1980 ban már 809,8 millió korona lesz. A fej­lesztésben nagy előrelépést je­lent a térelemek gyártásának bővítése. A Montostroj a három válla­lat legfiatalabbika, csak 1970 január elsején alakult, de a beruházások terén e rövid idő alatt is hatalmas munkát vég­zett. Feladata kettős. Egyrészt technológiai berendezéseket gyárt, elsősorban épületszerke­zeteket és építőipari gépeket gyártó, valamint kőkitermelő és osztályozó üzemek számára, másrészt pedig vállalja e tech; nológiai berendezések szerelé­sét. A létrejött vállalat elsődleges feladata volt, saját termelőrész­legeinek kiépítése, ahol a nem tipizált technológiai berendezé­seket és a közlekedéstechnikai vasszerkezeteket legyárthatják. A vállalat munkatervében je­lentős részt tesz ki a gázveze­tékek építése. Jelenlegi főbb munkáik között szerepel a žili­nai és a kassai (Košice) ház­gyár, valamint a szenei üzem berendezésének szerelése. Az elkövetkező évek nagyobb fel­adatai között említhető a du­naszerdahelyi üzem, a bős* (Gabčíkovo) kőosztályozó ós a prešovi házgyár bővítése. EGRI FERENC Milliárdok a talajjavításra A Szovjetunióban az öntözött és a lecsapolt területek nap­jainkban meghaladják a 27 millió hektárt, ami csaknem kétszerese az 1965-ös évi szint­nek. Az elmúlt ötéves tervidő­szakban a termelés negyedét a talajjavítási műveletekkel termőbbé tett földeken ter­mesztették. A tizedük ötéves tervidőszak­ban a Szovjetunióban 40 mil­liárd rubelt irányoztak elő ta­lajjavításra, annyit, amennyit a megelőző két ötéves terv­időszakban együttvéve. Üj bolgár mezőgazdasági gépek 1978 XII. 4. A bolgár mezőgazdasági gé­pesítési és villamosítási kuta­tóintézet új takarmánynövény­betakarító gépcsoportot dolgo­zott ki, amely kombájnból, univerzális billenő pótkocsiból és különböző munkagépekből és eszközökből áll. Ezek a ka­szálást és a zöld, illetve szá­rított növény silózását végzik. A KSS—50 típusjelű takar­mánykombájn nemcsak a síik területeken alkalmazható, ha­nem a hegyvidéken is. A bille­nő pótkocsiik is jól alkalmaz- lkodnak a talaj egyenetlensé­geihez. Emellett a zöldtakar­mány és a széna szállítására is alkalmasaik. A gépcsoport fontos elemei; a kaszálógép, a szedőgép és a kukoricatörő­gép. Figyelemre méltó megoldás a bolgár ipar által már hosz- szabb ideje sorozatban gyártott egyes alkatrészek felhasználá­sa az új gépekben. Például a takarmánykombájn szerkeszté­sében felhasználták a Murgas M—45 traktorok egyes alkatré­szeit, elsősorban az első és a hátsóhidaikat, a hajtótengelye­ket. A traktor motorja abból az új dieselmotor-szériából szár­mazik, amelyet a várnia Vaszil Kolárov gyár állít elő a brit Perkins cég licence alapján. Az új gépcsoport sorozat- gyártását a ruszei Georgi Di­mitrov gyár kezdi meg már a jövő évben. Bajban a nyugatnémet hajógyár Több milliárd márka segít­ségre szorulnak a nyugatné­met hajógyárak, amelyek el­adási nehézségekkel küzdenek. A nyugatnémet hajóépítők szövetsége szerint szeptember közepén a megrendelések annyira lecsökkentek, hogy jö­vőre várhatóan nem tudják tar­tani a jelenlegi munkáslétszá­mot. 1980-ra egyáltalán nem kaptak új megrendeléseket. A szövetség ezért 1979-ben 8000 munkás elbocsátását tervezi, és 500 millió márka állami szub­venciót szeretne kapni. A c lm te Imi rí gépgyár. amely élelmiszeripari és vegyipari ueren- dezéseket készít, a Szovjetunió számára tejipari gépsorokat, üveg- töltőgépeket és élelmiszeripari tartályukat szállít. A dolgozók szocialista kötelezettségvállalása keretében a Szovjetunióba irá­nyuló szállítmányaik tervét december 10 ig teljesíteni akarják. Felvételünkön: Jirí Zatrepálek (balról) és Karel Pilar, az ezüst­érmes szocialista niunkabrigád vezetője, a Szovjetunió számára készülő Kontix töltőgép szerelése közben (Felvétel: ČSTK — J. Šourek) A Prefabrikócia vállalót fennállásártok tizenöt éve Hazáinkban a harmincas éveikbe nyúlik vissza a sziliikái építőelemek gyártásának kéz dete. Az 1955. évi határozat után, amely az építőipar tel­jes iparosításáról szól, ezen a területen is fejlődés követke­zett be. A Prefabrikácia ter­melési gazdasági egység az idén ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját, ez az építő ipari ágazatban a legfiatalabb vállalat. A szilikátos épületelemek gyártása fontos szerepet ka­pott az építészet további iparo­sításában és a beruházásfej­lesztés hatékonyságában. Elő­nye, hogy felhasználja a hazai nyersanyagokat, az ipari hul­ladékot és minden feltétele megvan ahhoz, hogy kedvező hatást gyakoroljon az élő munka csökkentésére. A Prefabriikácia termelési - gazdasági egységbe ma 11 vál la lat, kutatóintézet tartozik, összesen több mint 20 00(1 dol­gozóval. Tavaly itt 131 szocia lista munkabrigád volt, 7785 taggal. További 113 kollektíva 1170 tagja törekszik e cím megszerzésére. Az építőiparban elsőként a Prefabriikácia egyik kollektívája szerezte meg a szocialista munkabrigád arany fokozatát. Zlobin módszerével 32, Baszov módszerével pedig 304 kollektíva dolgozik. Jelen­tős segítséget nyújt a 45 komp­lex racionalizációs brigád te^ vékenysége is. A vállalat eddigi fennállás^ alatt rugalmasan reagálni tu­dott a szüntelenül növekvő igényekre. A termelés megfe­lelő konoentrálásával meg tud­ta teremteni a feltételeket a munka saervezésére, a gazda­sági hatékonyság és a társa­dalmi munkatermelékenység növelésére. A Prefabriikácia épületelem­gyár társadalmi szerepét nem csupán az új, összeszerelhető konstrukcióivá*! igyekszik tel­jesíteni. Itanem egyben fejlesz­ti az új építő anyagok terme­lését is. Az épületelemek al­kalmazásával 97 százalékra emelkedett a lakásépítésben az elemek szerelhetősége. A mun- kaigényesség az építkezéseken egy lakásegység esetében a 400 óra alá csökkent. Lénye­gesei megnövekedett a járulé­kos beruházásokon és ipari építésben az elemek alkalma­zása. A szilikátos épületelem-gyár­tás jelen volt az építészet ipa­rosi tasá naik kezdeténél és a további iparosítás során ki­emelkedő szerephez jutott. A Prefabrikácia épületelemgyár fennállásának 15 éve alatt négyszeresen növelte termelé­sét EVA ZELENAYOVÄ 5 HATÁSOSABBAN A RABLÓTÁMADÁSOK ELLEN Az utóbbi éveikben sajnos nem sikerült csökkenteni az erőszakos bűncselekményeik egyikének, a rablótámadások- naik számát. Pedig társadalmi­lag igen veszélyes jelenségről van szó, amiről az alábbi ese­tek is tanúskodnak. Milan Takáč, 25 éves brati­slavai laikos, az esti órákban behatolt egy hetvenéves nő la­kására. Ütlegelni kezdte az idős asszonyt, aminek követ­keztében az agyrázkódást szen­vedett. Ezt követően eltulajdo­nította az idős nő negyven ko­ronáját, táskarádióját és kar­óráját, összesen mintegy két­ezer korona értékben. A tár­gyaláson mindent tagadott, ar­ra hivatkozva, hogy a kérdé­ses időben barátaival együtt egy presszóban volt. A káro­sultnak, továbbá a presszó ve­zetőjének vallomása alapján alibije kártyavárként összeom­lott. A büntetés: háromévi sza­badságvesztés, továbbá elvonó­kúrára kötelezték, mivel hajla­mos arra, hogy szeszmámorban kövessen el bűncselekménye­ket.'­A szintén huszonöt éves Ľu­dovít Kállay bratislavai lakos nem első ízben került össze- üöközésbe a törvénnyel. Négy évet kapott már korábban erő­szakos nemi közösülésért és egy évet garázdaságért. Nem­rég ismét a vádlottak padjá­ra került. Italozás után meg­támadott egy nőt, aki az éjje­li órákban egy szórakozóhely­ről hazafelé tartott. Hátulról leütötte, s miután a nő eszmé­letét vesztette, egy közeli épA­let lépcsőházába vonszolta, s itt elraljolta fülbevalóját, órá­ját és manikűrkészletét. Mi­után eszméletre tért, megfe­nyegette, hogy megöli, ha se­gítségért kiált. Kállay is mind­ezt tagadta, de a sértett pon­tos személyleírást adott róla, és a vádlottnál tárgyi bizonyí­tékokat is találtak. így tehát további négy esztendő ideje van arra, hogy a börtönben elgondolkodjék tette és továb­bi életsora fölött. A prešovi Anna Leňová, aki még nem töltötte be tizenkilen­cedik életévét, Sabinovban a délelőtti órákban megtámadott egy rokkant nőt, aki a posta- hivatalból volt távozóban. Ar­cul ütötte, és kezéből kitépte a pénztárcáját, amelyben százegynéhány korona volt. A kivizsgálásnál tettét beismerte. A járásbíróság bűncselekmé­nyéért három évi szabadság- vesztésre ítélte. Az elítélt kü­lönben munkásnő volt a prešo­vi Fruconában, ahol a javító- intézetből kikerülve helyezke­dett el. A becsületes munka azonban nem volt sokáig az ínyére, és munkahelyét elhagy­ta. Ezután követte el bűntet­tét. Az említett eseteik, amelyeket csak véletlenszerűen ragadtunk ki, arra figyelmeztetnek ben­nünket, hogy hangsúlyozottab­ban törekedjünk az ilyen jel­legű bűncselekmények megelő­zésére. S ez nemcsak a bűnül­döző szervek feladata, hanem lényegében társadalmi tenni­való. (e. i.J

Next

/
Thumbnails
Contents