Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-24 / 356. szám, vasarnap

Véres karácsony Még december elején tudo­mást szerezlek arról, hogy a Vyšná Šuňava mögötti réten a hitleristák gyakorlóteret létesí­tettek. A Jánošík partizánbri­gád vezérkarában nagy érdek­lődést keltett ez. a hír. A par­tizánok tréfálkoztak: — Jó hi­deg van, úgy aláfűtünk a fasisz­táknak, hogy izzadni fognak. így is történt. Éjszaka ön­kéntesek csoportja golyószórók- kal a rét mögötti sziklák kö­zött rejtőzött el. Reggel négy tehergépkocsi érkezett, a né­metek a rétre vonultak. Abban a pillanatban, amikor elhang­zott az első német vezényszó, megszólaltak a partizánok go­lyószórói. A sikeres akció után a partizánok jelentést tettek Ernest Bielik parancsnoknak: — Az akciót Sikeresen befejez­tük. Több mint száz fasiszta el­esett. Csoportunk összes tagja életben maradt. Néhány nappal később furaj Tlučák, a bátor partizán és két szovjet szakember levegőbe rö­pített egy lőszert szállító kato­nai gépkocsioszlopot. Néhány nappal később ugyanez a cso­port foglyul ejtette a magyar fasiszta hadsereg 90 tisztjét. A Jánošík partizánbrigád tagjai több ilyen bátor tettet vittek véghez a Szlovák Nemzeti Fel­kelés ideiglenes elnyomása utá­ni emlékezetes télen. A partizánok fönn a hegyek­ben, nehéz körülmények között éltek. Gyakran nem volt élel­miszerük, gyógyszerük és lősze­rük. Egy előnyük volt: nagyon jól ismerték a környékeit, min­den völgyet, csapást és a fal­vak lakosságát. Tudták, kiben bízhatnak meg, ki hajlandó az árulásra. Árulók Pohorelában is voltak. A fasiszták másképpen aligha tudták volna elfogni őket. Ka­rácsony estéje volt, az embe rek az apró faházakban a va­csorához készülődtek. Tlučák és barátja, Ján Mareckij azt a feladatot kapták, hogy az ünne­pek alatt gyűjtsenek élelmet a faluban, és szállítsák szánkókon az erdőbe, a partizánokhoz. A feladatot azonban nem tudták teljesíteni. Az egész falunak nagyon szomorú karácsonya volt. Szürkült, amikor az SS-ek be­kerítették a falut. Először a ci­gánytelepeit gyújtották fel, és egy kis cigányfiút, mert na­gyon sírt, agyonlőttek. A fel­végen elkapták Tomáš Tereket, aki Sukajev brigádjában har­colt. Saját házában lőtték agyon. A karácsonyfa alatt fe­küdt a holtteste... A letartóztatott férfiakat a községházára kísérték. Reggel folytatták a házkutatásokat. Az állig f elfogy verzett fasiszták házról házra jártak, igazoltat­ták az embereket, s mintegy 100 férfit az iskolába kísértek. Köztük volt Juraj Tlučák is. Partizánsapkáját és golyószóró­ját anyjának sikerült elrejtenie. Egy SS-tiszt elordilotta ma­gát: — Ki tud németül? Tol­mácsra van szükségem! Karol Tlučák munkás, aki hosszú hó­napokon keresztül a birodalom­ban dolgozott, kilépett a sorból. Azok közé a kevesek közé tar­tozott, akiknek valóban nem volt semmi kapcsolatuk a par­tizánokkal. Amint megmondta nevét, az SS-ek azonnal fegy­vert ragadtak. A parancsnok felordított. — Szóval maga az a purtizan! A tolmácsnak nem volt ideje, hogy eJlentmondjon, eldördült a lövés, és a fiatal­ember a hóba esett. A tiszt ez­után kissé barátságosabb han­gon megkérdezte: — Melyik az a Karol Datko? Ú hazame­het. A férfi, aki a partizánok fegyvereit javította, gyors lép­tekkel indult hazafelé Nem ju­tott messze Megszólalt a golyó­szóró, és a hóba újabb áldozat esett. Az SS tiszt tovább fenyegető­zött: — Ha nem árulják el, hogy ki partizán maguk között, minden tizedik személyt kivég- zünk. ■ Beszéljenek már ... I A tiszt azonban hiába fenyegető­zött. A férfiak hallgattak. Ke­zük ökölbe szorult, nagy fe­szültséggel várták, mi lesz a sorsuk. Ez így folytatódott egész nap. Félóránként belépett a tanterembe az SS-tiszt, és sür­gette a választ. A teremben azonban csend volt A szadista kihallgatások éj­jel is folytatódtak. A foglyok köztll senki sem hunyta le a szemét, egy korty vizet sem kap­tak. December 26-án reggel a férfiakat hármas sorokba állí­tották és a szomszédos He ipá­ba vezették. Ott folytatták a ki­hallgatást. De eredménytelenül. Mindenki hallgatott. A fasisz­ták őrjöngtek dühükbe. A fog­lyok közül négy férfit rángat­tak élő, agyba-főbe verték őket. A véres áldozatok a földre es­tek. A férfiak azonban hallgat­tak. A foglyokat ekkor körbe állították. A véresre vert négy áldozatot, körbe járatták, meg kellett állniuk társaik előtt, szembenézni velük, hogy így árulják el, ki partizán közülük. Ez sem vezetett eredményhez. — Azokat a pillanatokat so­hasem felejtem el — emlékezik Juraj Tlučák, a Jánošík parti­zánbrigád volt felderítője. — fán Kanos alig vánszorgott, ar­cát vér bori tolta. Megállt előt­tem, szembe nézett, majd csendben, nagy keservesen to­vább vonszolta magát. A négy Több helyen — többet Ezekben a napokban az élel­miszerüzletekben is a szokásos­nál többen fordulnak meg, s többet is vásárolnak. Az ünnepi asztalra mindenki igyekszik a legfinomabb falatokat beszerez­ni. Az élelmiszerkereskedelem az előző évek tapasztalatait le­szűrve idén további intézkedé­seket tett szolgáltatásai javítá­sara: bővítette az ideiglenes el­árusítóhelyek hálózatát, több új üzletet — összesen 2600 négyzetméternyi eladótérrel — 1978 XII. 24. nyitott, fokozott gondot fordít a friss áruszállitmányoknak a raktárakból az üzletekbe való egyenletes továbbítására. Szlo­vákiában a tavalyihoz képest füstölt húsáruból 70 százalék­kal, hentesáruból 15 százalék­kal többet vehetnek, a vásárlók. Az előző évinél jobb lesz az el­látás szárnyasokból — kacsá­ból, csirkéből, pulykából is. 758 tonna élőhal, 450 tonna fa­gyasztott hal — újdonságként fagyasztott ponty is — kerül a karácsonyi piacra. P. m. ni. A téli piac ellá­tásához a zvole­ní Közép-szlová­kiai Húsipari Vállalat is je­lentősen hozzá­járul. Több mint 320 tonna füs­tölt húsárut szállítanak a karácsonyi piac­ra. A felvételen Emília Pribišo- vá és ján Šti- mel füstölésre készíti elő a göngyölt sonká­kat. CSTK felvétele) áldozat időnként elvesztette eszméletét, de becsületesen hallgatott. A fasiszták természetesen dühöngtek. Ezután megérkezett a heľpni és pohorelaí kormány- biztos, s megesküdtek, hogy a foglyok között nincs partizán. — Csak ezután engedtek ben­nünket. szabadon. A mi kor­mánybiztosunk jól tudta, hogy ki vagyok. Figyelemmel kísérte azonban a frontot, látta, hogy Hitler a végét járja — emléke­zik arra a mozgalmas kará­csonyra Juraj Tlučák, akivel el­látogattunk |án Kanošhoz is. A partizánok volt megbízható segítőtársa a veréstől teljesen megsüketült. A konyában ta­láltunk rá. így emlékezett: — Azt gondoltam, hogy nem élem túl azokat a napokat. Nem ts fogtam fel, kik állnak előttem. Csak egyet tudtam: ha agyon­csapnak, akkor sem árulok el senkit. Térjünk azonban vissza azok­hoz a mozgalmas napokhoz. Ka­rácsony után eltemették a fa­siszták áldozatait, Juraj Tlučák pedig megjárta a brigád vezér­karát. Egy januári napon meg­látta, hogy házuk felé egy SS közeledik. Alig tudott elrejtőz­ni, amíg a váratlan vendég a szobába lépett. A katona meg­mutatta anyjának fia fényké­pét, és így szólt: — Tudjuk, hogy a fia a faluban van. Egész biztosan elfogjuk. Mond­ja meg, hol van, mert... A fa­siszta fenyegetően rázta fegy­verét. A becsületes asszony azonban a fejét rázta, azt han­goztatta, nem tudja, hol a fia azóta, hogy bevonult a hadse­regbe. A fasisztának már nem volt ideje, hogy válaszoljon, mert Juraj Tlučák a fejének szegezte pisztolyát. Felismerte benne azt e katonát, aki karácsonykor megkínozta társait. Kivezette az udvarra, ahol a fasiszta kö­nyörögni kezdett, kegyelmez­zem meg neki. — Te áruló! Agyon kellene téged lőnöm, de egy feltétellel életben maradhatsz: esküdj meg, hogy már sohase térsz vissza a falunkba! A katona eleget tett felszólításának, majd miután a fiatal partizán kivette a töltényeket a fegyveréből, visszatért az utcán várakozó társaihoz. Közölte velük, hogy a házban nem talált partizánt. Toyább nem is keresgéltek a falúban. Amikor kitört a felkelés, Po- horelából több mint háromszá­zan csatlakoztak a harcosok­hoz. Huszonegyen közülük már sohasem tértek haza. # ♦ # A pohorelaiak mindig tudták, hol a helyük. Életük sok drá­mai fordulatban bővelkedett. Ma sem tétlenek. Hallottak már olyasmiről, hogy egy falu lakossága vasútállomást épí­tett? Aligha. Látogassanak el azonban Pohorelába, ahol ta­valy adták át a társadalmi munkában felépített állomás- épületet. A falu mögötti hegyen a sportplók és a Honvédelmi Szövetség tagjai mintegy egy­millió korona értékű sífelvonót építettek. Jövőre a földműves- szövetkezet és a Strojsmalt se­gítségével bölcsőde és óvoda építését tervezik. A 3300 lako­sú községben soha sincs hiány segítő kezekben. Mária Jánoš- ková, a helyi nemzeti bizottság titkára ezt ezekkel a szavakkal támasztja alá: — Tavaly a la­kosok társadalmi munkában több mint ezer munkanapot dolgoztak. Idén sem lesz ez ke­vesebb. Pohorelában pedig a munka­nap kora reggel kezdődik, és csak este fejeződik be. * * • Karácsonykor Juraj Tlučák házában nagy élénkség lesz. Együtt ünnepelnek Banská Bystricán élő fiával és annak családjával. Unokái a gazdag vacsora után bizonyára megint megkérdik nagyapjuktól, mesél­jen, milyen is volt akkoriban, amikor partizánként harcolt. A kék szemű, ezüstös hajó 56 éves férfi, a kommunista Juraj Tlučák szívesen mesél unokái­nak azokról a drámai esemé­nyekről. Visszaemlékezik arra a véres karácsonyra,- amikor az ő élete is csak hajszálon mú­lott. BATURI JÁNOS A párkányi (Štúrovo) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár szaik- taiiiintézete immár 11 éve működik. Évente 130 végzős hagyja el kapuit, jövőre négy évi tanulmányi idő utárn végeznek az automa­tizálási technikai mechanikus szakmában tanuló első érettségi­zők. Felvételünkön: Mária štugelova és Ján Bötcher tanulók gya­korlati oktatásain. (Felvétel: P. Šimončík — CSTK) Laugaricio — Trenčín Tettekkel köszöntik o városalapítás évfordulóját 0 Eredményes a nemzeti bizottságok és a tömegszerve­zetek együttműködése A jövőre megalapításának 1800. évfordulóját ünneplő Trenčín választási programja és a trenčíni járás választási programja a lehetőségekből ki­indulva, a társadalmi és helyi érdekeket összehangolva tartal­mazza az 1976—1980-as évekre vonatkozó feladatokat. A célok, amelyek megvalósí­tásán a járás dolgozói jelenleg fáradoznak, nagyon igényesek. S nemcsak a fejlesztés: a la­kásépítés, a járulékos beruhá­zások, a közművesítés szaka­szán, hanem az eszmei-nevelő és a politikai munkában is. Emellett meg kell azonban je­gyeznünk, hogy a város és a járás az előző választási idő­fán Majerech, a Trenčíni Vá­rosi Nemzeti Bizottság dolgo­zója (A szerző felvétele) szakban is sokat szépült s fej­lődött. A választási program teljesítéséről Ján Majerechhel, a Trenčíni Városi Nemzeti Bi­zottság dolgozójával beszélget­tünk. — Járásunk és városunk dol­gozói és lakosai magukévá tet­ték a XV. pártkongresszus programját, a kongresszus és a választási program által ki­tűzött feladatokat. Megértették, hogy megvalósításuk az élet- színvonal emelését jelenti, s nagy lépés lesz a városok és falvak fejlesztésében. Az előző választási időszakban megte­remtett politikai és anyagi ala­pok kedvezően tükröződnek az eltelt két év feladatainak telje­sítésében. A dolgozók kezdemé­nyezése és kötelezettségvállalá­sai az előző évekhez hasonlóan idén is a választási program teljesítésére irányultak. Vegyük például a járás választási prog­ramját. A feladatok sokrétűsége ugyanúgy, mint a múltban, je­lenleg is megkövetelii, hogy a nemzeti bizottságok szorosan együttműködjenek a Nemzeti Front szervezeteivel. Ezért pél­dául a járási szakszervezeti ta­nács és a szakszervezeti alap- szervezetek nagy figyelmet szenteltek a dologzók munka­kezdeményezése kibontakozta­tásának, mely a Februári Győ­zelem 30. évfordulója tisztele­tére tett egyéni és kollektív kötelezettségvállalásokban csú­csosodott ki. A dolgozók kez­deményezése megmutatkozott a haladó munkamódszerek alkal­mazásában is: szocialista mun­kabrigádok, komplex racionali­zációs brigádok alakultak. A já­rásban 165 szocialista munka­brigád dolgozik 3642 taggal, s több száz kollektíva versenyez a cím elnyeréséért. , — Tudjuk, hogy nehéz lenne felsorolni az idén megvalósítot- takat. Röviden hogyan foglalná össze a legjelentősebb eredmé­nyeket? — Sok minden változott a dolgozókról való gondoskodás terén mind az élet- mind a munkakörülmények javításában. „A szakszervezeti tagok üze­müknek és a köztársaságnak“ jelszó jegyébein a különböző akciók alkalmával a szakszer­vezetek tagjai 458 000 órát dol­goztak, s ebbe nem számítjuk bele a tavaszi és az őszi járási műszakot. A munkába a fiatal­ság is lelkiismeretesen bekap­csolódik. Erre bizonyíték, hogy számos építkezés felett a fiata­lok vállallak palronátust. Pél­dául a Nové Mesto nad V£- hom-i műjégpálya, a Trenčians- ké Stankovce-i óvoda, a Stará Turá-i bölcsőde, a trenčíni sportcsarnok építése felett. Ter­mészetesen a Nemzeti Front többi tömegszervezeite is pél­dásan részt vesz a tervezett ak­ciókban. A Z-akció beruházásos részé­ben az idén 73 létesítményt ter­veztünk 44 millió korona érték­ben, 30 848 000 korona ráfordí­tással. Többek között vízveze­ték építését Horná Súč-ban, is­kolai éttermet és napközit Sob- lahovban, ravatalozót Stará Tú­rán stb. Ezeket a feladatokat az időrendi sorrendnek megfe­lelően teljesítjük. A járás pol­gárai az említett időszakban több mint 406 000 órát dolgoz­tak társadalmi munkában. A Z- akció beruházást nem igénylő részében 87 millió korona érté­ket hoztak létre. Az élet- és munkakörnyezet szépítésén ál­lampolgáraink 6,5 millió órát dolgoztak. — A felsoroltakból kitűnik, hogy a lakosok, a fiatalok, a tömegszervezetek becsülettel teljesítik a Februári Győzelem évfordulója tiszteletére tett vál­lalásaikat. Hallhatnánk erről többet? — Elsősorban a trenčíni vá­rosi kötelezettségvállalást em­líteném. A feladatok teljesíté­sére, főleg a környezet szépíté­sére a város lakosai és dolgo­zói 86 kollektív és 4525 egyéni kötelezettségvállalást tettek. A Z-akció beruházásos részében 10 523 000 korona a beruházást nem igénylő részében 17 099 000 korogna érték létrehozását ter­veztük. A tervezetteket teljesít­jük is. Trenčínben jelenleg olyan lé­tesítményeket is építünk — a városalapítás 13C3. évfordulója tiszteletére —, amelyek a vá­lasztási programban nem szere­pelnek. Polgáraink fokozott ak­tivitással városuk fejlesztésé­vel, szépítésével akarják kö­szönteni a jelentős évfordulót. JOZEF SLUKA PARTIZÁNOK EMLÉKEIBŐL

Next

/
Thumbnails
Contents