Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-23 / 354. szám, szombat

A falu fepődése és a technika A szovjet falut ma a magas fokú gépesítés jellemzi. A szov­hozok és kolhozok gépállomá­nya meghaladja a 2 millió 400 ezer traktort. A mezőgazdasági munkákhoz egymillió kombájnt használnak, ebből 890 ezer ga­bonakombájn. Ezenkívül nagyon sokféle és -fajta ügyes gép dol­gozik a földeken. Az agrotech- nikus gépkezelők száma pedig évről évre emelkedik. „Ha holnap 100 ezer traktort tudnánk adni,' ha a traktorokat benzinnel és gépkezelőkkel tudnánk ellátni... a középpa­raszt azt mondaná: én a kom­munizmus mellett vagyok.“ Le­ninnek a kommunista párt 1919-es VIII. kongresszusán el­hangzott hozzászólása rávilágít a mezőgazdaság újjászervezé­sének, anyagi-műszaki bázisa kialakításának jelentőségére. Technika nélkül nem lehe­tett hozzákezdeni a kollektív gazdaságok megteremtéséhez, a mezőgazdaság szocialista át­alakításához. A cári Oroszországban egyet­len traktorgyár sem létezett. A mezőgazdaságban gépek helyett az olcsó munkaerőt alkalmaz­ták. A forradalom győzelme után a szovjet kormány határo­zatot hozott a mezőgazdasági gépgyártás megteremtéséről. A moszkvai autógyár, a leningrá­di Putyilov Gépgyár, a harkovi gőzmozdonygyártó üzem meg­kezdte a traktorgyártást. 1928- ban a szovjet mezőgazdaság már mintegy 32 ezer traktorral rendelkezett. A szovjet állam arra töreke­dett, hogy a gépeket elsősor­ban a húszas években megala­kult kollektív gazdaságok, szö­vetkezetek kapják. A gépvásár­láshoz hitelkedvezményt adtak. A gazdaságok évi részletfize­tésre vehettek traktort. Előleg­ként a gép árának mindössze tíz százalékát fizették ki. A gépesítéssel nőtt a vetés- terület, felszántották a parlag­földeket, feltörték a szűzfölde­ket, emelkedett a mezőgazda- sági termelés kultúrája. A mo­dern technikát bevezető szö­vetkezetek sikerét látva, a kis nadrágszíjparcellával rendelke­ző parasztok egyre inkább megbarátkoztak a kollektivizá­lás gondolatával. A harmincas évek elejére a mezőgazdasági gépgyártás fel­lendülésével, a gazdaságok mű­szaki fejlesztésével megérlelőd­tek a feltételek az egyéni pa­rasztgazdaságok kollektivizálá­sára. A megalakult kolhozok munkáját az első Időkben az 1929-ben kiépített állami gép- és traktorállomás hálózat segí­tette. Az állomások szerződé­Az építőművészet jelene A második világháború alatt Varsó 90 százaléka elpusztult. A történelmi városok, Gdansk, Szczeczin, Wroclaw, Lublin műemlékekben gazdag belső kerületei romokban hevertek. A háború után szinte alapjai­tól kellett újjáépíteni a váro­sok egész sorát. Az első éveket a legszüksé­gesebb pótlásokra fordították. Az újjáépítés második szaka­szában az ipari üzemeiket állí­tották helyre és megkezdték új városok építését. A hatvanas években megkezdődött a ván­dorlás az új iparvárosokba. Ek­kor a városépítészet volt a fő feladat, ezt követte az iskola- és üzemlétesítések hosszú so­ra. A hetvenes években már gondolhattak arra is, hogy — a lakásépítés nagy ütemű foly­tatása mellett — kiépítsék mindenütt a városiközpontokat és kialakítsák a korszerű üdü­lőkörzeteket. A lengyel építőművészek keze nyomán „támadt fel“ a varsói Öváros, épült meg a Szejm szókháza, a Marszal- •kowska-utoa, a katowicei sport- csarnok, a toruni egyetemi vá­ros, nőttek ki a földből az új iparvárosok: Nowa Huta és Tychy. Az építőművészeti alkotás fő színtere azonban — a múlt év­tizedeiken csakúgy, mint jelen­leg — a lakásépítés. A most folyó tervidőszakban másfél millió új lakás épül, főleg elő­regyártott elemekből, magashá­zaikkal, de mintegy 30 százalék a családi házak aránya Is. Az új technológiával készülő há­zak nem csupán korszerű, ké­nyelmes lakásokat adnak új lakóiknak, de a környezetük, a kiszolgáló létesítmények sora is korszerű. Szép példája en­nek többek között a varsói Ursynów Pólnocny városne­gyed, amely 150 ezer embernek nyújt otthont, vagy a lublini Juliusz-Slowacki-negyed, ahol zöldterületek tarkítják az épü­letsorokat. Jól szabályozott a gyalogos- és közúti forgalom úgy, hogy az iskolák, sportte­rek, üzletek felé vezető járdá­kat sehol sem keresztezi fő­útvonal. A lakásokat úgy épí­tették meg, hogy szélvédettek legyenek és minél több nap­fény érje őket. Az új lakóne­gyedek körül parkolóhelyeket, garázsokat építettek. Ott van minden egyes negyedben az üdülést, sportolást lehetővé te­vő létesítmények komplexuma. Az építészeknek gondjuk van arra is, hogy a magasházak ne tegyék egyhangúvá az új lakó­negyedek arculatát. Lengyel sajátosság a „hangyaépítmény“: ez az épületóriás lakások szá­zait rejti, vagy a „hullámos ház“, amely 700 méter hosszú, érdekes homlokzatú épület. (BUDAPRESS — INTERPRESS) TANULÓ ORSZÁG Kuba ma az iskolai ellátott­ságot, az általános iskolázott­ságot tekintve a világ élvona­lában halad, joggal említik a szigetországról szólva, hogy itt az egész ország egy nagy isko­la. A forradalom előtti Kuba egymillió teljes és félmillió félanalfabéta országa volt. Hatszázezer gyermek nem jár­hatott iskolába, tanítók ezrei maradtak állás nélkül. Közok­tatási célokra az álllam mind­össze 79 és fél millió pesót irá­nyozott elő. A forradalom győzelme után az egyik első teendő volt az is­kolák államosítása és az írás- tudatlanság felszámolása. Ku­bában ma minden lakosra évente négy könyv jut, ame­lyek közül legalább kettő tan­könyv. Az analfabetizmus elleni harc — tanárok és diákok lel­kes közös akciója —• nagy si­kerrel járt. Eredményes volt a felnőttoktatás megindítása is. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban a közoktatási rend­szer tökéletesítésének a tervét készítették el és ennek a meg­valósításán fáradoznak. Az oktatás — 1961 óta — in­gyenes. Az 5—11 éves korosz­tály számára kötelező az elemi Iskola elvégzése. Jelenleg 1 millió 700 ezer kis iskolás ta­nul az elemi iskolában. A kö­zépiskolákban — gimnáziu­mokban, technikumokban több mint 80*ezren, az emelt szintű középiskolai oktatásban pedig további 80 ezren folytatnak ta­nulmányokat. Az új terv elő­irányozza már a középiskolai végzettség általánossá, illetve kötelezővé tételét. Több mint 135 ezer diák ta­nul jelenleg az ország 30 fel­sőoktatási intézményében, köz­tük a négy tudományegyete­men. A felsőoktatás jól bevált for­mái a négyéves munkás-, illet­ve farmeriskolák. Ezeknek az iskoláknak van kétéves felső tagozatuk is. Aki ezt elvégzi, főiskolára vagy egyetemre je­lentkezhet. A munkás- és farmer-isko­lákban az általános műveltség, szakismeretek megszerzése mellett nyelvtanítás is folyik. E kurzusok megindulása óta egymillióan tanultak itt. Az állam évente 12—15 ezer értelmi fogyatékos gyermek taníttatásáról gondoskodik a gyógypedagógiai intézetekben. Az iskolai oktatás szerves része a gyakorlati oktatás, a termelő munkában való rész­vétel. (BUDAPRESS — PRENSA LATINA) ses alapon megművelték a föl­deket, segítették a betakarítást. Később a gyarapodó szovhozok és kolhozok már maguk is vá­sárolhattak gépeket. A gépesí­tés sok tekintetben megváltoz­tatta a paraszti életformát és szemléletmódot. Mint akkori­ban a „Szovjet Sztyeppe“ című kazahsztáni újság írta: „A trak­tor mély barázdákat hagyott a szántóföldön és a földművesek elméjében.“ A forradalom előtti Oroszor­szágban a parasztság zöme írástudatlan volt. A szovjetha­talom meghirdette a „tudás hadjáratát“. A mozgalom ered­ménye az analfabetizmus tel­jes felszámolása, falusi isko­lák, tanfolyamok, olvasókörök szervezése lett. A gépesítés ösz­tönzőleg hatott a műveltség, a szakképzettség fejlődésére. Az azóta eltelt évtizedekben a szovjet mezőgazdaság techni­kai felszerelése összehasonlít­hatatlanul megnőtt. Az elkövet­kező öt-hét évben befejezik az alapvető mezőgazdasági növé­nyek termesztésének komplex gépesítését. A mezőgazdaság fejlesztésének olyan hatalmas eszközei mellett, mint a keml- zálás és a talajjavítás, a mű­szaki fejlődés azt eredményez­te, hogy a paraszti munka sok­kal könnyebbé és termeléke­nyebbé vált, a parasztok élet­módja pedig alig különbözik a városlakók életmódjától. A mai szovjet falvakban vil­lany van, gáz- és vízvezeték, minden házban rádió, televízió és háztartási gépek. A termelésben és a minden­napi életben a technika azt a célt szolgálja, amelyet egykor Vlagyimir Iljlcs Lenin határo­zott meg: elősegíti a parasztok jólétének növekedését is. (BUDAPRESS — APN) A lézersugár az üvegiparban Nem mindennapi segítőtár­sat találtak a Weisswasser Üveművek dolgozói: a háztar­tást üvegedények metszőmun­kásának a helyét lézersugár foglalja el. A szén-nitrogén lézerrel dol­gozó berendezés sokszorta gyorsabb, mint a kézi művelet, és határtalanul sokféle díszítő­elemet képes az üvegárun elő­állítani. Nem megvetendő szempont az sem, hogy ezzel az egész­ségre különösen ártalmas em­beri munkát helyettesítenek, ugyanakkor jelentősen meg­gyorsítják a munkát. Újabb feltevés a trákok eredetéről Bulgária területének ősla­kosságáról kevés adat maradt fenn. Egyes tudósok szerint ezen a vidéken különféle népek telepedtek meg. Mások úgy vé­lik, hogy a bronz- és a vaskor­ban itt élő trákokat megelőző­en a területet más népességek lakták. A nyelvtudósok, az antropológusok azonban egyre Inkább arra a meggyőződésre jutnak, hogy a trákok nem be­vándorlók voltak. A Plovdivi Régészeti Múze­um kutatója, Peter Detev, aki munkatársaival a megyében 104 településdombot, a Marica medencéjében, az antik Hebros területén pedig újabb 300-at vizsgált meg, azon a vélemé­nyen van, hogy a bolgár terü­leteken a korai kőkorszaktól kezdve a vaskorszakig egy és- ugyanaz a nép élt, amelyet az első írásos emlékek a bronz­korban és a vaskorban trák- nak neveznek. A professzor le­leteinek a tanúbizonyságával állítja, hogy a trákok nyilván­valóan Bulgária legősibb lakói, akik az akkori földközi-tengeri vidék technikai haladása és osztály-differenciálódása köze­pette magasra fejlesztették a művészeteket is. Detev szerint tehát nincs kizárva, hogy a tu­domány azoknak az emberek­nek a számára, akik — a tele­püléshalmok tanúsága szerint — a kora-kőkorszakban, a kő­korszakban és a rézkorszak­ban ezeket a területeket bené­pesítették, a „prototrák“ elne­vezést fogja adni. (BUDA­PRESS — SOFIAPRESSJ TÉLI ESTE (M. Vodőra felvétele) ÄLLÄS ; ■ A Dunaszerdahelyi Járási Épí­tővállalat (OSP Dunajská Streda) azonnali belépéssel felvesz: — Igazgatóhelyettest a szakmun­kásképző intézetbe, követelmény: főiskolai végzett­ség hatéves gyakorlattal, fi­zetés: T-ll; — építésztechnikust követelmény: teljes szakközép­iskolai végzettség hatéves gya­korlattal, fizetés: T 10. — gépésztechnikust, követelmény: teljes szakközép­iskolai végzettség hatéves gya­korlattal, fizetés: T-9. Jelentkezni lehet a vállalat ká­der- és személyzeti osztályán. ÚF-188 ■ Az Orvosok és Gyógyszerészek Továbbképző Intézete, Limbová 12, Bratislava felvesz: — szakácsnőt — kisegítő női munkaerőket ä konyhába (szállást a munkás- szállóban biztosítunk) — segédmunkásokat a karbantar­tási részlegre — portást Bővebb tájékoztatás) az Intézet káder- és személyzeti osztályán kapható. 0-189 vo) temetőbe a szerető férjet, édesapát, nagyapát Boros Gyulát, akit hosszú betegség után raga­dott ki a halál szerettei köréből. Valamint köszönetét mondunk mindazoknak, akik koszorúikkal, virágadományaikkal és részvétük­kel igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. Gyászoló felesége, fial, lányai és kis unokái. Ú-15?8 ■ Ezúton mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, szom­szédnak, ismerősnek, akik novem­ber 25-én elkísérték utolsó útjára az alsóhatári (Dolný Chotár) te­metőbe a drága, jó édesanyát C z a n ik Józsefné Karika Ilonát. Külön köszönettel tartozunk, hogy részvétükkel és virágcsok­raikkal enyhítették fájdalmunkat. Gyászoló férje, fial, Árpád, József és családja. 0-1533 MEGEMLÉKEZÉS I -­ISMERKEDÉS ■ Szőke, csinos, Intelligens asz- szony megismerkedne független, művelt férfival 60—70 éves korig. Jelige: Nem kalandot keresek. 0-1528 ■ Nyugdíjas vagyok, házvezető­nőt keresek (de lehet házasság Is) 60 éves korig. Jólét és a me­leg otthon biztosítva. Jelige: Sülő. 0-1530 ADÁSVÉTEL ■ Eladó 2 család részére Is al­kalmas új családi ház 4- garázs, melléképületek stb. Šafárikovo, Puškinova 6. 0-1521 ■ Eladó 1/2 ház Szencen (Senec) (két szoba, konyha, éléskamra) 3 ár gondozott gyümölcskerttel. Vétel után azonnal beköltözhető. Senec, Hviezdoslavova 7. 0-1522 ■ Az idő múlik, de fájdalmunk nem szűnik, mert elvesztettük sze­retett gyermekünket, testvérünket G.o m b o s Bélát Kéménd (Kamenín), akit a kegyetlen halál tragikus körülmények között oly hirtelen ragadott el szerettei köréből. 1977. december 21-én, életének legszebb, 21. évében. Akik Ismerték és szerették, em­lékezzenek reá szeretettel, ós szenteljenek számára egy néma pillanatot ezen a szomorú évfor­dulón. Örökké gyászoló és sose fe­ledő szülei és testvérei. 0-1513 ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drá­ga jó férjre, édesapára és nagy­apára Sárközi Istvánra Vozokany (Vezekény), akt 1977. december 24-én, 63 éves korában búcsúszó nélkül tá­vozott szerettei köréből. Akik ismerték, szerették, szentel­jenek emlékének egy néma pil­lanatot ezen a szomorú évfordu­lón. Örök gyászban és fájdalomban szenvedő felesége, két gyermeke Pityu és Klári, veje, menye és öt unokája. 0-1525 KÖSZÖNTŐ H Bénik Apollóniának, Šafárikovo, 92. születésnapja alkalmából sok szerencsét, boldogságot és hosz- szú életet kívánnak unokái Mária és Bandi. Ú-1500 8! A legdrágább édesanyának és nagymamának László |olánnak, Hurbanovo, 72. születésnapja alkalmából hosszú, boldog életet, erőt, jó egészséget kíván leánya, veje, katona uno­kája Ottó és Zita. 0-1527 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS GO Fájdalomtól megtört, szívvel mondunk köszönetét a kedves ro­konoknak, jó barátoknak és is­merősöknek, akik elkísérték utol­só útjára a nagymegyeri (Calo­<\Z IFJÚ SZIVEK Ml agyar Dal- és Táncegyüttes felvesz: © személygép­kocsi vezetőt- autó- mechanikust (autóbuszvezetésre hajtási jogosítvány szükséges). Felvilágosítás az együttes irodájában: Bratislava, Mostová ul. 8, tel.: 330 422. OF-181 I 1978. XII. 23. 6

Next

/
Thumbnails
Contents