Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-23 / 354. szám, szombat
HASZNÁLJUK KI JOBBAN AZ ÉPÍTŐIPARI GÉPEKET A nagyméretű építkezés nem csupán az építőanyagok ellátásával szemben igényes. Elegendő gépre is szükség van, amelyeket azonban rendszeresen és célszerűen kell kihasználni. Az SZSZK Építésügyi Minisztériumában az ezzel kapcsolatos kérdésekre Stanislav Kutlák mérnök, a.gépesítési és energetikai osztály vezetője válaszolt. — jelenleg hány gép áll az építőipar rendelkezésére Szlo vákiában? — A gépek összértéke 5,7 milliárd korona, ebből a szállítógépek 37,2 százalékot, az emelődaruk és más emelőgépek 21,2 százalékot, a földmunkákat végző gépek 22,1 százalékot, a betonkeverőgépek pedig 11,6 százalékot tesznek ki. Lényegesen több gép áll ma a munkások rendelkezésére. Például a Magasépítő Vállalatokban egy dolgozóra 69 303 korona, az Ipari építkezésben 64 183 korona, a mélyépítő vál lalatokban pedig, ahol rendkívül magas a gépekkel való felszereltség, 124 000 korona értékű gép jut. A gépipar műszaki fejlődése következtében minőségi változások Is történtek. Ma már az építőipari gépek műszaki színvonala sokkal- magasabb, az emelőgépeket hidraulikával látták el. — Kihasználják-e a gépeket és berendezéseket? — Nem mindenütt. Jól kihasználják például a Mélyépítő Vállalatokban, a Jaslovské Bo- hunice-1 Atomerőmű, á Fekete- Vagon épülő erőmű szivattyú- állomásának építkezésein. Ezekre a beruházásokra összpontosították tulajdonképpen a legkorszerűbb építőipari gépeket. 1977-ben pl. a buldózerek átlag 2041 órát dolgoztak. Ez azt jelenti, hogy a tervezett 1600 óra keretében 1 műszakban minden buldózer nyújtott, vagy második műszakban is dolgozott, ami 441 túlórát jelent. További gépekből a mozgó emelődaruk 2180, a toronydaruk pedig a Magasépítő Vállalatokban 2561 órát dolgoztak. Másrészt nem eléggé használjuk ki a gépeket az Ipari Építővállalatok termelési-gazdasági egység keretében is. Például a košicei Hydrostav vállalatban és a bratislavai Doprastav vállalatban egyaránt kedvezőtlen e szempontokból a helyzet. További lehetőség is van a gépek jobb kihasználására, csak meg kell keresni a műszakokon belüli tartalékokat — bizonyítják a gépek teljesítményei és a helyzetelemzés is. A gépek rossz műszaki állapota következtében történő veszteségek csökkentésére több intézkedést tettek, főleg a gépek karbantartására vonatkozóan. A műszakokon belüli tartalékok kihasználásakor, és a főleg szervezési okokból bekövetkezett gépállások alkalmával, jobban kell foglalkozni az emberekkel és ki kell használni tapasztalataikat. — A fentieken kívül még milyen fogyatékosságokkal és problémákkal küzdenek? — Ide tartozik a gépkezelő munkások és gépmesterek nehéz munkája, akik a nagy teljesítményű motorok okozta zajban és rezgő gépeken dolgoznak. Mindezt még fokozza a túlórák számának egyre nagyobb növekedése, amelyet csupán két műszakban való munkával lehet megszüntetni. Itt azonban nem érnek el jó eredményeket. A bratislavai Hydrostavon és a žilinai Váho- stavon kívül csak kevés vállalat tudja az építkezéseken átfogóan megszervezni a munkát két műszak keretében. A többi vállalatnál ugyan a fontos gépek második műszakban is dolgoznak, mivel azonban ez a munka önálló, elszigetelt, technológiai szempontból nem kapcsolódik más gépek munkájára, ezenkívül a gépmesterekről való szociális gondoskodás sem kielégítő, az első műszakban még 75 százalékos teljesítményt sem érnek el. Építkezéseinken a termelés szervezőinek ezért komolyan foglalkozniuk kellene e tényekkel, meg kellene tenni a hatékony intézkedéseket. — Mit tesznek a gazdasági és szakszervezeti szervek a helyzet javítása érdekében? — Ezeknek már több intézkedést javasoltak. Elsősorban azt tartották szem előtt, hogy a gépi állóeszközök értékét és az egész termelési potenciált a lehető legnagyobb mértékben kihasználják és hozzájáruljanak a 6. ötéves tervidőszak Igényes feladatainak pozitív teljesítéséhez. Ezt a célt tartotta szem előtt az építőiparban működő gépek és szállító- eszközök kezelőinek az idei szakágazati aktívaértekezlete, amelyet Bratislavában rendezett meg a Szlovák Építőipari Minisztérium és az Építőipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Szlovákiai Bizottsága. Az aktívaértekezlet résztvevői a beszámolókban és vitafelszólalásokban hangsúlyozták, hogy javulást a Zlobin- módszerrel dolgozó munkakollektívák tagjainak a jobb munkaszervezésre vonatkozó javaslatai hozhatnak. E feladat teljesítésében érdekeltté kell tenni, ösztönözni kell a szocialista munkabrigádokat is, melyek-- nek tagjai szocialista gondozásba veszik a gépeket. Továbbá hangsúlyozták: az építőiparí gépek egyre növekvő műszaki színvonala azt Is megköveteli, hogy magasabb szinten szervezzék meg a gépmesterek és a gépkezelők oktatását. Szakmai színvonaluk fokozását le kell szögezni a kollektív szerződésekben is. — Az aktívaértekezleten versenyt hirdettek meg. Mi a cél- ja? Elsősorban a gépek jobb kihasználása. Az 1979—1980-as évekre egy programot is elfogadtunk, mely szerint átlagosan 2 százalékai növeljük az építőipari gépek igénybe vételét. A feladat teljesíthető, megköveteli azonban, hogy a gépek kihasználását befolyásoló valamennyi tényezővel szemben céltudatos álláspontra helyezkedjünk. A verseny és a program feltételeit személyes és szemléltető agitáció segítségével el kell juttatni a munkahelyekre, az építkezésekre. Ezzel kapcsolatban a szakszervezeti üzemi bizottságok vizsgálják meg, hogy ezt a versenyt a vállalatokban és üzemekben miként propagálják, fejlesztik, használják ki. Rendkívüli figyelmet igényel az építőipari gépekkel dolgozók jutalmazása. Itt elsősorban az anyagi érdekeltség érvényesítéséről van szó. Ezzel a szak- szervezeti bérbizottságoknak kell behatóan foglalkozniuk. Ily módon biztosíthatjuk tehát a meghirdetett verseny érvényességét, melynek legfőbb célja, hogy az építőiparban az összes gépeket a lehető legnagyobb mértékben kihasználják az 1979—1980-as évi feladatok, valamint a 6. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítése és túlteljesítése érdekében.-mtSSzámvetésre készülődnek Ä téliesre fordult decemberi napokkal a felső-csallóközi mezőgazdasági üzemekben is véget értek az őszi mezei munkák, s ezzel párhuzamosan megkezdődött a gazdaságokban az idei eredmények számbavétele, valamint a jövő évi tervfeladatok kidolgozása. Ilyen témákról beszélgettünk Jaroslav Tabačák mérnökkel, a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság központi gazdaságának vezetőjével. Elmondotta, hogy 580 hektáron még a rossz idők beállta előtt végeztek az őszi mélyszántással. Elismerő hangon szólt a gazdaság dolgozóiról, akik becsületes helytállást tanúsítottak a betakarítási munkák idején. Külön kiemelte Mikőczi Zoltán traktoros szorgalmát, aki időt és fáradságot nem kiméivé Skoda 180-as gépével 360 hektáron végezte el az őszi mélyszántást, s első lett a gazdaság traktorosainak versenyében. — Valamennyi a központi javítóműhelybe kerül, ahol a Zsigó Antal vezette bronzérmes szocialista munkabrigád tagjai elvégzik rajtuk a szükséges javításokat, összesen 20 kerekes traktort, 2 lánctalpas erőgépet és számos egyéb gépi eszközt kell a téli hónapokban a központi műhely dolgozóinak megjavítaniuk. Az állami gazdaság üzemegységeiben már megkezdték az idei gazdasági eredmények számbavételét, s már bizonyos, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is eredményes gazdálkodásról számolhatnak be. Például a központi gazdaság növénytermesztési ágazatában terven felül 600 ezer korona többlettjövedelemre tettek szert. Búzából a tervezett 41 helyett 44 mázsa, árpából a tervezett 42 helyett szintén 44, míg az őszi repcéből a rekord- termésnek számító 24,10 mázsát értek el hektáronként. E szép siker jelentőségét csak növeli, hogy gyenge minőségű, kavicsos talajon érték el, a korszerű agrotechnikai módszerek és az öntözőberendezések maximális hasznosításával. A szőlészet is elsősorban az öntözésnek köszönheti, hogy 66 hektáron a tervezett 80 helyett 109 mázsás hektárhozamot értek el. Az állattenyész tők szorgalmát bizonyítja, hogy már november 30-án teljesítették a tervezett 29 vagon disznóhús eladási tervét, s az év végéig még 120 mázsa húst adnak el terven felül. MERI ISTVÁN Naponta több mint 400 000 tonna acélt olvasztanak a Szovjetunió kohóipar! üzenteiben. A szovjet kohászokra a mostani 10. ötéves tervidőszakban igényes feladatok várnak. 1080-ig a Szovjetunió évi acéltermelése eléri a 170 millió tonnát. Felvé*e<nnk az Anvur- sztal kohóüzemben készült, a Távol-Keleten. (Felvétel: ČSTK) NYELVŐR Csdkijon vagy csukoljon? Bizonyára sokan megtorpantak már, amikor a csuklik igének egy-egy felszólító módú alakját ki akarták mondani vagy le akarták írni: hogyan is ejtsék: illetve hogy is írják? Mert a szabályos ez lenne: csukljam, csukljál, csukl- jék vagy csukljon, csukljunk, csukljatok, csukljanak. Igen de ezt nagyon nehéz kiejteni. A magyar egyébként sem szereti a mássalhangzó-torlódást; itt pedig az van: három mássalhangzó egymás mellett. Ha viszont így ejtjük vagy írjuk: csukoljon, hámoljon — nagyon furcsa alakot hozunk létre. Mégis abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a magyarban ahol csak lehet, Illetve ahol a kiejtés ezt szükségessé teszi, feloldjuk a mássalhangó-torlódást, mégpedig úgy, hogy egy magánhangzót iktatunk be az első és a második mássalhangzó közé. Például a mai gyakorol, káromol, té- kozol igéknek is így hangzottak régebben a felszólító módú alakjai: gyakorolja, káromolja, tékozolja. Mivel azonban nehézségbe ütközött a kiejtésük, egy magánhangzó betoldásával feloldották a torlódást: gyakoroljon, káromoljon, tékozoljon. A csukoljon, hámoljon alakok csak azért furcsák, szokatlanok,. mert igen ritkán használjuk őket. Maguk az igék is ritkán fordulnak elő nyelvhasználatunkban, s akkor is általában a kijelentő módú alakjaira van szükségünk, tehát ezekre: csuklóm, csuklasz, csuklik; csuklottam, csuklott stb. A felszólító módú alakjaikat ritkán használjuk, hiszen ritkán szólítunk fel valakit ilyen formában: Ne csukolj már annyit! A hámlik igének a felszólító alakjai meg legfeljebb ilyenfajta mellékmondatokban fordulnak elő: Ne hagyd, hogy hámoljon róla a bőr! De ha szükség van rájuk, bátran használhatjuk őket, mégpedig ezeket a ma- gánhangzó-betoldásos alakjait. Gondoljunk arra, hogy például a siklik igének is így kellene ejtenünk a felszólító módú alakjait: sikljanak, sikljál, sikljon stb., de ma már nyugodtan így ejtjük őket: sikoljak sikoljál, sikoljon. Sőt ezek közé az igék közé tartozik a botlik ige is. Ha valakit figyelmeztetünk, hogy ügyeljen a lépésére, kerülje el a megbotlást, nyilván így figyelmeztetjük: Vigyázz, meg ne botoljl — nem pedig így: Vigyázz, meg ne botlj! Gondoljunk csak.arra, hogy Petőfi — aki igazán ügyelt a magyar nyelv szabatos használatára — a botoljék, nem pedig a botljék alakot használta A Tisza című versének ebben a mondatában: „Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába“ — holott a régi nyelvben bizony előfordult a szabályosabb botljék alak is. Dr. JAKAB ISTVÁN Szókincsünk nagysága Igen sokan föltették már a kérdést: Hány szó van nyelvünkben? Lehetetlen pontosan megmondani, hány szó van egy nyelvben. Nincs ugyanis olyan eszközünk vagy módszerünk, amellyel egy élő nyelv valamennyi szavát meg tudnánk számolni. Nehezíti a dolgot az is, hogy nem könnyű éles határvonalat húzni a szó és a szóalak között (pl. nehéz eldönteni, hogy a szép és a szépen, a lát meg a látó egy vagy két szónak számít-e), ezenkívül pedig az is vitás, hogy a kihalt, idegen vagy zsargonszavak beletartoznak-e és meddig tartoznak bele a nyelv szókincsébe. De ha pontosan nem is lehet megadni egy nyelv szavainak számát, több módszerrel következtetni tudunk rája. Ehhez jó segédeszközeink a szójegyzékek és a szótárak. Vegyük pl. a magyar nyelvet. Ennek ez idő szerint leggazdagabb szókészletét a készülő akadémiai nagyszótár gyűjteménye tartalmazza. Pontos számadatunk ennek a szókincséről sincs, de más szótárakkal való összehasonlítás alapján kb. félmillióra tehető a szavainak száma. Most vegyük figyelembe azt, hogy a nagyszótár csak a magyar irodalmi alkotásokban előforduló szavakat tartalmazza, hiányzik belőle a nyelvájársok, a szaknyelvek és egyéb nyelvi rétegek csaknem minden szava. Ha ezeknek a kirekesztett szavaknak a számát nagy óvatossággal és szigorúsággal ugyancsak félmilliónak vesszük, nem követünk el nagy hibát, ha a mai magyar nyelv szókincsét legalább egymillióra becsüljük. P. BALÁZS JÁNOS Hogy is mondjuk? 1978. XII. 23. 4 motorové vozidlo automobil nemotorové vozidlo pohotovostná hmotnosť užitočná hmotnosť okamžitá hmotnosť celková hmotnosť autoškola cvičiteľ cvičné vozidlo stav cesty dopravné zariadenia zvislé dopravné značky vodorovné dopravné značky aquaplaning nebezpečenstvo šmyku prevádzkovo spolahlivé vozidlo nespôsobivé vozidlo snehová služba viditeľnosť ovládanie vozidla dychová skúška krvná skúška skrytá kontrola spotreba pohonnej hmoty hmotná škoda jazda vpred jazda vzad nesprávne predchádzanie motoros jármű (gépjármű) gépkocsi motor nélküli jármű önsúly hasznos terhelés tényleges összsúly megengedett legnagyobb összsúly autóiskola (autóközlekedési tanintézet) szakoktató tanulókocsi a közút állapota közúti létesítmények függőleges közúti jelzések (közúti jelzőtáblák) vízszintes közúti jelzések (útburkolati jelek) vízfilm csúszásveszély üzembiztos jármű forgalomra alkalmatlan jármű hóügyelet látási viszony a jármű feletti uralom alkoholszonda vérvizsgálat rejtett ellenőrzés üzemanyag-fogyasztás dologi (anyagi) kár előremenet hátramenet szabálytalan előzés (kis)
