Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-20 / 351. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait Jelenünket és jövőnket formáljuk MAGASABB SZÍNVONALOM Az utóbbi években idősebbek és fiatalok tömegesen kapcsolód­tak be az amatőr művészeti mozgalomba, mely intenzíven fejlő­dik, szép eredményeket ér el, különösen azokban a városokban és falvakban, ahol a korszerű feltételeket is megteremtik a ne­mes, szocialista embert formáló munkához. Örömmel tapasztalhat­juk, hogy a legkisebbek nemzedéke sem marad ki a mozgalom­ból, lelkes pedagógusok irányításával dolgoznak alkotó csopor­tokban, miközben szórakoznak és tanulnak — fölismerik a közös­ségi élet és a közösen végzett munka szépségét. Például a báb- játszó csoportokban, amelyek egyre magasabb színvonalon te­vékenykednek, egyre nagyobb számban. (Fogas Ferenc felvétele) TÖBB TÁMOGATÁST Pártunk XV. kongresszusának határozata a népművelők szá­mara is megjelölte azt az utat, amelyen haladniuk kell a fel­nőttoktatás szakaszán. Figyel imiink középpontjában az ide­ológiai muntka fejlesztése, a dolgozók eszmei és szakmai felkészültségének, politikai-er­kölcsi fejlettségének (okozása áll. A felnőttoktatás, tehát az is­kolán kívüli nevelés társadal­munkban nem magánügy, ha­nem közügy. Köztudomású ugyanis, hogy magasabb szin­ten gazdálkodni, termelni, dol­gozni csaik sokoldalúan kép­zett és állandóan művelődő em­berekkel lehet. A Bratislavai Népművelési Intézet jelentős szerepet vállal a korunknak «nugfelelő felnőito'ktatás meg­szervezésében és irányításában. Különböaő szemináriumokon, tanfolyamokon és aktívákon képzi a hivatásos népművelő­ket, módszertani segédanyagok­kal segíti munkájukat. A ma­gyar és az ukrán nemzetiségű népművelők továbbképzését az anyanyelvükön megjelenő kiad­ványokkal is elősegíti. Az iskolán kívüli nevelésnek egyik fontos szakasza a szak­mai továbbképzés, amely a szakszervezetek, illetve a mun­kaadó üzemek hatáskörébe tar­tozik. A másik fontos terület a szabad idő hasznos kihasználá­sának megszervezése. Ez a nép­művelők, valamint a kulturális szövetségek fő feladata. A kul­turális-népművelési munkában fontos szerepet kap a forra­dalmi- és haladó hagyományok ápolása, az évfordulók megün­neplése, valamint a különböző ünnepi estek megszervezése. Ezek a rendezvények jelentős mértékben hozzájárulnak dol­gozóink tudatának forrná lásá­Mérhetetlen jelen tőségűnek minősíthetjük, hogy szocialista társadalmunk a könyvet a mű­velődés nélkülözhetetlen eszkö­zévé emelte, s hogy valameny- nyl szocializmust építő ország­ban, így hazánkban is nagy fi­gyelmet szentelnek nemcsak a könyvkiadásnak, de annak is, hogy a könyv eljusson az ol­vasóhoz. Mi, a könyvesboltok dolgozói összekötőnek érezzük magunkat, olyan összekötőnek, akinek erkölcsi kötelessége el­juttatni az olvasóhoz a köny­vet, az emberiség szellemi ter­mésének egyik legszebb, leg­megbízhatóbb gyümölcsét. hoz, szocialista életstílusának kialakításához. Különösen az utóbbi hónapokban jelentős ja­vulást értünk el e téren: ezelk a rendezvények egyre tartal­masabbak, színvona lasa bbak. Az iskolán kívüli nevelésben egyre nagyobb helyet .foglal el a klubmunka, amelynek egyik legfőbb feladata, hogy napja­ink időszerű politikai kérdé­seire adjon váiaszt, s elősegít­se a tagok szakmai fejlődését, önmegvalósítását. Szlovákia szerte legelterjedtebbek az if­júsági klubok, továbbá a föld­művesszövetkezetek klubjai, de egyre sikeresebb munkát végez­nek a CSEMADOK helyi és vá­rosi szervezeteinek művelődési klubjai is. Ezeken az összejö­veteleiken országszerte több ezer klubtag bővíti politikai lá­tókörét, gyarapítja szakmai tu­dását, ismereteit. Az elmúlt hónapban a Szlo vák Szocialista Köztársaság Kultu rál i s M iniszté r íumán a k megbízásából a bratislavai Nép­művelési Intézet látta vendégül Bulgária, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió népművelési intéz­ményeinek a felnőttoiktatás kérdéseivel foglalkozó szakem­bereit. A tanácskozáson élénk vita alakult ki a kulturális ne­velő munka problémáiról, a fel­nőttoktatás kérdésköréről, jele­néről és jövőjéről. Minden fel­szólaló sok új Ötletet említett meg, kész recepttel azonban egyikük sem szolgálhatott, hi­szen minden országban — an­nak ellenére. hogy céljaink közösek — számos vonatkozás­ban mások a feltételek. A ta­nácskozás egyik megszívlelen­dő tanulsága számunkra az a megállapítás volt, hogy mi a tudományos-technikai forrada­Könyvesboltunkban azon fá­radozunk, hogy 2 millió 228 e2er úkorona bevételt előirányo­zó gazdasági tervünk teljesíté­sével párhuzamban eleget te­gyünk a CSKP XV. kongresszu­sa idevonatkozó célkitűzésé­inek: emelni a műveltségi szin­tet, elősegíteni kulturális éle­tünk demokratizálódását. Ez a mi szempontunkból csak úgy érhető el, ha nem csupán a boltban, hanem az iskolákban, gyáriakban, üzemekben is nép­szerűsítjük a könyvet. Nem vé­letlen, hogy a jnb iskola ügyi osztályával kiváló a kapcsola­tunk, mait ahogy az sean vé lom időszakában végezzük kul­turális munkánkat és formál­juk az emberek tudatát. Mód­szereink ennek ellenére a leg­többször konzervatívak. Az elő­adó ugyanis többnyire csupán előadás formájában igyekszik tájékoztatni és nevelni a hall­gatóságot. Nem használja ki a technika vívmányait, például az epidiaszkópot, a diavetítőt, a magnót és más korszerű esz­közöket. Így az elért hatás jó­val kisebb az elérhetőnél. Napjainkban a felnőttoktatás szakaszán is csupán céltudatos munkával, kellő felkészültség­gel, a modem tecchniika vívmá­nyainak felhasználásával, az értelemre és az érzelemre egy­aránt ható módszerekkel ér­hetünk el csupán eredményt. A CSKP XV. kongresszusa óla nagy lépést lettünk előre a népművelés és a felnőttokta­tás terén is. Feladataink azon­ban egyre inkább nőnek. Köz­ismert, hogy a tudományos­technikai forradalom előretöré­sével az emberek szabad ideje is fokozatosan növekszik. Ezt a szabad időt mindenkinek tar- talmasan kell kitöltenie. Ebben a felelősségteljes munkában egyre nagyobb a szerepük a, kerületi és a járási népművelé­si intézményeknek, és az ama­tőr művészeti csoportok tagjai­nak is. Az ő feladatuk, hogy művészetükkel megfelelő ha­tást gyakoroljanak a közönség­re, amely a művészi élményt munkájában, mindennapi tet­teiben 'kamatoztatja. így válik társadalmi jelentőségűvé a kultúra, a népművelés, s ezen belül az iskolán kívüli neve­lés. LÉVAY ERZSÉBET, a bratislavai Népművelési IntésKít szakelőadója letlen, hogy szem előtt tartva a politikai könyvek népszerűsí­tésének jelentősiégét, otthono­sak vagyunk a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Marxista— Leninista Esti Egyetemen is, és jópár üzemi pártalapszervezet- nek mi biztosítjuk a pártokta­táshoz szükséges irodalmat. Elvünk az: ha nem jön az olvasó, mi megyünk az olvasó után. Könyvkiállításokat rende­zünk üzemekben, iskolákban: februárban például mezőgazda- sági könyvekből, júniusban a jó biaonyítvá nyé r t rend ezt tinik könyvtárlatot, októberben tech­nikai és tudományos könyveket mutatunk be, novemberben szovjet és orosz szerzők műveit állítjuk közszemlére; és sorol­hatnám tovább. Május elsején, a sok-sok sátor között megta­lálható a mi könyvsátrumk is, mint ahogy járásunk egyes fal­vaiban szemrevételezhetőeik azok a könyvsarkok, amelyek közreműködésünkkel jöttek lét­re. Nagyon népszerűek a ha­vonként megtartott dedikációs délutánjaink, amelyeken neves csehszlovákiai magyar szerzők és fiatal szlovák írók látják vendégül vásárlóinkat. Mivel járásunkban nagyon keresettek a hazai magyar al­kotók művei, a Madách Könyv­kiadó kiadványainak külön sar­kot rendeztünk be. Ezzel az volt a célunk, hogy a zömé­ben magyarlakta járási váro­sunkban a politikai könyvekkel, a cseh, a szlovák, a magyar és a világirodalmi alkotásokkal egyetemben, nemzetiségi iro­dalmunkat Is kellően propa­gáljuk. Könyvárusílói munkánkat, amely lényegében akkor jó iga­zán, ha népművelői munkának is minősíthető, a CSKP kulturá­lis politikájának szellemében, s annak reményében végezzük, hogy az általunk eladott köny­vekkel elősegítjük a szocialis­ta ember eszmei tisztánlátását, szellemi gyarapodását, művelt­ségi szintjének emelését. HAJDŰ KATALIN, a dunaszerdahelyi könyvesbolt vezetője A CSEMADOK teretbesi {Tre­bišov) járási bizottsága legfon­tosabb céljának azt tartja, hogy aktív eszmei és népművelő munkával járuljon hozziá a szo­cialista embertípus kimunkálá­sához, elsősorban a magyar nemzetiségű dolgozók szocia­lista' tudatának formálásához, szocialista hazafiságuk, inter­nacionalista érzéseik elmélyíté­séhez. Az elmúlt hónapokban külö­nösen nagy figyelmet szente­lünk a felnőttoktatásnak, a sza­bad idő hasznos kihasználásá­nak, korunknak megfelelő mű­velődési és szórakozási lehető­ségek megteremtésének. Több értékes előadást tartottunk a továbbtanulás, a permanens művelődés jelentőségéről. Hangsúlyoztuk, hogy fejlett szocialista társadalmunk építé­sében egyre inkább csak azok vehetnek részt eredményesen, akiik lépést tartanak korunk fejlődésével, a tudományos technikai forradalom vívmá­nyaival. Nagy érdeklődés kí­sérte azokat az előadásokat is, amelyek a Szovjetunió éle­tével, lenini nemzetiségi politi­kájával, új alkotmányával, va­lamint az ottani anyanyelvi oktatással foglalkoztak. Az iskolán kívüli nevelés egyik formája az irodalom nép­szerűsítése. járásunkban már hagyományosan egyik legsike­resebb munkaszakasz a könyv­vel való munka. Az elmúlt hó­napokban megrendezett irodal­mi estek közül hadd említsük meg A csehszlovákiai magyar irodalom a felszabadulás után, a Fábry Zoltán élete és mun­kássága, A kortárs szovjet iro­dalom, A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom az iroda­lomban témájú rendezvényeket. Az irodalmi esteken kívül he­lyi szervezeteink ebben az esz­tendőben 32 író-oivasó találko­zót rendeztek. Járási bizottsá­gunk a Járási Népművelési Központtal karöltve évről évre megrendezi a vers- és próza­mondók járási versenyét. A nagy érdeklődés — több mint száz résztvevő — azt igazolja, hogy fiataljaink körében nép­szerű a vers- és próza mondás. A néprajzi tevékenység fon­tos szerepet tölt be haladó ha­gyományaink felkutatásában és ápolásában. Az idei Tavaszi szél vizet áraszt népdalver­senyre járásunkból 17 éneklő­csoport, 26 népdalénekes, 4 cí- terazenekar és 6 hagszerszólis- ta nevezett be. örvendetes, hogy a Bodrogközi Táncegyüt­tes műsorán szerepel a Bodrog­közi táncok, és a Bélyben ta­nultuk című tánckompozíció, a járási magyar tanítók énekka­ra pedig a szirénfalvi dalokkal mindenhol nagy sikert arat. Szellemi kultúránk, értékeink mellett csaknem minden ki­lencéves alapiskolában gyűjtöt­tek tárgyi emlékeket, szerszá­mokat, bútorokat. Sajnos, a legtöbb helyen még nem talál­tak megfelelő helyiséget, tudo­mányos szempontból nem rend­szerezték a tárgyakat, s így még a közönség számára hoz­záférhetetlenek. Állandó jelle­gű néprajzi szoba csupán Kis- kövesden (Malý Kamenec), Szomotoron és Nagyszelmencen (Veľké Slemence) van. Jelenleg Királyhelmecen (Kráľovský Chl- mee), Borsiban (BorŠa) és Nagykövesden (Veľký Kame­nec) rendeznek be hasonló néprajzi szobát. A népművészet szakaszán je­lenleg az énekkari mozgalom a legelterjedtebb. A legszebb eredményeket a már említett tanítói énekkar érte el, amely az idei Kodály napokon is részt vett. Szépen fejlődnek énekka­ri csoportjaink is. A tánccso­portok közül a Bodrogközi Táncegyüttes az idén nívódíjat kapott a zselízd országos fesz­tiválon. Az együttes szeptem­berben a Szovjetunióban is sze­repelt. A többi tánccsoport is igyekszik színvonalasabb mun­kát végezni, de a szakemberek hiánya, valamint az anyagi ne­hézségek miatt sok-sok alap­vető gond nehezíti fejlődésü­ket. Nagy örömünkre szolgál az is, hogy végre a színjátszóink is országos sikert arattak. A királyhelmeci Városi Művelődé­si Otthon színjátszócsoportja az idei Jókai-napokon két díjat is kapott. Munkánk tehát eredményes, de nem problémamentes. Járá­sunk 50 helyi szervezetében je­lenleg 4400 tagot tartunk nyil­ván. Ebben az évben 660 új tagot vettünk föl, de nagy le­morzsolódás miatt csupán 100 —150-es taglétszám-eme'lkedést tudtunk elérni. Munkánkat nagy mértékben segítené az is, hogy ha a járási- nemzeti bi­zottság kulturális osztálya, va­lamint a népművelési központ — a közj>onti párt- és állami szervek útmutatásainak megfe­lelően — fokozná anyagi és szakmai segítségét, mert a megfelelő együttműködéssel és támogatással helyi szervezete­ink még színvonalasabb és gaz­dagabb munkát végezhetnének. Dr. GYIMESI GYÖRGY, a CSEMADOK terebesi (Trebi­šov) járási bizottságának elnöke Korszerű művelődési otthon Szőgyénben fSvodín) átadták a korszerű művelődési otthont. A létesítmény építésénél és a környék rendezésénél a helyi la­kosok a Z akció keretében 14 ezer órát dolgoztak le. A művelő­dési otthonban 337 férőhelyes szélesvásznú moziterem, korszerű színpad, könyvtár és olvasóterem, valamint kávéház és több klub- helyiség van. A művelődési otthonban már több színházi elő­adást és esztrádműsort rendeztek, s már működik az agitációs, a honismereti-, a levelező-, és a fotószakkör is. Megkezdődtek a nyelvi, zenei, varró, és társastánc-tanfolyamok is. Felvételünk az egyik szakköri foglalkozáson készült. (CSTK-f elvétel) Népművelés — könyvvel

Next

/
Thumbnails
Contents