Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-15 / 346. szám, péntek
VITA AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉN KAROL MARTINKA ELVTÄRSNAK, az SZLKP K8 tagjának, az SZSZK kormánya alelnökének felszólalása Szlovákia gazdasága egészében kedvező előrehaladásának biztosítéka a fejlődés rendszeres, dinamikus üteme. A mostani ötéves tervidőszak három esztendejében Szlovákiában évi átlagban a társadalmi termék 5,4 százalékkal, az ipari termelés 6,9 százalékkal, az építőipari termelés 6,7 százalékkal növekedett. Évente a beruházások 5.4 százalékkal, a lakosság pénzbevétele 5,1 százalékkal, a társadalmi fogyasztás pedig 6,5 százalékkal növekszik A természeti és a gazdasági feltételek intenzív kihasználásán alapuló gazdasági fejlődés dinamikája minden tekintetben megelőzi az országos átlagot. összehasonlításképpen említsük meg, hogy az Európai Gazdasági Közösség orázágai annak ellenére, hogy a fejlődő országok jelentős részének gazdaságát uralják, az utóbbi öt évben nemzeti jövedelmüket mindössze 1,9 százalékkal, ipari termelésüket pedig csak 1,6 százalékkal tudták növelni. Az eddigi fejlődés értékelésekor bíráló, pártos eljárásból kell kiindulnunk. Munkánk eredményességét az mutatja, hogy a kitűzött célok elérése és a feladatok teljesítése érdekében miképpen használjuk ki szocialista társadalmunk előnyeit és gazdasági erőforrásainkat. Az eredményeket ezeknek az igényes követelményeknek a szempontjából értékelve azt a következtetést kell levonnunk, hogy a gazdaság fejlesztésében nem mindenütt érjük el a XV. kongresszus által kitűzött színvonalat, hogy az eddigi fejlődés nem mindegyik ágazatban felel meg elképzeléseinknek és szükségleteinknek. Szlovákia gazdaságában az ötéves tervidőszak három évében a dinamikus fejlődés ellenére csaknem 2 százalékkal lemaradunk az anyagi erőforrások képzésében. Nem érjük el a hatékonyság növelése programjának tervezett ütemét, minden 100 korona termelési fogyasztás értékesítésével 2,40 koronával kisebb nemzeti jövedelmet hozunk létre a tervezettnél, ebből az iparra 3,20 korona jut; nem realizálják a mezőgazdaságba fektetett juttatások vissza térülésének programját; az építőiparban pedig csaknem egy évvel maradt le a munkatermelékenység növekedése. A források csekélyebb képzése, melyet kihasználásuknak a terv szán dókáitól való eltérése kísér, a nagyobb behozatalban, valamint a folyamaiban levő építkezések aránytalanul nagy számában nyilvánul meg. Ez fokozza a feszültséget a népgazdaságban. Ezek nek a tényeknek közös okait és gyökereit mindenekelőtt abban kell keresnünk, hogy a mindennapi munka ban a munkahelyeken nem eléggé következetesen és elvszerűen érvényesítik népgazdaságunk fejlesztésének stratégiai irányvonalát. Nem elegendő csupán a fejlődés elemzése, a proliié mák és okaik ismerete, hanem a kiutat is meg kell találni. Ez pedig az erőforrások és a lehetőségek hathatós kihasználása, az irányítás valamennyi szintjén mindegyik szerv törekvésének egyesítése, a dolgozók széles körének bekapcsolása az erőforrások intenzívebb kihasználásába az értékek gyor- -sabb és hatékonyabb létrehozása és felhasználása érdekében. Tevékenységünk három szakaszára akarom irányítani a figyelmet: 1. Tudjuk, hogy Szlovákiában az erőforrások képzése relatíve nagyobb mértékben függ a beruházásoktól. Ezt ed dig nem használtuk ki kellőképpen. Ezért a terv hosszú távra szóló alap vető célja, hogy meggyorsítsa beru zásaink hatékonyságának elérését. En nek rendeljük alá a munka és a szállítmányok növekedésének dinamikáját és szerkezetét. Elsődleges követelménynek tartjuk az építés meggyorsítását, a késések behozását azokon az építkezéseken, amelyek a hazai nyersanyag alapot használják ki és jelentősek a hatékony export szempontjából. Elsősorban a cellulóz- és papíripar, a fa- és a vegyipar építkezéseire gondolok. A befektetett anyagi eszközök visszatérülését befolyásolja az új egységekben a termelés,, az üzemeltetés eredményessége is. Nem engedhetjük meg az eddigi helyzet folytatódását. A tér me lesi kapacitások átadásának eltoló dúsa termékkiesést okoz. Az új építkezések terve és irányvonala szerint a központilag tervezett építkezések 30,4 százaléka (a beruházási költségek szerint) a tüzelőanyag és energetikát bázis bővítésére, 32 százaléka a nyers alap gyarapítására, valamint a hazat és a behozott nyersanyag felhasználásának javítására, 25 százaléka a gépipar termelési műszaki alapjának fej Iesztésére irányul. 2. Az újratermelési folyamatban a nagyfokú hatékonyság elképzelhetet len a tudományos-kutatási, fejlesztési és tervezési alap, a termelést élőké szítő alap nélkül. Gazdasági és tudó máuyos-inűszaki bázisunkat a fejlesz tés eredményével bírálóan összehasonlítva azt látjuk, hogy ez a bázis nem eléggé hatékony. Szlovákiában a tudományos-műszaki alap az utolsó nyolc esztendő folyamán több mint 60 százalékkal gyarapodott, s napjainkban az országos alap 27 százalékát te sz.i ki. Intenzívebbé kell azonban tennünk munkájukat ós hathatósabban kell hasznosítanunk a technikai hala dás eredményeit. * 3. A fejlesztés hatékonyságának e( érése szempontjából döntő, hogy ezt a társadalmi munka minimális költségeivel érjük el. 1976—1977 ben az iparban és az építőiparban a nyersanyagok és az anyagok felhasználása a termékegység a mostaninál nagyobb volt. Az ipar valamennyi fő ágazatában a termelés gazdaságossága emelésének idei kedvező eredményei a helyzet javításának reális lehetőségét mutatják. A mezőgazdaságban is az irányítás minden szintjén, valamennyi munkahelyen összpontosított figyelmet kell fordítani a hatékonyságra és a veszteségek csökkentésére. Könnyebb feladat egy százalékkal intenzívebben kihasználni a mezőgazdaságba fektetett anyagi eszközöket, mint ezek rneny- nyiségét a társadalmi forrásokból egy százalékkal növelni. A hatékonyság hathatós növelése érdekében — a komplex kísérlet folyta lásán kívül — új javaslatokat valósítanak meg. Az iparban a vállalatok munkájának megítélése és az anyagi serkentők szempontjából nem a globális tervmutatók a lényegesek, hanem az, hogy termékeikkel mennyiben elégítik ki a társadalom szükségleteit mennyiségi és minőségi szempontból. A vállalatok munkáját objektívebben meghatározó hét mutató közül három kiemeli a társadalom iránti kötelességet. Ezek: a kiviteli, a piaci és a beruházási szállítások. Ugyanakkor nem engedhető meg, hogy egyik mutató nem teljesítését a másik túlteljesítésével pótolják, s fennáll az anyagi érdekeltség közvetlen kapcsolata is. Valamelyik mutató nem teljesítése esetében a prémiumot és a jutalmat mindig egyötödével csökkentik. A termékek minőségének javítása érdekében intézkedések két csoportját vezetik be. Ezek a jó minőség támogatására és a hanyag munka sujtására irányulnak. Az utóbbi hónapok és a hároméves időszak tapasztalatairól arról győznek meg bennünket, hogy reálisak azok az igényes feladatok, amelyeket gazdasági téren a párt elénk tűzött. A célokat elérhetjük, ha kihasználjuk erőforrásainkat és tartalékainkat. Ebben az Irányban a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsával szoros együttműködésben fokozni akarjuk a dolgozók részvételét az 1979. évi gazdasági tervek kidolgozásában. Az Állami Tervbizott- ságga) és az illetékes ágazatokkal karöltve még meg kell oldanunk a jövő évi terv egyes problémáit, elsősorban az állattenyésztési termelés megalapozása, gépek szállítása, a mezőgazda- sági öntözőberendezések további kiépítése terén, az építőiparban a dunai vízi erőmű építését illetően, a gyógyszeriparban az anyagellátás megoldásában, úgyszintén a kelet-szlovákiai kerület építésének meggyorsításában. Kiváltképpen nagy gondot fogunk fordítani az 1980. évi terv színvonalas kidolgozása feltételeinek megteremtésére. Az ágazatokkal együttműködve a terv elkészítését úgy szervezzük meg, hogy teljes mértékben kihasználjuk az időelőnyt. TSmegakarattMli - fonadaM eszmék jegyében A Liptovský Mikuláš-i tüntetés 60. évfordulójára FELKÉSZÜLTEK AZ ÜNNEPEKRE Folyamatos az áruellátás hazánk legfiatalabb járásában A szlovák nép nemzeti függetlenségi harca történetének egyik jelentős eseménye volt 1918. december 15-e. E napon Liptovský Mikulášon több ezren gyülekeztek, hogy kifejezésre juttassák akaratukat: a végérvényes elszakadást az Osztrák—Magyar Monarchiától és a csatlakozást a Csehszlovák Köztársasághoz. E nagy tömeg- tüntetés mintegy folytatása volt az ugyancsak e városban, 1918. május elsején lezajlott népgyűlésnek, ahol első ízben hangzott el az önrendelkezési jog követelése a „csehszlovák törzs szlovák ága“ számára. Hatvan évvel ezelőtt, 1918. december 15-én, a hideg, esős idő ellenére hatalmas tüntető menet vonult végig Liptovský Mikuláš főutcáján. A menet élén a rybárpolei munkások zenekara haladt, egyes csoportok pedig transzparensekkel, a környező községek nevét hirdető feliratos táblákkal vonultak. A népgyűlést a szlovák nemzeti himnusszal és a Marseillaise forradalmi dallal nyitották meg. Az első szónok Rázus evangélikus lelkész volt. A korabeli sajtó szerint „beszéde olyan haladó szellemű és demokrati- kus volt, amilyent ritkán hallani lelkésztől“. Utána N. Kováč, a Szociáldemokrata Párt küldötte emelkedett szólásra. Beszédében pártja követeléseivel, valamint az új államban betöltendő szerepével foglalkozott, majd az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom lelkesítő példájára hivatkozva felszólította a gyűlés részvevőit, hogy haladjanak az idők szellemével. Ezután határozati javaslatot terjesztettek elő, amelyben többek között ez állt: „A Szlovák Szociáldemokrata Párt megszakít minden kapcsolatot a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal és függetleníti magát. Nemzetközi vonatkozásokban azonban szolidáris a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal Az 1910. december 15-i Liptovský Mikuláš i tüntetés résztvevőinek (elvonulása (Archív-felvétel) és a világ minden szociáldemokrata pártjával. Abban a meggyőződésben, hogy a szlovák dolgozók nemzetünk egy részét alkotják, nem akarunk a Csehszlovák Köztársaság fölösleges függeléke lenni, hanem a történelmi országrész népeinek egyenrangú partnere.“ A határozati javaslat a továbbiakban a Szlovák Nemzeti Tanács 1918. októbör 30-t Deklarációjával foglalkozott, amelyet a Szlovák Szociáldemokrata Párt teljes egészében magáévá tett. A határozati javaslat több időszerű követelést is tartalmazott. Elsősorban azt, hogy a Csehszlovák Köztársaság demokratikus államforma legyen, amely minden polgárának biztosítja a politikai jogokqt, továbbá, hogy a szlovák dolgozó nép egyenrangú és minden tekintetben fontos alkotórésze legyen az új csehszlovák államnak, s az biztosítsa számukra a jogvédelmet és részesedésüket az ország vívmányaiban, valamint, hogy az intézkedéseket ne a munkások megkerülésével, hanem a közreműködésükkel hozzák. Sajnos, a Szlovák Szociáldemokrata Párt a későbbiekben nem az osztályharc, hanem az osztálybéke útját követte. Tevékenységében a szociális forradalom programját' mihamar felváltotta a polgári demokrata és nemzeti forradalom programjával. Szlovákia és Kárpát- ukrajna forradalmi proletariátusa azonban nem állt meg félúton. Nem elégedett meg a polgári nemzeti forradalom kivívásával, hanem a végső szociális felszabadulásért folyó harc útjára lépett, amely két évvel később a ľubochňai kongresszus, majd 1921 májusában Csehszlovákia Kommunista Pártja alapító kongresszusának határozataiban kapott céltudatos, osztályharcos programot. RÓJÁK OEZSŰ (Tudósítónktól) — Már mindenütt készülnek az ünnepekre, s mint általában ilyenkor szokás, ezrek járják az üzleteket, vásárolnak. Ez az időszak minden évben nagy erőpróbát jelent a kereskedelemnek. Így van ez hazánk legfiatalabb járásában is. A Nagykürtös! {Veľký Krtíš) Járási Nemzeti Bizottság kereskedelmi osztályán Ján Suchánsky osztályvezető tájékoztatott a járás karácsony előtti ellátásáról: — Az alapélelmiszerekben sehol sincs hiány, s az ünnepekig még minden üzletbe szállítanak árut. Igaz, 2—3 napot késnek a szállítók, de ez nem jelent kiesést. Az okozza a legnagyobb gondot, hogy járásunkban nincs élelmiszerraktár, s élelmiszeripari üzem is csak néhány van, ezért más járásokból kell szállítani az árut. Kedvezőtlen a helyzet a húsellátással. Sajnos, a járás 22 falujába nem tudunk húst és hentesárut szállítani, mert e községek üzletei nincsenek kellően felszerelve hűtőkkel. A Jednota Fogyasztási Szövetkezetnek kevés mozgóboltja van, nem tudják megoldani ezekkel az ellátást. (Ígéretet kaptunk a Losonci (Lučenec) Húsipari Vállalattól, hogy áprilistól csomagolt húst fognak szállítani a községekbe.) A gyümölcs- és zöldségellátás jó. Elegendő citrom, narancs, banán van az üzletekben, zöldségből pedig járásunk önellátó. A karácsonyi piacon elegendő élőhal, karácsonyfa és cukorkaféle lesz. A hiánycikkekből (paprika, kakaó, mák) is szállítunk az üzletekbe, de korlátozott mennyiségben. A Közép-Szlovákiai Sör- és Szódagyárak füleki (Fiľakovo) üzeme az alkoholmentes üdítőket a megrendelések szerint juttatja el az üzletekbe, a fogyasztókhoz. A járási székhelytől néhány kilométerre levő Kékkőbe (Modrý Kameň) is ellátogattunk. A háztartási cikkek boltjában azonban még nincs karácsonyi hangulat. — A legtöbb vásárlót aranyvasárnapra várjuk — mondotta Anastázia Saverová, az üzlet vezetőjének helyettese. — Mi annak örül-* nénk á legjobban, ha minden vevő elégedetten távozna tőlünk. Sajnos, nem tudunk minden igényt kielégíteni. Sokan keresnek rádiót, lemezjátszót, magnetofont, melyekből igen kicsi a választék. Automata mosógépünk van, de többen szeretnének hagyományos típusút venni. Az utóbbi időben lényegesen kevesebb televíziós ké-* szüléket adunk el, mert a la* kosság a nagykürtösi Multiser- vis szolgálatát veszi inkább igénybe. Az ünnepek előtt még kapunk árut, s remélem mindenki talál megfelelőt, mellyel karácsonyra szeretteinek kedveskedni fog, nekünk pedig sikerül az e hónapra előirány* zott 1 millió 260 ezpr koronás tervünket teljesíteni. DEÁK TERÉZ Gazdag választék (Tudósítónktól) — Az NDK Ifjúsági Utazási irodájának képviselői Prágában sajtóértekézle- ten ismertették jövő évi kínálatukat. Ez a kínálat lehetővé teszi, hogy fiataljaink rövidebb időtartamú (3—10 nap) kiránr dulásokon megismerkedjenek az NDI^ kulturális és történelmi nevezetességeikben gazdag városaival. A nyári hónapokban így kellefties üdülési lehetőség nyílik a Balti-tenger vagy az NDK festői tavainak valamelyikénél. A jövő évi programból nem hiányoznak a népszerű, üdüléssel egybekötött kéthetes német nyelvtanfolyamok sem. A kínálat alapján a SZISZ utazási irodája kirándulásokat szervez a hagyományos lipcsei nagyvásárra és az erfurti virág- kiállításra is. (ma) ÚJ szí 1978. XII. 15.
