Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-15 / 346. szám, péntek

VITA AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉN KAROL MARTINKA ELVTÄRSNAK, az SZLKP K8 tagjának, az SZSZK kormánya alelnökének felszólalása Szlovákia gazdasága egészében ked­vező előrehaladásának biztosítéka a fejlődés rendszeres, dinamikus üteme. A mostani ötéves tervidőszak három esztendejében Szlovákiában évi átlag­ban a társadalmi termék 5,4 százalék­kal, az ipari termelés 6,9 százalékkal, az építőipari termelés 6,7 százalékkal növekedett. Évente a beruházások 5.4 százalékkal, a lakosság pénzbevétele 5,1 százalékkal, a társadalmi fogyasz­tás pedig 6,5 százalékkal növekszik A természeti és a gazdasági feltételek intenzív kihasználásán alapuló gazda­sági fejlődés dinamikája minden te­kintetben megelőzi az országos átla­got. összehasonlításképpen említsük meg, hogy az Európai Gazdasági Közös­ség orázágai annak ellenére, hogy a fejlődő országok jelentős részének gazdaságát uralják, az utóbbi öt évben nemzeti jövedelmüket mindössze 1,9 százalékkal, ipari termelésüket pedig csak 1,6 százalékkal tudták növelni. Az eddigi fejlődés értékelésekor bíráló, pártos eljárásból kell kiindulnunk. Munkánk eredményességét az mutatja, hogy a kitűzött célok elérése és a fel­adatok teljesítése érdekében miképpen használjuk ki szocialista társadalmunk előnyeit és gazdasági erőforrásainkat. Az eredményeket ezeknek az igényes követelményeknek a szempontjából ér­tékelve azt a következtetést kell le­vonnunk, hogy a gazdaság fejlesztésé­ben nem mindenütt érjük el a XV. kongresszus által kitűzött színvonalat, hogy az eddigi fejlődés nem mindegyik ágazatban felel meg elképzeléseink­nek és szükségleteinknek. Szlovákia gazdaságában az ötéves tervidőszak három évében a dinamikus fejlődés el­lenére csaknem 2 százalékkal lema­radunk az anyagi erőforrások képzésé­ben. Nem érjük el a hatékonyság nö­velése programjának tervezett ütemét, minden 100 korona termelési fogyasz­tás értékesítésével 2,40 koronával ki­sebb nemzeti jövedelmet hozunk létre a tervezettnél, ebből az iparra 3,20 ko­rona jut; nem realizálják a mezőgaz­daságba fektetett juttatások vissza térülésének programját; az építőipar­ban pedig csaknem egy évvel maradt le a munkatermelékenység növekedé­se. A források csekélyebb képzése, melyet kihasználásuknak a terv szán dókáitól való eltérése kísér, a nagyobb behozatalban, valamint a folyamaiban levő építkezések aránytalanul nagy számában nyilvánul meg. Ez fokozza a feszültséget a népgazdaságban. Ezek nek a tényeknek közös okait és gyö­kereit mindenekelőtt abban kell ke­resnünk, hogy a mindennapi munka ban a munkahelyeken nem eléggé kö­vetkezetesen és elvszerűen érvényesí­tik népgazdaságunk fejlesztésének stratégiai irányvonalát. Nem elegendő csupán a fejlődés elemzése, a proliié mák és okaik ismerete, hanem a kiu­tat is meg kell találni. Ez pedig az erőforrások és a lehetőségek hathatós kihasználása, az irányítás valamennyi szintjén mindegyik szerv törekvésének egyesítése, a dolgozók széles körének bekapcsolása az erőforrások intenzí­vebb kihasználásába az értékek gyor- -sabb és hatékonyabb létrehozása és felhasználása érdekében. Tevékenységünk három szakaszára akarom irányítani a figyelmet: 1. Tudjuk, hogy Szlovákiában az erő­források képzése relatíve nagyobb mér­tékben függ a beruházásoktól. Ezt ed dig nem használtuk ki kellőképpen. Ezért a terv hosszú távra szóló alap vető célja, hogy meggyorsítsa beru zásaink hatékonyságának elérését. En nek rendeljük alá a munka és a szál­lítmányok növekedésének dinamikáját és szerkezetét. Elsődleges követelmény­nek tartjuk az építés meggyorsítását, a késések behozását azokon az építke­zéseken, amelyek a hazai nyersanyag alapot használják ki és jelentősek a hatékony export szempontjából. Első­sorban a cellulóz- és papíripar, a fa- és a vegyipar építkezéseire gondolok. A befektetett anyagi eszközök vissza­térülését befolyásolja az új egységek­ben a termelés,, az üzemeltetés ered­ményessége is. Nem engedhetjük meg az eddigi helyzet folytatódását. A tér me lesi kapacitások átadásának eltoló dúsa termékkiesést okoz. Az új építke­zések terve és irányvonala szerint a központilag tervezett építkezések 30,4 százaléka (a beruházási költségek sze­rint) a tüzelőanyag és energetikát bázis bővítésére, 32 százaléka a nyers alap gyarapítására, valamint a hazat és a behozott nyersanyag felhasználá­sának javítására, 25 százaléka a gép­ipar termelési műszaki alapjának fej Iesztésére irányul. 2. Az újratermelési folyamatban a nagyfokú hatékonyság elképzelhetet len a tudományos-kutatási, fejlesztési és tervezési alap, a termelést élőké szítő alap nélkül. Gazdasági és tudó máuyos-inűszaki bázisunkat a fejlesz tés eredményével bírálóan összehason­lítva azt látjuk, hogy ez a bázis nem eléggé hatékony. Szlovákiában a tu­dományos-műszaki alap az utolsó nyolc esztendő folyamán több mint 60 százalékkal gyarapodott, s napjaink­ban az országos alap 27 százalékát te sz.i ki. Intenzívebbé kell azonban ten­nünk munkájukat ós hathatósabban kell hasznosítanunk a technikai hala dás eredményeit. * 3. A fejlesztés hatékonyságának e( érése szempontjából döntő, hogy ezt a társadalmi munka minimális költ­ségeivel érjük el. 1976—1977 ben az iparban és az építőiparban a nyers­anyagok és az anyagok felhasználása a termékegység a mostaninál nagyobb volt. Az ipar valamennyi fő ágazatá­ban a termelés gazdaságossága eme­lésének idei kedvező eredményei a helyzet javításának reális lehetőségét mutatják. A mezőgazdaságban is az irányítás minden szintjén, valamennyi munkahelyen összpontosított figyelmet kell fordítani a hatékonyságra és a veszteségek csökkentésére. Könnyebb feladat egy százalékkal intenzívebben kihasználni a mezőgazdaságba fekte­tett anyagi eszközöket, mint ezek rneny- nyiségét a társadalmi forrásokból egy százalékkal növelni. A hatékonyság hathatós növelése ér­dekében — a komplex kísérlet folyta lásán kívül — új javaslatokat valósí­tanak meg. Az iparban a vállalatok munkájának megítélése és az anyagi serkentők szempontjából nem a globá­lis tervmutatók a lényegesek, hanem az, hogy termékeikkel mennyiben elé­gítik ki a társadalom szükségleteit mennyiségi és minőségi szempontból. A vállalatok munkáját objektívebben meghatározó hét mutató közül három kiemeli a társadalom iránti kötelessé­get. Ezek: a kiviteli, a piaci és a be­ruházási szállítások. Ugyanakkor nem engedhető meg, hogy egyik mutató nem teljesítését a másik túlteljesíté­sével pótolják, s fennáll az anyagi ér­dekeltség közvetlen kapcsolata is. Va­lamelyik mutató nem teljesítése eseté­ben a prémiumot és a jutalmat min­dig egyötödével csökkentik. A termé­kek minőségének javítása érdekében intézkedések két csoportját vezetik be. Ezek a jó minőség támogatására és a hanyag munka sujtására irányulnak. Az utóbbi hónapok és a hároméves időszak tapasztalatairól arról győznek meg bennünket, hogy reálisak azok az igényes feladatok, amelyeket gazda­sági téren a párt elénk tűzött. A célo­kat elérhetjük, ha kihasználjuk erő­forrásainkat és tartalékainkat. Ebben az Irányban a Szakszervezetek Szlová­kiai Tanácsával szoros együttműködés­ben fokozni akarjuk a dolgozók rész­vételét az 1979. évi gazdasági tervek kidolgozásában. Az Állami Tervbizott- ságga) és az illetékes ágazatokkal kar­öltve még meg kell oldanunk a jövő évi terv egyes problémáit, elsősorban az állattenyésztési termelés megala­pozása, gépek szállítása, a mezőgazda- sági öntözőberendezések további kié­pítése terén, az építőiparban a dunai vízi erőmű építését illetően, a gyógy­szeriparban az anyagellátás megoldá­sában, úgyszintén a kelet-szlovákiai kerület építésének meggyorsításában. Kiváltképpen nagy gondot fogunk for­dítani az 1980. évi terv színvonalas kidolgozása feltételeinek megteremté­sére. Az ágazatokkal együttműködve a terv elkészítését úgy szervezzük meg, hogy teljes mértékben kihasználjuk az időelőnyt. TSmegakarattMli - fonadaM eszmék jegyében A Liptovský Mikuláš-i tüntetés 60. évfordulójára FELKÉSZÜLTEK AZ ÜNNEPEKRE Folyamatos az áruellátás hazánk legfiatalabb járásában A szlovák nép nemzeti füg­getlenségi harca történetének egyik jelentős eseménye volt 1918. december 15-e. E napon Liptovský Mikulášon több ez­ren gyülekeztek, hogy kifeje­zésre juttassák akaratukat: a végérvényes elszakadást az Osztrák—Magyar Monarchiától és a csatlakozást a Csehszlovák Köztársasághoz. E nagy tömeg- tüntetés mintegy folytatása volt az ugyancsak e városban, 1918. május elsején lezajlott népgyűlésnek, ahol első ízben hangzott el az önrendelkezési jog követelése a „csehszlovák törzs szlovák ága“ számára. Hatvan évvel ezelőtt, 1918. december 15-én, a hideg, esős idő ellenére hatalmas tüntető menet vonult végig Liptovský Mikuláš főutcáján. A menet élén a rybárpolei munkások ze­nekara haladt, egyes csoportok pedig transzparensekkel, a kör­nyező községek nevét hirdető feliratos táblákkal vonultak. A népgyűlést a szlovák nemzeti himnusszal és a Marseillaise forradalmi dallal nyitották meg. Az első szónok Rázus evangé­likus lelkész volt. A korabeli sajtó szerint „beszéde olyan haladó szellemű és demokrati- kus volt, amilyent ritkán halla­ni lelkésztől“. Utána N. Kováč, a Szociáldemokrata Párt kül­dötte emelkedett szólásra. Be­szédében pártja követeléseivel, valamint az új államban betöl­tendő szerepével foglalkozott, majd az oroszországi Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom lelkesítő példájára hivatkozva felszólította a gyűlés részve­vőit, hogy haladjanak az idők szellemével. Ezután határozati javaslatot terjesztettek elő, amelyben töb­bek között ez állt: „A Szlovák Szociáldemokrata Párt megsza­kít minden kapcsolatot a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párttal és függetleníti magát. Nemzetközi vonatkozásokban azonban szolidáris a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párttal Az 1910. december 15-i Liptovský Mikuláš i tüntetés résztvevőinek (elvonulása (Archív-felvétel) és a világ minden szociálde­mokrata pártjával. Abban a meggyőződésben, hogy a szlo­vák dolgozók nemzetünk egy részét alkotják, nem akarunk a Csehszlovák Köztársaság fö­lösleges függeléke lenni, hanem a történelmi országrész népei­nek egyenrangú partnere.“ A határozati javaslat a továb­biakban a Szlovák Nemzeti Ta­nács 1918. októbör 30-t Dekla­rációjával foglalkozott, amelyet a Szlovák Szociáldemokrata Párt teljes egészében magáévá tett. A határozati javaslat több időszerű követelést is tartal­mazott. Elsősorban azt, hogy a Csehszlovák Köztársaság de­mokratikus államforma legyen, amely minden polgárának biz­tosítja a politikai jogokqt, to­vábbá, hogy a szlovák dolgozó nép egyenrangú és minden te­kintetben fontos alkotórésze legyen az új csehszlovák ál­lamnak, s az biztosítsa szá­mukra a jogvédelmet és része­sedésüket az ország vívmányai­ban, valamint, hogy az intézke­déseket ne a munkások meg­kerülésével, hanem a közremű­ködésükkel hozzák. Sajnos, a Szlovák Szociálde­mokrata Párt a későbbiekben nem az osztályharc, hanem az osztálybéke útját követte. Te­vékenységében a szociális for­radalom programját' mihamar felváltotta a polgári demokrata és nemzeti forradalom prog­ramjával. Szlovákia és Kárpát- ukrajna forradalmi proletariá­tusa azonban nem állt meg fél­úton. Nem elégedett meg a pol­gári nemzeti forradalom kivívá­sával, hanem a végső szociális felszabadulásért folyó harc út­jára lépett, amely két évvel ké­sőbb a ľubochňai kongresszus, majd 1921 májusában Csehszlo­vákia Kommunista Pártja ala­pító kongresszusának határoza­taiban kapott céltudatos, osz­tályharcos programot. RÓJÁK OEZSŰ (Tudósítónktól) — Már min­denütt készülnek az ünnepek­re, s mint általában ilyenkor szokás, ezrek járják az üzlete­ket, vásárolnak. Ez az időszak minden évben nagy erőpróbát jelent a kereskedelemnek. Így van ez hazánk legfiatalabb já­rásában is. A Nagykürtös! {Veľ­ký Krtíš) Járási Nemzeti Bizott­ság kereskedelmi osztályán Ján Suchánsky osztályvezető tájé­koztatott a járás karácsony előtti ellátásáról: — Az alapélelmiszerekben se­hol sincs hiány, s az ünnepekig még minden üzletbe szállíta­nak árut. Igaz, 2—3 napot kés­nek a szállítók, de ez nem je­lent kiesést. Az okozza a leg­nagyobb gondot, hogy járá­sunkban nincs élelmiszerrak­tár, s élelmiszeripari üzem is csak néhány van, ezért más já­rásokból kell szállítani az árut. Kedvezőtlen a helyzet a húsel­látással. Sajnos, a járás 22 fa­lujába nem tudunk húst és hen­tesárut szállítani, mert e köz­ségek üzletei nincsenek kel­lően felszerelve hűtőkkel. A Jednota Fogyasztási Szövetke­zetnek kevés mozgóboltja van, nem tudják megoldani ezekkel az ellátást. (Ígéretet kaptunk a Losonci (Lučenec) Húsipari Vállalattól, hogy áprilistól cso­magolt húst fognak szállítani a községekbe.) A gyümölcs- és zöldségellátás jó. Elegendő cit­rom, narancs, banán van az üzletekben, zöldségből pedig járásunk önellátó. A karácsonyi piacon elegendő élőhal, kará­csonyfa és cukorkaféle lesz. A hiánycikkekből (paprika, ka­kaó, mák) is szállítunk az üz­letekbe, de korlátozott mennyi­ségben. A Közép-Szlovákiai Sör- és Szódagyárak füleki (Fiľako­vo) üzeme az alkoholmentes üdítőket a megrendelések sze­rint juttatja el az üzletekbe, a fogyasztókhoz. A járási székhelytől néhány kilométerre levő Kékkőbe (Modrý Kameň) is ellátogat­tunk. A háztartási cikkek bolt­jában azonban még nincs ka­rácsonyi hangulat. — A leg­több vásárlót aranyvasárnapra várjuk — mondotta Anastázia Saverová, az üzlet vezetőjének helyettese. — Mi annak örül-* nénk á legjobban, ha minden vevő elégedetten távozna tő­lünk. Sajnos, nem tudunk min­den igényt kielégíteni. Sokan keresnek rádiót, lemezjátszót, magnetofont, melyekből igen kicsi a választék. Automata mo­sógépünk van, de többen sze­retnének hagyományos típusút venni. Az utóbbi időben lénye­gesen kevesebb televíziós ké-* szüléket adunk el, mert a la* kosság a nagykürtösi Multiser- vis szolgálatát veszi inkább igénybe. Az ünnepek előtt még kapunk árut, s remélem min­denki talál megfelelőt, mellyel karácsonyra szeretteinek ked­veskedni fog, nekünk pedig si­kerül az e hónapra előirány* zott 1 millió 260 ezpr koronás tervünket teljesíteni. DEÁK TERÉZ Gazdag választék (Tudósítónktól) — Az NDK Ifjúsági Utazási irodájának kép­viselői Prágában sajtóértekézle- ten ismertették jövő évi kíná­latukat. Ez a kínálat lehetővé teszi, hogy fiataljaink rövidebb időtartamú (3—10 nap) kiránr dulásokon megismerkedjenek az NDI^ kulturális és történel­mi nevezetességeikben gazdag városaival. A nyári hónapok­ban így kellefties üdülési lehe­tőség nyílik a Balti-tenger vagy az NDK festői tavainak valame­lyikénél. A jövő évi program­ból nem hiányoznak a népsze­rű, üdüléssel egybekötött két­hetes német nyelvtanfolyamok sem. A kínálat alapján a SZISZ utazási irodája kirándulásokat szervez a hagyományos lipcsei nagyvásárra és az erfurti virág- kiállításra is. (ma) ÚJ szí 1978. XII. 15.

Next

/
Thumbnails
Contents