Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-04 / 305. szám, szombat

SZILÁRD EGYSÉGBEN tszmei-nevejő és tömegpoiilikoi munkci az észak-morvaországi kerületben A CSKP Központi Bizottságá­nak. Titkársága a közelmúltban megvitatta uz észak-morvaor­szági kerületben végzett esz­mei-nevelő és tömeg politikai munka színvonalának komplex elemzését, amelyben részt vett a funkcionáriusok egesz sora. Meggyőződésem, hogy az elem­zésben szerzett tapasztalatok hasznosak lehetnek más kör­nyezetben és más feltételek iközött is. A kerületi pártszervezet te­vékenységében — egyben ideo­lógiai munkájában is — a XV. pártkongresszus feladatainak tel/esítésekor állandó figyelmet szentelnek annak, hogy felké­szítsék a kommunistákat a szé­les körű tömegpolitikai mun­kára. A kerületi pártszervezet mi­nőségi és mennyiségi szem­pontból egyaránt fejlődik. Har­mincnégy százalékban azokat tömöríti, akik a XIV. pártkong­resszus után léptek be a párt­ba. A fejlődési irányzatra utal, hogy a XVI. pártkongresszusig a kerületi pártszervezet tagsá­gának 48 százaléka fiatalokból tevődik össze. Pozitív jelenség, hogy a CSKP soraiba elsősor­ban a termelésbein dolgozó munkások, alkalmazottak, fia­talok és nők lépnek be. Tehát azok, akik a tudományos-mű­szaki fejlődés előbbre vivői. Öntudatos magatartás, kezdeményezés A CSKP XV. kongresszusa nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nagyobb igényekéit keli támasztani a pártnak és a kom­munistáknak a dolgozó töme­gekre gyakorolt hatásával szemben. E feladatok teljesíté­sében a kerületi pártbizottság a figyelmet a politikai-szerve­ző és eszmei szempontból egy­séges, a munkára ösztönző er­kölcsi nevelésre irányítja. A tömegpolitikai munka fej­lesztésében elért haladás meg­adta a kiindulópontot tartal­mának további javításához és a gyűlések irányításának és formájának további minőségi javításához is. Ezek hatnak a pártszervezetekre, a szocialista és internacionalista tudatfor­málást bíráló elemzés alapján konkrét célokat tűznek ki az eszmei és az erkölcsi nevelés­ben, hogy káderekkel erősítsék a tömegpolitikai munkát, hogy teljes mértékben kihasználják a dél-morvaországi kerületi pártszervezet tapasztalatait, amelyeket az a személyes agi­táció fejlesztésében és irányí­tásában szerzett. A tömeg politikai munka konkrét tartalmára, a dolgozók mozgósítására,, a munkakezde­ményezés céltudatos fejleszté­sére pozitív hatással volt a CSKP KB 11. ülésének határo­zata és e határozatnak a kerü­leti konferenciára való lebon­tása, s az évzáró taggyűlések 1978 XI. 4. A dunaszerdahelyi (Dun. Streda) kenyérgyár kommunis­tái és a pártonkívüliek helye- sen értelmezik a CSKP KB 11. plenáris ülésének határozatait. A takarékossági mozgalomban nem a látványosságra, hanem az ésszerű takarékosságra tö­rekszenek. Figyelmük közép- ponjtában az üzemi célkitűzé­sek, a termékek minőségi ja­vítása, a gazdasági feladatok tervszerű teljesítése és a ha­tékonyság elvének az érvénye­sítése áll. A párttagok és pár- lonkívüliek legfőbb kötelessé­ge, hogy közösen lelkiismere­tes munkára, a termelés növe­lésére, a fogyatékosságok ki­küszöbölésére és tartalékaik feltárására törekedjenek a leg­jobban bevált munkamódszerek alkalmazásával. Szabó Imre elvtárs, az üze­mi pártbizottság elnöke elége­dett az eddigi eredményekkel, hiszen egyre lendületesebb po­litikai munka folyik üzemünk­ben, s ez végső soron üzemi és népgazdasági feladataik tel­jesítését szolgálja. — Üzemünkben érezni a kommunisták jelenlétét, példa- mutatását — mondotta. — Az utóbbi időszakban egyre na­gyobb méreteket öltött üze­münkben a dolgozók kezdemé­nyező, lelkes munkája. A lá­ba tározatainak értékelése a pá-r t a 1 a pszervezetek be n. A dolgozók kezdeményezésé­ben látjuk a párt gazdaságpo­litikája megvalósításának, a munka iránti szocialista maga­tartásra való nevelésnek fontos eszközét. Bevált gyakorlat, hogy a kerületi pártbizottságon a XV. kungresszus határozatai alapján évente kidolgozzuk a kerület gazdaságpolitikai cél­jait, a kommunisták, a gazda­sági vezetőség, a szakszervezet, az Ifjúsági Szövetség, a nem­zeti bizottságok és a Nemzeti Front feladatait, a dolgozók kezdeményezésére támaszkod­va. E feladatok es célok meg­adják a tömegpolitikai munka konkrét tartalmát, emellett szavatolják a dolgozók kezde­ményezésének és a szocialista versenymozgalomnuk u fejlesz­tését állandó eszmei és poli­tikai ráhatással. Reagálunk a legjobb gazdasági eredmények­re, megszervezzük a munkakol­lektíváik képviselőinek találko­zóit, kiemeljük és értékeljük a pozitív példákat. Erre irányít­juk a kerületi tömegtájékozta­tási eszközök figyelmét, nem­különben a politikai munka, a gazdasági propaganda és agi- táciő más eszközeit is. Az egységes eljárás eredményes A tömegpolitikai munka fej­lesztése elképzelhetetlen a Nemzeti Front szervezeteinek aktív részvétele nélkül. Például az üzemekben a szakszervezet azáltal valósítja meg a dolgo­zók szocialista nevelését, hogy szakszervezeti vonalon tanfo­lyamokat, előadásokat stb. szer­vez. Főleg a termelési értekez­letek jelentik a problémák megoldásának eszközét. A dol­gozók kezdeményezésének fej­lesztésében, a dolgozóknak az irányításban való részvétele megvalósításában a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a munkavédelemről való gondos­kodással, a dolgozók szakkép­zettségének fokozásával, szük­ségleteinek kielégítésével — szociális téren — a kialakított forrásokkal és a kollektívák és egyének érdekeivel összhang­ban érvényre juttatja nevelő hatását. A tömegpolitikai mun­kában ehhez hasonlóan a Nemzeti Front más szervezetei is sajátos módon járulnak hoz­zá a közös célok eléréséhez. Az észak-morvaországi kerü­letben az eszmei-nevelő munka hatékonyságának fokozásában egyre Inkább tiszteletben kell tartani a differenciált eljárás követelményét a lakosság szo­ciális, szakmai és korösszeté­telére való tekintettel. Rendszeres figyelmet szen­telnek az eszmei nevelő mun­kának a kommunisták, főleg az ifjú nemzedék körében. Az észak-morvaországi kerületben a párt ezt a munkát immár több éven keresztül differen­ciáltan irányítja, elsősorban az ipari tanulók körében, a középiskolai és főiskolai diá­kok között. A kerületi és járási pártszervek ezt a feladatot a legnagyobb igényességgel keze­lik, és nagy fontosságot tulaj­donítanak neki. Ilyen gondos­kodás azonban nem minden pártalapszervezetben észlelhető. Az ifjúság többsége élénken érdeklődik a politikai képzés iránt. Ápoljuk a szocialista ma­gatartást és a morális értéke­ket, a munka iránti szocialista viszonyt. Ilyen fejlődés főleg a munkásfiataloknál tapasztal­ható. Jó színvonalat ért el az ipari tanulók politikai előké­szítése, az iskolán kívüli aktív tevékenységük, a szocialista versenymozgalom, a tanintéze­tekben bővül a szocialista mun­kabrigádok utánpótlásinak mozgalma. Az ifjúság nevelésé­ben jelentős szerepet játszik, hogy a szocialista munkabrigá­dok segítséget nyújtanak az if­júság nevelésében, védnökséget vállalnak az egyes osztályok, iskolák, pionírcsapatok felett. Az ideológiai tevékenység Nem becsüljük túl az elért eredményeket, mert hosszú tá­vú, állandó folyamatról van szó, amely megköveteli, hogy figyelmünket továbbra is az egész ifjú nemzedékre gyako­rolt pozitív hatásra összpon­tosítsuk. Az észak-morvaországi kerü­letben az elmúlt időszakban jelentős haladás tapasztalható az ideológiai munka irányítá­sában, szervezésében és fej­lesztésében. Érvényesítjük a minőség és a hatékonyság el­vét. A Járási pártbizottság cél­tudatosan irányítja a munkát. Az elkövetkező időszakban elsősorban a párt gazdaságpo­litikai kérdéseire a Szovjetunió, valamint a szocialista közös­ség többi országa következetes békepolitikájára, s e politiká­ban való aktív részvétélünk megvilágítására, a csehszlovák szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra, valamint a szocializmus és a kapitalizmus közötti osztály­harc és e harcban való felada­tunk megvilágítására, a dolgo­zók tudatában rejlő burzsoá ideológiai csökevények és az antikommünizmus hatása leküz­désének a szükségességére irá­nyítjuk a figyelmet. Kerületünk életének és mun­kájának eddigi eredményei, a párt tekintélyének szüntelen fokozása és a dolgozókkal va­ló egységének elmélyítése jó feltételeket teremt ahhoz, hogy teljesítsük .az előttünk álló feladatokat. MIROSLAV MAMULA, az észak-morvaországi kerületi partbizottság vezető titkára Küzdelmes életút Élete legfontosabb állomásai­ra emlékezik, s közben a mun­kásmozgalom, a kommunista párt történetét idézi. Nem vé­letlenül, hiszen RÓJÁK DEZSŐ egész élete egybeforrt a mun­kásmozgalommal. — 19 éves voltam, amikor 1922-ben tagja lettem a kommu­nista pártnak — emlékezik. — Abban az időben egy kassai ve­gyészeti gyárban dolgoztam. El­ső pártfeladatom a nagyidai pártszervezet meglátogatása volt. Minden vasárnap vittük Kassáról a sajtót, a Kassai Munkást, a Pravda chudobyt és a röplapokat. Május elseje előtt Róják Dezső i házi agitációra jártunk, főleg proletárnegyedekbe, ahol mun­kanélküli-segélyen éltek az em­berek, bizony gyakran napjá­ban csak egyszer ettek. Boldo­gok voltunk, ha rendkívüli ka­rácsonyi segélyt csikartunk ki számukra, meg vacsorát a munkanélküliek gyerekeinek. Rövidesen (1925-ben) maga is munkanélküli lett. Egy évvel később a francia fővárosba ment munkát keresni. Párizs külvárosában a Renault autó­gyárban dolgozott. Tagja lett a Francia Kommunista Pártnak. Előveszi tagsági igazolványát, majd francia szakszervezeti iga­zolványát. Egy fénykép is elő­kerül, melyen az autógyár mun<* kásái közt látható Róják De> zső. Két évi franciaországi tartóz­kodás után visszatoloncolták Csehszlovákiába, mert részt vett egy tüntetésen. Miután Kelet- Szlovákia metropolisában hiába várja, hogy munkát kapjon, fel­megy Prágába, ahol szakmun-* kásként dolgozik egy vegyésze­ti gyárban. Schönherz Zoltán­nal, — akit már Kassáról (Ko- šicé) ismert —, lakik együtt al­bérletben. — Számomra az együtt töl­tött idő felért egy politikai fő­iskolával — mondja Róják elv­társ, majd egy tüntetés emlé­két idézi. Egy ifjúmunkásgyű­lésről jövet hangosan énekelték az Internacionálét. A rendőrök ezért a menet élén haladókat 14 napi fogdába zárták. Ä PÁRTMUNKA SIKERE Oj gépeket helyeznek üzembe • Érvényesítik a haté­konyság és a minőség elvének a követelményeit kosság részéről igényelt fontos feladataink megvalósításáért folyó igyekezet kibontakoztatá­sa elsősorban a kommunisták példamutatásának az eredmé­nye. Persze,, nem mindig sike­rül elérnünk a kívánt minő­séget. Termékeinkre néha ked­vezőtlenül hat a gyenge minő­ségű liszt és a gyenge hatás­fokú élesztő, s ez erősen be­folyásolja, hogy milyen kenyér, péksütemény sül majd a liszt­ből. Ennek ellenére, ha nem is egyenletesen, de kívánt mérték­ben javul a kenyér és többi termékeink minősége Eredmé­nyeinknek mindannyian örü­lünk, de úgy érezzük, hogy az üzem kommunistái sikereik el­lenére sem önelégültek. Jól tudják, hogy többre képesek, vannak még tartalékaik, s ezek felhasználása még jobb ered­ményekhez vezet. Ez a felisme­rés az egyéni vállalásokban is megnyilvánul. Az eszmei-nevelő és tömegpolitikai munka terü­letén, gazdasági téren a minő­ségi termelés meghonosítását. a munkaidő ésszerű kihaszná­lását, a költségek csökkentését Illetően számos személyi válla­lás történt. A kommunisták aktivitása mozgósító erőként hat üzemünk többi dolgozójá­ra, felkelti a pártonkívüliek politika iránti érdeklődését. Különösen a fiatalabb dolgo­zókra van pozitív hatással, akik egyre megértőbb, oda- adóbb készséget tulajdonítanak pártunk politikája, céljai iránt. Az üzemi pártelnök tájékoz­tató szavaiból kiderült, hogy a .pártmunka keretében hozzá­láttak a tömegszervezetek ak­tivizálásához és a szocialista brigádmozgalom népszerűsítésé­hez. A sütőrészlegen három szocialista munkacsoportot ala­kítottak Oros József, Bergendi Tibor és Szabó Imre vezetésé­vel. A brigádok fő küldetése a minőségi termékek előállí­tása és a selejt csökkentése. Közösen dolgoznak a jobb eredményekért, a megtisztelő cím elnyeréséért ezzel is szi­lárdítva a munkafegyelmet. Közben a Februári Győzelem 30. és a Csehszlovák Köztársa­ság megalakulásának 60. év­fordulója tiszteletére tett köte­lezettségvállalásukat is telje­sítették. A kenyérgyár kommunistái, de a többi dolgozó is a jövőre nézve magáévá tette az üzemi pártbizottság határozatait. To­vábbra is alapkövetelmény a minőség javítása, a nyersanya­gokkal való jobb gazdálkodás. Ennek érdekében a kommunis­tákat és tagjelölteket konkrét feladatok teljesítéséivel bízták meg a szakmai előírások leg­szigorúbb betartása mellett. Elmélyítették a személyi fele­lősség, a bírálat és önbírálat alapelvét. A dunaszerdahelyi kenyér­gyár kommunistái lehetőségeik­hez mérten mindig megtartot­ták adott szavukat és joggal bíznak abban, hogy a jövőben is így lesz. A dolgozók kezes­séget vállaltak a kiváló minő­ségű termékek előállításáért, s közben körszerüsítik a gépi berendezéseket. Hazai gyártmá­nyú gépeket helyeznek üzem­be. A minőség javulásán kívül megkönnyítik a munkát és költségmegtakarítást érnek el. KRASCSENICS GÉZA — Amikor 1928-ban betiltot­ták a II. Spartakiád megren­dezését, a kommunista párt or­szágos tiltakozásul vörös napot- szervezett. Az ország minden ré­széből érkeztek tüntetők Prágá­ba. Én kassai elvtársakat fo­gadtam és helyeztem el. Egy különösen értékes május elsejei fényképet vesz elő. Ab­ban az időben készült a felvé­tel, amikor Horthy kérte Kun Béla kiadatását Becsből. A fel­vételen Róják Dezső egy cseh nyelvű feliratot visz: ,,Követel­tük Kun Béla azonnali szaba­don bocsátását“. Sok évvel ké­sőbb megtudta, hogy a fény­kép egy a Kun Béla életéről szóló szovjet kiadványba is be­került. A tüntetés után Prágában munkanélküli lett.,.Kassára visz- szakerülve, egy pártaktíván a prágai eseményekről beszélt. Szavai úgy megnyerték Ungár Miskát, a Fogyasztási Szövet ke* zet igazgatóságának elnökét, hogy üzletvezetői állást kínált fel neki. A Jednota Fogyasztási Szö­vetkezetnek a könyvelője is kommunista lett. Mindez 1930- ban történt. — A Jednota volt Szlovákiá­ban az egyedüli kommunista fogyasztási szövetkezet — mondja jogos büszkeséggel. — Ungár elvtárs helyesen látta, hogy nem annyira a szakmai tudás a fontos, mint a politi­kai tapasztalat, hiszen nemcsak árultunk, politizált” ik is. Röp­lapokat terjesztett!, ik, s egyes árucikkeket olcsóbban adtunk, mint a nagykereskedők. A Hort- hy-megszállás után (tüntetőleg) nyilvánosan likvidáltuk a szö­vetkezetei, s ennek árukészletét egy kereskedő vette meg. így fizettük ki a részvényeseket. A Horthy-megszállás után részt vett az illegális pártszer­vezet munkájában, melynek fő szervezője Schönherz Zoltán volt. Ezután szörnyű vallatá­soknak vetik alá. Ujjai most is őrzik a körme alá szúrt tűk nyomát. 1940-ben ítélték el: a háború végéig tartó katonai büntetőtáborba. A büntetőszá­zadból azonban sikerült meg­szöknie. A felszabadulás után városi párttitkár lett Kassán, majd 1953-ig a kerületi pártbizottsá­gon dolgozott. Közben Bratisla-> vában magyar nyelvű tanfolya­mokon előadásokat tartott a kommunista párt történetéről. 1953-tól az SZLKP Történeti In­tézetének igazgatóhelyettese volt nyugdíjba vonulásáig, de az intézettől teljesen még so­káig nem vált meg. Helytállásá­ért számos elismerésben része­sült. A Munkaérdemrend, Az építésben szerzett érdemekért, A szocializmusért végzett áldo­zatkész munkáért kitüntetések tulajdonosa. Munkatársa az Űj Szd-nak és más lapoknak. A munkásmozga­lom, a párt történetéről több könyvet írt, illetve számos mű társszerzője. A 75 éves Róják Dezső hiteles krónikása a tör­ténelemnek. Azok közül való, akik tevékenyen hozzájárul­tak jelenünk, a szocialista tár­sadalom létrehozásához. FÜLÖP IMRE A Prága—Brno közötti D i au­tópálya Ho'rice—fi'rice szaka­szán serényen folyik a munka. A Prágai Katonai Építőipari Vállalat brnói üzemének dolgo­zói betonoznak és hidakat épí­tenek. Most szerelik össze pél­dául a píštei híd acélvázát. Az autópálya-szakaszt jövő év má­jus 5-én adják át. Felvétel: J. Sýbek — ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents