Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)
1978-11-03 / 304. szám, péntek
A válás társadalmi adnia 1978 XI. 3 A vallást a marxizmust megelőzően a felvilágosodás bírálta. Az egykori ateisták nem ismerték fel a vallás legfontosabb, legmélyebb okait. Ezért nem tudták megérteni lényeges jellemvonását, társadalmi alapját. A vallásban nem a társadalmi élet körülményeinek következményét látták, liánéin csak tévelygést, amely szerintük a tudás hiányából és szándékos félrevezetésből adódik. A vallás szerintük még nem volt az osztályelnyomás eszköze, hanem becstelen emberek módszere. Különféle előnyök megszerzésére, az ostoba emberek hiszékenységének rovására. Ebből kiindulva a felvilágosodás- korabeli ateisták úgy gondolták, hogy elég felvilágosítani a felvilágosítatlanokat, elég odahatni, hogy megértsék a vallási elképzelések hamis voltát, s ezzel majd a vallásnak örökre befellegzik. A valóságban — ahogy a marxizmus bebizonyította — a vallás problémája nem ilyen egyszerű. Gyökereit nem a tudatban kell keresni — mert a tudat csak tükörképe azoknak a társadalmi körülményeknek, amelyek közepette az emberek élnek —, hanem az anyagi világba, a szociáilökonómiai kapcsolatok területén. Hogy felszámolhassuk a vallást, meg kell változtatni az életet, fel kell számolni azokat a társadalmi okokat, amelyekből elkerülhetetlenül következik a nem felvilágosult emberek, sőt a viszonylag művelt emberek istenben való hite. Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy a marxizmus nem számít arra, hogy a vallás terjesztői a tudás hiányára és a félrevezetésre építenek. Az istenben könnyebben hisz az olyan ember, akinek tudása korlátozott, aki nem sajátította el az őt körülvevő jelenségek tudományos magyarázatát, s ezért igaznak véli a világról alkotott legvalószí- nfltlenebb elképzeléseket is. De az élet számos olyan példát is nyújt, amikor műveletlen emberek nem hisznek az istenben, vagy ellenkezőleg, amikor eléggé felvilágosult, művelt emberek, sőt tudósok sem tudnak megszabadulni a vallásos elképzelésektől. A vallás terjesztése során a félrevezetés is fontos szerepet játszik. Nem véletlen, hogy az ember rendszerint gyermekkorában válik hívővé, amikor még nem tud önállóan, bíráló- an gondolkodni, amikor köny- nyű beleoltani még a legostobább elképzeléseket is. Ez a tényező önmagában mélyebb okok nélkül azonban aligha magyaráz meg valamit. Először is ahhoz, hogy a vallás elterjedjen és szilárd bázisra tegyen szert, szükséges, hogy már korábban létezzen, másodszor: naiv dolog azt gondolni, hogy a széles néptömegekre mesterségesein rá lehet erőszakolni olyan eszméket, amelyek nem az adott társadalom mindennapi életének legalább egy részén alapulnak. Egyes embereket félre lehet vezetni és be lehet csapni, de nem lehet ezt megtenni az egész társadalommal, csaknem az egész emberiséggel, amely igen hosszú időn át egészen a tőkés társadalom korszakáig zömmel hitt a vallásos ideológia helyességében. Egyszóval: a tudás hiánya és a félrevezetés segíti a vallást, de nem legfontosabb, alapvető oka a vallás terjedésének. A vallás a társadalmi tudat egyik formája, és a tudattal megmagyarázni, tisztán eszmei forrásokra hivatkozva magyarázni, olyan ponthoz v#* zet, amely maga is magyarázatot követel. A vallás keletkezésének ez a magyarázata —• annak ellenére, hogy jelentősége pozitív volt egy bizonyos korszakban — idealista, tehát nem tudományos. A marxizmus, amely bebizonyította, hogy a társadalom szellemi összetevője, beleértve a vallási elképzeléseket is, viszonylagos önállóságától függetlenül csak az anyagi összetevők tükröződése, felszámolta a társadalmi élet jelenségeit, köztük a vallási kérdéseket idealista módon magyarázó hozzáállást. Az a forradalom, amelyet a marxizmus jelentett a társadalom életfelfogásában, a vallást tekintve abban nyilvánult meg, hogy sikerült megtalálni a vallás forrását magában a társadalomban, az emberek anyagi létében. Elsőként mutatkozott ilyen módon egy reális út a vallás leküzdéséhez, mégpedig az, hogy meg kell változtatni magát a létet, meg kell teremteni az ember egzisztenciális feltételeit, az emberi lényeg kibontakozásához méltó teltételeket. Miben rejlenek a vallásos elképzelések legmélyebb, legalapvetőbb okai? Erre a kérdésre kimerítő választ Halálunk a marxizmus-— leninizmus klasszikusainak írásaiban, különösen Lenin műveiben. Lenin a tőkés társadalom vallásosságának okaival foglalkozva megállapította, hogy a dolgozó tömegek társadalmi elnyomása, az, hogy ezek a tömegek látszólag teljesen alá vannak vetve a kapitalizmus kiszámíthatatlan erőinek, mert ez a társadalom mindennap, minden órában ezerszer annyi borzalmas megpróbáltatást, brutális szenvedést okoz a dolgozó embernek, mint a háború, a földrengések stb. — ebben kell keresni a vallásosság legmélyebb gyökerét. Lenin a tőke vak erejét tekinti a mai vallásosság egyik fő okozójának. „A félelem létrehozta az isteneket", idézi Lenin a régi közismert mondást és hozzáteszi: A tőke vak erejétől való jélelem, a bizonytalanságtól való félelem, mivel a néptömegek sohasem képesek előre látni, mi fenyegeti bármely lépésben a proletárt és a kisparasztot, mikor kerül hirtelen váratlanul és véletlenül koldusbotra. Mikor lesz belőle nyomorgó, prostituált, mikor fog éhen halni; ez a bizonytalanság adja a mai vallásosság gyökerét, s elsősorban ezt kell a materialistának tekintetbe vennie, ha nem akar olyan materialista lenni, aki nem eléggé felvilágosult. N em elég, hogy a kapitalizmusban a kizsákmányolás mindennapos terhe a néptömegek vállára nehezedik, hogy a nyomorral teli élet ktnja.it kell átélniük. A dolgozóknak ezenkívül félelemmel szembe kell nézniük a váratlannal, amely bármely percben, bármely napon és órában megjelenhet. Lenin írásában a hirtelen, a váratlan és a véletlen szavakat azért teszi idézőjelbe, mert rá akar mutatni arra, hogy az éhhalál, a koldusbotra jutás stb. minden lépésben leselkedik a dolgozó emberre, és életének állandó tényezője. Egyúttal a kapitalizmus olyan kísérő jelensége, mint például a munkanélküliség, amely nagy szenvedéseket okoz a munkásosztálynak, még tovább erősíti a bizonytalanság, a kilátástalanság állapotát a tömegek* tudatában. És ahol kilátástalan a valóság és távlatok nélküli a jövő, ott a legkedvezőbb a talaj a vallás terjedéséhez, amely túl világi jutalmat ígér a földön átélt kínlódásért és szenvedésért. Ami a tőkéseket és a kizsákmányoló társadalom többi uralkodó, elnyomó osztályát illeti, egészen érthető, hogy ragaszkodnak a valláshoz, osztályérdekük fűzi őket a vallási ideológia uralmának megtartásához. Lenin hangsúlyozta, hogy isten nevére hivatkoztak a földbirtokosok, továbbá a burzsoázia és a papság, hogy megvédjék kiszá'kmányoló érdekeiket. Az elnyomóknak sohasem állott és nem is áll rendelkezésükre kedvezőbb tanítás, mint a vallás. Nemcsak arról van sző, hogy a kizsákmányoló osztályok ideológusai, beleértve a papságot, a vallásos tanítás létrehozásánál a vallást hozzáalkalmazták ki-1 zsákmányoló érdekeik igazolásához és megvédéséhez, hanem és elsősorban arról az objektív társadalmi bázisról, amelyet létrehozott és támogat minden jelenlegi vallás a társadalmi elnyomás és a rabszolgaságba döntés rendszeréről. A vallás, amely a rabszolgaság következménye, lényegében véve a rabszolgatartók ideológiája. Csak azoknak az osztályoknak van rá szüksége, amelyek kizsákmányoló helyzetük megőrzése érdekében a közvetlen elnyomás eszközein kívül felhasználni kényszerülnek a dolgozók becsapásának és elnyomásának eszközeit is. Minden uralkodó osztálynak — ahogy Lenin hangsúlyozta — uralma biztosításához két szociális funkció kell; a hóhér és a pap. A vallásról szóló lenini tanításból ered, hogy a vallás gyökerei és a társadalom életében betöltött szerepe egymással szervesen összefüggenek, egyik a másikból következik. Lenin tántoríthatatlan forradalmi akaraterővel leleplezte a vallásnak a proletariátus osztály harcával játszott reakciós szerepét, mert akadályozza, hogy a proletáriátus tudatosítsa történelmi küldetését és a kapitalizmus sírásója legyen. A vallás szerepe, szociális küldetése a kapitalista társadalomban abban rejlik, hogy elhomályosítsa a dolgozók tudatát, elvunja tőlük azt a képességet, hogy helyesen értékeljék helyzetüket, a földöntúli boldogság illúzióival megédesíti keserű mindennapi életüket, és ezzel elveszi kedvüket attól, hogy jogaikért harcoljanak. Attól az időtől kezdve, hogy Lenin közzétette a vallás okairól és társadalmi lényegéről szóló tanítását, világszerte nagy változásokra került sor. A szocialista tábor országaiban felszámolták vagy egyre inkább felszámolják a vallást éltető társadalmi bázist, amelyet Lenin a vallás legmélyebb gyökerének nevezett. Nálunk már nincs társadalmi elnyomás, olyan osztályok sem léteznek, amelyeknek érdekük fűződne a vallásnak kizsákmányoló célokra való felhasználásához. A szocialista szociálökonómiai rendszerben a társadalmi élet döntő területein már nem léteznek azok az okok, amelyek létrehozták az istenben való hitet. A szocialista országokban a vallás, ezért enyészetre van ítélve. A vallás azonban nem tűnik el a történelem színpadáról automatikusan még az őt tápláló és éltető társadalmi bázis felszámolása után sem. A szocializmusban is befolyásolja még a vallás a társadalomnak egy részét. A vallás — ahogy Lenin megjósolta — képes életben maradni azon okok felszámolása után is, amelyek létrehozták. Lenin müveiben többször rámutatott a hagyományok, az évszázadokon át be- idegződött szokások erejére, azon szokásokéra, amelyek széles^ körben elterjedtek a néptömegek között; éppen ezért könyörtelen eszmei nevelőmunkára van szükség a vallási előítéletek leküzdése érdekében. A mi a vallásnak a társadalom életében betöltött szerepét illeti, az a szocialista társadalomban is reakciós. Természetesen azokban az országokban, ahol már felépítették vagy most építik a szocializmust, a vallás nem szolgálhatja egy osztálynak a másik által való rabságba taszítását úgy, ahogy ez a kizsákmányoló társadalmakra jellemző. Azt sem lehet azonban mondani, hogy a vallás lényege a szocializmusban megváltozott volna, hiszen ugyanaz maradt, csak a vallástól független valláselőidéző okok tűntek el; a szocialista rendszer győzelmével megszűnt az osztályelnyomás lehetősége. A vallás reakció szerepe most abban rejlik, hogy elvonja a hívőket a szocialista és a kommunista építés feladatainak teljesítésében való tevékeny és öntudatos részvételtől, nem beszélve arról, hogy a hívők tudatát naiv, műveletlen, tudománytalan elképzelésekkel tölti meg a konkrét va’óságról és az emberi élet lényegéről. P. F. KOLONYICKIj BIZTATÓ TÁVLATOK A szocialista munkabrigádok vezetőinek tanácskozása $ Sikerrel alkalmazzák Zlobin módszerét és a szaratovi munkamódszereket Húszéves a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a szocialista munkabrigádok mozgalma. Nagyszerű seregszemle volt, amikor a járási szakszer- vezeti tanács megrendezte a szocialista munkabrigádok vezetőinek tanácskozását. Öröm mel állapították meg, hogy ma már a járásban több olyan üzem Is található, ahol a dolgozók túlnyomó többsége részese a mozgalomnak, néhány üzem pedig csaknem száz százalékos szervezettséggel dicsekedhet. A tanácskozás során Vígh József elvtárs, a Járási Szak- szervezeti Tanács elnöke beszédében rámutatott a mozgalom hozta változásokra is: „A munkabrigádok hatékonyan segítik a gazdaságos termelést, de tevékenységük erkölcsi sikere is jelentős. Más a dolgozók egymáshoz való viszonya, jobb a munkafegyelem, elsődleges a közösségi érdekek érvényesítése. Az üzemi demokrácia alapját a munkabrigádok alkotják, és segítik a brigádtagok személyiségének sokoldalú fejlődését." Számba vették az elért eredményeket. Csaknem száz- százalékos szervezettséggel dicsekedhet a nagymegyeri (Calovo) Nagyhizlalda, a Járási Építőipari Vállalat, a PREFA és a SLOVLIK nemzeti vállalat dunaszerdahelyi [Dunajská Streda) üzeme, a vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák— Szovjet Barátság Efsz, a Csi- Mzközi Efsz, a somorjai (Ša- morín) Kék Duna efsz, a gombai (Hubice) Állami Gazdaság. A mezőgazdasági üzemekben a szocialista munkabrigádok mozgalma később honosodott meg, mint az ipari üzemekben, de ma már 145 munkabrigád 2125 tagja részese a mozgalomnak járásunk mezőgazdaságii üzemeiben. A tanácskozás során néhány követésre méltó példáit, jelentősebb munkasikert is megemlítettek. A MILEX nemzeti vállalat nagymegyeri üzeme két ízben, legutóbb az idén, nyerte el a vállalati vándorzászlót. Az üzemben működő szocialista munkabrigádoknak köszönhetik, hogy a felvásárlás tervét 3 százalékkal túlteljesítették, a munkatermelékenység pedig 105,1 százalékos. Az állami ellenőrzés a termékek minőségét értékelve 7 ponttal többet adott a szokottnál. Hogyne, hiszen tavaly termékeik 9,6 százaléka volt elsőosztályú, az idén pedig mar a termékek 46 százaléka. A PREFA nemzeti va Halat dunaszerdahelyi (izemében eddig a dolgozók 75 százaléka kapcsolódott be a szocialista m u nk a br i g á d o k versenyébe. Négy egymást követő időszakban, legutóbb az idén kapta meg az üzem a vezérigazgatóság vándorzászlaját. A Vassy Ferdinánd vezette, Vörös Október nevet viselő munkabrigád tevékenységét külön is méltatták. Hogyne, hiszen sikerrel alkalmazzák Zlobin módszerét, a szaratovi munkamódszereket, jelentős megtakarítást értek el, és munkájuk mindig kiváló minőségű. A vitában felszólalók megállapították: a szocialista munkabrigádok figyelmét a tudományos műszaki fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazására, az újítók mozgalmának kiszélesítésére, a munka és életkörnyezet javítására kell Összpontosítani. Hangsúlyozták: a brigádtagok eszmei, politikai és szakmai továbbképzéséről egy pillanatra sem szabad megfeledkezni. Irányelveket fogadtak el a tanácskozás résztvevői. Olyanokat, melyek biztató távlatot adnak a mozgalomnak. Külön említésre méltó ez az elv: arra kell törekedni, hogy a munka- brigádok minden tagja olyan szintű Iskolai képzettséggel rendelkezzék, amilyet munkahelyi beosztása megkövetel. A szocialista életmód kialakításának érdekében pedig igényes erkölcsi követelményeket, mint elérendő célt jelöltek meg a határozatban. A mozgalom tapasztalatait értékelve a határozatban megjelölték az utat is, mely a célok eléréséhez vezet: legfőbb feladatuknak a párt gazdaság- politikájának megvalósítását, a szocialista életmód kialakítását tartják. A hatékonyabb együttműködés érdekében megválasztották a szocialista mun- kabrigádok járási tanácsát, mely 25 tagú. Ebben a járási tanácsban arányos képviseletet kaptak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi szervezetei és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének küldöttei. Ily módon a jövőben jobb feltételeket biztosítanak a különféle ágazatokban működő munkabrigádok tevékenységének összehangolására, a tapasztalatok kölcsönös kicserélésére és általánosítására. SVINGER ISTVÁN ló kezdeményezés ÚJÍTÁSOK, ÉRTÉKES FELAJÁNLÁSOK $ TELJESÍTIK A TERVET A Kelet-szlovákiai Vasmű nagyolvasztó üzemében már 66 szocialista munkabrigád működik, ezekben 964 tag dolgozik, méghozzá példamutatóan. Nagymértékben az ő érdemük, hogy a legutóbbi vállalati szakszervezeti konferencián a nagyolvasztó üzem munkaközösségét is dicséret illette. Joggal, mert az üzem az év elejétől közel 64D0 tonnával túlteljesítette a tervezett nyersvas- termelést. Dicséretükre vállhat az is, hogy ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkában 2201 órát dolgoztak le a gépi berendezések javításánál, több mint tízezer órát a munkahely-, és környezetszépítésnél, valamint közel 1100 órát a védnök- ségi efsz-ben. A nagyolvasztó üzem dolgozói közül kétszáztizen- hárman adtak vért. Több mint 320 újítási javaslatot nyújtottak be, ezekből száz- harminchatot elfogadtak, illetve száztizennyolcat megvalósítottak. Ezzel közel 4,3 millió korona gazdasági j előnyt értek el. Figyelemreméltó eredmények jelentkeztek ebben az üzemben a nyersanyagok megtakarításában, melyeket import útján szereznek be. Földgázból 350 ezer köbmétert, mazutból csaknem 5400 tonnát megtakarítottak. A nyersvastermelésnél tonnánként 8,11 kg tüzelőanyagot takarítottak meg, ennek értéke közel 15 millió korona. Csökkentették a termelési folyamat közben keletkezett oxigénveszteséget, ami pénzben kifejezve 4,5 millió korona értékű megtakarítást jelent. A Vasmű nagyolvasztó üzemének dolgozói — a szocialista munkabrigádok kezdeményezését követve — elhatározták, hogy nz év végéig, s ezt követően is fokozzák igyekezetüket az anyag- és energiatakarékosság terén. Az SZLKP Kelet-szlová- | kíai Kerületi Bizottságának felhívására is ebben a szellemben válaszoltak. KULIK GELLERT
