Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-29 / 330. szám, szerda

SS 1978 XI. 29. 5 NEHÉZ HETEK VÁRNAK az állattenyésztőkre BESZÉLGETÉS AZ IDŐSZERŰ FELADATOKRÓL 3IIEIIItllltlll)llllllilfEIIIIIIIIIIIIIIE!ll[ill(IUil!lll|[inill{ll!lllllllIllilllIIII[||llllIII|{il!III(||!ll||||||||[||||||[||ini Szocialista munkabrigádok a mezőgazdaságban Az állattenyésztésnek a tár­sadalmi megrendeléssel össz­hangban az idén . nagyon igé­nyes feladatokat kellett teljesí­tenie, és sok helyen bizony csak rendkívüli intézkedéseik­kel, valamint az' állattenyész­tésben dolgozók nagy arányú munikaaktivitásaval lehetett megbirkózni a feladatokkal, mivel az esetek többségében az anyagi, műszaki feltételek nem voltaik összhangban az igé­nyekkel. Az érsekújvárí (Nové Zám­ky) járásban például a terme­lési és eladási feladatok telje­sítéséhez szükséges 218Ü0 da­rabos tehénállományból hét­száz, a 156 ezer darabos hízó­sertés-állományból pedig 11 ezer volt férőhelyen felül. A csibehizlalásnál még ennél is rosszabb volt az arány. — Mi a nehézségeik ellenére is úgy láttunk az évi feladatok teljesítéséhez, hogy az év vé­gén ne kelljen magyarázgatni a kieséseket. Azon törtük a fe­jünket, hogy hol és milyen tar­talékokat fedezhetnénk fel, és minden jel arra mutat, hogy fáradozásunk nem volt hiába­való. — mondta Ján Dojčan doktor, a járási inezíigazdasági igazgatóság fűzoütechnikusa. Kitartani az utolsó fejésig, etetésig Számokkal folytatta. A járá­si mezőgazdasági igazgatóság irányítása alá tartozó mezőgaz­dasági üzemeik eladási tervé­ben a baromfihúson kívül 26 ezer 380 tonna hús, 60 millió liter tej és 39 millió tojás sze­repelt. November végén a ba­romfihús és a tojás eladását már kihagyhatták a naponta ellenőrzött mutatók közül, mi­vel az előbbi tervét már bizto­san teljesítik, az utóbbi tételt pedig kerek egymillióval túl­szárnyalják. — Maradt a sertés- és a marhahús, illetve a tej. Az előbbinél 2800 tonna, az utób­binál pedig közel hatmillió liter hiányzik a tervben sze­replő mennyiséghez. A húsnál dekádoikra, a tejnéL pedig na­pokra határoztuk meg, hogy mennyit kell pótolniuk az üze­meiknek, attól függően, hogy hol s mennyi hiányzik az el­adási terv teljesítéséhez. A feladatok elosztása alapul szolgál a járási szerveknek a naponta, Illetve a dekádok vé­gén történő ellenőrzéshez. Az ellenőrzés eredményei, akár­csak a járási mezőgazdasági szervek egy-egy képviselőjéből alakult bizottságnak a jelenté­se — amely az elmúlt hetek­ben végignézte a mezőgazda- sági üzemek állattenyésztő tele­peit — megnyugtatóak, de — amint a főzooteclinikus is hangsúlyozta — az elkövetke­ző hetek nagyon nehezek lesz­nek, és bizony csak úgy tudják majd teljesíteni az eladási és a termelési terveket, ha az állattenyésztők — az ünnepna­pokat is beszámítva — az év utolsó napjának utolsó fejősé­ig és etetéséig nagyon ügyel­nek a munka minőségére. A jövő év feladatait vették alapul A jövő évben még az idei­nél is nagyobb feladatok vár­nak a járás állattenyesztőire. Például a tejeladás terve előre­láthatóan 2,5—3 millió literrel lesz nagyobb. A bizottság ezért már a jövő év feladatainak szempontjából is értékelte az egyes üzemeik állattenyésztését, és az ágazat irányítóival már most megbeszélték azokat a le­hetőségeket, amelyek mint tar­talékok jöhetnek számításba a jövő év terveinek teljesítésé­ben. Tény ugyanis, hogy az idén átadott új, illetve korsze­rűsített istállók sem oldják meg a férőhelyhiány okozta gondokat, s ezért áthidaló meg­oldásokat kellett keresni. A hízósertéseket illetően olyan értelmű megegyezésre jutottunk a mezőgazdasági üze­meik vezetőivel, hogy az anya­disznók zömét novemberben, illetve december elején fedez­tetik, és a márciusban—ápri­lisban született malacok Ideig­lenes helyen is felhizlalhatók. A szarvasmarháknál, főleg a teheneknél már nem ilyen egy­szerű a helyzet, de megoldás ott is van. A járás vezetői első­sorban a termelékenység növe­lésében látják azt a lehetőséget, amellyel a mérleg mutatója a nagyobb értékek felé billent­hető. Szükséges, hogy az üze­mek eltalálják azt az állo- mányszamot, amelyet még el lehet helyezni az istállóban, és megfelelő irányítással, gon­dozással, valamint takarmányo­zással a termelékenység sem csokikén. Követésre alkalmatlan példaként az a három mező- gazdasági üzem szolgál, ahol az idén különböző okoknál fogva nem teljesítik a húsel­adás tervét. — Bényben például a túlsá­gosan sok állat okozta a prob­lémákat. A rossz tartási felté­telek miatt extenzív lett az ál­lattartás, és a kicsi súlygyara­podás ellenére a sok állat sem hozta meg a várt eredményt. Kéménden éppen fordítva, messzemenően az optimális ál­lományhoz tartották magúikat* és a nagyobb termelékenység­gel sem tudták pótolni a da­rabszámot. Szalka pedig isko­lapéldája annak, hogy mennyi-, re fontos a jó, rugalmas és ész­szerű irányítás — summázta a tényeket a főzootechnikus. A siker feltétele a megfelelő takarmányalap Űj szemszögből folytattuk az értékelést, és új példa, a Muzs- lai (Mužla) Egységes Füldmű- vesszövetkezet szolgált bizonyí­tékul. A szövetkezetben éveken keresztül gondokat okozott a tejtermelés, és az idén, a já­rásban második üzemként, e napokban teljesítik az eladási tervet. A siker titkait keresve első helyen kell említeni a megfelelő takarmányalapot. — Már tavaly olyan célt tűz­tünk magunik elé, hogy minden nagy szarvásmarhaegységre 60 mázsa silót tartósítunk. Ez le­A Prága—Bratislava között épülő autópálya hosszát Prá­gában a 0 kilométerkőtől szá­mítják. A Prágából Mirošovlcéig vezető első 20 km-es útsza­kaszon 1971. július 1. óta zaj­lik a forgalom és 4 év alatt készült el. A további útszaka­szok építése több helyütt — ma már mintegy 160 km-es tá­von — javában folyik. Ezzel magyarázható, hogy a számítá­sok szerint a Prága—Bratisla­va közötti autópálya üzembe­helyezésére a 6. ötéves terv­időszak utolsó évében kerül sor. Addig azonban még sok munka vár a dolgozókra, akik eltekintve az időjárás viszon­tagságaitól — a terep szintkü­lönbségeiből adódó 'nehézsé­gekkel is slkéresen megküzde- nek. J. Dykast közlekedésügyi miniszterhelyettes szavai sze­rint a XV. pártkongresszus tisz­teletére tett közös kötelezett­ségvállalások teljesítésének és az olomouci Közlekedési Épí­tővállalatnak köszönhető, hogy a dolgozók feladataikat az előirányzottnál rendszerint né­hány héttel hamarabb — a Blučinától Hustopeceig vezető útszakaszt például 14 hónappal a határidő előtt — teljesítet­ték. Az igényes feladatokra jel­lemző, hogy a Prága—Bratisla­va útszakaszon több mint 40 millió köbméter föld vár meg­mozgatásra, felrakásra és el­szállításra. Ez az óriási meny- nyiség — felhalmozás esetén — minden bizonnyal megérde­melné, hogy a térképen is fel­tüntessék. A 26,5 méter széles autópá­lya azonban nem csupán az egyes útszakaszok építéséből áll. Minden útkereszteződés ugyanis szinten felüli, önálló mű, amely a szerkesztési felté­telek megvalósításán kívül a hetővé tenné, hogy szarvasmar­hánként még nyáron is 15 ki­logramm silót etessünk, elke­rülve ezzel a fehérjetúltengést, mivel a fölösleget az állat úgy sem tudja hasznosítani. Az érsekújvári és a koltai föld- müvesszövetikezetekben ez egyik titka a jó fejési átlag­nak. A kimutatás szerint — tette elém a zootechnikus egy számokkal teleírt lapot — saj­nos a 60 mázsás átlagot tavaly­hoz hasonlóan az idén sem si­került mindenhol teljesíteni. Az okokat is számba vettük, köztük az objektív tényként említhető rossz időjárást, de más tényezők sem kerülték el figyelmünket. Például az, hogy amíg november 20-i kimutatás szerint a tardoskeddi (Tvrdo- šovce) és az érsekújvári föld­művesszövetkezetek 250, illet­ve 660, a Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaság pedig 740 hektárról takarította be a ku­koricaszárat, addig a garam- kövesdi (Kamenica nad Hro­nom), a libádi (Lubá), a fűri (Rúbaň) és szálkái földműves­szövetkezetekben nem használ­ták ki ezt a lehetőséget. Az is csak szubjektív okokkal ma­gyarázható, hogy a járás öt takarmánypogácsázója közül csak egy, a szímői (Zemné) földművesszövetkezeté termel két műszakban, de az is, hogy — mivel munkaigényesebb — a kis silókukorica-hozamot elérő üzemek is idegenkednek a ta­karmányrépa termesztésétől. — Az említett példák, és a nem említettek, például a köz­pontilag történő takarmányke­verés, amit előnyei ellenére is csak három mezőgazdasági üzemünkben alkalmaznak je­lenleg, egyértelműen bizonyít­ják, hogy a nagy feladatok is teljesíthetők, feltéve persze, ha a kellő akarat sem hiányzik. Ha magyarázkodás helyett cse­lekednek, keresik a tartaléko­kat és azokat hasznosítják. Ezt tudatosítani — hangsúlyozta a főzootechnikus — a jövő évre nézve szükségszerű feladat. EGRI FERENC táviközlési hálózatot és több helyütt a világítást sem nélkü­lözheti. A dolgozóik figyelme az épít­kezés helyén a villany- és víz­vezetékekre, a telefonkábelek­re is kiterjed, amelyeknek megrongálása az anyagiakon kívül különböző bonyodalmak­ra és zavarokra adhatnak okot. A Prága—Bratislava közti sza­kasz több mint 300 hídjának a hossza pedig együttvéve meg­haladja a 7,5 km-t. Az autópálya építése tetemes összeget emészt fel. Az erre a célra előirányzott 10 és ne­gyed milliárd koronából az 1 km-es útszakaszra eső költség kb. 35 millió koronát tesz ki. A számítások szerint azonban ez az összeg — a kisebb távol­ságok és a nagyobb sebesség, tehát az időmegtakarítás és a biztonságosabb közlekedés jó­voltából — mintegy 8—10 éven belül megtérül. A statisztikai adatokból az autópálya iránti egyre fokozó­dó érdeklődésre is következtet­hetünk. Míg ugyanis 1971-ben a forgalomnak átadott szakaszt kb. 1 millió 120 000 személy- gépkocsi vette igénybe, 1975- ben a kocsik száma 9 millió 700 000-rre, 1977-ben pedig már 15 millióra növekedett. Emel­lett a forgalmas közutakhoz viszonyítva az autópályán lé­nyegesen csökkent a balesetek száma és a megrövidült sza­kaszokon a kocsik mintegy 50 százalékkal kevesebb hajtó­anyagot fogyasztanak. Á Malacky—Kúty úlvonal au­gusztus 1-i üzembehelyezését a Brnótól nyugatra eső, már em­lített Blučina—Hustopeče sza­kasz követte. Ezen az úton a nehézségek nem annyira az emelkedésekre, mint inkább a sűrűn lakott vidékre és a vi­dék termékeny földjére voltak visszavezethetők. A tervezők­nek, illetve az autópálya épí­A termelőmunka valamennyi szakaszán nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a dolgozók munka­kezdeményezésének, a szocia­lista vállalások maradéktalan teljesítésének. Cikkünkben ez­úttal az állami mezőgazdasági szervezeteikben kibontakozott munkakezdeményezés eredmé­nyeivel foglalkozunk. Ugyanis, amint az eredmények jelzik, a mezőgazdasági termelésnek eb­ben a fontos szakaszában is be­bizonyosodott, hogy a dolgozók megértették a szocialista mun­kaverseny politikai és gazdasá­gi jelentőségét. Pártunk gazdaságpolitikájá­nak megfelelően az állami me­zőgazdasági szervezetekben a munkaverseny-mozgalom első­sorban a munka hatékonyságá­nak növelésére és minőségének javítására, a kutatás-fejlesztés- előállítás-alkalmazás ciklus meggyorsítására, az állóalapok maximális kihasználására, az anyag- és üzemanyagtakarékos­ságra irányult. Az állami mezőgazdasági szervezetek 426 298 alkalma­zottja közül 339 003 dolgozó vesz részt a szocialista munka­versenyben. Felajánlásaikban kiemelkedő helyet foglal el az anyagtakarékosság, valamint a bruttó mezőgazdasági termelési terv túlteljesítése. Az állami mezőgazdasági szektorban dol­gozók szakszervezeti szövetsé­gén összesített felajánlásokból kitűnik, az idén az anyagmegta- kaVításra vonatkozó felajánlá­sok értéke 141 millió 528 ezer korona, ami 46,5 millió koroná­val több, mint 1977-ben. A ter­melési terv határidő előt­ti teljesítésére és túlteljesí­tésére tett felajánlások értéke közel 422 miiló korona. Ebben az esetben, tavalyhoz viszonyít­va közel 231 millió koronával több a felajánlások értéke. Az állami gazdaságok, nö­vénynemesítő állomások, mező- gazdasági kutatóintézetek és a többi állami mezőgazdasági szervezet dolgozói és kollektí­vái tevékenyen kiveszik részü­ket a nemzeti bizottságok vá­lasztási programjainak teljesí­tőinek sajnos minden igyeke­zetük ellenére sem sikerült ki­kerülniük az autópálya érin­tette szőlőhegyek és szántóföl­dek egy részét. Bratislavában az autópálya építésének tetőpontját a Dunát átívelő, vasúti célokra is al­kalmas híddal érik el. Az autó­pálya — a nemzetközi megál­lapodások alapján — az auszt­riai és a magyarországi, in­nen' pedig a görögországi mű- utakkal is megteremti majd a kapcsolatot. Ennek a megálla­podásnak köszönhető, hogy a műút Prágából Drezdába, Bress- lauba és Nürnbergbe, Brnóból Katowicébe, Bratíslavából Bu­dapestre, Bécsbe és Kosícéről Ungvárra is elvezet. Északkeleti irányban az au­tósztrádán a gépkocsik Brati- slavából Trenčínbe is eljutnak. A közelmúltban pedig a szenei (Senec) és Trnava közötti sza­kasz is teljes hosszában elké­szült. Kelet-Szlovákiában a Prešov—Košice vonalon ugyan­csak javában folyik az autópá­lya építése. A hazánkban tervezett össze­sen 1769 km-es úthálózatból a Szlovákiában felépítésre váró útszakasz hossza meghaladja a 640 km-t. A Prága—Brno—Bra­tislava vonal átadását követő­en a 7. ötéves tervidőszakban megkezdik a Prágát Rozvadov- val, Ostí nad Labem-mel és a többi csehországi várossal ösz- szekötődő utak építését is. A terv meglehetősen merész, mert rendikívüli igényeket tá­maszt a munkaerővel, az ipar­ral, az építkezéshez szükséges gépeikkel, tehát az egész nép­gazdasággal szemben, amely­nek lehetőségei — tekintettel . a mezőgazdaság, a lakásépítés és a többi ágazat fejlesztésével kapcsolatos követelményekre — korlátoztattak. KARDOS MÁRTA téséből, a munka- és életkör­nyezet szebbé tételéből is. Az állami mezőgazdasági szektorban a széles körű fela­jánlás-mozgalom élén a szocia­lista munkabrigádok állnak, ök nemcsak a tervteljesítés fontos tényezői, de a leghaladóbb munkamódszerek népszerűsítői, a tudományos és műszaki is­meretek gyakori alkalmazói is. Jelenleg a CSSZSZK állami me­zőgazdasági szervezeteiben 11 ezer 071 brigádkollektíva össze­sen 138 843 dolgozót tömörít. Eddig 5066 kollektíva nyerte el a szocialista munkabrigád címet. Számottevő eredményeket mu­tathatnak fel a szlovákiai me­zőgazdasági építővállalatok szo­cialista munkabrigádjai az építkezésért teljes felelősséget vállaló, s anyagi felelősséget is vállaló önálló munkakollektí- váik tevékenységét megalapozó szovjet Zlobin-féle munkamód­szer, valamint a Basszov-féle munkabiztonsági módszer alkal­mazása terén. A Zlobin-mód- szert Szlovákiában ebben a ter­melési-gazdasági egységben 37 kollektíva alkalmazza sikere­sen, s a munkabiztonsági mód­szer terjesztésében nagy érde­mei vannak a losonci (luCene- ci) mezőgazdasági terményfel- vásárló és értékesítő üzem szo­cialista munkabrigádjának, amely követésre szólította fel Szlovákia többi, mezőgazdasági felvásárló és értékesítő üze­mében tevékenykedő szocialista munkabrígádokat. Ma a Basz- szov-féle munkabiztonsági mód­szert már 90 kollektíva közel ezer dolgozója alkalmazza. Az állattenyésztési termékek előállításában és az egyenletes tervteljesítés terén is több álla­mi mezőgazdasági szervezetben alkalmazzák a nácliodi felhí­vást. A szocialista munkabrígá- dok itt is jó példával járnak elől. Például a Techovi Állami pazdaság bezdružicei üzem­egységében dolgozó szocialista munkabrigád, továbbá a kelet- és dél-csehországi, valamint a dél-morvaországi kerület több állami gazdaságában alakult munkabrigádok felajánlották, hogy tehenenként 8,51 liter tej­ről 9 literre emelik a hozamot. A céltudatos munka meghozta az eredményt: ma már az átla­gos tejhozam 9,7 liter! A Nový JiCín-i járás Príbor községében működő közös mezőgazdasági vállalat szocialista munkabri­gádja minden évben értékes felajánlást tesz a baromfihús termelési terv túlteljesítésére, illetve a takarmány- és energia­takarékosság terén. Tavalyi 268 ezer korona értékű felajánlá­sukat 315 ezer koronára teljesí­tették. A gazdasági feladatok példás teljesítésén kívül tevé­kenyen kiveszik részüket a község társadalmi életéből is. « A járás szocialista brigádmoz­galmában ők a szervezői a rendszeres tapaáztalatcsere-fó- rumoknak és a brigádok közti kapcsolatok elmélyítését célzó rendezvényeknek. Hamarosan elérkezünk szo­cialista mezőgazdaságunk kez­deteinek, hőskorának 30. évfor­dulójához. A nemzetközi vi­szonylatokban is elismerést ki­váltó eredményekhez az efsz-ek dolgozóival egy célt követve, számottevően hozzájárultak az állami mezőgazdasági üzemek is. örvendetes, hogy mind a szövetkezeti, mind az állami mezőgazdasági szektorban mély gyökeret eresztett a szocialista munkabrigádmozgalom. Ez is a mezőgazdaság, a falu szocia­lista arculatának egyik új jel­lemvonása. A CSKP XV. kongresszusa nagyra értékelte a dolgozók munkakezdeményezését, amely­nek élén a szocialista munka­brigádmozgalom áll. Hazánkban jelenleg 190 ezer kollektívában 2,5 millió dolgozó Gesz részt ebben az immár két évtizedre visszatekintő, terebélyesedő, erősödő mozgalomban. Áldoza­tos és példamutató munkaíuk nemcsak nagy anyagi s erköl­csi érték; egyben a párt politi­kájának konkrét tettekben meg­nyilvánuló támogatása K SOMOGYI MÁTYÁS A tervezett ütemben épül az autópálya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents