Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)
1978-11-22 / 323. szám, szerda
A megtisztelő név birtokában A Zemianské Kostaľany-i Al-< íami Gazdaság 1900-ban alakult, gyakorlatilag a környék elmaradó egységes földművesszövet- kezeteiből. Területéhez csatol' ták még az addig egyénileg gazdálkodók szocializált földiéit, és a Handlovái Állami Gazdaság egy részét. így a gazdaság jelenleg nyolc falu határában 5800 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, amiből 2821 hektár a szántó. Az első években nem voltak könnyű helyzetben a gazdaság vezetői. Az örökölt föld túlnyomó többségét már éveken keresztül nem művelték intenzíven, és így a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal á rossz talajfeltételek is párosultak. Mindez a 600 méter tengerszint feletti magasságban, dombos vidéken, ahol a munka több hozzáértést igényel, mint sík területen, csak nehezítette az indulást. A gazdaság életében az ötödik ötéves tervidőszak jelentette a fordulópontot. Befejeződött a közel nyolc éven át tartó területátcsoportosítás, rendezték a tulajdonjogi viszonyokat, s mindez pozitívan hatott a termelésre. Az indulási nehézségeket, de elsősorban a jelen termelési sikereit Jozef Kozák mérnökkel, a gazdaság igazgatójával és 'Emil Fašung üzemgazdásszal boncolgattuk. — Az ötödik ötéves tervidőszak alatt a korábbi évekhez viszonyítva az állami gazdaságokban Is nagyobbodott a mezőgazdasági termelés terjedelme, fokozódott a munkatermelékenység, gazdaságosabb lett a termelés, de a pozitívumok mellett is látni kellett, hogy az egyes gazdaságok között jelentős különbségek vannak a gazdálkodás színvonalában — kezdte az igazgató. — A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége és a csehszlovák kormány ezt véve alapul dolgozta ki az állami gazdaságok további fejlődésének irányvonalát. Ez az okmány irányjelző munkánkban,* hiszen meghatározza az állami gazdaságok küldetését és szakosodásuk Irányvonalát. A 6. ötéves tervidőszak így sokkal nagyobb teret ad a termelés fejlesztésére, valamint a dolgozók munkaaktivitásának kibontakoztatására. Ezt a Zemianské Kostoľany-i Állami Gazdaság példája is bizonyítja, amit az üzemgazdász részlete- aett. Már az 5. ötéves tervidőtábláján csépelték, 62 mázsát hektáronként. A párt és állami szervek többször méltányolták a gazdaság dolgozóinak igyekezetét és munkasikereit. A CSKP Központi Bizottsága, a CSSZSZK kormánya és a Szakszervezete*k Központi Tanácsa a CSKP megalakulásának jubileuma alkalmából az elért termelési eredményekért „A CSKP megalakulása 50. évfordulójának üzeme“ többet adjanak e>l. Párhuzamosan a húseladás és a tojásael- dás tervét is teljesítik, sőt túlszárnyalják. A tojóknál évente / 265 darabos átlagot érnek el és a tojásonként felhasznált 18 dekagramm koncentrált takarmány is figyelemre méltó átlag. — Eredményeink mögött elsősorban embereinket, munka- aktivitásukat látjuk s értékeljük — folytatta az üzemgazdász. — Céltudatos politikai munkával EmH Fašung és Jozef Kozák a tervfeladatok teljesítését ellenőrzik nevet adományozta a gazdaságnak. A sokéves szorgos munkáért és a gabonatermesztésben elért sikerekért 1974-ben a köztársaság elnöke „A kiváló munkáért“ kitüntetést adományozta a gazdaságnak, egy évvel később pedig — az 5. ötéves tervidőszakban elért sikerekért — a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa „Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadítása 30. évfordulójának üzeme“, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága pedig a „Csehszlovák—Szovjet Barátság állami gazdasága“ nevet adományozta az üzemnek. — E büszke nevet a legjobban értékeljük — hangsúlyozta az igazgató. — Gazdaságunk mind a 890 dolgozója messzemenően tudatosítja, hogy egy ilyen név nemcsak büszkeség, hanem egyben kötelez is, s ez a tudat pozitívan mutatkozik meg a feladatok teljesítésében. A szavakat bizonyító példák sorából ide kívánkozik a takarmánytermesztés. A gazdaság tömegtakarmányokból önellátó. — Állattenyésztési feladataink IIMi M •> • j 11 ■» A m. m 4 é :.i\; Ti V>x . M&-Jv .. „..-.j A tojókat gondozó bronzérmes szocialista munkabrigád tagjainak egy csoportja munka közben (A szerző felvételei) szak termelési feladatai is igényesek voltak, mégis hiánytalanul teljesítettük valamennyit. A teljes mezőgazdasági hozamunk évről évre nagyobb lett, s így az eladási terveket is fokozhattuk. Példaként a szemesek hektárhozamát említhetném. Amíg 1970-ben hektáronként átlagosan 29,1 mázsa szemest termeltünk meg, addig a kedvezőtlen 1975-ös évben 36,1 mázsát. Egy évvel korábban 51,1 mázsa volt az átlag, a búza pedig 54,1 mázsával fizetett hektáronként. A gazdaságban jelenleg a fő termelési ágazatok közé tartozik a gabonatermesztés, a tojástermelés, a szarvasmarhatenyésztés keretében pedig elsősorban a tejtermelés. Az idén 1650 hektáron 46,2 mázsás termésátlagot értek el gabonából, ami a gazdaság f^nállása óta a második legjobb termés. A búza közel 50 mázsás átlagot adott, a csúcshozamot a bystri- Canyi üzem egyik 165 hektáros arra késztetnek bennünket, hogy a tömegtakqrmány termesztésére megkülönböztetett figyelmet fordítsunk — hangsúlyozta az igazgató. — Szántóföldön 200 hektáron silókukoricát termesztünk, az évelő takarmányok pedig 340 hektárt foglalnak el. Hektáronként —* szénában számítva — 75 máj zsás átlagot értünk el. Rétjeink területe 900 hektár, legelőink pedig kétszer ekkora területet tesznek ki. A legelőket a tehenekkel szakaszosan legeltetjük, de a növendékmarhák is a szabadban vannak, tavasztól egészen novemberig. Az állattenyésztésben döntő szerepe a tehéntenyésztésnek van. Az évi fejési átlag tehenenként 3000 liter felett volt, az idei terv 3200 literrel számolt, de több telepen már most túllépték ezt az átlagot. így adott a lehetőség, hogy a tervezett 3. millió 200 ezer liternél és szakoktatással sikerült elérnünk, hogy a korszerű agrotechnikai követelményeit valamennyi növénytermesztőnk jól ismerje, és lényegében ugyanezt mondhatom az állattenyésztőkről is. A Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségeikben tagjaink elsősorban a tervek túlteljesítésére, a takarmány- és anyagtakarékosságra kötelezték magukat. A közel 800 ezer korona értékű vállalást 9 hónap alatt teljesítettük. A legjobb példát a szocialista mun- kabrigádoik mutattáik. Kilenc ilyen kollektívánk van, 157 taggal. A legjobbak sorába a cígefi tehénfarm ezüstérmes szocialista munkabrigádja és a tojókat gondozó bronzérmes szocialista munkabrigád tartozik, de eredményesen helyt állnak a versenyben a traktorosok is, akárcsak a központi műhely javítóinak tizenhéttagú brigádja. Nem kis érdemük van abban, hogy az őszi mezei munkákat az idén is jó minőségben és idejében végezték el. Mindez együttvéve pedig jó alap, biztató jel a jövőre nézve. JOZEF SLUKA A JÖVŐ ÉHRE GONDOLVA Annyi szélsőség, mint az idén, már régen jellemezte időjárásunkat, s a mezőgazdaságnak a munka mennyiségén kívül számtalan esetben az időjárás viszontagságai okozta nehézségekkel is meg kellett kUzdenie. Végleges adataink arról, hogy e küzdelem milyen eredményeket hozott, egyelőre nincsenek, hiszen még hosszá hetek választanak el bennünket az év végétől, és a későn érő szemes kukorica miatt sok helyen a betakarítással sem végeztek. Annyi azonban már fgy is bizonyos, h’ngy mező- gazdaságunk nem zár rossz évet, sőt több vonatkozásban azokból az adósságokból is sikerül törlesztenie, amelyek az ötéves tervidőszak első két évében keletkeztek. A siker titkait keresve kiemelt helyen kell említeni az év kerek évfordulói, elsősorban a Februári Győzelem jubileuma kapcsán kibontakozott szocialista munkaversenyt, amely lényeges feltétele lett a termelés fejlesztésének, valamint a tervfeladatnk teljesítésének és túlszárnyalásának. Ösztönzőleg hatott a belső tartalékok feltárására, a hatékonyság növelésére. Száz és százezrek éreztek így s tettek többet a gazdagabb termésért. Szlovákia egységes földművesszövetkezeteiben közel négyszázezer egyéni, kollektív, illetve vállalati szocialista munkafelajánlás született, amelyek értéke meghaladja a 345 millió koronát. Az állami gazdaságok dolgozói is minden eddiginél értékesebb, 237 millió koronát érő vállalással köszöntötték a jelentős törétnelmi esemény 30. évfordulóját, és nem kicsiség, hogy az év első félévében kötelezettségüknek 85 százalékban tettek eleget. A nyugat-szlovákiai kerületben a mezőgazdasági üzemek egész snra kapcsolódott be a gabona- és a kukoricatermesztési versenybe. Nem maradt visszhang nélkül a közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek felhívása sem, amely a rétek és legelők jobb hasznosítására ösztönözte a földmüvesszövetkezeteket és állami gazdaságokat, akárcsak a náchndi majd a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás felhívása, amely az állattenyésztőket ösztönözte a gazdaságosabb takarmánygazdálkodásra és a nagyobb termelékenység elérésére. Járások, üzemek, kollektívák, szocialista munkabrigádok és egyének sikereivel folytathatnánk a felsorolást. Példák hosszú sorával, amelyek arról szólnának, hogy hol és menynyivel értek el nagyobb hozamot a tervezettnél, hány százalékkal csökkentették az anyag-, energia- és üzemanyag fogyasztást, s milyen arányban teljesítették túl a hús-, vagy a tejeladás tervét. S párhuzamosan a társadalmi munkaórák százairól és ezreiről is számot adhatnánk, amiket a munkafeltételek javítása és a munkakörnyezet szépítése keretében dolgoztak le. A számok mögött minden esetben látnunk kellene a szocialista munkaverseny hatalmas, ösztönző erejét, amit — s ezen van most a fő hangsúly — meg kell tartani, át kell vinni a jövő évbe is; azzal, hogy minden mezőgazdasági üzemben, minden munkaszakaszon — kollektívák és egyének szerint — konkrétan, reálisan, igazságosan és főleg komplex módon értékelik a felajánlások teljesítését, s az eredményekkel összhangban adják majd a jutalmakat is. Nem szabad elfelejteni, hogy jövőre is nagy feladatok várnak a földművesekre, hogy 1979-ben is lesznek jelentős évfordulók és események, s a niunkhverseny megfelelő értékelése már alap alilioz, hogy a feladatok és évfordulók ismét vállalásokra, rendkívüli munkatettekre ösztönözzék a földműveseket. EGRI FERENC Második otthonom - a telep Urbán Gyula főzootechnikus mögött több mint két évtizedes gyakorlat áll. Az ötvenes évek elején végezte el a mezőgazda- sági technikumot. Tehát olyan időben, amikor a szövetkezetek szervezését a Bodrogközben már befejezték. Hosszú évekig dolgozott a Leleszi (Leles) Állami Gazdaságban. Jelenleg a Pólyáni (Poľany) Egységes Földművé sszövetkezet állattenyésztését Irányítja. A telepen találtam az egyes számú tehénistállóban. Éppen a hétvégi ellenőrzést és értékelést végezte C. Tóth Józseffel, a fejők szocialista munkabrigádjának vezetőjével. Ö mondta: — Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Amit úgy kell érteni: mindent a maga idejében. A rendszeres érékelés a brigád tagjait még jobb munkára serkenti. A szocialista munkabrigád három éve alakult, az idén kapják meg a bronz fokozatot. Nyolc tagja van, s párban dolgoznak, egy fejő, egy gondozó. Minden pár munkáját külön-külön értékelik. Fizetésüket teljesítményük után kapják. C. Tóth József a feleségével dolgozik, ők mindig a legjobbak. Tavaly 3100 liter tejet fejtek tehenenként, az idei vállalásuk 3200 liter, a brigád pedig szeretné elérni a 3100 lij teres átlagos tejhozamot. November végéig 3150 litert fejtek tehenenként. — Tudom, vannak szövetkezetek — kivált a Nyugat-szlovákiai kerületben, — ahol ennél több tejet is fejnek tehenenként. Éppen az Üj Szóban olvastam a minap, hogy ott már a négyezer literen felüli tejhozamot is elérik. De a mi járásunkban ez is szép eredmény. Egyébként járásunkban a 100 hektárnyi szántóterületre eső szarvas- marha száma a mi szövetkezetünkben a legmagasabb, 28 darab. Az istállóink viszont már régiek, s csak 1980-ban kezdjük meg egy új, 760 férőhelyes korszerű tehénistálló építését. A fejésen kívül bizony mindent kézzel végeznek a gondozók — tájékoztatott Urban Gyula. ‘— Hány tehenet gondoznak? f— kérdezem C. Tóth Józseftől.-=■ Huszonhatot. A feleségem fej, a többi munkát én végzem el. Mi mindig pontosan kezdjük az etetést és a fejest is. Ez igen lényeges, mert az állat is olyan, mint az ember, ha nem étkezik pontosan, hanem csak úgy ösz- szevissza, egyszer csak azon veszi észre magát, hogy nincs étvágya. Az a tehén, amelyik minden nap pontosan kapja az élelmet, a tejet is jobban leadja. De a tiszta környezet is fontos. Újra élhallgat, s rám néz kérdő tekintetével, majd még azt mondja: •— A mi istállónkban mindig tisztaság van, oda bármikor bejöhet, ott rendet talál. Igaz Urban elv társ? A zootechnikus már korábban elmondta ezt is, a C. Tóth József szocialista brigádjával kapcsolatban. írjuk hát ide, — mert megérdemlik — a többiek nevét is: Haraszti Ilona, Tóth József, Szimko Barna, Bohács Tibor, Simon Barna és felesége. Kocsiba ültünk és elindultunk a hosszú falun keresztül C. Tóth Józseféit háza felé, amely majdnem a falu végén van, Szép, takaros, új ház, mögötte nagy kert, az udvaron szőlőlé gas és egy két gyümölcsfa. Iga- zi falusi porta. A 48 éves házigazda előzékenyen invitál az ebédlőbe. Bejön a felesége is. A gyerekek felől érdeklődöm. — A lány gimnáziumba jár. A’ fiú az idén fog érettségizni a kassal (Košice) Gépipari Szak- középiskolában. Színjeles tanuló. Azt mondja a múltkor: — Apu, én tovább szeretnék tanulni, s szeretném megszerezni a gépészmérnöki diplomát. A tanáraim is tanácsolták, hogy jelentkezzem főiskolára ... — Mondom, csak tanulj fiam, ha van hozzá kedved. Én támogatlak. — S van-e miből segíteni? üsszenéznek, s mosolyognak. — A házat is saját erőnkből építettünk fel. Még húsz fillér kölcsönt se vettem fel rá. Nekem nem volt s nem is lesz soha kölcsönöm. Igaz, a szövetke- zet segített, adott 25 ezer koronát, a fuvart is olcsóbban számolták. De én meg is hálálom ezt a munkámmal. Szeretem jól elvégezni, amit rám bíznak. Ügy megyek a telepre, mint haza. Azt tartom, amit az ember nem‘kedvvel csinál, azt hagyja inkább abba. ' Tudja, én igen megbecsülöm és szeretem ezt a mai világot. Az én apám pásztorember volt, és én az egész nyarat mezítláb bojtárkodtam át vele. Bojtárt se fogadott, hogy több Jusson nekünk, a sok gyereknek enni kellett. Télen bocskorban jártam az iskolába. Azért a nyolc osztályt elvégeztem. Olvasok én újságot meg könyveket is. Mit mondjak még? Örülök, hogy a fiam továbbtanul majd... TOROK ELEMÉR tfj sző 1978. XI. 22.
