Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)
1978-11-18 / 319. szám, szombat
KONÚZSI ISTVÁN felvétele Ősz a faiskolában Lezajlott az „aratás“ a feketenyéki (Čierna Voda] faisko- Iában, vagyis kiszedték és elszállították az idei termést. Az elmúlt hetek mozgalmas napjai után végre fellélegezhetnek a faiskola dolgozói. Gazdára találtak a hónapokig tartó gondos munkával kitermesztett különféle facsemeték és díszbolk rok. Nyugodt szívvel hozzáfog hatnak a jövő évi termés elő készítéséhez. Nógli Károly vezetőt kérdezem, elégedett-e az idei eredményekkel, elérték-e a kitűzőit célokat. A válasz megnyugtató. Százhuszonötezer facsemete eladását irányozta elő az 1978. évi terv, ezt a mennyiséget ötezerrel megtetézték, így összesen százharmincezer facsemetét szállítottak el. Ebből hétezer ment külföldre, kilencvenötezret a mezőgazdasági vállalatok .vettek meg, a többi a kistermelők kertjeibe került. Ezenkívül harmincezer rózsatő és jelentős mennyiségű vadalany került eladásra. Jó hírneve van a galántai (Galanta) járás legnagyobb faiskolájának. Messze földről, még Kelet-Szlovákiából is érkeznek vásárlók, A késő őszi hetekben sok száz embert szolgálnak ki a faiskola dolgozói. Olyan napok is voltak, amikor több pénztárt kellett üzemel- •tetni, hogy ne várakozzanak sokáig a vásárlók. Nagy és egyre növekvő az érdeklődés a facsemeték iránt, örvendetes dolog, hogy mind több ember kedvtelésévé válik a gyümölcskertészkedés. Egészséges és hasznos időtöltés ez. Nem volt ez így mindig. A hetvenes évek első felében évente mintegy húszezer facsemetét égettek el, amelyek eladatlanul a nyakukon maradlak. Most meg akármennyit elvinnének az emberek. 1978-ban már háromszázötvenezer facsemetét ültettek ki; ezek 1980-ban kerülnek eladásra. Jókora erdőt tenne ki egy helyre telepítve az a rengeteg gyümölcsfa, melyet a feketenyéki faiskolában a megalapításától eltelt tizenkét év alatt kitermeltek. 1966-ban Bórtos János kertész vetette meg a faiskola alapjait. Hetvenhat hektárnyi területet kerítettek be, ebből jelenleg mintegy negyvenezer hektárt használnak facsemete és díszbokor termesztésére. Kezdetben nem volt szakember. Keresni kellett a hozzáértő embereket. Nógli Károly is így került ide. Az iskola elvégzése után a kertészszakmát tanulta ki, de aztán a bratislavai Béke Üzembe került. Nyári szabadsága idején két hétig segített a faiskolában az első évben kiültetett negyvenezer facsemete oltásában. Aztán végleg itt maradt. Az első években munkásként, később technikusként dolgozott, 1974- ben pedig, amikor az alapító kertész más munkahelyre ment, a faiskola vezetőjének nevezték ki. A kérdésre, hogy elégedett-e a munkájával, határozott igennel válaszol. — Szeretem a munkámat és úgy érzem, megtaláltam számításomat. Nagyon szép, s hogy ezt a sokat emlegetett kifejezést használjam, igényes foglalkozás ez. Sok öröme telik az embernek abban, amikor megindul az élet a beoltott facsemeték ezreiben, s abban a tudatban dolgozik, hogy munkája eredményével az ember másoknak is örömet szerez. — Jó kollektíva dolgozik nálunk — jelenti ki meggyőződéssel Nógli Károly. — Huszonhárom tagú szocialista munkabrigád. A vezető Deák Júlia. A bronz fokozatot már elnyerték, most az ezüstért versenyeznek. A brigád tagjainak többsége családanya, ök végzik a szakmunkákat, a szemzést, az oltást, ültetést. Életkoruk általában húsz—harmincöt év körül van. Jelenleg heten gyermek- gondozási szabadságon vannak. Ez a nő legszebb kötelessége. Megértjük ezt, ha hiányzik is dolgos kezük. Kilenc nyugdíjas szezonmunkás segít a sürgős munkák végzésében. Megbízható, kitartó, szorgalmas emberek. Pontosan járnak munkába, példamutatóak, egy műszakot se mulasztanak. Pedig van már köztük hetvennégy éves ís. A Diószegi (Sládkovičovo) Magtermesztő Állami Gazdasághoz tartozó feketenyéki faiskola facsemeték termesztésén kívül gyümölcskertészettel is növeli gazdasági eredményeit. Törzskönyvezett gyümölcsfáikat főképpen oltóvesszők nyerésére termesztik, de a gyümölcsszüret eredménye is jelentős: tizenhárom vagon gyümölcsöt takarítottak be. Három évvel ezelőtt igen rossz állapotban vettek át egy tizenhét hektáros szőlőt Hidaskürtön (Mostová). Gondos munkával rendbehozták a szőlészetet, s az idén hektáronként százharminc mázsa szőlőt szüreteltek. GÁL LÁSZLÓ Pótolták a lemaradást Köztudott, hogy rohamosan növekvő áruszállítási Igényeink kielégítése érdekében több vasúti teherkocsira van szükségünk. Emellett a baráti országokkal bővülő kapcsolatainkból eredő egyik alapvető kötelezettségünk: a tervezett vasúti kocsik időbeni leszállítása a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, az NDK és a Lengyel Nép- köztársaság számára. Adott esetben a Poprádi Vagongyár több mint háromezernyolcszáz dolgozójától függ elsősorban, hogy az említett kérdésekkel kapcsolatos terveket megvalósíthassák. A vagongyár dolgozóira — a CSKP XV. kongresszusa irányelveinek megfelelően — nagyon igényes feladatok megvalósítása vár a 6. ötéves tervidőszakban. 1980-ig az árutermelés 70, a munkatermelékenység 24 százalékkal növekszik ebben a gyárban. A Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium által meghatározott, és a külföldi rendeléseknek megfelelő számban és fajták szerint kell legyártani a vasúti teherkocsikat, alvázakat, alkatrészeket. Ezenkívül a Szovjetunió részére harminckét speciális szivattyúállomást kell szállítaniuk. František Divok, a vagongyár tervezési osztályvezetője tájékoztatott ezekről a feladatokról, valamint eddigi eredményeikről. A 6. ötéves tervidőszak első két óvében a tervezettnél több, összesen 20 160 alvázat gyártottak, és a különböző típusú vasúti teherkocsikból szintén több készült a tervezettnél. — Az idén a tavalyinál 14 százalékkal, közel száznegyven millió koronával nagyobb, ösz- szesen 1 milliárd 179 millió korona értékű árut kell termelnünk — közölte a tervezési osztályvezető. — Ezt a megnövekedett feladatot vállalatunk dolgozói kilenc hónap alatt 76 százalékra teljesítették. De milyen körülmények között?! Erre is feltétlenül szeretnék utalni, mert ez is dolgozóink igyekezetéről tanúskodik. Arról van szó, hogy a több vasúti kocsi, alváz, alkatrész gyártásához megfelelő mennyiségű nyersanyagra, a szerelésnél alkalmazott félkész elemekre van szükség, amit máshonnan kapunk. Sajnos, gyárunk anyagellátása bizonyos időszakokban nagyon hiányos. Ennek következtében az év második és harmadik negyedében, — mások mulasztásaiból fakadó hiányos anyagellátás miatt — „csúsztunk“ a tervteljesítésben. De nem keseredtünk el. — Tehát sikerült pótolni a lemaradást? — így van. Köszönet dolgozóink megértésének, lelkes munkájának, a céltudatos szervezési intézkedéseknek, az év elejétől a harmadik negyedév végéig 101,1 százalékra teljesítettük a tervezett feladatokat. Nyugodtan kijelenthetem, megvan az előfeltétele annak, hogy a 6. ötéves tervidőszak harmadik évében is teljesítjük feladatainkat. — Milyen teendők várnak a gyárra az év utolsó hónapjaiban? — Az év utolsó negyedében 286 millió 386 ezer korona értékű árut kell termelnünk. Többek között a Magyar Népköz- társaság számára háromszáz darab Wap és a Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium rendelései alapján további, közel ötszázötven vasúti teherkocsit kell gyártanunk. Reméljük, hogy teljesítjük ezeket a feladatokat. — Talán kevesebb problémával számolnak? — Sajnos, erről nincs szó. Éppen ellenkezőleg. Munkánkat bizonyos értelemben nehezíti az év utolsó két hónapjában az „UAE“ vasúti ' kocsik gyártásához szükséges új gépsor szerelése a 6151-es részlegben. De a legnagyobb problémát ebben az időszakban a pótalkatrészek gyártása jelenti. Az elmúlt évhez viszonyítva ugyanis ezen a téren a feladat 205,7 százalékkal nagyobb. Véleményem szerint ezt is megoldja gyárunk kollektívája. Nagyon szívesen adjuk közre ezeket a derűlátó szavakat, azzal a megjegyzéssel, hogy nincs okunk kételkedésre, mert a Poprádi Vagongyár dolgozói már eddig Is igen sok problémát megoldottak. KULIK GELLERT Marx Marx Károly vagy Kari Marx vezetéknevének eredetét kérdezte tőlem valaki nemrég. Mivel nem egészen közismert a név megfejtése, itt közlöm az érdeklődők számára. A név ugyanis abba a német vezetéknévcsoportba tartozik, amely az apa nevére utal, vagyis az apa neve birtokos esetben, mint amilyen az Alberts, Peters, Martins, Joachims, Jacobs, Michaelis (Alberté, Péteré, Mártoné, Joachimé, Jakabé, Mihályé). Ha tehát az x betűt felbontjuk olkatóelemeire (k + sj, nem nehéz rájönnünk, hogy a név annyit jelent, hogy Márkusé vagy Márké, vagyis Márk fia. A hasonló névtípus gyakori még az angolban: Adams, Davis, Jones, Williams stb. A szláv nevek közül az oroszban és bolgárban a leggyakoribb: Petrov, Pavlov, Georgiev, Szi- monov, Dimitrov, Nyikolajev, Tyitov, Zaharov stb. Az -a végű nevek az oroszban ilyenkor -in végződést vesznek fel: Kuzmin (Kozmáé), Lukin (Lukácsé), Szavin (Száváé), Fomin (Tamásé). A többi szláv nyelvben Damjanics (Domjáné), Petrovics, Miklosics, Jakubovics, Ivanovics, Kuzmics, Tomics. Más nyelvekben sem ritka, a spanyolban: Alvarez, Perez (Péteré), Fernandez, Juanez vagy a románban: Grigorescu, lonescu, Dumitrescu, Todorescu, Vasilescu stb. A mag/arban sem ismeretlen ez a típus, csak a birtokjel i-vé záródott és rövidült: Balassi (Balázsé), Andrássy, Fe- renczy, Miklóssy, sőt megvan a magyar nevek közt Marx nevének pontos mása is: Márki. KÁLMÁN BÉLA Mit jelent az iskolázás? Azt, amit az iskoláz alapige szerint jelentenie kell a magyarban. Vagyis az iskolázás az iskoláz igében kifejezett cselekvésnek a neve. Az iskoláz pedig ezt jelenti: ügyességi sportban alapismeretekre, fogásokra gyakoroltatva oktat valakit; fegyelmez, fényit; iskolába járat (tájnyelvi jelentés); csemetét erősítésül többször átültet; bort pincei műveletekkel kezel. Az iskolázás tehát ezeknek a műveleteknek a főnévi megnevezője. Ezzel szemben nálunk gyakran ilyen szókapcsolatokban fordul elő: politikai iskolázás, téli iskolázás, vagy ilyen összetételben: párt iskolázás, de gyakori önmagában is, pl. az ilyesféle mondatokban: Iskolázást szerveztünk a tagoknak. Igen, mert a szlovák nyelv ezekben a helyzetekben a školenie szót használja, s mi ezt fordítjuk szóelemek szerint magyarra. Csakhogy a magyarban mindez nem iskolázás, hanem tanjolyam, iskola, oktatás. A tanjolyam szóval a szakismereteket nyújtó, esetleg képesítést is adó előadás-sorozatot nevezzük meg. A tanfolyam lehet bennlakásos vagy alkalmi előadásokból álló. A hoszabb ideig tartó rendszeres tanfolyam iskolá-nak is nevezhető, de ha helyhatározói viszonyjelentésbe állítjuk, ebben a jelentésben külviszonyragot kap az iskola szó. Az egyik magyar nyelvész-nyelvművelő, Ruzsinczky Éva találóan fogalmazta meg erről szóló cikkének címében e több jelentésű szó használatának szabályait: A Jancsikák iskolába járnak, a Jánosokat iskolára küldik. Az alkalmi előadásokból álló tanfolyamot oktatás nak is nevezik, természetesen e szót nem önmagában, hanem ösz- szetételi utótagként vagy jelzősen használva: pártoktatás, politikai oktatás stb. Korántsem mindegy azonban, hogy a školenie szlovák szó fordítására a három megfelelő közül melyiket választjuk ki. Egyes tanfolyamoknak ugyanis már megvan a magyarban is a megszokott nevük tehát bizonyos szókapcsolatok már állandósultak a megnevezésükre. Például a politické školenie nemcsak politikai iskolázás nem lehet, hanem politikai iskola sem, mert ez utóbbi a politická školá- nak a megfelelője, vagyis egy állandó intézmény, általában a politikai főiskolának^ tágabb értelmű megnevezője. Lehet viszont politikai tanjolyam, politikai oktatás. A stranícke školenie kifejezés szintén nem fordítható pártiskolá-nak, mivel a pártiskola mint a stranícka škola megfelelője szintén állandó intézményt nevez meg; de párttanjolyam-nak sem, mert a magyarban használatos neve a pártoktatás. így a rok straníckeho školenia magyar neve ez: pártoktatási év. JAKAB ISTVÁN Nyomozás a buli ügyében Az utóbbi évek egyik legfeltűnőbb divatszava a buli. A bizalmasan pongyola közbeszéd főként .társas összejövetel’ értelmében használja; gondoljunk a házi buli szókapcsolatra. Gyakori kifejezés a beveszik a buliba, kimarad a buliból, jó bulit Jog ki stb. is. Itt a buli közösen végzett vállalkozást, kellemes szórakozást vagy haszonnal járó, könnyű foglalatoskodást jelöl. — Régebben a buli csak a kártyások körében volt járatos. Móricz Zsigmond a következő összefüggésben élt vele: „A hét fordulóból álló »bulit« ő nyerte.“ Ez az idézet világosan mutatja, hogy a buli bizonyos kártyajátékok egy körének vagy játszmájának a neve. Olykor a játékosok tétjeinek az elhelyezésére való tányért, illetőleg magát a kártyabankot is jelentheti. A buli tehát ugyanazt az utat járta be, mint szókészletünk számos eleme: kijön a Jarbával, letromfol, megkontráz, színt vall, tökjilkó stb. Olyan, eredetileg kártyás kifejezések ezek, melyeknek a jelentése a köznyelvben kibővült, általánosabb lett. — Honnan származik mármost a kártyások buli szava? Hangalakjáról ítélve alighanem idegen eredetű. Efféle hangzású és jelentésű szó található is a németben, lengyelben, oroszban stb. Mindezek arra a francia poule ra vezethetők vissza, mely a köznyelvBen .tyúk’-ot, a kártyások zsargonjában azonban — talán az innerí-onnan összegyűlt tojásokra ültetett kotlóssal való képzettársítás alapján — ,össztét’-et, a sportolók nylevében pedig .körvívás't .körmérkőzését jelent. Ez a francia szó kerülhetett át a német Poule közvetítésével a magyar kártyásokhoz .össztét* jelentésben. A .társas összejövetel* jelentés a Játszma, forduló* jelentésén át fejlődött ki. Bizonyos fokig hasonló jelentésátalakulást tapasztalhatunk akkor is, ha összevetjük a magyar parti .játszma4 és az angol party .társaság, vendégség1 (garden-party stb.) szavakat, melyek végeredményben azonos forrásból származnak. KISS LAJOS 1978. XI. 18.
