Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)
1978-11-16 / 317. szám, csütörtök
Az ezerháromszáztizedik napon: győzelem A fiatalok építkezése • Három vélemény • Dolgozni, alkotni: jó Három hónappal a kitűzött határidő előtt adták át rendel, tetésének Udvard (Dvory nad Žitavou) községben a modern, 1206 férőhelyes tehénfarmot, melynek értéke 52 millió korona. Az építők a munka jó meg szervezésével 3,5 millió koronás megtakarítást értek el. Sőt, túlteljesítették saját vállalásukat is, hiszen terven felül mintegy 13 millió korona értékű utat, járulékos épületeket is építettek. A Szocialista Ifjú sági Szövetség Szlovákiai Köz. ponti Bizottsága vállalt véd Böikséget a létesítmény fölött ifjúsági építkezésnek nyilvánít, va azt 1975. május 20 án. .Negyvenkét hónap múlva, pontosan az ezerháromszáztizedik napon az ifjú építők büszkén Jelentették: készen áll a tehén- íarm. De hát mit mondanak ezek a számok arról, hogy hány moz riulat volt mindez, hogy az építkezésen dolgozó hatezer .fiatal közül hányán és hány. szór szorították: össze a fogúikat: még egy kicsit, no még egy kicsit! Galla Gábor (A szerző felvételei) Az átadás előtti napon a hat^ ezer fiatal közül hatvanhétén kapták meg kitüntetésként az Ifjúsági szövetség becsületjelvényét. Hárommal elbeszélgettem, arra kérve őket, hogy mondják el: mit jelent számunkra ez a nap. ☆ Acs Alena, a Bratislavai Vegyészeti Szakközépiskola érettségire készülő diákja ezt mondta: — Megtanultam, hogy mit jelenít az öröm kimondani: ezt alkottuk. Két nyáron dolgoztam egy-egy hónapot az építkezésen. Ha ránézek a fejőterem falaira, meg a kéken csillogó pzenázstornyokra, tudom, hogy a falakat én is építettem, a tornyok meg azért csillognak, mert ott voltam, amikor befestették. És még valamit: megtanultam, hogy nem lehet unatkozni. Furcsa ugye? Elmondom tehát, hogy mielőtt először jelentkeztem volna, vakációztunk és szörnyen unatkoztunk. Diáktársam, barátom Broskovics Évi, akivel együtt vakációztam. Lapozgattuk az újságokat, az egyikben elolvastuk a felhívást: Jöjjetek közénk! Egymást kérdezgettük: Nos, mi lenne, ha megpróbálnánk? Szóval eljöttünk. Azóta egyik nyáron sem unatkozunk. — És még pénzt is kerestetek, nemde? — Talán nem is ez az elsődleges. Az ifjúsági építkezésen nem az a lényeg, hogy dolgozom. mert megfizetnek, és jobban dolgozom, mert akkor többet keresek. Az a lényeg, hogy dolgozom, mert szükség van rám, és jobban dolgozom, mert nem vagyok se kevesebb, se gyengébb, mint a többiek. ☆ Galla Gábor, a Nitrai Mező- gazdasági Főiskola másodéves hallgatója ezt mondta: — Számomra bizonyos mértékig a jövő ígéretének bizonyosságát is jelenti ez a nap. Én ugyanis helybeli vagyok, itt voltam, amikor megkezdték a munkát, láttam a tervrajzokat, hallgattam Goldschmidt János mérnök magyarázatát, hogy milyen lesz a tehénfarm, és akkor döntöttem a pályaválasztás kérdésében. Jelenleg állattenyésztési szakon tanulok. Nem bizonyos, hogy itt fogok dolgozni, ezen a tehénfarmon, de neon is lehetetlen. — Nehéz volt a munka? — Önként jöttünk és nemcsak a pénzért. Minden nyáron itt dolgoztam. Legutóbb kétszer két hetet a kora tavaszi és az őszi időszakban. A munkáról csak annyit mondhatok, hogy aki versenyben arrébb lapátol egy munkanapon sok-sok köbméter kavicsot, furcsákat álmodik éjszaka, mert feltöri kezét a lapát nyele, bármilyen sima. Egyébként pedig volt itt alkalom és lehetőség a kikapcsolódásra, a szórakozásra, a sportra is. — Sportoltatok néha? — Hogyne, hiszen én vagyok a helyi ifjúsági szervezet sport- feilelőse. Kötelességemnek tartottam a versenyek megszervezését. Szükség is volt erre, Ács Alena mert az izomláz legjobb ellenszere a mozgás. Anna Džundová, a kelet-szlovákiai Kružlová Huta község ifjúsági szervezetének elnöke ezt mondta: — A mai nap ünnep. Számomra pedig a viszontlátás napja is. Viszontláthatom az építkezést, de már készen. Két ízben dolgoztam itt. — Szívesen jöttél? — Bevallom, hogy először kicsit félve. Azt mondták, hogy itt délvidéken, a síkságon sok a szúnyog, az itteni fiatalok szabadosak. Itt azonban rájöttem, hogy mi is az igazi helyzet. — Milyen? — Az olyan fontolgatások, hogy „Alkalom szüli a tolvajt" teljesen fölöslegesek, hiszen ha vesszük, „alkalom" másutt is akad számtalan, azért nem kell idejönni. — Hanem? — Azért, hogy megismerjük egymást. A szlovák és a magyar fiatalok, meg az építkezésen dolgozó más nemzetiségű fiatalok kölcsönös megismerésére gondolok. És azért kell idejönni, hogy a mi nemzedékünk is megmutassa, mit tud. Az Ifjúsági Vasútvonal, Ifjúsági Gát, Ifjúsági Falu, meg a többi építkezés egy-egy fiatal nemzedék emlékműve. A mi nemzedékünké pedig ez. Közben persze megtanultunk egyet és mást. — Mit? — Azt, hogy dolgozni, alkotni: jő. • ☆ És megismerkedtek a győzelemmel. Azzal, ameilyet saját magukon, a fáradó izmokon, a sajgó derékon, a kérgesedő tenyereken arattak. Azzal, mely fejlődő szocialista mezőgazdaságunk számára olyan nagyszerű létesítményt adott, mint amilyen az udvardi tehénfarm. Szlovákia jelenleg legkorszerűbb mezőgazdasági létesítménye. HAJDŰ ANDRÁS Kommentáljuk AZ ATEISTA PROPAGANDA Néhány hete a a kelet-szlovákiai kerület több pártszervezete felmérést készített a pártniunka színvonaláról és hatékonyságáról. Egyebek között azt is vizsgálták, hogy a párttagok és a tagjelöltek hogyan viszonyulnak a valláshoz, és hogyan tekintenek az ateista propagandára. Az eredmény kedvező. Nemcsak a megkérdezett párttagok és tagjelöltek, hanem sokan pártonkívüliek is Agy nyilatkoztak, hogy a vallás korszerűtlen jelenség, a jövő a tudományos világnézeté, az ateista propaganda szükséges, a felvilágosítást, a meggyőzést, az emberek gondolkodásának helyes irányú meghatározását szolgálja. Azt, hogy napjainkban a vallás iránti igény a lakosság egyre szélesebb körében, egyre jobban visszaszorul, elhalványul, lélviszonyaink szociális fejlődésének eredményei, a szocialista demokrácia, a hatásos ateista szellemű nevelés, kulturális és közművelődési tevékenységünk sikerei együttesen alapozzák meg. Látjuk, tapasztaljuk, hogy a vallás mostanában elsősorban a közélet vonatkozásaiban veszíti el egykori szerepét. Állandóan csökken a templomba és a hitoktatásra járók száma. Es ma már az egyházi ünnepeknek sincs akkora varázsa, mint volt egykor. Azt, hogy a szocialista országból származó jelenlegi pápa milyen hatással lesz majd a hívőkre, és hogyan befolyásolja majd a szocialista országokban az egyház és az állam visznnyát, egyelőre nehéz lenne megmondani. Bizonyos azonban, hogy az új idők, új fejleményeit az egyház is kénytelen tudomásul venni. Äm nem hagyható figyelmen kívül, hogy a számunkra kedvező jelenségek ellenére az egyház befolyása a lakosság egyes (többnyire idősebb) rétegei körében nemcsak fentmaradt, hanem esetenként fel is erősödik. A különféle felmérések adatai azt is tanúsítják, hogy a magánélet kisebb-nagyobb problémái kapcsán (betegség, elhagyatottság stb.) az egyes ember, ha elesettségében nem talál támaszt a szociális jellegű intézményekben, az egyházhoz fordul, a vallásban keresi a vigaszt. Az egyházak más hagyományos módszerek mellett — amint számos gyakorlati példa bizonyítja — ma főleg a magánélet különböző eseményeihez kapcsolódó szolgáltatásaik korszerűsítésével, e „szolgáltatások“, illetve szertartások által nyújtott élmény modernizálásával próbálják ellensúlyozni a vallás szerepének csökkenését. Az ilyen jellegű törekvésekkel szemben a meggyőzés, a felvilágosítás, a puszta szó — legyen az bármennyire szép és igaz — önmagában keveset ér. Tettek esetében számottevő eredmény csak tettekkel érhető el: ha a polgári szertartásokat az egyházi szertartásokénál szebbé, vonzóbbá, élménygazdagabbá tesszük. Az új társadalmat — a világnézeti különbség ellenére — együtt építik a párttagok és a pártonkívüliek, az ateisták és a hívők. Az ideológiai küzdelem, az ateista propaganda nem a vallásos emberek, vagy az egyházi személyiségek ellen, hanem a tisztánlátás és a társadalmi haladás érdekében (így bizonyos tekintetben a vallásos emberekért, sőt az egyházi személyiségekért is) folyik. Az ateista propagandának az a célja, hogy megmagyarázza a vallás igazi célját és szerepét, felvilágosítsa az embereket, népszerűsítse az igaz eszmét, a tudományos világnézetet. A kommunisták nemcsak nálunk, hanem a világon mindenütt arra ösztönzik a hívőket, hogy harcoljunk együtt az agresszív imperialista politika ellen, gátoljuk meg egyesült erővel, hogy az imperialisták hódító háborút robbantsanak ki, küzdjünk együtt az országok és a népek békéjéért. Mindez nemes cél és feladat. Értelmet ad az életnek, a munkának. Megérdemli, hogy a nemes cél eléréséért és a nemes feladat teljesítéséért — politikai és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül — együtt, közösen dolgozzunk. Ettől függetlenül a kettős tendencia érvényesülése (a vallás szerepének, befolyásának általános elhalványulása és háttérbe szorulása, valamint az, hogy egyesek még ma is a vallási előítéletek rabjai) azt igényli, hogy a meggyőzés, a felvilágosítás, az ateista propaganda, a hívőkkel folytatott párbeszéd legyen a jövőben is rendszeres, sokrétű. BALÄZS BÉLA Húsz éve, a vágsellyei (Sala) DUSLO nemzeti vállalat megalapítása óta szervezi és irányítja a vállalat villanyszerelőinek munkáját Gyurovszky László mérnök. Nagyon fontos feladat a villamos berendezések karbantartása, a villamos gépek folyamatos működtetésének biztosítása, hiszen ettől függ a termelés. Érthető, hogy kezdettől fogva arra törekedett, hogy jól képzett szakemberek, tettre kész dolgozók legyenek azok, akikkel együttműködve vállalja ezt a feladatot. Munkakollektívájának tagjai között nagyon sok a fiatal. — Nem véletlen ez — magyarázza — a fiatalok érdeklődők, szívesen foglalkoznak technikai, villamossági problémákkal, csak meg kell őket érteni, tudni kell, hogy miként, hogyan lehet fegyelmezett munkára szoktatni őket. Elsősorban a fiatalok érdeklődésére, munkahelyi továbbképzésére számítva szervezte meg a központi műhelyt. Itt nagyon sokat tanulnak a fiatalok, hiszen az idősebb, tapasztaltabb dolgozókkal közösen végzik a szükséges javításokat. És itt gyakran adódik alkalom olyan munkára is, amely különösen érdekli a fiatalokat: a pótalkatrészek ön- 611ó elkészítése, motorok, Bíznak a fiatalokban A kölcsönös bizalom jegyében nevelik oz ifjú mestereket transzformátorok összeállítása. Ugyanakkor ez vállalati érdek is, hiszen ismert tény a pótalkatrészek körülményes beszerzésének problémája. — Bízni kell a fiatalokban — mondja —, felelősségteljes feladatokat Is rájuk lehet bízni, ha előbb bizonyságát adták tudásuknak. Ilyen fiatal Dušan Mariek. Ifjú kommunista, a Szocialista Ifjúsági Szövetség üzemi szervezetének elnöke. A műtrágyákat gyártó részlegen dolgozó villanyszerelők egyike. Nemrégiben, fél évvel ezelőtt nevezték ki mesternek, és példásan teljesíti a reá bízott feladatokat, jó szervező. Igazi vezetője az ott dolgozó kollektívának. Munkatársai körében közkedvelt, és a részleg vezetői is elégedettek munkájával. — A nevelőmunkában feltétlenül hasznosítani kell a kollektíva erejét, jó hatását is —• magyarázza. Példáért nem kell messzire menni. A központi műhelyben ifjúsági munkabrigádot szerveztek, vezetője Štefan Oravec. Példásan tevékeny ez a kollektíva, hiszen már megkapta a szocialista munkabrigád elmet is. Fiatal ember a brigádvezető, de tapasztalt dolgozó. Főleg a motorok tekercseléséhez, összeállításához ért. Bátran rá lehet mondani: mestere ennek a munkának. Ugyanakkor szívesen átadja tudását, tapasztalatait a nála fiatalabbaknak. A központi műhelyben foglalkoznak a vállalat szaktanintézetének tanulóival, akik itt tanulják meg a munkafogásokat, itt tesznek szert gyakorlati ismeretre. Az ifjúsági szocialista Stefan Oravec brigádvezető (a jobb oldalonJ és Jaroslav Valášek munka közben. (A felvételt Michal Majer készítette) munkabrigád patronálja őket. Többen a brigádtagok közül egyénileg is vállaltak ilyen feladatot. A brigádvezető például Jaroslav Valášek baráti, szakmai védnöke. Szívvel, lélekkel arra törekszik, hogy átadja neki tudását, ismereteit, minél előbb önálló munkára szoktassa. Figyelemre méltó az is, amit Gyurovszky László mérnök az ifjúsági szervezet és az idősebb szakemberek kapcsolatáról mond: — Nálunk szívélyes és baráti ez a kapcsolat. Az ifjúsági szervezet tagjai tudják, hogy csak tanulhatnak az idősebbektől, tisztelik, becsülik a tudást, a tapasztalatot. Az idősebb szakemberek pedig tudják, hogy megértéssel, türelemmel végeredményben saját munkatársaikat nevelik, 'és tőlük függ, hogy azok milyenek lesznek. A kölcsönös bizalom, egymás megértése a biztosítéka annak, hogy eredményes a villanyszerelők kollektívájának munkája, rendben, fennakadás nélkül üzemelnek a vállalat villamos berendezései, gépei. Szakmai hasonlatot használva mondja is a kollektíva vezető mérnöke: — Erre a biztosítékra nagyon ügyelünk. MILAN AĽAKŠA 1978. XI. 16. Anna Diundová
