Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-16 / 317. szám, csütörtök

Békében akarunk élni /Folytatás az 7. oldalról) te, hogy hazánk jelentős mér­tékben kiveszi részét az ENSZ munkájából. Meggyőződésem — mondotta —, hogv az előző ta­lálkozókhoz hasonlóan a bra­tislavai konferencia is előmoz­dítja a békét és a népek közöt­ti megértést. Szintén sok si­kert kívánt a tanácskozásnak Oldŕich Fabian, az ENSZ prá­gai tájékoztatási központjának ügyvezető igazgatója. Peter Colotka szlovák' rm­miniszterelnök tegnap fogadta a konferencia résztvevőinek Ikíildöttségét: Simái Mihálvt, az ENSZ-szel Együttműködő Egyesületek Világszövetségének elnökét, Frank Fieldet, a vi­lágszövetség főtitkárát, Juraj Cuthot, a mostani, b. területi konferencia elnökét, az ENSZ- szel Együttműködő Csehszlovák Egyesület bizottságának alelnö két, valamint Helvi Saarinent és Joseph Benetet, n területi 'konferencia alelnöikeit. A fogadáson jelen volt Evžen Erban, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke, a Külfölddel Baráti Kapcsolatokat Ápoló Csehszlo­vák Társaság elnöke és Július Manus szlovák miniszterelnök- helyettes. Peter Colotka elvtárs örömét fejezte ki, hogy Szlovákia fő­városában rendezték meg ezt a lelentős konferenciát és hang­súlyozta, hogy Csehszlovákia, mint az ENSZ egyik alapító tagja, a világszervezet eszméit és céljait nemcsak hivatalos politikájában, hanem a minden­napos gyakorlatban is érvénye­síti. Országunk népe — foly­tatta — tudatában van a máso­dik világháború hatalmas vesz­teségeinek, szenvedéseinek és tragikus eseményeinek, teljes mértékben becsülni tudja a vi­lágbeliének és megérzésének jelentőségét, mert ez a továb­bi haladás legfontosabb előfel­tétele. Szintén sok sikert kívánt a tanácskozásnak Kiirt Waldheim. az ENSZ főtitkára. Levelét a megnyitó ünnepségen Oldŕich Fabian, az ENSZ prágai tájé­koztatási központjának ügyve­zető igazgatója olvasta fel. A konferencián részt vevő küldöttségek vezetőit tegnap a Prímás palotában Ladislav Mar­tinék, Bratislava főpolgármes­tere is fogadta. A CSKP KB 11. ülésének szellemében I (Folytatás az 1. oldalról) Ülést tartott tegnap Bratisla­vában a nyugat-szlovákiai kerü­leti pártbizottság is: Megvitatta a ikerület szarvasmarha-tenyész­tésének eredményeit és további feladatait. Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára szí­vélyesen üdvözölte Mil«S Ja­kéit, a CSKP KB titkárát és Jén Jannvic szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert. Szintén jelen voltak a kerület járásai politikai és állami szer­veinek, a tudományos kutató­intézeteknek és egyes mező- gazdasági vállalatoknak a kép­viselői. Az állattenyésztés egyik leg­fontosabb ágának helyzetéről szóló jelentést Štefan Matejŕík, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára terjesztet­te elő. Megállapította, hogy 1970 óta a kerület szarvas- jnarhaállománya több mint 93 000-rel gyarapodott, ezen be­lül a fejőstehén-állomány 33 ezerrel. Adottak a feltételek ah­hoz, hogy az egy fejőstehénre jutó évi tejtermelés eléri a 3300 litert, 1980-ban pedig a 3380—3400 litert. Emellett sike­rül csökkenteni az egy termelé­si egységre jutó szemestakar- ínóny-fogyasztást. A jelentés rámutatott a Jar­ta lé kokra és a fogyaléikossá­gokra is, pl. arra, hogy az ál­latállomány kiegyensúlyozatla­nul növekszik. A kerületben 5 olyan járás van, amelyben 100 hektár termőföldre nem egé­szen 60 szarvasmarha jut, míg a dunaszerdahelyi |Dunajská Streda) és a topolčanyi járás­ban ez a szám a 70-et is meg­haladja. A jelentést követő vitában Mi­loš Jakeš elvtárs is felszólalt. Nagyra értékelte a nyugat-szlo­vákiai kerület mezőgazdasági dolgozóinak hozzájárulását a CSKP XV. kongresszusán és a CSKP KB ülésein elfogadott ha­tározatok teljesítéséhez. A nö­vénytermelés és az állattenyész­tés eredményei azt mutatják, hogy mezőgazdaságunk fedezni tudja az egyre növekvő élelmi­szerszükségletet. Végezetül Ja­kes elvtárs megállapította, hogy a kerület mezőgazdasági dolgo­zóinak az üzemeik közötti koo­peráció útján segíteniük kelle­ne a kelet-szlovákiai kerület­nek a tej- a hústermelés növe­lése terén. Csehszlovák küldöttség Helsinkiben (CSTK) — A Finn—Csehszlo­vák Társaság megalakítása 30. évfordulójának ünnepségeire tegnap Helsinkibe érkezett a Nemzetközi Kapcsolatokat Ápo­ló Csehszlovák Társaság kül­döttsége, melyet Viliam Šalgo- vifc, a társaság első alelnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács el nöke vezet. Kitüntetések (CSÍKI — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tegnap Nyikulaj Patolicsevnek 7D. szü­letésnapja alkalmából két ki­tüntetést adott át: a Lenin-ren­det és a Sarló és Kalapács má­sodik aranyérmét. Ugyancsak kitüntette Jaknv Rjabovot, az SZKP KB titkárát 50. születés­napja alkalmából, akinek a Le­nin-rendet adományozta. Anato­lij AI*rkszandrovnak, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöké­nek 75. születésnapja alkalmá­ból az SZKP KB főtitkára szin­tén a Lenin-rendet adományoz­ta. A barátság fejlesztéséért 1 ČSTK) — Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke tegnap Szó­fiában átadta a Georgij Dimit­rov Érdemrendet Andrej Kiri- lenkónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a KB tit­kárának. A magas bolgár állami kitüntetést az SZKP és a BKP, a két ország és népeik közötti barátság és együttműködés fej­lesztése, terén szerzett érde­miéiért ítélték oda. Aiiisi sntusi küittsag Mosatvaban BORISZ PONOMARJOV BESZÉDE |CSTKJ — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának épületé- ben kerüli sor tegnap a szovjet parlamenti küldöttség és az Abraham Ribicoff szenátor által vezetett amerikai szenátusi küldöttség találkozójára. Ján Janik bolgár fiatalokat fogadott | ÜSTK) — Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Bratislavá­ban fogadta a bolgár Dimitrovi Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttségét, amelyet Bojcs Sterjanov, a szövetség első tit­kára vezet. A küldöttséget, amely a SZISZ Központi Bizott­ságának meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánk­ban, elkísérte Jozef Husár, a SZISZ KB titkára és Kiril Krisz- tev, a bolgár nagykövetség tit­kára. ICSTKJ — A rendszeres kül­döttségcsere a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa és az amerikai Kongresszus között arról tanús­kodik. hogy a két ország leg­felsőbb törvényhozó szerveinek kepviseioi tudatában vannak a szó v j o t — a m éri ka i ka pc so la tok időszerű kérdéseire vonatkozó véleménycsere hasznosságának és jelentőségének. Ezek a kap­csolatok létfontosságúak nem­csak a Szovjetunió és az Egye­sült Államok népei, hanem az egész világ népei számára, az egész emberiség jövőjének szempontjából is, mondotta Bo­risz Ponomarjov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetisé­gi Tanácsa külpolitikái bizott­ságának elnöke az amerikai szenátusi küldöttséggel való ta­lálkozón. w Borisz Ponomarjov megálla­pította, hogy a kétoldalú erő­feszítések következményekép­pen az utóbbi időben bizonyos pozitív változások mutatkoznak a szovjet—amerikai kapcsola­tok fejlődésében, s ezek a vál­tozások a kapcsolatok bizonyos kiegyenlítődéséhez vezettek a megelőző hullámvölgy után. Ki­fejezést adott annak a remé­nyének, hogy ez a kiegyenlítő­dés „nem lesz átmeneti jelen­ség, hanem hozzájárul a szov­jet—amerikai kapcsolatuk fej­lődéséhez, színvonaluk emelke­déséhez“. Borisz Ponomarjov ezután olyan problémákkal foglalko­zott, amelyeknek a szovjet fél rendkívüli jelentőséget tulajdo­nít. Hangsúlyozta, hogy a poli­tikai enyhülést katonai enyhü­lésnek kell kiegészítenie. Jelen­tős szerepet játszanak e tekin­tetben a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásá­ról folyó szovjet—amerikai rá rg y a Iá sok. „ Meg e lége désse 1 állapíthatjuk meg, hogy eddig lényegében előrehaladást ér­iünk el több jelentős kérdés összehangolásában — mondotta Borisz Ponomarjov. Amint azon­ban Leonyid Brezsnyev Cyrus Vance amerikai külügyminisz­terrel folytatott beszélgetésé­ben hangsúlyozta, ezek közül egyes kérdésekben lényegében még néni sikerült megállapo­dásra jutni. Az amerikai fél nem adott megfelelő választ konstruktív javaslatainkra. En­nek ellenére most mindkét fél igazolja meggyőződését, hogy közulubb kell hozni az időpon­tot, amikor országaink állam­fői aláírják a régóta várt szer­ződést. Es nagyon fontos, hogy államaink törvényhozó szervei minden erejüket latba vessék a hadászati támadó fegyverrend­szerek korlátozására vonatkozó szerződés megkötése és ratifi­kálása érdekében.“1 Borisz Ponomarjov a további­akban kiemelte a küzep-eurú- pai fegyveres erők és fegyver­zetek csökkentésének fontossá­gát, megemlítve, hogy a szo­cialista országok igyekeztek elmozdítani a tárgyalásokat a holtpontról, s ezért az idén jú­niusban fontos javaslatot ter­jesztettek elő válaszul a NATÜ- országok április 19-i javaslatai­ra. Mint mondotta, a Nyugat mind ez ideig nem adott hiva­talos választ a szocialista or­szágok kezdeményezésére. A közel-keleti helyzetről szól­va, Borisz Ponomarjov azt mondotta, hogy „a külön utas lépéstik a Cainp David-i meg­állapodások alapján a konflik tus alapját jelentő egyetlen lo problémát sem oldanak meg“. A Szovjetunió Afrika-politi- kájávai foglalkozva, rámutatott, Jiogy a Szovjetunió feltétel nél­kül tiszteletben tartja az álla­mok szabadságának, független­ségének, egyenjogúságának és szuverenitásának, továbbá a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét. Az amerikai—kínai kapcsola­tokról szólva, Borisz Ponomar- jov kijelentette, hogy e kapcso­latok normalizálása törvénysze­rű folyamat. „Minket azonban nyugtalanít az a körülmény, hogy az Egyesült Államok bi­zonyos körei szovjetellenes alapon szeretnék megvalósítani az amerikai — kínai közeledést.“ Tekintettel arra a felelősség­re, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok a béke sorsá­ért visel, felhívjuk az amerikai Kongresszus tagjait, hogy ve gyék ki részüket az enyhülés megszilárdításából és a szov­jet—amerikai kapcsolatok meg­javításából, mondotta végezetül Borisz Ponomarjov. A MARXISTA-LENINISTA ERŐK ELSŐ NAGY SIKERE Tíz év telt el a CSKP KB novemberi ülése határozatának elfogadása óta A napókban emlékezünk meg Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1968. november 14-e és 17-e kö­zött megtartott ülésének 10. év­fordulójáról. Az ülés és Jiatáro- zatai teret biztosítottak az in­ternacionalizmushoz, a párthoz és a marxizmus—leninizmushoz hű elvtársak tevékenységének, a párt figyelmét a jobboldali és a szocialistaellenes erők elleni küzdelemre irányította. „A marxista—leninista balol­dal első jelentős sikere, amely­re további kezdeményezései és aktivitása során támaszkodha­tott állapítja meg A CSKP Xlll. kongresszusa után a {tárt­ban és a társadalomban bekö­vetkezett válságok cíirnű doku­mentum — a CSKP KB 1968 no­vemberi plenáris ülése volt. Eredményei jelentős mértékben leszűkítették a jobboldali ele­meik tevékenységéneik lehetősé­geit“. . ­A CSKP KB ülésére olyan időpontban került sor, amikor a jobboldalnak nagy befolyása volt a pártban és a társadalom­ban. Szószólói fontos tisztségeket töltöttek be a CSKP KB Elnök­ségében és Titkárságában, a kormányban, a Nemzetgyűlés Elnökségében, s számos más központi és területi szervben. Kezükben tartották a sajtót a rádiót és a televíziót. Szekérto­lóik és agitátoraik; a „nemzeti egység“ ürügyén nacionalista, szovjetellenes szenvedélyeiket szítottak, különféle akciókat szerveztek, káoszt és gazdasági felfordulást idéztek elő. A felforgatásnaik ezzel a poli­tikájával szem beszáll tak a marxizmus—leninizmushoz és a proletár internacionalizmushoz hű erők, amelyek feladatuk­nak tartották a párt és az ál­lami élet normális meneténeik felújítását, a párt vezető szere­pének biztosítását, a naciona­lista hisztéria és a szovjetéi le­nesség terjesztéséneik korláto­zását és a különféle gazdaság­bomlasztó akciók szervezésé­nek megakadályozását. E célok elérése igen nehéz volt. A jobb­oldal minden olyan kísérletre, amely pozícióinak meggyengíté­sére irányult, lélektani és er­kölcsi terrorral válaszolt. Az előretörő Jjaloldalt azon­ban már nem tudta visszaszo­rítana. Ebben az időszakban fon­tos szerepet játszott a Zpnávy című folyóirat. A baloldal szervezetten kezdett fellépni, legfontosabb akciója a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 51. évfordulójának megün­neplése volt. Több olyan hó­nap után, amikor a jobboldali erők minden eszközzel megpró­bálták elfojtani a Szovjetunió­val való barátság bármilyen megnyilvánulását, több város­ban, Prágában is nagygyűlése­ket és felvonulásokat rendez­tek az Októberi Forradalom év­fordulója tiszteletére. A nem­zetközi proletariátus e nagy ün­nepe alkalmat adott arra, hogy a kommunisták összemérjék erejüket a jobboldallal. November közepén tartot­ta meg ülését a CSKP Központi Bizottsága. Az ülés határozata, valamint több szervezési és ká­derintézkedés a párt nagy si­kerét jelentette. Igen jelentős volt Gustáv Hu­sák elvtárs vitafelszólalása. Hangsúlyozta annak szükségsze­rűségét, hogy felújítsuk a párt vezető szerepét: „Pártunknak, pártunk életének konszolidálá­sa társadalmunk és álla­munk konszolidálódásának leg­fontosabb előfeltétele. Nincs más olyan társadalmi erő, amely ki tudná vezetni nemze­teinket e nehéz helyzetből.“ Ki­emelte annak szükségszerűsé­gét, hogy egységesen értelmez­zék a központi bizottság hatá­rozatát és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az ülés irány­vonalát mindenki tartsa tiszte­letben és valósítsa meg. Ezzel a felszólalásával Gustáv Husák elvtárs a kommunisták és a többi polgár tudatába mint a jobboldali opportunizmus elle­ni, a Szovjetunió Kommunista Pártjával és a marxizmus—le­ninizmus talaján álló, más test­vérpártokkal való internaciona­lista. elvtársi együttműködés és egység mellett fellépő elvhű harcos került. Az ülésen a központi bizott­ság több tagja és póttagja. Va­sil Biľak, Peter Colotka, Evžen Erban, Karel Hoffmann. Alois Indra, Miloš Jakeš, D. Kolder és sokan mások bírálták a jobbol­dali vezetőket, leleplezték na­cionalista demagógiájukat, har­cot indítottak elvszerűtlen ma­nőverezéseik és „kétarcú“ poli­tikájuk, mesterkedéseik ellen. A központi bizottság határo­zata sok fontos kérdésben elv­hű, a marxizmus—leninizmus tanításán alapuló állásfoglalást tartalmazott. Kiemelte, hogy a párton belül a legnagyobb ve­szélyt a jobboldali opportuniz­mus veszélye, a társadalomban pedig a szocialistaellenes erőik jelentik. Kötelezte a határozat az öszes pártszerveket és szer­vezeteket, az összes kommu­nistát, hogy „... biztosítsák a szocialista népgazdaság fejlesz­tését... szilárdítsák meg a párt vezető szerepét, mélyítsék el és védjék meg a proletár in­ternacionalizmus elveit. Ebben a szellemben fejlesszék és erősítsék a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátságunkat..., vívjanak nagy eszmei harcot a jobbolda­li opportunista erőkkel és sok­oldalú küzdelmet az antiszocia- lista és a szovjetellenes erők­kel, valamint a burzsoá ideoló­gia ellen. A felsorolt elvek alapján egyesítsék a párt egészséges erejét s ennek érde­kében tegyenek megfelelő poli­tikai-szervezési, intézkedéseitől.“ A határozat kidolgozása és elfogadása, melynek során le­lepleződött a .szocialistaellenes erők szerepe, és amelynek so­rán nyíltan jellemezték a jobb­oldali opportunizmust, a párt fő veszélyét, annak a könyörte­len harcnak az eredménye volt, amelyet az ülés előtt és alatt ezen erők ellen az elvhű elv- társaik vívtak. A határozatot ki­dolgozó bizottság tagjaként nagy érdemeket szerzett Vasil Bifak elvtárs. A határozat el­!l* 1978 KI. 16. Felújították a topóinál rádióközpontot (CSTK) — Jan Fojtík, a CSKP KB titkára tegnap üzein- be helyezte a felújított topol­nái (Uherské Hradište-i járás) rádióközpontot. Az ünnepségen részt vett a dél-morvaországi kerületi pártbizottság küldött­sége, Vlastimil Chalupa távköz­lési miniszter és Ján Ri&ko, a Csehszlovák Rádió központi Igazgatója. A 272 kilohertzen, az 1102,8 méteres hullámhosszon sugár­zó 1500 kilowatt teljesítményű , adóberendezés a Hviezda rá­dióállomás műsorát közvetíti. Ideológiai i aktívaértekezlet 1 (ČSTK) — Kétnapos szlová­kiai, ideológiai aktívaértekezlet kezdődött tegnap Banská Bystricában a^ tömegpolitikai munka továbbfejlesztéséről. A tanácskozáson a kerületi, a já­rási éÉ a városi pártbizottságok tisztségviselői, valamint jelen­tős szlovákiai vállalatok üzemi pártszervezeteinek előadói és elnökei — összesen több mint 250-en— vesznek részt. Megnyitó beszédet Alexander Hauska, az SZLKP KB osztály vezető-helyettese mondott. Ez­után Juraj Varholík, a CSKP KB osztályvezető-helyettese beszá­molót tartott a tömegpolitikai munka ffl feladatairól a XVI. pártkongresszusig terjedő idő­szakra vonatkozóan.

Next

/
Thumbnails
Contents