Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)
1978-10-14 / 284. szám, szombat
Csak javaslat Perzselt is nyár melege, m*-R toúzaillatá volt a halni, amikor bekukkantottam o Bajiisi Állami Gazdaság igazgatóságéra. —. Tónikám, nincs valami földrengető témád a számom ra — kérdeztem régi baráto mat, az igazgatót. — Akad, éppen Anyalán *»► ver Majd komolyra . fordítva ft szót, azt mondja: — Ha kifurikázol Anyaláva, keresd meg Molnár Ferit, meg. Ágh Ferit. Talán megtudsz ló lük valamit... Mielőtt az említeti tés/leg leié fordítanám a rudat, még valamit felcsipegetek. Tóni, azaz Kosztankó Antal elvtárs elmondja, hogy az egyik Feri teheneket gondoz és fej, a másik Feri tizenöttagú szocialista munkabrigád vezetője, a malacnevelés a feladatuk. Mindkettőjükre jellemző, hogy nevük a gazdaság határán innen és túl egyaránt ismert. Mindketten részt vesznek a szocialista munkaversenyben. Molnár Ferenc egyedül, illetve a feleségével, aki segít neki, Ágh Ferenc viszont tizen- ötödmagával, szocialista munkabrigádjával. Lényegében mindketen egy sínpáron futnak, különbség talán annyi, hogy nem egyforma sebességgel. Mások a feltételek Molnár Ferenc esetében, mások Ágh Ferencében. Meghatározó tényező mindenekelőtt az, hogy Ágh Ferencék a szocialista munkaverseny magasabb formáját, fokozatát választották: nagyobb horizonttal, nagyobb skálájú távlatokkal. Hogy gondolati vakvágányra ne fussunk, ezt a továbbiakban nem téveszthetjük szem elől. Fiatalok mindketten. Molnár Ferenc huszonkilenc éves, Ágh Ferenc harminckettő. Teli életerővel, munkakedvvel. Mögöttük kiemelkedő munkával. Erről kitüntetésszámba menő elismerő oklevelek is tanúskodnak. Molnár Ferenc — már az írás elején említettük — feleségével együtt etet, fej. Derék, dolgos ember. Tréfakedvelő. Ahogyan említette, a jónak sohasem volt elrontója. Szavai keresetlenek, mondatai egyszerűek, kerekek. így fogalmaz: — Négy esztendeje élek, dolgozok Anyalán. Falusi gyerek vagyok, Naszvadon születtem. Valamikor nemigen vonzódtam e paraszti munkához. Nem tartottam éléggé rangosnak ezt a szakmai. Hívtak már annak .dóién a szövetkezetbe is. Nem és nem. Hiába volt az okos szó, a taiíáes, hogy mi értelme segédmunkásként -bebarangol* ni a télvilágot, amikor itthon, helyben kínálkozik o biztos megélhetés. Nem mondom, elég kurtán-furán válaszolgattaro a tanácsadóknak. Volt ugv többé kevésbé magám alkotta szava jár ásom: „Ért bizony nem Itlťmdok mindennap jó reggeli a telvén tarának!“ Hat így volt. Régen volt, talan már a szót is kár wrre vesztegetni. Ha nagy kerülővel is, de aztán mégiscsak Anyalán kötött ki. Elégedett ember. Ma már az a szavajárása: minden munkának megvan * színe és a fonákja. —- Megtaláltam a számításomat. Keserves, nehéz munkával olyan jószágállomanyt hoztam össze, hogy tényleg kamatozó tőke. A tehenek jól tejelnek. A megszabott normán felül. Ez jó a gazdaságnak, de nekem is. Prémium, miegymás. Persze, irigyeim is akadnak. Nem a munkát irigylik tőlem, inkább ami a fizetésnapi borítékban lapul. Nem törődöm ve- lük. Én végzem a magam munkáját. Mi egyebet is tehetnék? Ágh Ferenc tizenötödmagá- ról beszél. Azt mondja: a brigád számára a tervteljesités törvény. Hatvanhattól nem volt rá példa, hogy ne teljesítették volna. Szerinte a versenynek az ad értelmet, tartalmat, ha nem rekednek meg a puszta kötelességteljesítésnél. Ma nemcsak önmagukat látják, hanem rajtuk kívül történtek iránt sem közömbösek. És itt álljunk meg egy pillanatra. Vízválasztóhoz értünk. Valahol itt kezdődik az a választóvonal, amely után a szocialista munkaverseny egy magasabb formájáról beszélhetünk: a löbbsíkúságról, a többszempon- rúságról, a nagyobb horizontról, a szocialista emberformálás magasiskolájáról. Talán egyszer ezt a határvonalat Moínár Ferenc is átlépi. Miért ne alakulhatna az ő munka- szakaszán is egy szocialista munkabrigád? Persze, ez csak javaslat. Ilyen kérdésekben egyébként ki-ki önmaga a legjobb belátása szerint dönt. A brigádvezető kommunista. Itt született Anyalán. Szülei Rendőrségi heti krónika A „vörös kakas" mindenütt leselkedik A hűvös őszi napok beköszöntővel megkezdődik a fűtési idény. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben az Időszakban fokozott mértékben fenyeget a tűzveszély. Nagy elővigyázatosságra van szükség, hogy megelőzzük a tűzkárok keletkezését. A legutóbbi öt évben a fűtési idényben 1044 tűzvész pusztított. Legtöbb tűzeset az építőiparban, a mezőgazdaságban és a nemzeti bizottságok üzemegységeiben fordult elő. Leggyakrabban a kémények rossz műszaki állapota, a fűtőtestek helytelen elhelyezése és kezelése, a fűtőtestek közelében gyúlékony anyagok tárolása, izzó parázs kihordása, a pincében felejtett égő gyertya stb. okozott tüzet. A „vörös kakas“ szinte mindig hanyagság, könnyelműség, a tűzbiztonsági előírások megszegése következtében üti fel a fejét. A tűzesetek mintegy fele a személyi tulajdonban okozott kárt. Sok hanyagságot tárt fel Szlovákiában az 1977— 1978-as fűtési időszakban előfordult 188 tűzvész okainak vizsgálata. E tűzvészek következtében öt ember meghalt, 23 személy megsebesült, több mint négymillió korona anyagi kár keletkezett. A gondatlanság tragikus következményei Gyermekhalált okozott az elővigyázatlanság. Trnaván, a Sladovnfcka út szélén állt édesanyjával a hároméves Branislav G. A kisfiú váratlanul kirántotta kezét anyja kezéből és az úttestre futott. Féktávolságon belül egy tehergépkocsi elé került. Stefan B. 39 éves tallósi (Tomášikovo) lakos, a tehergépkocsi vezetője már nem tudta megakadályozni a szerencsétlenséget. A szerencsétlen kisfiú a kerekek alatt lelte halálát. Gejza W. krnišovi (zvoleni járás) erdész valószínűleg tisztában volt azzal, hogy a golyós puska veszedelmes fegyver. A puskát mégis könnyen hozzáférhető helyen, a konyhaszekrényen tartotta. Pedig gyerek Is volt a házl>an. Az erdész távollétében jött látogatóba hozzájuk kislánya két diáktársa, Ján M. 11 éves fiú és Viera S. 8 éves kislány. A fiú kézbe vette a fegyvert, babrálta szerkezetét. Eközben a puska elsült, és a golyó súlyosan megsebesítette a nyakán Viera S.-t. A szerencsétlen gyerek a kórházban meghalt. A fenti és több más tragikus eset intő figyelmeztetés: a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők soha ne tévesszék szem elől fellelősségüket, s a fegyvert ne tartsák avatatlan személyek, főképpen gyerekek számára hozzáférhető helyen. Nem egyszer foglalkoztunk már ebben a rovatban olyan esetekkel, amelyek a vasúti síneken leselkedő veszélyre hívták fel a figyelmet. Most két újabb tragédiát ismertetünk. A prievidzai járásľ Pravenec község határában a vasúti pályán holtan találták Jozef Z. 42 éves helybeli lakost. A szerencsétlen embert kedden az esti órákban gázolta el egy vonatszerelvény mozdonya. Ugyanaznap Sečovská Polianka község közelében (Vranov nad Toplou-i Járás) hacselédek voltak annak idején. Komáromban végzett mezőgazdasági középiskolát. Utána az útja Anyaiéra, haza vezetett. Itt lett tagjelöltje a pártnak. A kommunisták hívták ‘‘maguk közé, hívták és ő ment, örömmel ment. Miért? A válasz valahogy igy hangzott: — Nehéz ezt szavakba foglalni, közéjük tartozónak ereztem magam. így akartam aláhúzni. hogy egyetértek a párt politikájával. Nagyobb részt akartam a munkából, a felelősségből. Gondoltam, ha tagja leszek a pártnak, több lehetőségem lesz beleszólni ügyünk intézésébe. így történt. Hogy többet ne mondjak: a legutóbbi járási pártkonferencián pártszervezetünk képviseletében már részt vettem. Szót kértem és figyelmesen meghallgattak. A pártgýtílések, különböző értekezletek számomra a politikai és szakmai fejlődés lehetőségeit is jelentik. Brigádunk a jól végzett munka mellett feladatának tartja, hogy neveljük, csiszoljuk önmagunkat, de másokat is, legalább példamutatással. Már érzékeltettük, hogy a brigád erénye; nem csukták be a közvetlen környezetükre nyíló ablakokat. Nem közömbös számukra, mi történik rajtuk kívül. Ha akadozik a betakarítás — újsütetű kifejezéssel élve — nem mondják, hogy ez nem a mi asztalunk. A brigád segít. Ha közérdekű munkáról van szó, a brigád ott van. A sok közül csak egy példa: esős időben Anyala és Naszvad között szinte lehetetlen volt a közlekedés. Mit tett a brigád? Nekigyürkőztek és szabad Idejükben építettek egy háromkilométernyi betonjárdát. Nem kérdezték jár-e érte fizetség, azt sem, hogy kik ka- rikáznak majd legtöbbet rajta. Megcsinálták. Ma valamennyiük javát szolgálja: a brigádtagokét, nem tagokét egyaránt. A sorok között már jeleztük, hogy a szocialista munkaverseny bizonyos fokig a szocialista ember nevelésének Iskolája Is. Ágh Ferencék, amint láttuk, ennek az Iskolának már a felső tagozatát járják. Miért ne próbálkozhatnának meg mások is: Molnár Ferenc, meg a többiek, a fejőgulyások? SZARKA ISTVÁN sonló szerencsétlenség történt. A vasúti sínek között haladt Michal K. 23 éves višňoví lakos. Nem vette észre a közeledő vonatszerelvényt. Az elővigyázatlan fiatalembert a mozdony elkapta. Súlyos sérüléseibe a helyszínen belehalt. A vasútállomáson garázdálkodott A közbiztonsági szervek Losoncon (Lučenec) őrizetbe vették Árpád B. 20 éves füleki (Fiľakovo) lakost. A fiatalember ittas állapotban a losonci vasútállomáson közbotrányt okozott, inzultálta egy gyorsvonat vonatkísérőjét. Ennek következtében a szerelvény negyedórával később indult tovább. A dühöngő garázdálkodó a kihívott rendőrjárőrrel Js szembeszállt. Árpád B. ellen megindították a bűnvádi eljárást. Vigyázatlan gépkocsivezető Súlyosan megsérti a közlekedési szabályokat az a gépkocsivezető, aki gépjárművét lejtőn hagyja, s annak mozdulatlanságát fékkel vagy más módon nem biztosítja. A vezető nélkül mozgásba jövő jármű emberek életét, testi épségét fenyegeti és anyagi károkat okozhat. Miloš K. 49 éves blat- nicai tehergépkocsivezető a koši (prievidzai járás) sertés- hizlalda udvarán állította le járművét ilyen gondatlanul. A teherautó a lejtőn megindult és a hídmérleg berendezésének ütközött. Szerencsére személyi sérülés nem történt, az anyagi kárt azonban mint- • egy tízezer koronára becsülik. —hr— wri m wmW Az írás -— válogatás Aki egyetlen kifejezést ismer, egyetlen szót- hajtogat nSV ogy togaiomra, amikor annak esetleg öt-hat megfelelője is aJkad, színtelenül, szárazon, beszél, nyelve fakult Ropott. Hiszen a beszéd, az írás válogatás, választás a nyel vi kifejezőeszközök között. Am nemcsak a különböző szavak körében válogathatunk, hanem — több Jelentésű sz» vaink esetében — ügyelnünk kell arrra is, hogy a megtalált szót helyes jelentésben használjuk. Lássunk csak egy példát! Bitunii szavunk — ma már — nem tartozik mindennapi, elemi szókincsünkbe. Néha azon ban elkerülhetetlen, hogy kimondjuk. Általában akkor, ha tréfásan vagy indulatosan zsörtölődünk, megfeddttnk valakit, leginkább gyereket, például így: Hol csavarogtál, te bitang? Vagyis: Merre jártál, te haszontalan kölyök? íróink, költőink müveiben s a népnyelvben a bitang más értelmezéseit is megtaláljuk. Arany János írja Az egri leány-ban: „Fut a rabló megrakottan, / Nyomja vállát súlyos préda; / s a bitang nép, a sok céda, / Veszekedik a lopotton." Világos, hogy a vizsgált szó itt is rosszalló értelemben szerepel, de ezúttal a zsákmányon, prédán osztozkodó csoportot illeti Arany ezzel a jelzővel, jogosan, hiszen a bitang, ez a németből cseh közvetítéssel átvett szavunk meghonosodása idején, a XV. században „zsákmányt, prédát“ jelentett. Pejoratív, rosszalló árnyalata pedig hazai fejlemény. Valamivel később alakult ki a bitang főnév „csavargó“ jelentése, s a „hitvány ember, gazember“ értelmezés pedig csak a XVIII. századtól él nyelvünkben, ettől kezdve viszont közkeletűen. Ezzel a bitang-gal korholja például Petőfi a haza urait: „Könnyű bánni külső elleninkkel, / Ha kivesznek e belső bitangok“. Bitangnak nevezték a gazdátlan, rablott jószágot még a múlt században is. Aranynál erre is találunk példát: „Bitangjába’ lelte, gazdájához hajtja“ Gazdag Imre a lopott üszőt Az első lopásban. Régebbi nyelvünkben elterjedt volt a bitang melléknévként is. Egyrészt „hitvány, jellemtelen“ embert értettek rajta, ahogy ezt például a Nemzeti dal sora szemlélteti: „Sehonnai bitang ember, ki most ha kell, halni nem mer“, másrészt „gazdátlan, kallódó“ állatot, tárgyat, birtokot, „Jajl ne hagyd bitangul az ős Toldi házat“ — rimánkodik ennek értelmében Bence Toldi Miklósnak. Arany is, Petőfi is minden bizonnyal a népnyelvből vette s örökítette meg számunkra a bitang szót, mint ahogy korábban Csokonai, Kazinczy, Vörösmarty, később pedig Mikszáth, Tolnai Lajos is tette. A forrásban, a tájnyelvben a felsorolt jelentések még ma is élők, sőt a népnyelvben kialakult egy „fattyú, szerelemgyerek“ értelmezés is. Bitang szavunk, éppen választékos jelentésárnyalata miatt, ma is színesítheti nyelvünket, szemléletessé teheti stílusunkat, akárcsak a belőle képzett bitangol és elbitan- gol, „veszteget, prédái, csatangol, kóborol“ vagy a rokon jelentésű és hangzású — legalábbis, ami a rosszalló értelmet illeti — ma már ugyancsak régies és választékos igénk, a bitorol „jogtalanul használ, birtokol“. S ha ritkán élünk is velük, ne féljünk tőlük, a megfelelő helyen és kellő módon bátran használjuk őket. HELTAINÉ NAGY ERZSÉBET Helyneveink végződései Nemcsak az olyanféle szavak toldalékolása állít bennünket válaszút elé, mint az iskola vagy a falu (iskolában, faluban — iskolán, falunj, hanem az úgynevezett földrajzi neveké is. (A városok, falvak, országok, tájak, világrészek, hegyek stb. elnevezéseit összefoglalóan földrajzi neveknek mondjuk.) Naponta tapasztaljuk, hogy az egyikhez -ban ben, a másikhoz meg n rag járul, ha a hol? kérdésre adott válaszunkban használjuk őket. Ez tehát azt jelentené, hogy mindenki tetszése szerint válogathat a kétféle lehetőség között? Hol van pl. az, akinek a tartózkodási helye vagy a lakóhelye Rimaszombat. Rimaszombaton vagy Rimaszombatban? Feleljünk először a feltett kérdésre! A második válasz helyes. A kétféle lehetőség közötti választásban van valamelyes szabályszerűség. Kimondhatjuk például, hogy azok után a helyneveink után, melyek utótagja a hét valamelyik napjának neve a -ban végződés a helyes: Csütörtökben, Nagy- szótnbatban stb. Ennek a „szabálynak“ a kialakulasában bizonyára az is közrejátszott, hogy az -n toldalékos alak a mikor? kérdésre felelő időhatározó: csütörtökön, nagyszombaton. (Nagyszombat neve a kiejtésben a beszélt nyelvben teljesen megegyezik a húsvét előtti naptári napnak a nevével. írásban a városnév nagykezdőbetűs írása segíti a megkülönböztetést. Ha valaki azt mondja: „Nagyszombaton leszünk vendégségben — bizony nem tudjuk hirtelen, hogy a neves napra vagy a nevezetes városra gondoljunk-e. A félreértést csak a fenti. szabály követésével kerülhetjük el.) Ugyancsak a -ban, -ben toldalék helyes azoknak a helyneveinknek a végén, amelyeknek a -falun az utótagjuk, illetve amelyek i, m, n, ny hangra végződnek /Hosszúfaluban, Harasztiban, Abonyban). Viszont a magánhangzós végű (az előbb említeti -i kivé telével), valamint a -halom, -hegy, -sziget, -várad utótagú helynevekhez és természetesen a -fa, -háza, -puszta végűek- hez (mert hisz ezek is magánhangzóra végződnek) a hol? kérdésre adott feleletben -n végződés járul: - Somorján, Füleken, Sárosfán, Illésházán, Nagy szeg pusztán stb. Helyneveinket kivétel nélkül besorolhatjuk az említett két kategória valamelyikébe, s a szabály ismeretében helyesen toldalékolhatjuk őket. Vannak azonban olyan földrajzi nevek, amelyek mást jelentenek aszerint, hogy -ban, -ben vagy -n végződést teszünk-e hozzájuk. Például Gömör és Szolnok nemcsak egy-egy megyét, hanem ezekben a megyékben ugyanilyen nevű helységeket is találunk. Hogy tudjuk hét megkülönböztetni őket? Ogy, hogy a megye nevéhez -ban -ben, a város vagy község nevéhez viszont -n végződést teszünk. Tehát Gömörben (a megyében), de Gö- mörön (a községben). KOVÁCS LÄSZLÚ új si 1978. X. 14. 4
